Prágai Magyar Hirlap, 1935. február (14. évfolyam, 27-50 / 3579-3602. szám)

1935-02-10 / 35. (3587.) szám

EURÓPA KÉT RESZRE OSZLIK Irta : S z v a i k ó Pál Prága, február 9. Valami van a levegőben, ami a békét sietteti Nyugateurópában. Valami vágy és sejtés a lelkek mélyén, ami a felszín ádáz hangulata és vak uszítása ellenére közelebb hozza a nyugateurópai népeket egymáshoz. A Saarvidéken láttuk ezt, ahol németek és franciák feltűnően barátkoztak, Rómában, Mussolini és Laval találkozásakor, London­ban, ahol a franciák és az angolok kidolgoz­ták az udvarias meghívót Németország szá­mára, Hitler beszédeiben, MacDonald sza­vaiban, Flandin nyilatkozataiban. Az első pillanatban érthetetlennek és hazugságnak tűnik a sok közeledési kísérlet, hiszen a nyu­gati hatalmakat látszólag áthidalhatatlan ellentétek választják el, a német követelé­sek, a francia aggodalmak, az olasz félelem Ausztria miatt, a világnézeti barriérek, az állam berendezéséről alkotott ellentétes fo­galmak. Páris messze keleten keres szövet­ségeseket, Moszkvában, Berlin még mesz- szebb megy és Tokiónak udvarol, Róma Afrika forró homokjával igyekszik lehűteni expanziós vágyait, ami meddő törekvés lesz, Anglia boldog szerelme továbbra is az Euró- .pától messzevezető Óceán marad. Ki mer itt egymásratalálásról beszélni, ki elég botor Nyugateurópában, hogy naiv optimizmus­sal nézze a helyzetet ? Az optimizmus még nem éledt föl, de a másik oldal pesszimizmusa már megnyilat­kozott. Aki az utóbbi napokban figyelem­mel kisérte az orosz sajtót, észrevehette, hogy a szovjetpublicisták nyilatkozataiba itt-ott idegesség csúszott. Az újonnan terem­tett francia—orosz barátság ellenére féltik európai pozíciójukat. Kifejezték aggodalmu­kat, hogy Európa a váratlanul megindult londoni fejlődés nyomán két részre bomol- hat, egy nyugatira és egy keletire, s a kon­tinens békéjének összekovácsolása helyett két ellentétes front mered majd egymásra, aminek következményei kiszámíthatatlanok. Lám, a németek a Saar-szavazás utáni ügyes sakhuzással csaknem leszerelték a franciákat. Hitler kijelentette, hogy a nép­szavazás után Franciaország és Németor­szág között nincs többé elintéznivaló. Komo­lyan gondolta ezt ? Lehet, mert kétéves ke­serű tapasztalatai után belátta, hogy a nyu­gat ellen viselt háború mindenképpen kilá­tástalan. Már Stresemann és Rathenau ide­jében választás előtt állt a birodalom : el kellett dönteni, hogy a két felkinálkozó al­kalom, —' a keleti vagy a nyugati kapcso­lat — közül melyiket választja. Rathenau kelet felé hajlott, Stresemann határozottan a birodalom nyugati orientációját válasz­totta. Amikor Hitler hatalomra került, ki­adta a jelszót: sem kelet, sem nyugat, a bi­rodalom önmagában marad. A mindenki ellen viselt harc csakhamar katasztrófának bizonyult s a birodalom külpolitikája ismét kénytelen volt valakihez hozzászegődni, valakivel kibékülni. A világnézeti szakadék miatt a keleti orientációra gondolni sem le­hetett. Maradt a nyugati ut, Stresemann útja. * A nyugateurópai nagyhatalmak összefo­gását, a nyugati blokk megteremtését első­nek Mussolini ajánlotta a négyhatalmi pak­tum alakjában. Nyugateurópa legnagyobb államférfia érezte, hogy lassan-lassan szük­ség lesz ilyesvalamire s a világversenyben lemaradozó