Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)
1935-02-17 / 41. (3593.) szám
18 1935 február 17. vasárnap. más miliőjét kicsit megváltoztattam. ? ? ? — Nőm lényeges. A Mihály irodája helyett egy cxotikue eidőrészlet leez a szám. Ez a 'díszletem a Vad déli szél-bői maradt. Mintán a darab megbukott, gondoltam, itt kitünően feites®telite/tjiuk a ■díszleteket... Homlokomon kiütött a verejték. De a rendező fürgén megnyugtatott. — Olyan eredeti lesz a darab, hogy rá sem fog ismerni. A szöveget persze hoz záiidomiihottaim a ' színihez. A végén is módosítottam természetesen, mert szeretnék uj világítási effektusokkal kísérletezni s e célból éjszakai hangulatot kell teremteni. Két 'reflektor... egy fényszóró. — Mi lesz Mihállyal? — kérdeztem könnyezve. — Ja, Málhái v... Azt hiszem, ő már az ordő- jelenetíben eltűnt. De az nem fontos... Mert főleg hang- és fényhatással dolgozom. V. A hősnő a nyakamba borult. Úgy ömlött belőle a lelkesedés, mint nywtrvaáelejtett csapból a viz. — Szenzációs! Óriási! — nyögdécsielte. — Te megérted a női leiket... te megérted arzo- ’kat a rejtett, hajszá'lfÍrnom nüanszokat, rezdüléseket, amiilk át és átszövik az ember izéjét... Nézd angyalom, éppen mert te megértesz, gondoltam, megmondhatom neked... A második felvonásba lehetne egv énekbeitétet tenni... íratnék a kis Verővel valamit, ő ismeri a hangom fekvését s különben is roppant tehetséges fiiu, megérdemli, hogy támogassam. — A haldoklási jelenetben akarsz énekelni? — kérdeztem elhülve. — Miért ne?... Vagy hagyd el a haldoklási jelenetet ... A publikum úgyis irtózik a haláltól. — Felcsillanó szemekkel mondta: És ha átíratnád a TI. felvonást? Esetleg a Il-ikból egv részletet? Neked nem is kell vele fáradni! Van eigy hallatlanul tehetséges ismerősöm, fogorvos Szikszón! Csak egy telefonomba kénül és máris itt van. Majd ő átfésüli a darabot. — — Telefonálhatok neki? ’ Hisz te m>egérted a női lelket... VI. A darabot hónom alá kaptam és hazavittem a kisfiamnak. Szigorúan ráparanceoltam: — Játssz vele! Csinálj belőle hajót! A gyerek átvonult a szobájába és egy teljes óráig csendben maradt. Már-már azt hittem, elhelyeztem a darabot. De egyszerre csak megállt az ajtóban és pltye- regve mondta: — Anyu. u lehet belőle hajót csinálni ... Nagyon vastag. — Szakítsd le az elejét, meg a végiből is egy pieuirkát, akkor jó lesz! Felemelte az ujjaoskáiát és úgy folytatta: — De akkor se hajót csinálok belőle, hanem, papírsárkányt! • :v-; • ; ASSZONYOK LAPJA Magyar nO élete írja: Szombathy Viktor I'tfyu ü^véd Mfdesfye Mit főzzünk? HETI ÉTLAP HÉTFŐ. Ebéd: Paradicsom leves rizzsel, sertés- karéj egyben babfőzelékkel, lekvárosgombóc. Vacsora: Ham and eggs ecetes uborkával, mandarin. KEDD. Ebéd: Ősinkebeesinált, rizefelifüjt. Vacsora: Rántott • bárány buirgonyasalátávat, cseresznyebefőtt. SZERDA. Ebéd: Gombaleves, füstölt máribanyélv bors óp űré vei. mákosmeitélt. Vacsora: Hu- eosderelye, naranessaláta. CSÜTÖRTÖK, Ebéd: Finom rántott leves, bor- juipörkölt galuskával és uborikasiaMtávaJ, palacsinta. ízzel Vacsora: Sonka, keménytojás, vaj, retek, vegyes befőtt. PÉNTEK. Ebéd: Halleves, turósgombóc. Vacsora: Töltött goimba, körített Liptói, retek, birs- al masajt. SZOfdBAT. Ebéd: Húsleves májgaluskávail, főtt miárhahns finom zöldség és kelbimbó körítéssel, ecetes tormával, lekváros bukta. Vacsora: Májas- és véreshurka, sült kolbász reszelt burgonyával, céljával, diós habcsók. VASÁRNAP. Ebéd: Raguleves, velcslhasé, töltött csirke vegyes salátával és vegyes befőttel, narancspudding. Vacsora: Hideg felvágott, vaj, tea aiprósütemény. Takarékos konyha HÉTFŐ. Ebéd: Zöklbableves, párolt maríiafeleár