Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)

1935-02-02 / 28. (3580.) szám

A vörös hadseres (sp) Prága, február 1. Tuchacsevski, az orosz hadügyi népbiztos he­lyettese csodákat beszélt a vörös hadseregről a Moszkvában ülésező hetedik tanácskongresz- szuson. Nyilatkozata és adatai után el kell is­mernünk, hogy a szovjet hadserege ugyanolyan erőt s természetesen ugyanolyan nyomasztó ve­szedelmet jelent, mint jelentett a cárok ármádiá­ja a háború előtti Európában. Az „orosz kolosz- szus“, az „orosz veszedelem'*, a „hatalmas med­ve", az „oros2 gőzhenger" s egyéb becézőnevek formájában élt rettegett lidércként ez a hadse­reg az európai népek fantáziájában s mindenki erősnek érezte magát, aki barátja volt. s gyen­gének, aki ellensége. Tizenötéves munkájával Trockij kezdeményezései alapján Brusilov, Blü- cher, Frunze és Vorosilov ismét a hadászat tö­kéletes és teljes eszközévé fejlesztette az orosz haderőt Egymillió ember áll fegyverben már békében is a vörös zászlók alatt, s háború ese­tén tiz-tizenötmillióra emelhető a kiképzett kato­nák száma. Ki állhat ellen, ha megindul ez a vörösre festett gőzhenger — amely valójában nem is gőzhenger többé, hanem a benzinerőre berendezett tankok mindent legázoló rengeteg szörnyű lánckereke? Alapjában véve csatavesztés az a szerelmi val­lomás, amit Tuchacsevski az orosz hadseregnek tett A szovjet hatalomrakerülésekor a „többet ész­szel, mint erővel" jelszavat tűzte maga elé ex­panziós politikájában, ami nem volt csoda, el­végre a cár hadseregeinek összeomlása megmu­tatta, hogy az orosz erőbe vetett hit megfenek­lett. Nem erővel, nem hadsereggel meghódítani a világot, hanem a szellem eszközeivel, uj elvek­kel és ideálokkal, igy készült a diadalmas kom­munizmus a világforradalmi álom megvalósításá­ra. S mi lett belőle? Tuchacsevski ma ismét elis­meri, — mint hajdan a cárok, — hogy az erő több, mint az ész, a hadsereg megbízhatóbb esz­köz, mint az elv és eszme. Nemcsak a királyok utolsó rációja az ágyú, hanem a népbiztosoké is, — miután végigmentek Európában az eszmé­vel és elvvel való hódítás minden kísérletén s egymásután szenvedtek vereséget számtalan or­szágban. Tuchacsevski feláll a tanácskongresszu­son, elkurjantja magát, hogy eb ura fakó, s rá­csap akarójára: ez az, ami minden elkopott érv’- ! nél erősebb, mondja. Tényleg erősebb a szovjet hadserege az el­múlt tizenöt év ma visszahúzódó orosz eszméi­nél? A múlt óvatosságra int. Á gigantikus orosz hadsereg összeomlott 1905-ben, s amikor a szo­morú tapasztalatok alapján lázas energiával va­donatújra szervezték, összeomlott 1918-ban is. A hadsereg ereje nem mindig a számokban nyil­vánul meg, ezt tudhatná a népbiztos, mert sok­szor hangoztatta, amikor az orosz polgárhábo­rúk idején a maroknyi és a primitív, de a csö­könyös lelkesedés tüzében izzó vörös gárda le­gázolta a hivatásos fehér tisztek és fehér kato­nák antant-pénzen tökéletesre szerelt csapatait. A mai vörös hadsereg szelleme is kitűnő, feleli erre a fentartásra a népbiztos. Lehet, hogy igy van. A szovjet hadvezetősége sok olyat tesz, amit a cárok elhanyagoltak: gondol a katonák nevelésére, a tisztikarból állítólag hiányzik a régi nyegleség, a technikai és élelmezési előfel­tételek nincsenek elhanyagolva, a felvonulási ter­vek aligha mondanak csődöt. Az orosz katona — mondják — nem a barom többé, akit parfő- mös tisztek parancsára hóhérőrmesterek hajta­nak kancsukával vagy gépfegyverrel a csatába, az orosz katona is ember már, jól vezetett és jó karban tartott, jól táplált és jól lelkesített har­cos. A