Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)
1935-01-08 / 6. (3558.) szám
Előfizetést ár: évente 300. félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki., külföldre évente 450, félévre 226. negyedévre 114, havonta 38 Ki. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— KE. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11„ Panská ali ce 12, IL emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet • « TELEFON: 303 11. « ft SÜRGÖNYCIM HÍRLAP. PRAHfl, Véget ért a nagy konferencia Megegyezés Rómában Laval a pípfná! - Sz öl aláirt dokunenliiai - „Az államférfiak mosolyognak" - Megelégedés Londonba* - A francia sajtó a magyar álláspontról 1 üésiial nagykövetet bevonták a tárgyalásokba Róma, január 7. Laval francia küliigymi- gét oly mértekben garantálni, mint a nyugati 5. Az északafrikai francia—olasz gyarmati Ki irta alá a konzultáns paktumot? 5. Az északafrikai francia—olasz gyarmati kérdéseket szabályozó szerződés. Hétfőn este csupán a hivatalos kommünikét és a kölcsönös megegyezésről szőlő jegyzőkönyvet hozzák nyilvánosságra. A másik három diplomáciai okirat közlésétől egyelőre eltekintenek. A pápánál A pápa hétfőn délben fogadta Laval francia külügyminisztert. Hétfőn este Charles Roux vatikáni francia nagyköve ^ francia külügyminiszter tiszteletére H^ítfiő-estélyt adott. Laval kedden délben utazik el az olasz fővárosból. Folytatás Genftsen Paris, január 7. A csehszlovák távirati iroda jelenti: Az párisi Excelsior úgy tudja, hogy a római tanácskozásokon a revizió kérdéséről egyáltalán nem beszéltek. A konferencia legszebb eredménye politikai és lélektani szempontból, hogy Olaszország és Francia- ország barátságét kötöttek és arra fognak törekedni, hogy barátaik kölcsönösen szintén közeledjenek egymáshoz. A félhivatalos francia lap úgy véli, hogy a népszövetségi tanács küszöbönálló összejevetelén a római megállapodás meghozza első gyakorlati gyümölcseit, amennyiben a dunai államok közelebb kerülnek egymáshoz. követeket is. Ezen az összejövetelen mutatta be Chambrun római francia nagykövet Hassel német nagykövetet Lavalnak, aki a német diplomatát is bevonta a tárgyalásokba. A római konferenciáról szóló hivatalos kommünikét a fontos diplomáciai okiratok aláirása után hétfőn este adják ki. Csehszlovákiát, Jugoszláviát, Romániát, Lengyelországot, Magyarországot és Németországot fölszólítják, hogy vegyenek részt A kompromisszumok korszaka (sp) Prága, január 7. Hir szerint a német nagykövet közbelépése döntötte él végleg a római egyezmény megkötését s ha Laval és Mussolini a szerencsésiki- menetelii konferencia után a megszokott, államférfim boldog mosollyal hagyta el a Farneze- paiota meghitt légkörű kis termét, ahol vasárnap este kilenctől tizenkettőig megpecsételték Európa békés sorsát, akkor ez nem utolsó sorban ven Hassel német nagykövet megnyugtató szavainak volt következménye, amennyiben a berlini diplomata kijelentette, hogy a birodalom nem gördít akadá'yt az osztrák függetlenség biztosítása elé, ha ellenszolgáltatás fejében megkapja a vágyva vágyott fegyverkezési egyenjogúságot, illetve a nagyhatalmak szentesítik a fegyverkezés terén amúgy is fennálló mai fait-accompli-t. Ez a hir Londonon át jött, 8 talán pozitivabbnak, tekinthető (habár az óvatosság most sem árt), mirt a néhány nap ellőtt szárnyra kelt másik hir, amely a konferenciát megakadályozni akaró római német de- marsról szólt a, németekenes sajtóban. Bánmint van, a szombaton este elhangzott római pohárköszöntök után az olasz-francia megegyezést, sőt barátságot, való dolognak kell tekinteni még