Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)

1935-01-09 / 7. (3559.) szám

TPRSGAIMa&^ARHIUIíAP 9 jW január 9, agerda. . Közcíaz; da iSTAcn. Magyarországon is javul a helyzet Winchkler István, a magya külkereskedelmi h'vatal elnökének nyilatkozata Prága, január eleje. Karácsonyi számunkban közöltük Dostálek János csehszlovák kereskedelmi miniszter nyilatkozatát. A rendkívül érdekes nyi­latkozatból kitűnik, hogy a gazdasági helyzet javu­lását joggal remélhetjük. Dostálek miniszter meg­állapította, hogy a gazdasági válság mélypontján Csehszlovákia már túl van s különböző tünetek a helyzet javulására engednek következtetni. Cseh­szlovákia, de különösképpen Szlovenszkó és Kár­pátalja szempontjából nem lehet közömbös, hogy egyik legfontosabb kereskedelmi partnere. Magyar- ország, gazdasági helyzete az utóbbi időben mi yen változáson ment keresztül. Ezért általános érdeklő­désre tarthat számot Winchkler Istvánnak, a ma­gyar külkereskedelmi hivatal elnökének alábbi nyilatkozata: — Az 1934-es év a magyar külkereskedelem szempontjából sokkal nehezebb volt, mint a tava’yL A rossz termés nagy kiesést jelen ett a gabona: e- müek, olajos magvak, gyümölcs kivitelénél, más^ részt a nemzetközi valulaháboru és autarchikus gazdaságpolitika továbbfejlődése még nehezebb fel­adattá tette fölöslegeink értékesitérét. — Ezek után méltár.ylandó eredmény az, ame­lyet az 1934. év első 11 hónapjáról eddig ismerünk- Kivitelünk a folyó év 11 hónapja alatt 10.8 m Uió pengővel, behozatalunk 35 2 millió pengővel, össz- forgalmiink 45.5 millió pengővel haladta meg a múlt év ugyanezen időszakának forgalmát. — Az elmúlt év kiemelkedő kereskedelempoliti­kai eredményei a római gazdasági egyezmények (magyar-olasz és magyar-osztrák szerződés) s a Né­metországgal kötött kereskedelmi mevállapodás vol ak. Ezek hatása alatt Ausztriával, Olaszország­gal és Németországgal szemben annyira megélén­kült az árucsere, hogy e három országgal való ke­reskedelmünk teljes külforgalmunknab már több, mint a felét (52.8 százalékát) tette ki. A múlt év­ben ez az arány csak 46.6 százalékos volt. Habár Ausztriával és Olaszországgal szemben kivitelünk az előző évhez képest csökkent, de ugyanekkor szerződésileg biztosított kiviteli lehetőségeinket még eddig nem használtuk ki teliesen. Az cml:- te‘t két országgal szemben való különösen barátsá­gos összeköttetésünk megnyugtató biztosítékot nyújthat arra nézve, hogy a szerződésHeg mog- állapitott egyensúlyi állapotot helyre fogjuk állítani. — Második legnagyobb piacunkkal, Németország­gal szemben való külkeresfee-elmi forgalmunk emel­kedése főképpen kivitelünk igen élénk fejődésé­nek következménye, melyet az április 1-én életbe­lépett szerződésnek tulajdoníthatunk. Kivitelünk !933-ban 39.0, 1934-ben 65.2 millió pengő. A* ele ző év január—ok óberi időszakában a külkereskedel­mi egyenlegünk Németországgal szemben 10.3 mil­lió pengő passzívumot mutatott, mig a folyó évben ugyanezen idő alatt 13.7 millió pengő aktlvum-t ér­tünk el, vagyis a múlt évhez viszonyítva b' Jkcrcs- kedelmi forgalmunk szaldója 24 millió pengővel ja­vul.. Ez bizonyítja legjobban, hogy a két ország gazdasági kiegészülése irányában tett közös erőfe­szítés német részről is igen komoly volt — A nemzetközi árucserének a válság óta folyton erősödő tendenciája: az államok közötti kereskedel­mi forgalom kiegyensúlyozása, az 1934. év folymán még jobban előtűnt. A kormányok, ideges