Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)

1935-02-17 / 41. (3593.) szám

'PJKAGAW v IAIÍTíARHIRIiAJ? 1933 rcbruar i/« vasárnap. KÜLÖNVÉLEMÉNY BANDITIZMUS Amerika naponta szolgál újabb meglepe­tésekkel. Végre többhetes tárgyalás után elült a flemingtoni izgalom, hogy helyet adjon folytatólagos és egyéb izgalmaknak. Már olvashattuk, hogy a Lindbergh-bünügy tárgyalásának idejében megkezdték még egy izgalmas bűnügyi tárgyalást Tulsában, az olajmágnások gazdag városában. Nem uj dolog, hogy az amerikai milliomosok gyermekei, belefáradva az élet gyönyöreibe, a banditizmusra vetik magukat, hogy va­lami ,,komoly“ dolgot is csináljanak, de Tulsában egészen ijesztően bontakozik ki a kép, a gangsztermilliomosok merész szó­rakozásainak képe. A milliomosfiuk nem tréfálnak, hanem egész komoly versenyre keltek a hivatásos gangszterekkel, egysze­rűen azért, mert e mesterségben látják a „modern hősiesség" kiteljesülését. A tulsai ifjú gangszterek sok tekintetben vakmerőbbek, mint a csikágói nehézfiúk. Vakmerőbbek és „nagyvonaluabbak", lát­szik, hogy náluk nem kenyérkérdésről van szó. A milliomostársaság egyik tagját bíró­ság elé állították, mert agyonlőtte a barát­ját, a vetélkedő gangszterbanda vezetőjét. Három tanút állított a vádhatóság, mind a három eltűnt a tárgyalás folyamán. Az egyi­ket megtalálták autójában, holtan. Az es­küdtszéki tárgyalást abba kellett hagyni, mert az esküdtek megijedtek és nem voltak hajlandók életüket kockáztatni az ítéletért. A csikágói hivatásos gangszterek nehéz­kes „kézművesek" a találékony és „snejdig" tulsai ifjumilliomosokhoz képest, akik uj, könnyebb stílussal folytatják a mesterséget, amelyet a hivatásosok kreáltak. Messziről nézve a dolgokat, valóban úgy tetszik, mintha csak véres romantikáról volna szó. A tulsai ifjú gangsztervezér a saját millio­mos menyasszonyát akarta elrabolni, hogy százezer dolláros kártyaadósságát kifizesse. Ez az ambició, amilyen ocsmány a mi sze­münkben, bizonyára megfelel annak az el­képzelésnek, ami a dédelgetett amerikai milliomosfiuk és leányok lelkében terjeng a „modern hősiesség"-ről. Látszólag csak „snejdig" huszárvágásról van szó, a telivér amerikai aranyifjuság tulvad ficánkolásá- ról. Ennek az ifjúságnak egyrésze sport- bravúrok helyett, amelyekben büntetlenül kitombolhatná magát, a legsötétebb büntet­tek és alantas szenvedélyek között cikkázik sebes autókon, géppisztolyokkal. Ugylátszik messziről, hogy a sport, mű­vészet, tudomány, felfedezés százféle lehe­tősége nem ingerli az unatkozó ifjakat. A1 Capone, Diliinger és a többi „vezér" az ő ábrándképük, — látszólag azért, mert az amerikai közvélemény csakugyan héroszok­nak látja e „nagy" gangsztervezéreket. A közvélemény a népből sugárzik és ez a nép ma Amerikában nagyon szegény. Az ame­rikai szegények másképpen ítélik meg a gangsztereket, mint a hatóságok. E szegé­nyek hozzászoktak, hogy azelőtt a külön­böző panamista politikai pártok, az utóbbi időben pedig a gangszterbandák istápolták őket. A banditavezérek csakugyan köny- nyelmüen szórták a pénzt, jóval könnyel­műbben, mint azelőtt a politikai pártok, igy hát a nép még inkább elfogadta a gangszte­reket, mint például a Tammany Hall óvatos duhajait. A gangszterek életüket is állan­dóan kockáztatták azonkívül, hogy néha váratlanul pénzhez juttatták a szegényeket, nem csoda tehát, hogy az amerikanizmus növekvő tultengésében és a növekvő elsze­gényedésben a szegény nép ott kereste hé­roszait. ahol érdemes volt megtalálnia. Látszólag