Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)

1935-02-13 / 37. (3589.) szám

1935 február 13* szerda. . KftZCjAZPASAfin ­Slavescu volt román kereskedelmi miniszter Prágában tárgyal a Skoda-miivek vezetőségével Munkatársunk előtt tett nyilatkozata szerint e hét vésére remélik a megállapodás létrehozatalát Prága, február 12. Slavescu volt román ke­reskedelmi miniszter tegnap Prágába érkezett, hogy a Skoda-müvek és a román kormány kö­zött Buakrestben folytatott és megszakított tárgyalásokat a román kormány megbízásából folytassa. Slavescu minisztert a pályaudvaron dr. Loewenstein Károlyra Skoda-müvek vezér­igazgatója, továbbá a Csehszlovák Nemzeti Bank megbízottja, valamint egyéb személyisé­gek fogadták. A. volt román kereskedelmi mi­niszter azonnal érintkezésbe lépett a Skoda- müvek illetékes vezetőivel és fölvette a, Buka­restben megszakított tárgyalások fonalát. Alkalmunk volt Slavescu miniszterrel az Alcron-szállóban beszélni A román kormány megbízottja a következőket mondotta: — A tárgyalások kedvező mederben halad­nak. Részleteket még nem áll módomban a saj­tóval közölni, csupán annyit mondhatok, hogy minden remény megvan ahhoz, hogy még ezen a héten kedvező eredménnyel befejezzük a tár­gyalásokat. Azt hiszem, e hét végén már visz szautazhatom Bukarestbe s a megállapodás a román kormány és a Skoda-müvek között rö­videsen perfektuálódik. Az állatmonopólium tárgyilagos bírálata A kereskedelmi kamarák igényt tartanak az Allatkereskedelmi Társaság ellenőrzésének jogára Brflnn, február 12. A briinni kamara keres­kedelmi, kisipari és gyáripari alosztálya tegnap együttes ülést tartott. Az értekezleten időszerű gazdasági kérdésekről tanácskoztak. Letárgyal­ták az állatmonopólium ügyét, a szindikalizálás kérdését, továbbá az egyenes adó reformja, a stabilizációs mérlegek kérdése, a javitómühelyek ügye és egyéb időszerű kérdések szerepeltek a tanácskozások napirendjén. Az állatmonopólium kérdéséről Mayer Henrik kamarai titkár számolt be. Az előadó kijelentette, hogy a kamara nemhivatalos források alapján Ismeri a monopóliumra vontkozó rendelet terve­zetét. A kamarák nem helyeselhetik az állatmonopó- Hűm tervét, de mindent el fognak követni, hogy a kormányrendeletet valamennyi érdekelt egyetértésével bocsássák ki. A kamara nem tiltakozik az állatvásárok fölhajtásának szabá­lyozása ellen, csupán a szabályozás módját kifogásolja. A kérdésnek olyan szabályozását tartja kívánatosnak, amely egyaránt elégítené ki úgy a gazdákat, mint az állatkereskedőket és a mészárosokat, valamint a henteseket. Helytelennek tartja a kamara azt a szándékot, hogy a monopólium hatáskörét olyan árura is kiterjesszék, amely áru forgalmát a keres­kedelmi minisztérium jobban és könnyebben szabályozhatja. Az Állatkereskedelmi Társa­ság összetételét nem helyesli a kamara, mivel ebben az intézményben első helyen a központi szövetkezeti szervezetek állnak, noha ezek a szervezetek eddig nem bonyolítottak le olyan üzleteket, melyek lebonyolítása most rájuk vár. Ezzel szemben saj álatosnak tartja a ka­mara, hogy az Állatkéreskedelmi Társaságból kihagytak olyan szervezeteket, melyeknek igé­nyük van az állatmonopólium keretén belüli képviseletre. Az állatmonopólium indítványozott alakjá­ban — mondja a briinni kamara — sok ezer kereskedő és iparos megkárosítását jelenti. Követelni kell, hogy a monopólium ne érint­se az iparjogosultságot, illetve a mészáros és a hentesipar, valamint a húsfeldolgozó üzemek és a húskereskedelmi vállalatok jogait Nem helyes, hogy a tervbevett Állatkereskedelmi Társaságnak túlságosan nagy a hatásköre. így a többi között joggal kifogásolható, hogy a társaság kizárólagos jogot kap ahhoz, hogy állami és közüzemek, valamint katonai üze­mek számára árut szállítson. A brünni kamara abbeli reményének ad kifejezést, hogy a rende­lettervezet eme rendelkezését éppen államér­dekből szabályozni fogják, ha