akkor is, ha e barátság útja nem mindig lesz rózsás és a hangulatot Róma és Páris között gyakran megzavarják Kö- zépeurópában is, Afrikában is, a fegyverkezési kérdésben is némi disszonanciák. De nem e disszonanciákon múlik. Elvégre az elmúlt tizenhat esztendőben sem volt csupa disszonancia Róma és Páris viszonya, sőt voltak idők, amikor a két főváros a lehető Legnyugodtabb egységben élt egymás mellett. A különbség annyi, hogy míg eddig a béke és a barátság ellenére a két latin testvér merőben ellentétes politikai irányt követett a kontinensen s mintegy más felfogást vallott főleg Középeurópá- ban,. addig ezután, az esetleges abessziniai, tuniszi, flotta-beli, vagy akár középeurópai rész- ieteülentét ellenére közös lesz az a politikai vonal, amellyel a békét és a jövőt biztosítani óhajtja. A két nagyhatalom eddig jó barát lehetett, de máskép gondolkozott. Most esetleg ellentétek is lesznek néha közöttük, de közös nevezőre hozták gondolkozásukat. Egyformán értelmezik a béke, a háború, a kibontakozás, a gazdasági újjáéledés, a fejlődés, a rend és a jövő problémáit. S ez a fontos a római eredményben. Mármost felmerül a kérdés, van-e valaki, aki az olasz és a francia húr összestimmelésé- nek kárát vallja? Nem hisszük, hogy van ilyen. Mussolini szombat-esti pohárköszöntője, amely egyébként az olasz és a francia hangszer össz- hangbahozását ünnepli, erre a kérdésre is ki- terjeszkedik. A cél — mint a Duoe mondja — az általános összebarátkozás. A törekvés: a baráttá lett nagyhatalmak igyekezete, hogy eddigi személyes barátaikat közelebb hozzák egymáshoz. Tehát nem barátcseréről van szó. Mussolini pohárköszöntőjében kategórikusan ki terjeszkedett erre a kérdésre és fontos nyilatkozatot tett a régi barátok felnem adásáról. Ép úgy mint Laval nem ejti el barátait, Mussolini sem teszi ezt, hanem lassú, kitartó munkával. a barátság atmoszférájában megkísérli „a középeurópai népek életérdekeinek összeegyeztetését". Erre a módszerre var már üdvös precedens: a Marsei'lle-i merénylet genfi vitája. Franciaország barátságos befolyásával üűérséklőlég hatott a kisantamtra, Olaszország Magyarországra, s az eredmény annyira kedvező volt, hogy a>i egész beijedt öreg emberiniszter római tárgyalásai szombaton és vasárnap az előre elhatározott módon folytak le. A konferencia szenzációs fordulatot csak akkor vett, amikor vasárnap este beavatkozott a tárgyalásokba von Hassel római német nagykövet. A német diplomata beavatkozásával az atmoszféra természetesen tetemesen megjavult és mindenki a legnagyobb optimizmussal néz az eredmény elé. Londonból az a hir érkezett, hogy a birodalmi kormány kijelentette hajlandóságát az Ausztria függetlenségiét garantáló paktum aláírására, ha a birodalom mint egyenrangú fej vehet részt a tárgyalásokon, azaz, ha a nagyhatalmak beleegyeznek fegyverkezésébe. Németország szemmelláthatóan ígéretet kapott arra vonatkozóan, hogy fegyverkezési igényeit elismerik, mert Hassel nagyuovet ellenkező esetben nem vehetett volna reszt a tárgyalásokon. A német diplomatát Chambrun gróf francia kollégája mutatta be a francia külügyminiszternek. Rövid eszmecsere után Laval fölkérte a német nagykövetet, hogy kövesse öt és tárgyalják meg Mussolinival a helyzetet. A német nagykövet bevonása a francia nagykövetségen rendezett vasárnap esti recepción történt, amelyen az olasz notabilitűsökön kívül megjelent a diplomáciai testület számos tagja. Az ebéd után Laval és Mussolini visszavonultak az egyik terembe. Később közvetlen munkatársaik is bevonultak ugyanebbe a terembe. Éjfél után a vendégek látták, amint