Nyugateurópa kénytelen lesz összefogni, hogy régi hatalmának legalább morzsáit megmenthesse. Az első kísérlet nem sikerült. A keleti népek tiltakozása, Németország határozatlansága és csökö­nyössége, Franciaország keleti érdekeltségei elgáncsolták a tervet. De a szívós Musso­lini nem adta föl a küzdelmet, megvárta, mig elérkezik az idő. Két esztendő múlt el. Németország megpuhult. Franciaország többsége kedvetlenül tekint az uj nagy ke­leti szövetségre, a régi főszövetséges pedig, Lengyelország, nem érdemel többé figyel­met Páris részéről. Laval Rómában járt, s utána Londonba utazott. Három nagyha­talom, az olasz, a francia és az angol között kész az egyezség. A negyedikhez pedig, a némethez, elment a meghívó. A négyhatalmi tervek két év előtti első rohamának kudarca óvatosságra int. Az eredeti elgondolást kasírozni kell. London­ban nem beszéltek négyhatalmi paktumról, ó, dehogy, Londonban egyszerűen arról volt szó, hogy Anglia, Franciaország. Németor­szág és Olaszország ,.légvédelmi szerző­dést" köt. S hogy a kishatalmak meg ne sértődjenek, egyet közülük, Belgiumot, meg­hívták a tárgyalásokra, ami végeredmény­ben nem túlzott koncesszió, mert Belgium nélkül elképzelhetetlen a légi háborúk el­leni védekezés Nyugateurópában. Moszkva felszisszent. Mi más a négyha­! talom ,.légvédelmi szerződése", ha nem a ; négyhatalmi paktum uj és ügyesebb for- í mája ? Elvégre a ,,légvédelmi" szó csupán | pars pro toto : ha egy állam légi flottája , egyszer belekeveredik egy konfliktusba, a : szárazföldi, a vizi, a gazdasági erő sem ma- | radhat tétlen. Már pedig a négy hatalom kö- ! telezni óhajtja magát, hogy közös erővel annak a szerződéspartnernek a segítségére siet, amelyiket a külföldi légi flotta megtá­madott. Ez valóságos katonai szerződés, véd- és dacszövetség. Egyelőre a segítség csak akkor kötelező, ha a támadó is szer­ződőiéi, egyike a légügyi paktum aláíróinak, de elképzelhetetlen, hogy ennyiben marad. Elképzelhetetlen, hogy a megígért segítség nem indul meg, ha valaki más támadja meg a szerződő felek egyikét. Az oroszok féltik a keleti paktumot. Nem attól aggódnak, hogy nem kötik meg. ha­nem attól, hogy úgy kötik meg, hogy nem Megenyhüli a magyar belpolitikai feszültség Gömböt és Bethlen közöl lilulliatáion a magyar kormányzónál A magyar miniszterelnök nagy rádióbeszédei mond s patikai helyzetről Budapest, február 9. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) A magyar bel­politikában az utóbbi időben tapasztalt moz­galmasság ugylátszik már teljesen elmúlt és nyugodtabb atmoszféra alakult ki. A ma­magyar kormánypártban tulajdonképpen egy kisebb csoport bizonyos kérdések tisz­tázását kívánta, nevezetesen azt, hogy Eck- hardt Tibor támadásaival szemben a párt megfelelő magatartást tanúsítson. Minthogy Gömbös Gyula miniszterelnök a múltkor már kijelentette, hogy százszázalékosan a nemzeti egység pártjára kíván támaszkodni, ez a kérdés nagyrészt már elintézést nyert. Még néhány kérdés tisztázását Gömbös és Bethlen tárgyalása fogja meghozni. Ezek után beavatottak úgy tudják, hogy nincs szükség a nemzeti egység pártja értekezleté­nek összehívására, de ezzel kapcsolatban függőben marad a képviselőház összehívá­sának kérdése is. Közös kihallgatás „Az Est" értesülése szerint a kormányzó