Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)
1935-02-17 / 41. (3593.) szám
'PJKAGAW v IAIÍTíARHIRIiAJ? 1933 rcbruar i/« vasárnap. KÜLÖNVÉLEMÉNY BANDITIZMUS Amerika naponta szolgál újabb meglepetésekkel. Végre többhetes tárgyalás után elült a flemingtoni izgalom, hogy helyet adjon folytatólagos és egyéb izgalmaknak. Már olvashattuk, hogy a Lindbergh-bünügy tárgyalásának idejében megkezdték még egy izgalmas bűnügyi tárgyalást Tulsában, az olajmágnások gazdag városában. Nem uj dolog, hogy az amerikai milliomosok gyermekei, belefáradva az élet gyönyöreibe, a banditizmusra vetik magukat, hogy valami ,,komoly“ dolgot is csináljanak, de Tulsában egészen ijesztően bontakozik ki a kép, a gangsztermilliomosok merész szórakozásainak képe. A milliomosfiuk nem tréfálnak, hanem egész komoly versenyre keltek a hivatásos gangszterekkel, egyszerűen azért, mert e mesterségben látják a „modern hősiesség" kiteljesülését. A tulsai ifjú gangszterek sok tekintetben vakmerőbbek, mint a csikágói nehézfiúk. Vakmerőbbek és „nagyvonaluabbak", látszik, hogy náluk nem kenyérkérdésről van szó. A milliomostársaság egyik tagját bíróság elé állították, mert agyonlőtte a barátját, a vetélkedő gangszterbanda vezetőjét. Három tanút állított a vádhatóság, mind a három eltűnt a tárgyalás folyamán. Az egyiket megtalálták autójában, holtan. Az esküdtszéki tárgyalást abba kellett hagyni, mert az esküdtek megijedtek és nem voltak hajlandók életüket kockáztatni az ítéletért. A csikágói hivatásos gangszterek nehézkes „kézművesek" a találékony és „snejdig" tulsai ifjumilliomosokhoz képest, akik uj, könnyebb stílussal folytatják a mesterséget, amelyet a hivatásosok kreáltak. Messziről nézve a dolgokat, valóban úgy tetszik, mintha csak véres romantikáról volna szó. A tulsai ifjú gangsztervezér a saját milliomos menyasszonyát akarta elrabolni, hogy százezer dolláros kártyaadósságát kifizesse. Ez az ambició, amilyen ocsmány a mi szemünkben, bizonyára megfelel annak az elképzelésnek, ami a dédelgetett amerikai milliomosfiuk és leányok lelkében terjeng a „modern hősiesség"-ről. Látszólag csak „snejdig" huszárvágásról van szó, a telivér amerikai aranyifjuság tulvad ficánkolásá- ról. Ennek az ifjúságnak egyrésze sport- bravúrok helyett, amelyekben büntetlenül kitombolhatná magát, a legsötétebb büntettek és alantas szenvedélyek között cikkázik sebes autókon, géppisztolyokkal. Ugylátszik messziről, hogy a sport, művészet, tudomány, felfedezés százféle lehetősége nem ingerli az unatkozó ifjakat. A1 Capone, Diliinger és a többi „vezér" az ő ábrándképük, — látszólag azért, mert az amerikai közvélemény csakugyan héroszoknak látja e „nagy" gangsztervezéreket. A közvélemény a népből sugárzik és ez a nép ma Amerikában nagyon szegény. Az amerikai szegények másképpen ítélik meg a gangsztereket, mint a hatóságok. E szegények hozzászoktak, hogy azelőtt a különböző panamista politikai pártok, az utóbbi időben pedig a gangszterbandák istápolták őket. A banditavezérek csakugyan köny- nyelmüen szórták a pénzt, jóval könnyelműbben, mint azelőtt a politikai pártok, igy hát a nép még inkább elfogadta a gangsztereket, mint például a Tammany Hall óvatos duhajait. A gangszterek életüket is állandóan kockáztatták azonkívül, hogy néha váratlanul pénzhez juttatták a szegényeket, nem csoda tehát, hogy az amerikanizmus növekvő tultengésében és a növekvő elszegényedésben a szegény nép ott kereste héroszait. ahol érdemes volt megtalálnia. Látszólag