ezt a dicsőséget irigyelték meg a milliomos ifjak, ennek a regényes dicső­ségnek hódoltak az amerikai leányok, mégha itt-ott egy kis elrablás veszélye is fenyegette őket. Az életveszély valóban fennforog, inkább a vetélkedő társaságok tagjai, mint a hatóságok részéről, de hát életveszély van a komoly sportban is, ami amerikai felfogás szerint ér valamit. Re­pülőgépet vezetni sem veszélytelenebb, mint gangszternek, vagy gangszter menyasszo­nyának lenni. És a „modern amerikai fel­fogás szerint ez utóbbi sokkal érdekesebb. A hivatásos gangsztereket inkább a pénz­szerzés vágya, mint a romantikus „hősies­ség" vezeti rögös pályájukon. A milliomos ifjú gangsztereknél egyelőre még látszólag fordítva van : őket saját bevallásuk szerint a „hősiesség" csábítja, amely az éhes nép fantáziájában megilleti a hivatásos gangszte­reket. Tehát látszólag ma még csak sport­ból követnek el bankrablást és emberrablást az ifjú gangszterek, de a pénzszerzés módja már veszedelmesen hasonlít — könnyedébb és ügyesebb formák között — ahhoz a mód­hoz, amelyet a csikágói nehéz fiuk alkal­maznak pénztárkészletük kiegészítése ér­dekében. * Tiz-tizenöt évvel ezelőtt, mikor a magyar színdarab egyszerre jól bevált exportcikk lett Európában és Amerikában, egyre gyak­rabban jelentkeztek színdarabokkal a gaz­dag budapesti társaság tagjai is. Egy hiva­tásos magyar színműíró, akinek nevét az egész világon ismerik, azt a véleményt koc­káztatta meg akkoriban, hogy a nagytőke ráveti magát a piacra, amelyet a küzködő magyar irók kiharcoltak maguknak. A gaz­dag és szellemes emberek —- az iró véle­ménye szerint —- kianalizálták a sikeres magyar darabokból a siker elemeit és ma­guk is megpróbálkoztak a „gyártással". Át­menetileg valóban volt is sikerük, mert mű­veltségűket és a siker elemeit pihent aggyal kavarták ügyes amalgámmá, de a közön­ség — nemcsak a külföldi, de a belföldi is — hamarosan rájött, hogy mindez után­zat, csinálmány, ügyes és csillogó, amiből hiányzik a hatás egyetlen biztos eleme, a művészet valóságos, szenvedéses élménye. Ha olvassuk az elrettentő amerikai tudó­sításokban, hogy az unatkozó millomos ifjak versenyre keltek a csikágói alvilággal, kénytelenek vagyunk összehasonlítani őket a pesti milliomosokkal, akik szindarabirásra adták magukat, kezdetben talán a bizalmat­lan család ellenzése mellett. Biztos, hogy az amerikai ifjú gangszterek még nagyobb------------------------- ------r Ili I I III, I !■■■!— I I IWIM !!■■■! Mlllliri- ■ I I Ór iási választéki Legolcsóbb áraki Pausz T., Kosice Üveg — porcellán — villany csillárok! lllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllllM Modern képkeretezés, üvegezés iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiíitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Telefon 2423 Alapítva 1833 ■=.======:■■■ =■...-..... ................ el lenzésre találnak a családnál, amely nem hajlandó belátni, hogy a gangszterizmus jó üzlet, a fiatalok szemében a jövő üzlete. A fiatalok is vagyonokat akarnak szerezni, —- ha egyelőre csak mulatságra és kártyázásra is — mint apáink, de ők nyíltan szembe akarnak szállni a törvénnyel, nem bujkálni, mert igy kívánja tőlük a „modern heroiz- mus". Alig hihető, hogy a közvélemény, a nép véleménye honorálja törekvéseiket. A nép, amely mindenütt rokonszenvez a „szegény- legényekkel", sohasem fog megbarátkozni a „gazdaglegényekkel", még ha százszor is az életüket kockáztatják merész szórakozá­saikban. A társadalom —- amelynek tulma- gas és