a kérdésben pár­tatlanul és tárgyilagosan határoznak. A rendelet tervezete nem határozza meg szabatosan a gyár, a nagyobb üzem és a vál­lalat fogalmait, megvalósítása pedig a húster­mékek árának drágulását idézheti elő s esetleg kettős árszínvonalat eredményezhet. A brünni kamara sajnálattal állapítja meg, hogy a ren­delet tervezetéből hiányzik az olyan tartalék­alap létesítésére vonatkozó rendelkezés, amely alapból kártalanítanák a rendelet által megká­rosított iparosokat A gabonamonopólium te­rén szerzett tapasztalatok alapján úgy véU a kamara* hogy a részvénytőke megosztásának kérdésében nem helyes elv e kérdés rendezé­sét az Allatkereskedelmi Társaság tagjaira bízni, hanem helyesebb* ha ebben a nagyje­lentőségű kérdésben a kormány határoz. Az előadó végül leszögezte* hogy a kereskedelmi kamarák az egyedüli olyan intézmények* me­lyek magukban foglalják a gyáripart* a keres­kedelmet és a kisipart • ezért joggal tartanak igényt arra* hogy az Allatkereskedelmi Társa­ság tevékenységét ellenőri minőségben meg­bízottjaik révén ellenőrizzék. A brünni kamara ezután a gyárvállalatok ja­vító üzemeinek ügyéről tárgyalt s elhatározta, hogy a kisiparosok érdekeit sértő javitómühelyek te­vékenységének betiltását fogja a hatóságoktól kérni, hogy a gyárvállalatok saját üzemükön kívül egyebütt ne létesíthessenek és ne működtethesse­nek javítóműhelyeket. Ezután a fióküzemek és árusítóhelyek kérdése került napirendre. Ebben a kérdésben a kamara arra az álláspontra helyez­kedett, hogy bizonyos létszámonfelüli uj árusítóhelyeket csak az il­letékes országos hivatal engedélye alapján le­hessen létesíteni. Dr. Honig Henrik, a kamara másodtitkára ez­után az iparosok számának emelkedéséről tett jelentést. Megállapította, hogy a brünni kamara körzetében évente 5—6 százalékkal emelkedik az iparengedélyek száma. A kereskedelmi iparengedélyek száma az utób­bi öt esztendő folyamán 36—72 százalékkal ugrott. Ezzel a kérdéssel a prágai kamara is foglalkozott s azzal a kéréssel fordult a kormányhoz, hogy a kisipartörvény módosításáig is korlátozzák az uj iparengedélyek kiadását és szükség esetén a hatóságok utasítsák el az iparengedély kiadása iránti kérelmeket A gyáripari alosztály ülésén dr. Chylik az egyenes adó reformjának kérdéséről és a stabi­lizációs mérlegek ügyéről számolt be. Dr. Mayer a kényszerszindikátusok kérdéséről beszélt s megállapította, hogy a gyáripar ellenkezése ma már nem oly intenziv, mint a milyen még rövid­del ezelőtt volt. (Szlovenszkói fáért magyar tojás.) A Ma­gyarországiba irányuló szlovenszkói fakivitel megélénkitése érdekében a szlovenszkói ér­dekeltek abbeli kívánságuknak adtak ki­fejezést, hogy a kormány legalább a kemény- fánál szüntesse meg a kiviteli illeték rend­szerét. Továbbá azt kérik, hogy a kormány a szlovenszkói fa magyarországi exportja érdekében aagyobbmennyiségu tojás behoza­talát engedélyezze Magyarországiból. Idényszerűen visszament a foglalkoztatottak száma Prága, február 12. A népjóléti minisztérium adatai szerint a biztosított alkalmazottak száma múlt év utolsó három hónapja során a követke­zőképpen alakult: október.............................. 2,640.949 november ...... 2,520.684 december ......................... 2*220.910 Az 1933. év azonos szakának adatai a kővet­kezők: október 2,618.390 november ........................ 