ezt a dicsőséget irigyelték meg a milliomos ifjak, ennek a regényes dicsőségnek hódoltak az amerikai leányok, mégha itt-ott egy kis elrablás veszélye is fenyegette őket. Az életveszély valóban fennforog, inkább a vetélkedő társaságok tagjai, mint a hatóságok részéről, de hát életveszély van a komoly sportban is, ami amerikai felfogás szerint ér valamit. Repülőgépet vezetni sem veszélytelenebb, mint gangszternek, vagy gangszter menyasszonyának lenni. És a „modern amerikai felfogás szerint ez utóbbi sokkal érdekesebb. A hivatásos gangsztereket inkább a pénzszerzés vágya, mint a romantikus „hősiesség" vezeti rögös pályájukon. A milliomos ifjú gangsztereknél egyelőre még látszólag fordítva van : őket saját bevallásuk szerint a „hősiesség" csábítja, amely az éhes nép fantáziájában megilleti a hivatásos gangsztereket. Tehát látszólag ma még csak sportból követnek el bankrablást és emberrablást az ifjú gangszterek, de a pénzszerzés módja már veszedelmesen hasonlít — könnyedébb és ügyesebb formák között — ahhoz a módhoz, amelyet a csikágói nehéz fiuk alkalmaznak pénztárkészletük kiegészítése érdekében. * Tiz-tizenöt évvel ezelőtt, mikor a magyar színdarab egyszerre jól bevált exportcikk lett Európában és Amerikában, egyre gyakrabban jelentkeztek színdarabokkal a gazdag budapesti társaság tagjai is. Egy hivatásos magyar színműíró, akinek nevét az egész világon ismerik, azt a véleményt kockáztatta meg akkoriban, hogy a nagytőke ráveti magát a piacra, amelyet a küzködő magyar irók kiharcoltak maguknak. A gazdag és szellemes emberek —- az iró véleménye szerint —- kianalizálták a sikeres magyar darabokból a siker elemeit és maguk is megpróbálkoztak a „gyártással". Átmenetileg valóban volt is sikerük, mert műveltségűket és a siker elemeit pihent aggyal kavarták ügyes amalgámmá, de a közönség — nemcsak a külföldi, de a belföldi is — hamarosan rájött, hogy mindez utánzat, csinálmány, ügyes és csillogó, amiből hiányzik a hatás egyetlen biztos eleme, a művészet valóságos, szenvedéses élménye. Ha olvassuk az elrettentő amerikai tudósításokban, hogy az unatkozó millomos ifjak versenyre keltek a csikágói alvilággal, kénytelenek vagyunk összehasonlítani őket a pesti milliomosokkal, akik szindarabirásra adták magukat, kezdetben talán a bizalmatlan család ellenzése mellett. Biztos, hogy az amerikai ifjú gangszterek még nagyobb------------------------- ------r Ili I I III, I !■■■!— I I IWIM !!■■■! Mlllliri- ■ I I Ór iási választéki Legolcsóbb áraki Pausz T., Kosice Üveg — porcellán — villany csillárok! lllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllllM Modern képkeretezés, üvegezés iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiíitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii Telefon 2423 Alapítva 1833 ■=.======:■■■ =■...-..... ................ el lenzésre találnak a családnál, amely nem hajlandó belátni, hogy a gangszterizmus jó üzlet, a fiatalok szemében a jövő üzlete. A fiatalok is vagyonokat akarnak szerezni, —- ha egyelőre csak mulatságra és kártyázásra is — mint apáink, de ők nyíltan szembe akarnak szállni a törvénnyel, nem bujkálni, mert igy kívánja tőlük a „modern heroiz- mus". Alig hihető, hogy a közvélemény, a nép véleménye honorálja törekvéseiket. A nép, amely mindenütt rokonszenvez a „szegény- legényekkel", sohasem fog megbarátkozni a „gazdaglegényekkel", még ha százszor is az életüket kockáztatják merész szórakozásaikban. A társadalom —- amelynek