Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)
1935-01-05 / 4. (3556.) szám
2 birodalom milyen álláspontot foglal el a római megállapodás okkal szemben. A gyarmati kérdések rendezése P á r i s? január 4. A francia lapok Lávái római uíjával kapcsolatban nemcsak a közép- európd kérdésekké^ hanem a közvetlen irtait- cia-olasz ügyekkel is foglalkoznak. A* érdeklődés előterében a gyarmati probléma áll. Tuniszban az olasz állampolgárok státusát újból szabályozzák. Az olaszoknak különleges jogokat biztositó 1886-ból származó szerződést 1919 ben a franciák felmondták, de azóta állandóan meghosszabbították. A Mussolini és Laval közötti megállapodás alapján újabb tiz évre meghosszabbították ezt a szerződést, amelynek lejárta “után a Tuniszban élő olaszok a normális francia naturalizációs törvényeket fogják elismerm* azaz kiváltságos helyzetük megszűnik. Franciaország hajlandó Olaszországinak messzemenő territoriális engedményeket adni Szomali föld francia partvidékén, valamint a tripoliszi határokon Tibesrii vidékén. Ezzel lényegesen megkönnyítik az olaszok expanzióját anélkül, hogy a francia flottabázis veszélybe kerülne. Az Abdisz Abebába, Abe&szinia fővárosába vezető vasútvonalat a szerződés nem érinti. Franciaország tehát nagy engedményeket tesz Északafrikábán Olaszországnak, de csak azzal a föltétellel, hogy a* európai olasz politika közeledni fog a francia politikához. Nagy hossz több európai tőzsdén Budapest, január 4. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Az ola«z-fran- eia közeledés híre s általában a külpolitikai helyzet kedvező fordulása a budapesti tőzsdén is éreztette hatását. Főleg nagy befolyással volt a kedvező hangulat kialakulására Laval utazása, úgyhogy a párisi és a német tőzsdéken bekövetkezett ho«sz-irányzatra a budapesti értéktőzsdén is több értékpapír jelentős áremelkedést ért el. A jelzáloglevelek és a fővárosi kötvények régen nem tapasztalt áremelkedést értek el. így többek között az 1927 évi fővárosi kölcsön 2-25 százalékkal drágult. Meghalt Pintér Gyula volt tábornok Varasd, január 4. Pintér Gyula nyugalmazott tábornok ma reggel Varasdon 80 éves korában meghalt. Az elhunyt katona fiatal korában diplomáciai szolgálatban állott s mint a volt monarchia konzula működött az akkor jórészt török fenhatóság alatt állott balkáni országokban. Pintér diplomáciai működése alatt különösen nagy érdemeket szerzett a katolikus egyház elismerése terén Törökországban, Görögországban és Albániában. Az ő érdeme volt, hogy a mohamedán Irbiti-törzs áttért a katolikus vallásra. A 90. években, amikor Kréia szigetén a görög lakosság fellázadt a török uralom ellen, Pintér akkori főkonzul mentette meg a keresztényeket az üldözések elől. A szigeten később hálából Pintér iránt a főváros egyik díszes terét az elhunytról nevezték el. Washington közeli buzadrágu'ást Jósol London, január 4. A tavalyi búzatermőét a washingtoni mezőgazdasági ezáimhasomlitó hivatal — Oroszország és Kina beszámítása nélkül — 3420 millió bushelre becsüli, ami 1925 óta a világ legkisebb búzatermése. Az előző év termése 3722 millió, az elmúlt öt év átlagos évi termése pedig 3762 búsból volt. A hivatal megállapítása szerint a búza vb íágpiaci árának emelkedése várható rövidesen, mivel a búza világforgalma valamivel nagyobb az előző évi forgalomnál és a déli félteiké termése 75 millió bushellel csekélyebb az előző évinél. — A volt spanyol király véglegesen Rómában telepedett le. Pécsből jelentik: Alfonz volt spanyol király véglegesen az olasz fővárosban telepedett le. A volt uralkodó és családtagjai már meg is érkeztek Rómába, ahol Alfonz