bizonytalan felépítménye természet­szerűen megteremti a megfelelő alépít­ményt, az alvilágot nem tudja elhelyezni őket. Nem a talajból fakadtak, mint a csi­kágói szegénylegények, hanem egy felvetí­tett fényt hajszolnak, átmenetileg izgalmat keltve saját köreikben. De nemcsak család­juk ellenzésétől, nemcsak a hatóságok üldö­zésétől, de a közvélemény utálatától kell tartaniok, amely biztosan és könyörtelenül fogja elseperni őket. Sohasem fog kide­rülni, hogy számukra valóban jó üzlet-e a gangszterizmus, de az hamarosan ki fog de­rülni, hogy semmiféle hősiesség, még ,,mo­EMBER ÉS VILÁG Irta: Kosztolányi Dezső kínai versek ÉJSZAKA AZ ŐRTORONYBAN — Tu Fu — A téli nap már vaksi és rövid, az éj fehér darát, havat röpit, dobok pörögnek, kürtök öble búg. ... A csillagos ég néz le s a Tejut. Nők jajveszékelnek csata után, barbár halászok ballagnak bután. ... Elestek a vezérek, daliák. Csitt, egy percre csitt, te tébolyult világ! TAN CSIUHOZ — Li Po — Barátom a hegyekbe fönn lakik, imádja a táj völgyét, ormait. Tavasszal elhagyott erdőbe jár s alszik, mikor már tűz a napsugár. Ruhái a szelektől nedvesek, legyezgetik a hűvös fenyvesek. Fülét-szivét csiszolja mormoló, érces zenével a köves folyó. Irigykedem is rád, ki tétován heversz a fellegek kék vánkosán. TAVASZI RÉSZEGSÉG — Li Po — Hsienyangban, a harmadik hóban, lehullt virágokból lágy takaró van. Ki búslakodhat egyedül tavasszal? Ki mer, ha józan, szembenézni azzal? Pénzt és nyomort és életet kimért az Alkotó, nem tudni, hogy miért, és rendbehoz mindent, ki hinni bátor. És igazat szolgáltat egy pohár bor. Mit nékem akkor földek és egek, ágyamba bújok és nem rettegek. Végül felejtem azt is, hogy vagyok s a boldogságom ekkor legnagyobb A NÉVTELENNEK — Li Sang-Yin — Vidám szobádban mennyi-mennyi függöny és hajnalig alélsz gyönyörbe te. ... Ha nincs ajak, mely az ajkunkon csüngjön, mit ér az angyalok élete? ... A mogyoróbokrot vihar cibálja, de édes harmat mosta levelét — én is tudom, hogy ábrándom hiába s oly éd$s-édes nézni tefeléd. NINCS NÁLA... — Li Sang-Yin — Nincs nála kedvesebb, nincs ily igazi asszony — de fél, ha tavaszi szél zörren a haraszton, s hajnalban az idő még csípős és hideg, . mert ekkor az ura a Császárhoz siet és édes ágyában korán magára hagyja ő, az Arany-Teknőc-Rend hírneves lovagja. LI CSIENHEZ * — Po Csü-i — Megint világi gond bolygatja elmém s nincs semmi mód, hogy békén elviselném. Régóta hagytalak el, Li Csien, De nem találom kedvem semmiben. Emlékezem, hogy látogattalak, lovam megállt a kertkapud alatt, még ágyba voltál, akkor jöttem én, előbb a kisfiad futott elém, aztán te pajkos, dévaj hangulatba, röpült ruhád, a sapkád félrecsapva. A söprött udvaron lágy, zöld moha, a pad porán árny ákombákoma. Keleti házadból nézünk a hegyre, a kertbe várjuk a delet nevetve. Egy-két madár dalol nyugodt kapudban, a csöndes uccán dob ha néha buffan. Ültünk s futott a gyors idő megettünk, pénzt és dicsőséget nem emlegettünk. Azóta, hogy a lelkem vele volt, négyszer megújult már a telehold. Hullottak akkor hervadt rózsakelyhek,' most újra őszi tücskök énekelnek. Múlik az év is, vége-vége néki, csupán, a bánatom a régi, régi. / \-----Hl----­de rn" hősiesség sincsen az ifjú duhajok gyilkos mulatságaiban. Érthető, hogy való­ban szomjaznak a rosszul értelmezett „hő­siességére ezek a fiatalok, akik életükben annyira távolestek minden küzdelemtől, minden hősiességet igénylő harctól és csak az amerikai élet, az a skrupulus-nélküli pénz- csinálás, a hipokrizis