2,488.718 de cember 2*189.996 A foglalkoztatottak számának idényszerü csökkenése úgyszólván azonos mindkét esztendő utolsó három hónapjában, múlt év decemberé­ben azonban mintegy 30.000-rel több alkalma­zottat foglalkoztattak, mint az előző év azonos szakában, amiből a munkanélküliség mérsékelt csökkenésére lehet következtetni. ::::::: t: t (Hétfőn kezdődik a kisantant gazdasági kon­ferenciája.) A kisantant prágai gazdasági kon­ferenciája hétfőn, február 18-án kezdődik. A román és a délszláv kormány kívánságainak jegyzéke már megérkezett Prágába s e kívánsá­gok figyelembevételével állítják össze a tanács­kozások napirendjét. (Emelkedett a postatakarékpénztár betétállo­mánya.) A csehszlovák postatakarékpénztár be­tétállománya a decemberi kimutatásban közölt összegről január folyamán 12.4 millióval 173.1 millió koronára emelkedett. A betevők száma ezzel egyidejűén 13.286-tal 242.222-re ment föl. Átlagosan 623.28 korona értékű betét esik min­den egyes betevőre. (A Zsolnai Városi Takarékpénztár mérlege.) A Zsolnai Városi Takarékpénztár mérlege az el­múlt évre 191.787 korona tiszta nyereséget mu­tat ki. A nyereséget teljes egészében a tartalék- alapba fizetik be. A pénzintézet betevőinek szá­ma 511-gyel 7605-rc emelkedett s a betétállo­mánya az 1933 decemberi 31-iki kimutatásban megadott 33.8 millióról 36 millió koronára ment föl. (Húsz koronával esett a pengőbankjegy ár­folyama.) A mai prágai devizapiacon Alexan­dria 0.25, Amszterdam 1, Zürich 1.50, Helsing- fors 0.10, Kovno 0.50, Kopenhága 1.50, Lisza- bon 0.50, London 0.20, Milánó 0.125, Montreal 0.02, Newyork 0.06, Oslo 1.50, Páris 0.10 és Stockholm 1 koronával lanyhult. Berlin 0.50 és Brüsszel 0.50 koronával megszilárdult. A kötött devizák közül Budapest 10 koronával gyöngült. A pengöbankjegy árfolyama 20 ko­ronával esett. (A tejárak szabályozása Prágában.) Rövidem közöltük, hogy a mánís'zibertajnács legutóbb tar­tott ülésén a prágai tejpiac szabályozásának kér­désével is foglalkozott s jóváhagyta a Prágában érvényes árakat A Liidové Noviny szenánt az ár- szabályozás Rriimmire 5b érvényéé lesz és a követ­kezőket írja elő: A kannából mént tej literje 1.50 koronával árusítható, emellett a zsírtartalom 3.6 százalék kell, hogy legyen, A tejcsarnoki palac­kos tej pótléka 30 fillér, vagyis a libemes palack tejért 1.80 kor., a fél vagy megyecffiteree palack tejért litenemildmt 1.90 korona fizetendő. — A 12 százalékos tejszín literje 7 korona, kisebb adago­lásai palack esetén 7.20 korona. A 35 százalékos zsírtartalmai tejföl literje 16, illetve kisebb ada­golási! palackban 17 vagy 18 korona. A rende­let megszabja azt is, hogy milyen árat kell a termelőnek ikapnia. A termelő a tej literjéért 1 koronát, a tejszínért 4 koronát, a 35 százalékos zsírtartalmai tejfölért 10 koronát kap literenkint. A házhoz szállított tejnél 2 százalékot számíta­nak a tulméré® elmén, ezzel szemben a magasabb zsírtartalom ért miniden tizedszázaléknyi zsírtöbb- letért 2 fillérrel többet számolnak. Kisebb zsír- tartalom esetén minden tizedszázaléknyi csökke­nésért 3.25 százalékig 3 fillért, ezen alul táizedszá- zalékonkint 5 fillért vonnak le. A tejnek vízzel való keverését, bűn tetű:. Ha a gazda savamyu, vagy összefutott tejet szállítana, úgy literenkint 40, a tejszínnél 90 fillért vonnak le. A tegkemeske- dők számára a tej literje 1,35 korona, palackos tejé 30 fillér pótlékkal. A tejszínért a kereskedő 6.50, illetve 14 koronát fizet. (Kimutatás a gabonazálogjegyekről.) — Február 1-ig a gazdák összesen 77.8 millió korona értékű gabonazálogjegyet állítottak ki s ebből 4<9.1 millió korona értéküt reeszkon- táltattak. A Gabonatársaság 65 millió korona értékű gabona2álogjegyet bocsátott ki s az egész mennyiséget visszleszámitodtatta. (A* állatbiztosítás kérdéséről tárgyalt a szlovenszkói mezőgazdasági tanács.) Pozsony­ból jelentik: A szlovenszkói mezőgazdasági tanács legutóbbi ülésén az állatbiztosítás kér­désről tanácskozott Az értekezleten az állat- tenyésztők nagyszámban vettek részt. Az állatbiztosítás kérdését a földművelési mi­nisztérium kiküldöttje ismertette és tájékoz­tatta a megjelenteket arról, hogy a kérdést különböző államok hogyan oldották meg. Az előadó az állatbiztosítás előnyös és hátrányos oldalairól is beszámolt. Az ismertetés után elhatározták, hogy az állatbiztosítás rend­szerének mielőbbi megvalósítása érdekében megteszik a kellő tépéseket. Mit kapunk a valutákért? Prága, február 12. Kő 100 pengőért ....... 