tulma- gas és bizonytalan felépítménye természetszerűen megteremti a megfelelő alépítményt, az alvilágot nem tudja elhelyezni őket. Nem a talajból fakadtak, mint a csikágói szegénylegények, hanem egy felvetített fényt hajszolnak, átmenetileg izgalmat keltve saját köreikben. De nemcsak családjuk ellenzésétől, nemcsak a hatóságok üldözésétől, de a közvélemény utálatától kell tartaniok, amely biztosan és könyörtelenül fogja elseperni őket. Sohasem fog kiderülni, hogy számukra valóban jó üzlet-e a gangszterizmus, de az hamarosan ki fog derülni, hogy semmiféle hősiesség, még ,,moEMBER ÉS VILÁG Irta: Kosztolányi Dezső kínai versek ÉJSZAKA AZ ŐRTORONYBAN — Tu Fu — A téli nap már vaksi és rövid, az éj fehér darát, havat röpit, dobok pörögnek, kürtök öble búg. ... A csillagos ég néz le s a Tejut. Nők jajveszékelnek csata után, barbár halászok ballagnak bután. ... Elestek a vezérek, daliák. Csitt, egy percre csitt, te tébolyult világ! TAN CSIUHOZ — Li Po — Barátom a hegyekbe fönn lakik, imádja a táj völgyét, ormait. Tavasszal elhagyott erdőbe jár s alszik, mikor már tűz a napsugár. Ruhái a szelektől nedvesek, legyezgetik a hűvös fenyvesek. Fülét-szivét csiszolja mormoló, érces zenével a köves folyó. Irigykedem is rád, ki tétován heversz a fellegek kék vánkosán. TAVASZI RÉSZEGSÉG — Li Po — Hsienyangban, a harmadik hóban, lehullt virágokból lágy takaró van. Ki búslakodhat egyedül tavasszal? Ki mer, ha józan, szembenézni azzal? Pénzt és nyomort és életet kimért az Alkotó, nem tudni, hogy miért, és rendbehoz mindent, ki hinni bátor. És igazat szolgáltat egy pohár bor. Mit nékem akkor földek és egek, ágyamba bújok és nem rettegek. Végül felejtem azt is, hogy vagyok s a boldogságom ekkor legnagyobb A NÉVTELENNEK — Li Sang-Yin — Vidám szobádban mennyi-mennyi függöny és hajnalig alélsz gyönyörbe te. ... Ha nincs ajak, mely az ajkunkon csüngjön, mit ér az angyalok élete? ... A mogyoróbokrot vihar cibálja, de édes harmat mosta levelét — én is tudom, hogy ábrándom hiába s oly éd$s-édes nézni tefeléd. NINCS NÁLA... — Li Sang-Yin — Nincs nála kedvesebb, nincs ily igazi asszony — de fél, ha tavaszi szél zörren a haraszton, s hajnalban az idő még csípős és hideg, . mert ekkor az ura a Császárhoz siet és édes ágyában korán magára hagyja ő, az Arany-Teknőc-Rend hírneves lovagja. LI CSIENHEZ * — Po Csü-i — Megint világi gond bolygatja elmém s nincs semmi mód, hogy békén elviselném. Régóta hagytalak el, Li Csien, De nem találom kedvem semmiben. Emlékezem, hogy látogattalak, lovam megállt a kertkapud alatt, még ágyba voltál, akkor jöttem én, előbb a kisfiad futott elém, aztán te pajkos, dévaj hangulatba, röpült ruhád, a sapkád félrecsapva. A söprött udvaron lágy, zöld moha, a pad porán árny ákombákoma. Keleti házadból nézünk a hegyre, a kertbe várjuk a delet nevetve. Egy-két madár dalol nyugodt kapudban, a csöndes uccán dob ha néha buffan. Ültünk s futott a gyors idő megettünk, pénzt és dicsőséget nem emlegettünk. Azóta, hogy a lelkem vele volt, négyszer megújult már a telehold. Hullottak akkor hervadt rózsakelyhek,' most újra őszi tücskök énekelnek. Múlik az év is, vége-vége néki, csupán, a bánatom a régi, régi. / \-----Hl----de rn" hősiesség sincsen az ifjú duhajok gyilkos mulatságaiban. Érthető, hogy valóban szomjaznak a rosszul értelmezett „hősiességére ezek a fiatalok, akik életükben annyira távolestek minden küzdelemtől, minden hősiességet igénylő harctól és csak az amerikai élet, az a skrupulus-nélküli