reménytelenségét mu­tatja, hogy amerikai ifjak elfojtott vágyai ilyen formában robbannak ki. Tapasztala­taik megfertőzték őket, látókörük a föld­alatti mulatók gőzös, részeg látóköre, nem csoda, hogy fantáziájuk az alvilág mocská­ban rögződött meg. Minél sötétebbek bűneik, annál közelebb van a nagy fordulat, amely a szenvedélyes tisztulás, az igazi hősiesség felé vezet. A hősiesség felé, amely nem modern és nem régi, hanem örökkön élő. SÁNDOR IMRE. A mexikói forradalom egyik főoka az egészségtelen birtokelosztás Prága, február 15. A mexikói forradalom okait ■egyik külföLdii katolikus .laptársunk érdekes és újabb megvilágításban tárja elénk, amelyet olva­sóink tájékoztatására az alábbiakban közlőink: Mexikóban szociális forradalom diul. A kultúr­harc, ameilyeő; az egy bázelien es kormány a katoli­cizmus ellen folytat, az ő különleges módszerénél fiogva csak úgy érthető, ha a tényállással való kapcsolatiban szemléljük. Az egytházellenes körök kihasználják a politikailag mozgási tutit tömegnek, elsősorban a proletánságiuak, a ,,peon“-oknak el­lenszenvét és gyűlöletét a nagy bántok osság ellen arra, hogy azt az egyházion át levezessék. Eme sakkhuzásra az a körülmény szolgáltatott alkal­mat, hogy a mexikói egyház maga is tulmagy bir­tokokkal van megterhelve s az egyház képviselői közül egyesek — téves felifoglásból kiindulva — az előbb pollitáikailag is malmion levő nagybirtokos arisztokráciának érdekkörébe keveredtek. Az arisztokrácia ellen támadt felkelést azután ügyes demagógok könnyen irányíthatták az egyház el­len. Mily sorsdöntő a vagyonfelosztás Mexikó törté­netében, mutatják a statisztika adatai. A mező­gazdasági adócenzius 1930. évi adatai ezerint ugyanis a mezőgazdaságilag müveit földterület nagysága Mexikóban 131 ezer ötszáz millió hek­tárt tesz ki. Ebből 4000 nagybirtokra 5000 hek­táron felül esik 85 millió hektár, 20.000 nagyüzem­re 501-től 5000 hektárig 32 millió hektár, 63.000 középbirtokra 51—500 hektárig 10.5 millió hektár. Ez összesem 87.000 közép- és nagybirtokkal és 127.5 millió hektár területtel szemben áll 526.000 kisbirtok 1—50 hektár nagyságban, összesen 4 mil­lió hektár terület. A lakosságnak túlnyomó több­sége azonban telj esen földnélküli munkásságból áll, amely rabszoilgafüggőségben van a nagybir­tok okokkal szemben. Ily körülmények között ért­hető, hegy aki 0 tömegnek részesedet Ígér a föld­birtokból. a töfcjbségnek föltétien támogatására számíthat. A keresztény körök kétség kívül nagy mulasz­tást követtek el azzal, hogy az észszerű földre­formmal idejében kezdeményezőleig nem foglalkóz­tak. így az egyházellenes politikusok a- nép bi­zalmába férkőzhettek. Caramza mexikói elnök el­sőnek próbáik ozott meg kisebb háziio'titibomok meg­teremtésével, de törekvése sikerre nem vezetett. Most újabb ilyen háziotithontörvény lépett életbe, mely családi házak létesítését célozza; 1934 feb­ruár havától júliusig e célból hetvenezer család között 1 millió hektár földet, osztottak fel. 0—0—0—0 — Osztrák zarándoklat a Szentföldre. Folyó év augusztus havában Inoitaer bíboros-érsek vezetése alatt az osztrák katolikusok zarándok útra men­nek a Szentföldre. Mint a bíborosnak az osztrák katolikusakhoz intézett felhívása mondja, a za­rándoklat célja, hogy az uj osztrák eszmék meg­valósítására a szent helyeken az égnek áldását, ki­könyörögje. A bíboros ugyanakkor a. Sión hegyén levő, Szűz Mária mennybemenetelének szentelt apátsági templom osztrák. is fel fogja szentelni.

Next

/
Thumbnails
Contents