a két államférfin mosolyogva elhagyja a termet. Mindketten kijelentették, hogy valamennyi kérdésben sikerült megegyezniük és a végérvényes diplomáciai dokumentumokat hétfőn aláírják. Chambrun gróf párisi francia nagykövet este tiz óra tájban vezette Hassel nagykövetet Láváihoz, illetve Musso- linihez s a német diplomata tárgyalása a francia és az olasz miniszterekkel csaknem egy óra hosszat tartott. Ezek után nyilvánvaló, hogy Németországinak nagyobb elvi kifogásai nincsenek a római megállapodással szemben, ámbár egyelőre nem tudni, vájjon a birodalom hajlandó-e Ausztria függetlenséség álla leesett a csodálkozástól és az örömtől. Nos, a jövő középeurópai politikája a genfi módszer síkján fog maradni. Franciaország is, Olaszország is szem előtt fogja tartani barátai érdekeit, de az olasz-francia megegyezés és a általános béke érdekében mérsékelni is fogja őket, tanácsokkal ellátni, közvetíteni érdekükben. Minden megegyezés csak 50—50 százalékos lehet ezentúl Középeurópáiba.n. A kompromisszumok ideje jön el, a<z áthidalásoké. Addig, amíg a nagyhatalmak külön politikát Legét oly mértékben garantálni, mint a nyugati hatalmak kívánják. Az őt aláirt dokumentum Páris, január 7. A francia lapok római külön tudósítóinak egybehangzó jelentése szerint Laval és Mussolini a vasárnapról hétfőre virradó éjjel mindem kérdésben megegyezett. Hétfőn délelőtt a francia külügyminiszter és ax olas* miniszterelnök utóljára tárgyalt egymással és aláírta a szerződések szövegét. E szerződések és a más fontos okiratok a következők: — , 1. A konferencia zárókommünikéje. 2. Az a jegyzőkönyv, amelyben a tárgyaló hatalmak megállapítják, hogy valamennyi főkérdésben megegyezik politikájuk. B .A francia—olasz javaslat, amelyben a két nagyhatalom fölszólítja az osztrák-magyar utódállamokat, hogy egyezzenek meg a határok tiszteletbentartásában és kölcsönösen határozzák el, hogy nem avatkoznak be egymás belügyeibe. 4. A konzultatív paktum, amelyben Francia- ország és Olaszország kötelezik magukat, hogy azonnal érintkezésbe lépnek egymással, ha olyan események történnek, amelyek Ausztria függetlenségét veszélyeztetnék. Magyar- országot, Csehszlovákiát, Jugoszláviát és később Lengyelországot és Romániát fölszólítják, hogy csatlakozzanak e konzultatív paktumhoz. Róma, január 7. A Havas-ügynökség a következőket jelenti a római tanácskozások befejezéséről: Úgy mint szombaton, az államférfiak vasárnap is két konferenciát tartottak, egyet délelőtt, egyet délután. A döntő jelentőségű konferencia azonban vasárnap este volt a francia nagykövetségen a diner után, amikor tiz órakor Mussolini és Laval visszavonultak egy külön terembe s később magukhoz kérették Suvich államtitkárt és a nagylehetett, mert sem Franciaországnak, sem Olaszországnak eszébe sem jutott, hogy mérsékelje a középeurópai államokat, hiszen a disszonancia neki kedvezett, saját, egyéni du- napolátikának. Most más a helyzet. Olaszország és Franciaország közös politikájának érdeke, hogy egyaránt mérsékelje barátait és kölcsönösen engedékenységre birja őket. Mint Géniben történt. Hogy mi lehet majd a kölcsönös engedékenység platformja, a jövő mutatja meg. Mindenesetre beletartozik a gazdasági kibontakozás és a kisebbségi problémák megbeszélése. Ezen a téren nemcsak lehetséges, sőt sürgősen szükséges a kompromisszum és nélkülözhetetlen, hogy Franciaország és O’aszország egyaránt hallassa szavát. Páris, Jeftics jugoszláviai kísérletén át máris tanujelét adta, hogy vannak dolgok, aminek megváltoztatását kívánja barátainál is. vettek a Duna medencéjében, erről szó sem