41X50 100 schiUlngért ...... 449.50 100 zlotyért ......................... 452.375 100 lejért ........ 1X25 100 márkáért ..*•■•. 913.— 100 dinárárt .......................... 53.425 10 0 svájci frankért • . . . . 774.50 100 francia frankért ..... 157.80 100 líráért............................. 20X40 1 amerikai dollárért . . . . 2X60 1 angol fontért ...... 117.— Mit fizetünk a valutákért? Prága, febrnár IX K« 100 pengőért ....... 41X50 100 schillingért . » ... 452.50 100 zlotyért .......................... 455.375 10 0 lejért ....... . 15.55 100 márkáért 917.— 100 dinárért .......................... 53.825 10 0 svájci frankért . . • , . 777.50 100 francia frankért . . . « , 158.40 100 Uráért................. 204.60 1 amerikai dollárért .... 2X80 1 angol fontért ...... 118.— (Mennyiségben emelkedett, értékben csökkent a német szénkivitel.) Berlinből jelentik: A né- met külkereskedelmi szénforgalomban a múlt év­ben az 1933. évvel szemben jelentős változáso­kat látunk. A kivitel lényegesen nagyobb mérték­ben emelkedett, mint a behozatal és ezáltal — mennyiségileg tekintve — az 1933. évi 19.3 mil­lió tonna szénkiviteli többlet a múlt évben 23.4 millió tonnára emelkedett. Minthogy azonban egyes államok valutájának értékcsökkenése kö­vetkeztében a szénexportból eredő bevételek je­lentősen csökkentek, a szénkivlteli többlet érté­ke az 1933. évi 229.3 millió márkáról a múlt év­ben 2173 millió márkára esett vissza. (Argentína fokozta tengerivel bevetett terü­letét.) A Times jelentése szerint az argentínai földmivelésügyi minisztérium hivatalos statisz­tikája megállapítja, hogy a tengerire most be­vetett terület 17.4 millió acre (1 acre körül­belül »/» kát. hold), szemben az előző évi 16.1 millió acre bevetett területtel, amelyből eddig 9.8 millió acre területen 5.9 millió tonnás tenge­ritermést takarítottak be. (Egyiptom Is résztvesz a budapesti Nemzet­közi Vásáron.) Budapestről jelentik: Alexand­riai jelentés szerint Egyiptom kormánya elhatá­rozta, hogy hivatalos kiállítói csoporttal vesz részt az 1935. évi Budapesti Nemzetközi Vásá­ron. — Egyiptom és Budapest között néhány hónap óta közvetlen hajóösszeköttetés áll fenn a magyarépitésü Duna-tengerjáró hajók utján.-----Ili----­ÉR TÉKTŐZSDE Prága egyenetlen Prága, február 12. (Pragoradio.) Az érték­tőzsde mai forgalma ezük keretek között moz­gott. A tagadhatatlanul barátságos alaphangu­lat ellenére egységes irányzat nem jött létre. A tőzsdén híre járt, hogy a Skoda-müvek és a román kormány között folyamatban levő tár­gyalások valószínűleg kedvező eredménnyel fognak befejeződni, mire a tőzsdeközönség ér­deklődése ismét a Skoda felé fordult. A Skoda árfolyama nyitás után tegnapi záróárfolyama alá süllyedt, de a tőzsdeidö későbbi folyamán erősen megszilárdult. Korlátban csupán speciá­lis értékek iránt mutatkozott érdeklődés. Egy­séges irányzat a tőzsdeidö egész folyamán nem jött létre. Az árfolyameltolódások nem jelentő­ségteljesek, egyedül Budweisi Sör árfolyama javult erőteljesebven. Csehszlovák Neőtzeti Bank 10. Bánya és Ko­hó 5, Brünni Gépgyár 4, Budweisi Sör 58, Kolini Sze6z 25, Tejipar 13, Északcseh Szén 2 és Skoda 4 koronával javult. ízzel szemben Cseh Kereskedelmi 5, Cseh Cukor 2. Kábel 3, Königshofi Cement 2, Orion 3, Prágai Vas 7.50, Sellier 5, Walt-er 8 és Nyugatcseh Szén 4 koro­nával gyöngült. A beruházási értékek piacán jóltartott irány­zat vált észlelhetővé. Több államérték árfo­lyama 0.5—0.10 koronával megszilárdult. A nemhivataloe kuliszban ugyancsak a szilárd- kamatozású értékek iránt mutatkozott erdek lödés. Dux-Bodenbachi prioritások 0.50—1, a magyar C. C. járadék 2 és a Skoda-ohügáció 5 koronával javult. A nemhivataloe kulisz osztalékoe értékeinek piacán nyugodt irányzat mellett Smichovi Sör 250. Brüxi Szén 2.50 é • Rakó 2.50 koronával javult, A mngánlomhrrd tételei nem változtak. 9

Next

/
Thumbnails
Contents