irtózottal a külkereskedelmi passzívum iránt, kontingentá- lással, cliringekkel, kéjiyszcrkompenzációkknl min­dent elkövetnek a külkereskedelmi mérleg kiegyen­súlyozása irányában. Ennek egyik következménye, hogy az aktívumok és passzívumok fokozatosan összezsugorodnak, mely jelenség a mi külkere*’ e- delmünkbcn is tapasztalható, másrészt, brgv bizo­nyos áruknak, melyeket természetes piaca'n lekom­penzálni nem tudunk, uj piacokat kell ke-esniink. Ezen a téren is igen fontos nehéz feladat hárult kereskedelmünkre, mely a K: Ikereskede'mi H va- tal ámogatásával a felndatnot szén sikerrel meg­oldotta, mint az külkereskedelmi sta'iszt kánk számadataiból kiviláglik . _ A külkereskedelmi hivatal ebben a nehéz év­ben még inkább igyekezett a kereskedelem segítsé­gére lenni s továbbra is ragaszkodó t ahhoz az alapélvéhez, hogy a kereskede’em szabad mozgását csak a legszükségesebb esetekben és mérvben sza­bad korlátozni, amikor ugyanis, egy ilyen benva*. kozást elsősorban a termelő érdekében, a kütfö’d kényszerit ránk. A kereskedelem megér és-el és jóindulattal foeadtá ezeket a kényszerű brava ko­zákokat, mert lá'ta a jó szándékot, amiért m nden esetben a kereskedői érdekeltség bevorásával igye­keztünk ezt a kényes és kellemetlen feladatot meg­oldani. Ennek az együttműködésnek eredménye hem is maradt el. aminek bizonysága egyrészt kül­kereskedelmi aktívumunk, másrészt ipari termelé­sünk fennakadás nélküli ellátása nyersanyaggal. (I nterpelláció az Ipolybolyk községbeli ta­gosítás ügyében.) Dr. Sziiassy Béla szenátor az Ipolybolyk községbeli tagosítás ügyében a következő kérdést intézte dr. Dérer Iván igazságügyi miniszterhez: Ipolybolyk község­ben a 'balassagyarmati törvényszék még az áü- lamfordulat előtt megkezdte a tagoeitási mun­kálatokat. Annak idején elvégezték az uj fel­mérést, a birtokbeosztást és a tulajdonosok kö­zötti szétosztás munkálatait. Az áilamfordiulat után megszakadt a munka s most az a hely­zet, hogy a község telekkönyvi és kataszteri képe mást mutat, mint amilyen a tényleges birtok állapot. A balassagyarmati törvényszék az iratokat már régen átadta a csehszlovák ha­tóságoknak, ezek azonban eddig még nem lát­tak hozzá a tagoeitási munkálatok befejezésé­hez. Dr. Szilassy Béla ezután a következő kér­dést intézi az igazeágügyminiszterhez: Van-e tudomása Ipolybolyk község lakosainak a fél­behagyott tagosításból eredő lehetetlen viszo­nyairól? Hallandó-e intézkedni, hogy a tago­eitási munkálatokat haladéktalanul folytassák és befejezzék? (Állami szállítások.) Az államvasutak brünni Igazgatósága faáru szállításával a következő cégeket bízta meg: Kovács István Kluknó és Tambor J. M. Kassa. — László Artúr kefeáru száU'tására kapott megrendelést ugyancsak a brünni vasutigazgatóságtól. — Az államvas­utak königgrátzi igazgatósága a pozsonyi „WeltsoD44 bőrgyártól bőrárut rendelt. A vas- utigazgatóságok hirdetményét a hivatalos lap január 9- iki száma közli. (Újabb 5 százalékot kapnak az Amstelbank betevői.) Rotsohildék hollandi pénzintézetének, a megbukott Amstelbanknak ügye ismét kísért. Tegnap ugyanis Amszterdamban gyűlést tar­tott a bank igazgatósága 6 ezen döntöttek a 60.000 dollárnál kisebb betétek sorsáról. Az Amstelbank a 60.000 dol’áros betétek 40 szá­zalékát eddig visszafizette s tegnap olyképpen' döntöttek, hogy a betevők további 5 százalék megtérítést kapnak. Az Amstelbank ügyfelei a nemzetközi bankvilág és művészvilág híressé­gei