pénz- csinálás, a hipokrizis reménytelenségét mutatja, hogy amerikai ifjak elfojtott vágyai ilyen formában robbannak ki. Tapasztalataik megfertőzték őket, látókörük a földalatti mulatók gőzös, részeg látóköre, nem csoda, hogy fantáziájuk az alvilág mocskában rögződött meg. Minél sötétebbek bűneik, annál közelebb van a nagy fordulat, amely a szenvedélyes tisztulás, az igazi hősiesség felé vezet. A hősiesség felé, amely nem modern és nem régi, hanem örökkön élő. SÁNDOR IMRE. A mexikói forradalom egyik főoka az egészségtelen birtokelosztás Prága, február 15. A mexikói forradalom okait ■egyik külföLdii katolikus .laptársunk érdekes és újabb megvilágításban tárja elénk, amelyet olvasóink tájékoztatására az alábbiakban közlőink: Mexikóban szociális forradalom diul. A kultúrharc, ameilyeő; az egy bázelien es kormány a katolicizmus ellen folytat, az ő különleges módszerénél fiogva csak úgy érthető, ha a tényállással való kapcsolatiban szemléljük. Az egytházellenes körök kihasználják a politikailag mozgási tutit tömegnek, elsősorban a proletánságiuak, a ,,peon“-oknak ellenszenvét és gyűlöletét a nagy bántok osság ellen arra, hogy azt az egyházion át levezessék. Eme sakkhuzásra az a körülmény szolgáltatott alkalmat, hogy a mexikói egyház maga is tulmagy birtokokkal van megterhelve s az egyház képviselői közül egyesek — téves felifoglásból kiindulva — az előbb pollitáikailag is malmion levő nagybirtokos arisztokráciának érdekkörébe keveredtek. Az arisztokrácia ellen támadt felkelést azután ügyes demagógok könnyen irányíthatták az egyház ellen. Mily sorsdöntő a vagyonfelosztás Mexikó történetében, mutatják a statisztika adatai. A mezőgazdasági adócenzius 1930. évi adatai ezerint ugyanis a mezőgazdaságilag müveit földterület nagysága Mexikóban 131 ezer ötszáz millió hektárt tesz ki. Ebből 4000 nagybirtokra 5000 hektáron felül esik 85 millió hektár, 20.000 nagyüzemre 501-től 5000 hektárig 32 millió hektár, 63.000 középbirtokra 51—500 hektárig 10.5 millió hektár. Ez összesem 87.000 közép- és nagybirtokkal és 127.5 millió hektár területtel szemben áll 526.000 kisbirtok 1—50 hektár nagyságban, összesen 4 millió hektár terület. A lakosságnak túlnyomó többsége azonban telj esen földnélküli munkásságból áll, amely rabszoilgafüggőségben van a nagybirtok okokkal szemben. Ily körülmények között érthető, hegy aki 0 tömegnek részesedet Ígér a földbirtokból. a töfcjbségnek föltétien támogatására számíthat. A keresztény körök kétség kívül nagy mulasztást követtek el azzal, hogy az észszerű földreformmal idejében kezdeményezőleig nem foglalkóztak. így az egyházellenes politikusok a- nép bizalmába férkőzhettek. Caramza mexikói elnök elsőnek próbáik ozott meg kisebb háziio'titibomok megteremtésével, de törekvése sikerre nem vezetett. Most újabb ilyen háziotithontörvény lépett életbe, mely családi házak létesítését célozza; 1934 február havától júliusig e célból hetvenezer család között 1 millió hektár földet, osztottak fel. 0—0—0—0 — Osztrák zarándoklat a Szentföldre. Folyó év augusztus havában Inoitaer bíboros-érsek vezetése alatt az osztrák katolikusok zarándok útra mennek a Szentföldre. Mint a bíborosnak az osztrák katolikusakhoz intézett felhívása mondja, a zarándoklat célja, hogy az uj osztrák eszmék megvalósítására a szent helyeken az égnek áldását, kikönyörögje. A bíboros ugyanakkor a. Sión hegyén levő, Szűz Mária mennybemenetelének szentelt apátsági templom osztrák. is fel fogja szentelni.