megvásárolta azt a palotát, amelyben Titta Ruffo, a világhírű operaénekes lakott raXGArMAfikAR-HIRI>&£> mmmmmmmmmammmmmmmammmmmmammamammamm 1988 jaguár 5, szombat. Jóváhagyta a kormány a szlovenszkői állástalan Intellektuellek szociális egyesületének alapszabályait Nyitra székhellyel rövidesen niegalakul az országos szervezet, amely a diplomásokat kenyérhez akarja Juttatni Nyitra, január 4. (Saját munkatársunktól) Mintegy két évvel ezelőt merült fel a terv, hogy egyesületet szerveznek azon célból, hogy minden kínálkozó alkalom kihasználásával segítségére legyen a munka és kereset nélkül álló szlovenszkői intellektuelleknek. A nemes elgondolásu mozgalmat Herveth Ernő, egy nyitrai bankigazgató fia indította meg. Több előkészítő gyűlést tartottak, melyen ismertették az egyesület célját, majd kidolgozták az alapszabályokat, melyeket — a múlt év októberében tartott alakuló közgyűlés után — jóváhagyás végett a belügyminisztériumnak küldtek be. A napokban érkezett meg a minisztérium által jóváhagyott alapszabály, s így most már mi sem gátolja az egyesület működésének megkezdését. A szlovenszkői intellektuellek egyesülete —Ilii'IMII.......... .. min den politikától távol áll és célja kizárólag a munkanélküli intellektuellek megsegítése, álláshoz juttatása. Az egyesület pénzforrását tagdijak, alapítványi öez- szegek, hatóságilag engedélyezett gyűjtések és különféle, az egyesület által kezdeményezett vállalkozások jövedelmei fogják alkotni. A közeli napokban nyílik meg az egyesület irodája is, ahol a jelentkezések történnek. A kidolgozott tervek szerint az egyesület különféle módon fog igyekezni céljának megfelelni. így felmerült a terve annak is, hogy az egyik Nyitra melletti gazdaságot — mely az alapítók egyikének tulajdonát képezi — mintagazdasággá alakítják át és ott is jelentékeny számú állástalan intellektuelt fognak elhelyezni. Az egyesület irodai, másolási, fordítási, kijárási és egyéb munkákat is fog vállalni, melyeknek jövedelmét szintén a rászoruló munkanélkülieknek juttatják. Az uj egyesület vezetői erőteljes akciót indítanak. tiszteletbeli tagok és védnökök toborzására, akik hajlandók lesznek a nemes eigondolásu akciót anyagilag is támogatni Az egyesület rendes tagjainak felvétele ügyében a választmány dönt, mely az alapszabályok szerint jogosult bizonyos esetekben a tagfelvételt minden indokolás nélkül megtagadni. A felvett tagok valamennyien egyforma joggal bírnak, s kötelesek minden erejükkel támogatni az egyesületet abban, hogy alap- szabályszerinti céljainak minél jobban megfelelhessen. Az egyesület röviden megtartja alapszabály- szerű, végleges alakuló közgyűlését s megválasztja első titsztikarát. Az egyesület működése elé érthető érdeklődéssel tekintenek Szlo- venszkószerte. A magyar paraszt — cseh szemmel nézve életet ól, mint ahogy a földművelők körében szokásos. Kedvelője a jó zsíros és elviselhetetlenül fűszerezett ételeknek, a menyegzőket télen rendezi meg gazdag lakomák kíséretében. Vasárnap a legboldogabb ember, ment csizmában; és kitűnő lovaglónadrágban megy meglátogatni az Istent. Vasárnap ée ünnepnap soha nem dolgozik. Mindenekfölőtt szereti a zenét. Számára a Prága, január 1 Az agrárpárt! Veintkov heti mellék letek émt megjelenő Ceskoale verne k y Zemie- delec most megjelenít száma Malis 0. mérnök tollából tárcát közöl a csehszlovákiai magyar földmű végiről. A cikket magyar tárgyánál fogva teljes terjedelmében alább közöljük. * Az államfordulat után a volt Magyarország egy részé a Csehszlovák köztársasághoz került, amely így Szlovenszkón és Podikarpatszká Húszban más fajú és nem szláv nyelvű uj polgárokat szerzett. A csehszlovákiai magyar polgárok legnagyobb részét földművesek teszik, ezek közül pedig a legérdekesebbek s egészen jellegzetesek a tiszamentíek, igaz ugyan, hogy ugyanoly földművesek, mint bármely más vidék földművelői, de gazdálkodásuk jellege tekintetében jelentősen különböznek a mi 6ziláv földműveseinktől. A kárpátaljai magyar földműves a szántóföldért való előnyomulásában megállott mindjárt a Tisza mögött, alig hágott a Beregszász-kör- nyéki alacsony dombokra, amelyek szőllők zöld sávjával övezik a rónát, örökre befejezte útját, A szőlős bércek mögött más világot, a magas hegyek kedvezőtlen világát pillantotta meg, ahol a róna fiainak szemében a legrosz- ezatob az ember élete: ott nincs mező és szőlős- kert, csak puszta, nehezen járható hegyek, va- valaJhogyan csak a medvék és a ruszinok számára valók! A magyar földműves lent maradt a rónán, amely az ö világa, amely neki kukoricát. búzát, dohányt ád, sík, mint az asztal és kényelmesen járható. A puszta termékeny és többnyire nem igényel megmunkálást. Ahol a termés csak nehéz munka árán nő ki, ott a magyar földműves le nem telepedett. A szérűk, pajták, ólak mindig teltek, amikor eljön az ideje, ezernyi sertés túrja a puszta szántóját, ezernyi kacsa és lúd fehérük a halastavaknál és igy az áldott pusztát a magyar földműves hőn szereti, soha nem gondol kivándorlásra. A róna iránti szeretet alapvető vonása a magyar földművelő jellemének ée ténykedésének. Nem szereti a hegyeket, gyűlöli a hegyeket, a hegyvidékre soha nem megy: neki a világ minden szépsége a TÓnaság végtelen látóhatárában van. A magyar földművelő a rónával párhuzamosan néz előre, tekintete nyílt, egyenes s a beszéde telve filozófikus mondatokkal. A róna és még inkább a puszta lassúakká és nyugodt gondolkodókká teszi az embereket, szilárd családokat teremt és az államnak jó polgárokat és katonákat nevel: nem tudom, ta'állhatunk-e eTre jobb bizonyítékot, mint a tiszamenti pusztán. A magyar földművelő előrelátó és nyugod- tabb, mint ahogy azt a híre szerinti vérmérsékletéből gondolnék. Fia ő a nyáron sárga, télen fehérlő pusztának, mely körülvéve köröskörül a változatlan éghatártól, különös érdekű és értelmű elszigetelt világnak látszik. A puszta rónasága olyan, mint a sovány nő keble és nincs semmi, ami emelné a szivet ée gyújtogatná az agyat. A magyar földművelő egyszerű, konzervatív, józan férfi, nem ismeri a hegyi ruszin filozófikus elmélyedését és évszázadok óta él az egyhangú puszta törvénye szerint. Mezőgazdasági üzeme egészen átlagos, ha nem átlag-alatti, ősszel ritkán szánt, gondatlanul és nem gazdaságosan trágyáz, a gazdasági gépek közül csak a legszükségesebbeket ismeri, rosz- szul etet: a termékeny róna lehetővé teszi, hogy a búzát durva barázdába vethesse és a zab egyenesen az ekevas nyomálba eshessen a vető kezéből. A mi földművelőnk itt kétszeres terméseredményt érne el. A puszta elegendő bőkezűségének és a sertéskondák halhatatlanságának tudata a magyar parasztban a fölényesség érzetét kelti, amely a városi emberek sajátja s ebben a magyar szerfölötf^ltér a ruszintól, aki valóban pásztornak termett. Jellemében igy kiütközik ama tipikus eleme a máignáskodásnak, amely a földből élni akar anélkül, hogy megérezné a kérges kéz mivoltát, ezért a Csap—Huszt közötti vonalon utazó turista nem talál semmi olyat, ami a® óriási rónaság szürke, egyhangú területein szemét gyönyörködtetné. A magyar földművelő a mi értelmezésünk szerint nem jó gazdálkodó: mukaintenzitása kicsi, munkamódszerei jelentéktelenek és ós- diak, — talán csak a szőlőskertekben találunk igazán példás munkát. Munkájának alacsony