sárgaborsópürével. Vacsora: Rakott kel. KEDD. Ebéd: Húsleves, főtt marhahús eoetes- tormával és meggymártással. Vacsora: Borjmpör- költ galuskával. SZERDA. Ebéd: Hamis gulyásleves, borjmszegy znldborSófőzelékkel. Vacsora: Somlkásikooka formában. CSÜTÖRTÖK.. Ebéd: Karfiolleves, malacipörikölt tarhonyával és céklával. Vacsora: Hamm and eggs, ecebeepaprikával. PÉNTEK. Ebéd: Halikmleves, paraj tükörtojással. Vacsora: Hálásaié. SZOMBAT. Ebéd: Sóskaleves, őzgerinc vadasa,a makarónival. Vacsora: Virsli tormával. VASÁRNAP. Ebéd: Raguleves, töltött pulyka vegyes salátával és burgonyapürével, narancs- pud.d ing. Vacsora: Hideg pulykasült befőttel, tea, aprósü tömény. Különös és szomorú sorsot beszélek el, abból a hosszú sorozatból, amelyet évek óta gyűjtök érdekes és kalandos magyar férfiak, magyar asszonyok életéről. A notesznek ez az oldala telik, telik, — olykor megdöbbentő tragédiákat árul el, tragédiákat, amelyeket alig lehet követni a világrészeken keresztül s amelyek néha oly sürü titokba burkolóznak, hogy soha felfedni őket teljesen nem lehet. Három asszonyi sors került össze mostanában ezekben a feljegyzésekben. Mindhárom hiteles, regénybeillő. * Az első ott kezdődik, hogy egy nagyon szép, müveit magyar leány még az infláció idejében kikerült Párisba. Festőmüvésznő volt s nagy sikereket jósoltak neki. Édesapja is művészember volt egy nagyobb magyar városban, népszerű és vidám család feje. Nem került túlságos gondba, hogy a leány kiutazzék Párisba és folytassa tanulmányait. Az, hogy művész volt: megnyilvánult élete minden fázisában, kissé eg- zaltáltnak ismerték, aki szívesen elbolyongott napokig a Montmartre sikátoraiban a legkülönfélébb nációkkal; kezdetben különösen a skan- dinávokat s a balti országokból került művész- gyerekeket kedvelte, valami ködös vonzalom folytán, amely mindig elfogta, valahányszor északi népekről hallott. Lettek, észtek, litván és finn művészek alkották a társaságát. Nagy tiszteletnek -örvendett s teljesen megközelithe- tetl énnek ismerték. Egy szép napon megváltozott a baráti köre s az egész ízlése. Valami művészbálban, ahol nemcsak fehérarcuak, hanem színesek is megjelentek, felfedezte a maga számára a feketéket s mivel abban az időben előszeretettel olvasta Frobeniust: elhitette magával, hogy a fekete a legtökéletesebb ember. Intellektuális alapon közeledett először feléjük, később az ösztöne is, — ekkor már furcsa és intuitív alapon született elvei voltak, — az ösztöne is a feketék mellé rendelte s alig telt bele egy félév, a gyönyörű magyar leány halálosan beleszeretett egy duz- zadtszáju, rózsaszintenyerü néger jogászba, aki az utolsó évét végezte a Sorbonne-on. Halálosan beleszeretett s ezt dicsekedve újságolta is el. Kezdetben ugyan titkolta, később, szinte kérkedve mesélt néger szerelméről mindenkinek, ezt a szerelmi lázt, ezt a furcsa eg- zaltáltságot nemigen értették, de megbocsátották a leánynak, mivel ezekben a hónapokban igen szép festményeket alkotott s feltűnést keltett velük. A szerelmi láz egyre fokozódott. Hevesen magyarázta mindenkinek viselkedését: •— Mit csodálkoztok! Nagyon jó fiú! Azért, mert fekete? Feleségül megyek hozzá. Próbálták lebeszélni, nem lehetett. Most már életét tette fel erre a szerelemre s hiába féltették, hiába rémitgették, nem hallgatott senkire: férjhez ment a négerhez, aki egy dúsgazdag san-domingoi ültetvényes fia volt s mikor a fiú elvégezte a jogot s hazament ügyvédnek, a magyar leány is vele tartott. — Maradj Párisban, addig biztonságban leszel! — óvta egy barátnője. Elment. Sokáig nem hallott senki hirt felőle. Nem irt, nem üzent s a gyönyörű magyar leányt hiába keresték a lettek, észtek, skandinávok ... Nagysokára hozott hirt egy amerikai szobrász a szép magyar nőről. Csak mozaikszerüen lehetett összerakni életének további folyását. Valóságos trópusi kalandregény. Kezdetben igen nagy egyetértésben voltak, az apa azonban meglehetősen idegenkedve fogadta a fehér leányt, — az apa nem járt soha Párisban és a fehérekkel szemben éppen olyan ellenszenvvel viseltetett, mint az amerikaiak a feketékkel szemben. Az ültetvényes apa, — egyébként is hiányos műveltsége volt, — nem tudta belátni, miért kell fiának a szőke európai leány. Különvált a család: a fiú ügyvédi irodát nyitott, mivel észrevette, hogy a leány sem barátkozott meg túlságosan a helyzettel, a rengeteg négerrel, azzal az egész zsúfolt, fülledt, trópus-közeli élettel, amibe került. Párisban máskép festett ez a regényes, fajok közötti szerelem. De vállalták egymást és tűrtek. A fiú, mint Párisi járt s világot látott jogász nemsokára belevetette magát az éppen időszerű politikai küzdelembe. Valami kis forradalom zajlott le éppen, több lármával, mint eredménnyel, a fiút egy hónapra lecsukták s azalatt a magyar nő európai ismerősei, — akik egészen kivételesen fogadták társaságukba a lenézett néger fehér feleségét, — istápolták a fehér nőt. — Missis Young, — igy hívták, — büszke daccal nem irt Európába egy sort sem. A tragédia ment a maga utján tovább. Az, hogy az európai asszony nem a néger apóshoz ment, hanem fajtestvéreinél keresett menedéket, módfölött felbosszantotta az öreg ültetvényest és fenyegető üzeneteket küldött a menyéhez. Az üzenetek ritkán jutottak el hozzá, mer nem volt, aki átadja. Éjnek idején azonban gyanús alakok cirkáltak az asszony lakása körül, — egy német családnál húzódott meg, — és halkan suhantak tova, ha valaki észrevette őket. Egyszer mérgezett gyümölcsöt is küldtek ajándékba az asszonynak, szerencsére, észrevették időben. Máskor belőttek az ablakán. A néger férj végre kiszabadult s első útja a feleségéhez vezette. A rossz hir azonban gyorsabb volt s már útközben arról értesült, hogy a felesége otthagyta őt, „hütlenkedett az európaiakkal". Nagynehezen békültek ki, a szőke asszony engedelmes és alázatos felesége maradt az urának, de a politikai harcok és az áskálódások tovább tartottak. A férj egyre jobban belebonyolódott a forradalmi politikába, de a családi vi- szálykodásba is. Később nem volt meg már a régi egyetértés közöttük, a férj egyszerűen bezárta — spanyolok módjára — az asszonyt a lakásba s valósággal fogságban tartotta. Ha az asszony európai barátnői érdeklődni kezdtek, senki nem felelt, az érdeklődőket egy házőrző, szélesvállu néger utasitotta el morogva. Az asz- szony kijelentette, hogy hazamegy, de a férfi nem engedete. Rabszolgává tette a feleségét. Az asszonynak egy este, — ismét puskák ropogtak és két repülőgép is megjelent a tenger fölött, — sikerült kiszöknie s elmenekült barátaihoz. Két napig kereste a férj. Harmadnap törvényes hatalommal vitette haza. Most már az após is beleszólt a dologba s azt követelte, hogy az európai nő lakjon náluk. Az asszony nem ment. A férj egy uccai harcban megsebesült, az asszony keresztényi türelemmel ápolta, mert még mindig szerette az urát. Az após felbiztatott egy félvért, hogy udvaroljon az asszonynak, csábítsa el, hogy igy lehessen eltávolítani a nőt. A félvér igyekezett is, az asszony azonban nem fogadta az udvarlást. A férj gyanúját mindezeknek ellenére is sikerült felébreszteni s a férj revolverrel megsebesítette az asszonyt. Ezt igen titkolták s csak sokkal később a szolgák árulkodása folytán derítették ki. A szegény asszony idegileg teljesen kimerült. A harc a férjjel, apóssal, családdal, a forradalmi láz, a