közé tartoznak, akik közül egyesek hangos szereplése a bank összeomlását világeseménnyé fokozta. (Árukészletek sürgős bejj’e-Oése). A kassai Ke­reskedelmi Grémium titkári hivatala közli, (hogy pénzügyminnsrtértiiuim, egyes áruk forgalmi adójá­nak áta Ián y ásításával kapcsolatban elrendelte, 'hogy az 1935. január 1-én lévő árukészlet, a jöve­déki ellenőrző hivata lnál január 15-ig be jeleníten­dő és a forgalmi adó január 31-ig az adóhivatal­nál beifizetemjctő. Ezen intézkedés a következő árukra vonatkozik: Afrik és csépit 3% (ip. ü. 284/ 34.) Kalapok, sisak és nem gannizott gyapjuszőr kalapoknál 10%, kalap sisak és nem garni'irozott i kalap szőrből 5%. a többi garmirozott árunál 3%. (p. ü. 285/1934.) Sütő pornál 3% (286/1934.) Ta-pasz' 6%%. (287/Í934.) Technikai és hygéniaa célokat szolgáló kő (fajáns) áru 3%. (288/1934.) Ékszer áru, arany, ezüst óra és gyújtó; ezek is be jelemben- dők január 15-ig, azonban ezen ékszer stb. áruk után járó forgalmi adó négy egyenlő részletben fizetendő és pedig: március 31-ig, janii us 30-ig, szeptember 30-ig és december 31 -ig. Ezen ékesei satöbbi forgalmi adója an 1931—1932 sé 1033 1933 évek forgalmi évek alapja átlagágának 1%-a. Az ékszer 6tib. áruk részletezése a Grémium­ban megtekinthető. A bejelentési és fizetési kötele­zettség más olyan kereskedőkra is vonatkozik, akik illyen ékszer stb. árut tartanak, ilyenek pL papír- és dkszmüáru kereskedők. Zálogházak nem tartoznak ide. (289/1934.) (Harmincéves a budapesti Nemzetközi Vá­sár.) Budapestről jelentik: A Budapesti Nem­zetközi Vásár 1935-ben érkezik el 30 éves fennállásához. A vásár a lipcsei és párisi vásá­rok mellett tehát egyike Európa legrégibb áruminta vásárainak. Kedvezően folynak a magyar-romén tárgyalások Bécs, január 8. A Neue Freie Presse érte­sülése szerint a magyar—román kereske­delmi tárgyalások tegnap késő estig elhúzód­tak. A lap szerint a tárgyalások kedvező me­derben folynak és minden remény megvan arra, hogy rövid idő alatt mindkét tárgyaló félre nézve kiél gitő eredményt érnek el. (Az Osztrák Nemzeti Bank állami hozzájá­rulásból fizet osztalékot.) Érdekes beszámolót tartott az Osztrák Nemzeti Bank főtanácsüié- sén Brauneis vezérigazgató, amely szerint az idén a tavalyi 6 százalékkal szemben 4b szá­zalékos osztalékra számíthatnak a részvénye­sek. Az 1934. évben elért nyereséget ugyan teljesen felemésztik azok a veszteségek, ame­lyek az intézetet az österreichische Industrie- Kredit A. G.-nál érték. Az Indu6trie-Kredit fo­lyósította azokat a hozzájárulásokat, amelyeket a Kreditansta.lt rendezésére biztosítottak. Mind­azonáltal sikerült alapot teremteni a Nemzeti Bank osztalékára, 1982-ben ugyanis az Oszt­rák Nemzeti Bank bizonyos fizetésre vállalko­zott az államkincstár helyett és ebből kifolyó­lag 2.6 millió eil'l ing kamattérítést kap az idén az osztrák kincstártól. Ebből fizetik ki a rész­vényeseknek az idei osztalékot. (Tömeges munkáselbocsátás készül Kladnón.) A Prágai Vasipari Vállalat tulajdonát alkotó kladnói szénbányák munkásainak bérét leszál­lítani szándékszik. A bányászok szakszerve­zete tiltakozik a bérié szállítás terve ellen é6 azzal érvel, hogy a bányászok kollektív szer­ződése csak május 1-éD mondható fel. A bá­nyavállalat, hir szerint. 