mennyisége és minősége ellenére is gazdag, önálló és gavallér ember benyomását igyekszik kelteni a magyar földművelő. A cseheklhez tisztességesen viselkedik: a puszta szivében ő a társadalmi lény s a nacionalizmust a tisztes viselkedés szabályai alá rendeli. A munkánál jobban szereti a pihenést, a víznél jobban a bort s rém szívesen jár rosszul öltözötten. Könnyebb I cigány hegedűvel a kezében többet jelent, mint a pap, a tanitó és a bíró. A puszta magyar fiának a zene valami titokzatos hatalom, amely kimondhatatlan gyönyört és boldogságot ad. A csárdás, mely még mindig a táncok királya és szikrázó és élettől duzzadó, a csárdás harangoz, peng, ryög, sít, tombol és lázong, a világon nem láthattok nagyobb boldogságot annál, mint amit a magyar arca árul el, ha hegedűs zó t hallgat. A csehszlovákiai magyar földművelők gyorsan orientálódott és ma a köztársaság leglojálisabb polgárai közé tartozik. Fizeti adóját és a fiai közül legjobban azt szereti, aki katonasapkával jön haza. Engedelmes a hivatalokkal szemben és a közrendészetnek kevés munkát ad (kivéve a csempészetet), mert fajának reprezentánsa akar lenni. A demokráciáról és a köztársaságról nincsen különösebben pontos tájékozottsága; ő elsősorban magyar, tagja a lovaglás nemzetnek, amely az emberek között nem ismer egynlőséget. Címer a kocsin, ezüstveretű lószerszám a tisztavérü lovakon, díszes goimbozásu kocsis — ez az életi dicsősége s mindenki balga, aki azt hiszi, hogy a viláron ezen kívül más is adhat kielégülést az emberiségnek. Látjuk, hogy a magyar földművelő szereti a jólétet, az urakat, a csárdást és a bort: mint a rónaságon lakó földműves tiszteli a rendet s ezért meg van elégedve a csehszlovák köztársasággal. Jó ember, akinek csak rendes művelődésre van szüksége. Mindenféle fórradabnisáig idegen számára., neki elég a puszta csendje, a I zene és a jó kormányzat. A magyar kormány elkészült a tagositási törvényjavaslattal Budapest, január 4. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) A magyar kormány alapelveiben elkészült már az úgynevezett tagositási törvényjavaslattal, amely az eddigi tervek szerint tavasszal kerül a törvényhozás elé. A törvényjavaslatnak nemcsak a mezőgazdaság, hanem az egész közgazdasági élet szempontjából nagy jelentőséget tulajdonítanak. A statisztika adatai szerint Magyarországon a tizhold körüli kisbirtokok nagyrésze igen sok helyütt tizenöt, sőt harminc parcellából áll. A tagositási törvény alapján ezt a lehetetlen állapotot úgy akarják megjavítani, hogy az egész község határában levő földet felmérik és a földterületeket úgy osztják újból fel, hogy az uj birtokrészek lehetőleg egy darabból álljanak. Először 1861 községben kétmillió holdnyi terület tagosítását kezdik meg és erre a célra a kormány évi 1 millió pengőt vesz fel a költségvetésbe. A kormány a* érdekelteknek törlesztéseg kölcsön formájában előlegezi a tagosítással járó kiadásokat és az adósok 8—10 év alatt fizetnék vissza a kölcsönt. A statisztika számításai szerint, ha a tagosítást végrehajtják, ez hozzávetőlegesen évi 20 millió pengő értékű terméstöbbletet fog jelenteni. Károlyi Gyula ulból résztvesz a politikai életben Budapest, január 4. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Gróf Károlyi Gyula volt miniszterelnök ma két és félórás tanácskozást folytatott Kállay földművelésügyi miniszterrel a telepítés kérdéséről. Agrárpolitikai körökben igen nagy jelentőséget tulajdonítanak ennek a tanácskozásnak annál is inkább, mert Károlyi Gyula a miniszterelnökségről való távozása óta csak egészen kivételes esetekben szokott megjelenni egyes minisztereknél.