szokatlan klíma majdnem ronccsá tették. Hogy ezekután mi következett, az soha nem derült ki. Ezekben a forró, buja nyugatindiai városokban sok minden történik, ami nem kerül napvilágra soha. Egy mérgezett banán, egy tőrszurás, pisztolylövés, egy halálos lovaglás ... nem tudja senki, — mig aztán valamelyik júliusi este halva találták az asszonyt a tengerparton. Egyedül, elhagyatva, mint az újságírók mondták, titokzatos körülmények között. A „titokzatos körülményekről" értesítették a pesti rokonokat is. így mondta be a rádió, igy emlegetik a barátnők. Senki sem tud semmit. A fonalat nehéz nyomon követni, a morzsákat összeszedni körülményes. A szép művésznő elment Parisból a vastagszáju néger ügyvéddel s egy év múlva „titokzatos körülmények" között meghalt. Csak ő tudna feleletet adni, hogyan történt ez az egész. Ukártyázó nő oédelmében*) A rádióban elhangzott egy szagaim, nem éppen kedvező kiütik a a kártyázó nőkről. Engedje meg tisztelt Rádiókrómikáe, ha a kártyázó nők nevében tiltakozom e beállítás ellen. Igaz, hogy a mai nők, szórakozási idejüket, leg- többnyiie a kártyaasztalnál töltik el, — de — mint mondtam, — ceak szórakozási idejüket, mert a naip többi órájában tudtommal még ceak alkalmuk sincsen, hagy hódoljanak ezen szenvedélyüknek. Tehát a mai nő, — éppen úgy, mdnit a múltban anyáink vagy nagyanyáink, — a kártyázás felől elvégezteti kötelességeit, egész nap foglalkozhat háztartással, gyermekneveléssel és kézimunkával. Azonban, te délután elérkezik az a bizonyos 6 óra, amikor a férfiak épp úgy, mint a dolgozó nők, leteszik azt a bizonyos szerszámot, amivel kenyerüket keresik, mennyivel inkább elitélendő, ha a nők kártyázással ütik agyon szabad, szórakozásira szánt idejüket? — mint anyáink tették, akik kávézás köziben agyonikritizálták a jelenleg háztartási alkalmazottnak nevezett szoba- leányt vagy szakácsnőt, s a gyomor fontosságát fconytereceptek megvitatásával kihangsúlyozták, s az egyik túl akarva tenni a másikon, az uzsonna minőségén és mennyiségéin. Persze a férjek távoliétében, — ment a komoly férfiakat ez mind ■untatta, — de esetleg flörtölni vágyó fiotalembe- rek jelenlétében.... A mai kártyázó nő nem akar mást, csak kártyázni. Legtöbbnyire férjével együtt indul a csatába, ahol komoly ellenfélnek tekintik. Nem vár szép szavakat, flörtöt, nem haragszik, ha figyelmeztetik hibás játékáért ... Uzsonna helyett pár cigarettával is beéri... És ha néhány koronával megrövidítve távozik, még mindig megmarad a remény, ami vissza vonzz a a kártyaasztalhoz, hogy holnap — talán — neki kedvez a szerencse. (Munkács.) Dr. F.-né Berta. *) A kérdést hölgyeivasóiink vitatárgyává, teaz- ezüik s a további hozzá szólásoknak is szívesen adunk helyet. (Föltételünk, hogy egy hozzászólás se legyen hosszabb a fentinél!) 15 évet fiatalodik egy éjszaka alatt! Szeplök, májfoltok, mittesserek, orrvörösség, barnafoltok, pattanások. táguh pórusok és egyéb szépséghibák öregftik az Ön arckifejezését l Az Orlene Alma hámlasztószer maradék nélkül eltünteti az összes ily arctisztátalan- ságokat. Arcszine tiszta, üde és szép lesz megjelenése elragadó. Ara KI 7‘- Kettős adag Ki II‘ — Aki ezt a hirdetést kivágja és 3 napon belül rendelésével együtt elküldi, az a kis adagnál 20, a kettős adagnál -,o°/0 árengedményben részesül. Kérem tudatni, zsíros vagy száraz-e az arcbőre? - Dr Kemény Miklós, Kosta I, postafiók 300/E, Sxlovenszkó. MII''1 Minden hölgy álma NANA créme 9'- Ki NANA púder 6*- Kí körömlakk 5‘- Ki l »o iipat J r, Ki fr— _______Ke fr— Ki 5‘— Minden dro gériában, lllatszerfárban is gyógyszertárban kapható. Raktár Csehszlovák köztársaság számáréi Prehe-Smlchov, Dlvliove u. 1.