ma délután újabb kihallgatáson fogadja Gömbös Gyula magyar miniszterelnököt és gróf Bethlen István volt miniszterelnököt. A lap szerint ez a kihallgatás is összefüggés­ben áll a belpolitikai kérdések tisztázásával. Gömbös rádióbeszéde Tegnap illetékes helyen megcáfolták azt a hirt, hogy Gömbös Gyula magyar minisz­terelnök hétfőn a rádióban nagyobb beszé­det mond, amelyben tájékoztatja a közvéle­ményt az aktuális bel- és külpolitikai kérdé­sekről. Ma a helyzet megváltozott és beava­tott helyen kijelentették* hogy Gömbös Gyula mégis megtartja rádióbeszédét. Le­hetséges, hogy a beszéd megtartására már ma este sor kerül, de ha technikai okokból ma nem tarthatná meg a magyar miniszter- elnök rádióbeszédét, akkor vasárnap vagy hétfőn föltétlenül sor kerül rá. llgy tudják, hogy Gömbös Gyula ebben a beszédében valamennyi időszerű politikai kérdésre kitér és ezekre vonatkozóan nagy jelentőségű nyilatkozatot tesz. Ezért a rádióbeszéd elé nagy várakozással tekintenek. Jásef főherceg Horthy kormányzónál Budapest, február 9. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Ma délben a kor­mányzó kihallgatáson fogadta József főherceget. „A Németországsai való egyö'tmQkődésnek és az érdekelt hatalmak összefogásának útja adva van“ Róma, február 9. Az olasz kormány most I hozta nyilvánosságra hivatalos álláspontját a londoni angol-francia megegyezéssel kapcso­latban. A kormány nyilatkozata a kővetkező­képpen hangzik: „Az illetékes olasz körök rokonszenwel vették tudomásul a londoni tárgyalások végső eredményéről kiadott nyilatkozatot és azon a véleményen vannak, hogy a Német­országgal való megegyezés ezek után lehet­séges, azaz bekövetkezhet a kölcsönösen érdekelt hatalmak együttműködésének uj korszaka. A kölcsönös légvédelmi paktum tervezetével kapcsolatban Olaszország a közeljövőben részletesen kifejti álláspont­ját, amely föltétlenül az alapvető helyeslés álláspontja lesz. A részletek tekintetében j Olaszország tisztázni óhajtja különleges j helyzetét Angliával szemben és megfordítva 1 Anglia különleges földrajzi helyzetét Olasz­országgal szemben." Konkordátum készül Sefgrád és a Vatikán között Belgrád, február 9. Dr. Stepinac zágrábi érseki koadjutnr Rómából visszatérve Belgrád- ba érkezett, ahol tanácskozásokat folytatott Jeftics miniszterelnökkel. Dr. Stepinacot Ró­mában kihallgatáson fogadta a pápa és Pacelli bíboros államtitkár, akikkel a Vatikán és Jugoszlávia között készülő konkordátumról tárgyalt. Ezek a tárgyalások hir szerint kedve­zően haladnak, úgyhogy hamarosan sor kerül a konkordátum megkötésére. Mai szórnunk a Képei Héttel 28 eídei - Ara 2‘— Kt fejjgfll . 1 XIV. évf. 35. (3587) szám • Vasárnap • 1935 február 10 Előfizetési ár: évente 300. félévre 150. negyed* Szerkesztőség. Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ki. külföldre évente 450, SzlöVeUSzkÓi és rUSZlTlSzkÓi mCLPlJCirsáS ilicel2, II emelet • Kiadóhivatal: félévre 226 ne.yeciévre 114. havonta 38 Ké. • ö Prága II., Panská ullce 12, III emelet R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politlKCLl TlCLpÍiCLp}Q «<* TELEFON: 303 11 ® <• Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. SÜRGÖNYÖM HIRLRP.PRflHft. Olaszország iramai csatlakozik a i@ii£si§i iiaiegyezéshez

Next

/
Thumbnails
Contents