2000 munkást kiván elbocsátani, a szakszervezet ezzel szemben rá­mutat arra. hogy a létszámfeletti munkások száma mindössze 700. (A Dunagőzhajózási olcsó utazással fizet a Kötvénytulajdonosoknak.) A Dunagőzhajózási Társaság svájci kötvénytulajdonosai elégedet­lenek, úgyhogy a bécsi kereskedelmi törvény­szék is kénytelen volt beleavatkozni a kelle­metlen ügybe. Most létrejött a megegyezés, melynek alapján a kötvénybirtoko6ok a többi közt 50 százalékos utazási kedvezményt kap­nak a Dunagőzhajózási összes járatain. A köt­vény-birtokosok számára névre szóló utalvá­nyokat állítanak ki és ezek jogosítanak az u tazáei kedve z m én yre. (Állatbetegségek.) A hivatalos lap a követ­kező állatbetegségekről számol 'be: Lépfene (autbnax): Girált 1, Nyitra 1, Párkány 1, Szob- ránc 2, Ipolyság 1, Nagyszombat 1, Verebély 1, llosva 1, Munkács 2, Técső 1, Ungvár 1. Gangraena (emphysematosa): Bártfa 1, Feled 1, Galánta 1, Girált 3, Vágujhely 1, Nagymi- háiy 2, Mezőlaborc 1, Párkány 1, Nagyröce 1, Rozsnyó 1, Szobránc 1, Rimaszombat 1, Vág- sel'lye 1, Tőketerebes 3, Ungvár 2, Nagyberez- na 1. Malleus: Párkány 1, Kisszeben 1, Szob­ránc 1. Exanthema vesiculosum coitale bovum: Losonc 1. Lórüh (Scabies equi): Malacka 1, Nagymihály 1, Rozsnyó 1, Szolyva 1. Veszett­ség (Lyssa): Huszt 1. Sertésvész (Septieemia hemoxrhag. suum): Ógyalla 1, KirályheLmec 3, Komárom 6, Liptószentmiklós 1, Szina 1. Sertéspestis (pestis suum): Pozsony 3, Feled 1, Galánta 3, Homonna 1, Királyheimec 1, Kékkő 1, Nagykapos 6, Komárom 5, Kassa 3, Liptószentmiklós 1, Losonc 2, Mezőlaborc 10, Kékkő 7, Szepsi 1, Párkány 3, Eperjes 3, Nagyröce 4, Rozsnyó 7, Kisszeben 2, Szobránc 8, Dunaszerdahely 2, Vágsellye 3, Somorja 18, Tornaija 6, Tőketerebes 1, Nagyszombat ,l,Tu- rócszentmárton 1, Varannó 5, Zólyom 2, Zse- iiz 1, Ungvár 14, Beregszász 6, Huszt 6, llos­va 12, Munkács 14, Perecsény 2, Nagyszőlős 19, Szolyva 4, Técső 2, Nagybereznan 1. (Uj Korlátolt felelősségű társaság.) Zsolnán „Középszlovenszkói Építkezési Társaság44 cég­gel uj korlátolt felelősségű társaság létesült. A vállalat alaptőkéje 200.000 korona. Az alap­tőke 50 százalékát lefizették. A Középszlo- venszkói Építkezési Társaság társtu’ajdonosai Králik Antal, Briinn, Nosál Vilmos, Munkács és Sevcsik Vladimír, Munkács. MEGJELENT a gabonamonopólium ismertetése a Szlovenszlcón és Kárpáf- alján érvényes bevásárlási és eladási árak teljes jegyzékével. miiHiniimi ARA 7-50 Kf miiiiiiiiiiin 1 Megrendelhető a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatalánál. „Négy százaiknál magasabb kamatlábat nem bir el a gazdasági helyzet­Prága, január 8. A február 1-én esedékes kincstári jegyek érvényességének meghosz- szabbitásávul kapcsolatban a Právo Lidu idő­szerűnek véli a kamatláb kérdésének meg­vitatását. Az uj kincstári jegyek ugyan 4% %• kai kamatoznak, de kibocsátási árfolyamukat olyképpen határozta meg a pénzügyi kor­mány, hogy ténylegesen 5%*o-s kamatjöve­delmet biztosítanak tulajdonosaiknak. A szo­ciáldemokraták lapja ebből arra a következ­tetésre jut, hogy Trapl pénzügyminiszter nem hisz a kamatlábnak 5% alá való leszorításá­ban s úgy véli, hogy a pénzügyi kormány esz­közei nem elegendők ahhoz, hogy olcsóbbá tegyék a hitelt. Maiwald Károly, a Právo Lidit cikkének Írója, abbeli nézetének ad kifeje­zést, hogy A pénzügyi politika legközelebbi célja a kamatlábnak legalább 4%-ra való le­szállítása, mivel a csehszlovákiai gazdasági helyzet nem birja el az olyan nagy terhet, amilyet a 4%-nál magasabb kamatláb jelent. (HadseregszáUitás.) A kassai országos kato­nai parancsnokság közli: Az 1935. évi időszak­ra