hadseregek értéke különböző és változó. Bizonyos például, hogy Mussolini tiz-tizenötéves Lezuhant a DanztőBerlinl repülőgép — tizenegy halott Az óriásgép a sürü Seíhőzetben Stefiin melleit neki- repült egy dombnak ■ Valamennyi utasa szörnyethalt Berlin, február 1. A hivatalos távirati iroda jelentése szerint tegnap borzalmas repülőszerencsétlenség történt Stettin közelé­ben. A német-orosz légiforgalmi társaság „Derulult44 nevű repülőgépe, amely Danzig- ból Berlin féle vette útját, Stettin közelében kényszerleszállást akart végrehajtani, azonban lezuhant és valamennyi utasa szörnyethalt. A gép, amelyen a személyzet három tagján kívül nyolc utas tartózkodott, tegnap délután négy órakor, menetrendi időben startolt Danzigban Berlin felé. A süni felhőzet és havazás következtében a pilóta nem tudta kövein! a pontos irányt, ezért elhatározta, hogy a gépet a stettini repülőtérre vezeti és ott pihenőt tart addig, amíg az idő kitisztul. A stettini repülőtérről a, repülőgép állandó helyzetjelentéseket kapott és a gép távirásza is állandóan közölte a „Derulnrt4 hollétét. Este 6 óra 17 perekor a távirász jelentette, hogy a gép 400 méter magasságban száll, 18 perccel későbben érkezett jelentés szerint már csak 220 méter magasságban repült a gép. A távirász közölte ekkor, hogy sürü fel­hőzetben járnak és a rádió antennáját jég lepte he. Az utolsó jelentést 6 óra 38 perckor adták le a repülőgépről, amely ekkor 150 mé­ter magasságban haladt. Röviddel későbben, néhány perccel hét éra előtt bekövetkezett a szerencsétlenség: a gép, amely egyre al»­csonyabban szállt, a sürü ködben nekiment egy 130 méter magas dombnak a Stettin mellett levő Podejuch határában. A szerencsétlenül járt repülőgépet West- phal repülökapitány vezette, rajta kívül Kühne távirász és Zimmermann gépész telje­sített szolgálatot a gépen, akik a nyolc utassal együtt elpusztultak. A meghalt utasok: báró Marschall (Königsberg), dr. Lang-Danzig (Langfuhr), Gleitz Anna (Danzig), Sonntag (Danzig), Sehulz, Rohde (königsberg), Ru- delsdorff (Berlin) és Vietor (Brcmen). A német-oTosz légiforgalmi szolgálat tizen­hároméves működése alatt ez az első súlyos repülőszerenosétlenség, amely ezen a vonalon történt Egyelőre nincs szó Hitler és Pitsudski találkozásáról Göring távozása után Beck lengye! külügy­miniszter németbarát expozét mondott A keleti paktum kérdése ■ Barthoe emíéke ■ Barátság Oroszországgal Beck a magyar-lengyel viszonyról és a kisebbségi szerződésekről Berlin, február l.AP. M. H. jelentette, hogy Göring lengyelországi vadászata al­kalmával elő akarta készíteni a talajt Hitler és Pilsudski találkozása számára. Erről a tervről legújabban sokat ir a világsajtó. Gö­ring porosz miniszterelnök a keletlengyel­országi őserdőkben tartott vadászatokról csütörtökön visszatért Varsóba, ahol órák hosszat tanácskozott Beck külügyminiszter­rel, majd másfél óráig Pilsudskival. A meg­beszéléseken a nagykövetek is résztvettek, ami azt jelenti, hogy a látogatások politikai jellegűek voltak. Este Göring elutazott a fegyelmi kúrája után az olasz katona értéke más lett, mint a háborúban volt. Az újságírók, akik­nek a közelmúltban alkalmuk volt Saarbrücken- ben és határvidékein hat készenlétben álló had­sereget látni és összehasonlítani: a francia határ mentén a franciát, a német határ mentén a fris­sen felszerelt németet, s a népszavazás területén teljes működésben az angolt, az olaszt, a svédet és a németalföldit, saját tapasztalataik alapján mondhatják, hogy az olasz katona kitűnő be­nyomást tett rájuk. A szigorú, jól kiképzett és technikailag pompásam felszerelt piemon- tiak valóban nem hatottak úgy, mintha rossz és engedetlen katonák volnának. Ez ismét Garibal­di hadserege lesz, vagy a reneszánsz városaié, vagy Rómáé. Lehet, hogy az orosz katona is megváltozott, ámbár az orosz történelemben hiá­ba keresünk aféle nagy tardiciókat, mint az óla­lengyel fővárosból és pénteken reggel 8 óra 4 perckor a menetrendszerű vonattal Ber­linbe érkezett. A német sajtó páratlan opti­mizmussal ir Göring utazásának eredmé­nyéről és kijelenti, hogy Hitler és Pilsudski találkozása csak hetek kérdése. A lengyel­német barátságot a berlini lapok szerint a közeljövőben még jobban kiépítik és meg­szilárdítják. E berlini hangokkal ellentétben az Echo de Paris és a Daily Telegraph varsói mun­katársai úgy értesülnek, hogy Pilsudski egyelőre nem adott kötelező választ Göring­szoknál, vagy más népeknél. Nagy Péter óta a tömeg döntött valamennyi győzedelmes orosz csatában, s a cárok legjobb két tábornoka — Első Miklós halhatatlan mondása szerint — örökké Január és Február volt, mert a két zord orosz téli hónap megverte Napóleont és elpusz­tított mindenkit, aki az ő idejükben behatolt az orosz földre. A tömeg, a szám ereje azonban még mindig az oroszok oldalán áll. A százhetvenmilliós nép olyan hadsereget tud életbe hívni, amely leveri a félvilágot, akkor is, ha egyébként csak félérté- kü. S ez a veszedelem. Az orosz hadsereg tul- nagy. 940.000 katonája van, s hogy mekkora a szám, akkor látjuk, ha összehasonlítjuk például a százharminc-milliós amerikai nép hadseregével, amely a legújabb emelések után alig éri el a kétszázezret. Az oroszokat nem köti semmiféle nek arra a kérdésre, vájjon a lengyel mar­sall találkozni óhajt-e Hitlerrel. Döntését a londoni angol-francia megbeszélések ered­ményétől tette függővé. A lengyel lapok kommentárjai sem látják oly rózsásnak a helyzetet, mint a berlini sajtó s ezért a fran­cia és az angol lap munkatársa úgy véli, hogy Göring lengyelországi útja kudarccal végződött. Ez a francia és angol beállítás bizonyára ugyanúgy túlzás lesz, mint a ha­talmas sikerről beszélő német beállítások. FOLYTATÁS A 2. OLDAL II. HASÁBJÁN. szerződés. Megtehették azt, hogy mig a költség- vetés csak másfélmilliárd rubelt irányzott elő hadügyi célokra, ötmilliárdot költhettek rá, — mint maga Tuchacsevski jelentette, — sőt jövőre hat és félmilliárd rubelt, az orosz költségvetés­nek egyharmadát áldozzák hadügyi célokra. Ágyúikat, hajóikat, repülőgépeiket olyan erősre építhetik, amilyenre akarják, nem kötik őket washingtoni, versaillesi, vagy locarnoi megálla­podások. A népbiztos szerint az orosz hadsereg defen­zív jellegű, ami feleslegessé tesz minden aggodal­mat, s nevetségessé a régi helyzettel való össze­hasonlítást. De tényleg igy van? Ellenérvül csu­pán egyre óhajtunk rámutatni: Szovjetoroszor- szág Franciaországgal és több más európai ál­lammal hajlandó katonai megállapodást kötni, amelynek értelmében az orosz hadsereg beavat­Ma: Nagy rádió melléklet 1 J XIV. évf 28 (35S0) szám • Szombat • 1935 február 2 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága ll„ Panská évre 76, havonta 26 Ki, külföldre; évente 450, szloVeTlSzkÓÍ (5S rUSZVtlSzkÓi TnCLPVQTSáQ *llcel2, 1L emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114. havonta 38 Ki. • , Prága Il„ Panská ullce 12, IIL emelet B képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. politikai napilapja •• TELEFON: 303-11 ■gyes szám ára 1.20 KE, vasárnap 2.— KE. 8ŰRGÖNYCIM HÍRLAP. PRflHR.

Next

/
Thumbnails
Contents