széna és szalma szállításával a következő cégeket bizták meg: Rimaszombat, Lőcse, Pop- rád, Hornon ma, Nagymihály helyőrségei részére Mezőgazdaság Szövetkezetek Szervezete, Po­zsony; Igló é6 Késmárk helyőrségei részére Leiner K. L., Igló; A jolsvai helyőrség szár mára Lederer Ármin, Jolsva; tornaijai hely­őrség részére Skicnárová Heda, Gömörfüge; a rozsnyó-betléri helyőrségnek Rosenzweig Ig­nác. Rózsahegy; az eperjesi és a bártfai hely­őrségnek Smrcsek J.. ,.Svojpomoc“ mezőgaz­dasági cég. Eperjes; a podolini helyőrség szár mára Baldinger Rezső, Loimnicska; a kassai helyőrségnek Középszlovenszkói Gazdasági Szövetkezet, Rózsahegy, Beregszász, Huszt, Munkács és Ungvár helyőrségei számára Mező- gazdasági Szövetkezetek Kereskedelmi Szer­vezete. Ungvár és a töketerebesi helyőrség részére Hergu'á’k György, Tőketerebes. (Csehszlovákia után Franciaország lett a legnagyobb európai komlóexportör állam.) Hivatalos statisztikai adatok szerint Francia- ország multévi komlótermése 54.706 mázsát tett ki. E szokatlanul bőséges termésnek tu­lajdonítható, hogy a komlóbevitel múlt év első 11 hónapja során az előző év azonos sza­kának importjához viszonyítva 26.950 mázsá­ról 21.054 mázsára visszament 1933 első 11 hónapjában 5262 mázsa komlót exportál­tak Franciaországból. Az 1934-es év azonos szakának komlókivitele 24 516 mázsát tett ki. A kivitelt nagymértékben megkönnyíti az a körülmény, hogy a francia komló, mely má­zsánként 600—900 csehszlovák koronába ke­rül, igen olcsó. A komlókereskedelem mér­lege 1934 első tizenegy hónapjára 3462 mázsa kiviteli többletet mutat ki. Ez a mennyiség fölülmúlja Németország exportjának meny- nyiségét s ezzel Franciaország Európában. Csehszlovákia után a komlót exportáló álla­mok sorában a második helyre nyomult. (Decemberben csökkent a szeszfogyasztás.) December folyamán a csehszlovák köztársaság egész területén 65.000 hektoliter szesz, fogyott. Az előző év azonos szakában 80.000 hektoliter szesz fogyott Csehszlovákiában. A szeezfo- gyaszlás csökkenése általános meglepetést keltett. Különösen meglepő, hogy a kedvező időjárás ellenére a motorszesz fogyasztása is visszaesett. Decemberben 35.000 hektoliter mo- torszeszt adtak el, amíg az előző év azonos szakában 47.000 hektoliter motorszesz fogyott. (Az orosz ásványolajipar 1934-ben.) Moszk­vából jelentik: A szovjet hivatalos adatai sze­rint Oroszország nyersolaj termelése 1934-ben összesen 24 millió t volt, ami az előző évinél 1b százalékkal magasabb. A fúrási munkála­tok. 1.252 ezer métert tettek ki, ami az előző évvel szemben kerek 50 százalékos emelkedést jelent. A nyersolaj feldolgozás teljesítménye 20.76 millió t volt, vagyis 12 százalékkal ma­gasabb az előző évinél. Bár az elmúlt évben az ásványolajipar igen nagyot fejlődött, a terme­lési előirányzatot az ásványolajtermelésnéü csak 90, a fúrási munkálatoknál pedig csak 78 százalékig hajtották végre. Az 1935. év termelési programjának legfőbb feladatául az újonnan felfedezett források üzemibe helyezé­sét, a fúrási munkálatok ütemének gyorsítását és a Tégi fúrólyukak erőteljesebb kihasználá­sát tűzték ki. A naftatermelés terén a legfőbb feladat uj naftafinomitók felállítása, hogy a benzin, ligroin és petróleum termelése és fo­gyasztása. közötti nagy különbözetet megszün­tethessék. Az ezévi nyersolajtermelési tervezet 28.4 miiió 'tonnáiban állapit ja meg a termelést,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents