Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)
1935-01-30 / 25. (3577.) szám
1995 fumár 90, agenda. KéZCAZDA^ÁCn 1 Mélyreható rendszerváltozás készül Romániában Ellentmondó h'rek a szabadkereskedelmi forgalom helyreállításáról ésuj állami monopóliumok lé esltéséról Prága, január 29. A román gazdasági poétika készülő irányváltozásáról két nagyjelen- őségíi, de kiesé ellentmondó hirt közöl a csehszlovák sajtóiroda bukaresti tudósítója. Az első ávirat ezerint a román kormány elhatározta, hogy a külkereskedelmi forgalom akadályait alkotó különböző korlátozó intézkedéseket fokozatosán hatálytalanítja és helyreállítja a szabadkereskedelmi forgalmat. A rendszerváltozás, Mr szerint, gyökeres lesz és kiterjed a gazdasági élet teljes területére. A\ román kormány gazdasági politikája u.j irányelveinek ismertté válásával egyidejűleg aire terjedt, hogy a kormány valutaeza-bály- lásra készül. Ezt a hirt illetékes helyen a leghatározottabban megcáfolták és kijelentették, hogy a román pénzügyi kormány minden eszközzel megőrzi a lej stabilitását s a román valuta árfolyamát az 1929. évben meghatározott árfolyamon fogja továbbra is megtartani A csehszlovák sajtóiroda második bukaresti jelentése arról- számol be, hogy a monopóliumok rendszerét kiépíti a román kormány s. a meglévő monopóliumok mellett ásványolaj-, kávé- és cukormonopóliumot tervez. Az uj monopóliumok mielőbbi megvalósítása érdekében már megindultak a tárgyalások a kormány és az érdekéitek között. Románia ásvá.nyolajprodukciója az orosz áeványölajteEmeléstől eltekintve Európa legná- gyobb mennyiségű ásványolaját adja. A román cukoripar ugyancsak igén fejlett. A magyar ueliszíovák külkereskedelem összezsugorodása a statisztika tükrében PR külke-eskedelmi forgalom volunenle ót év alatt 326 millió pengőről 44 millióra zuhant - fi szerződésen kívüli állapot következményei Prága, január 29. A magyar statisztikai hivatal. most. tette közé a magyar-csehszlovák külkereskedelmi forgalom részletes adatait. A statisztikai adatokból megállapítható, hogy- a Szlovenszkó és Kárpátalja szempontjából olyannyira fontos magyar piac csaknem teljesen elveszett A magyar statisztikai hivatal a két szomszédos állam közötti kereskedelmi viszony árucsere forgalmának értékét pengőben adja meg. A pengő hivatalos és magáníorgalmi értékének különbözősége miatt nem számítjuk át csehszlovák koronára a közölt összegek értékét s az egyes adatokat mi is magyar valutában közöljük. A magyar statisztikai hivatal megállapítja, "hogy öt év előtt Csehszlovákia még 326 millió pengő értékű összforgalmat bonyolított le Magyarországgal. 1934-ben ez az összforgalom már csak 44.2 millió, amelyből 20.1 millió pengő esik Magyarország csehszlovákiai kivitelére. A sajátosan cseh ipari termékek az öt év során lassan k szorultak a magyar piacról. Ennek a folyamatnak lefolyását a következő adatok jelzik: Az 1931 év előtt Magyarország külkereske (leírni forgalmának igen számottevő része esett Csehszlovákiára 1931. előtt a Magyarországba bevitt áruknak egynegyed—egyötöd része Csehszlovákiából származott. Magyarország kivitelében Csehszlovákia szerepe valamivel '-;sebb volt, de a magyar áruk körülbelül gyhatodát mégis Csehszlovákia vette föl. Több mint két évig húzódó tárgyalások után létrejött és 1927 augusztus 8-án életbelépett az utolsó magyar-csehszlovák kereskedelmi szerződés. A két állam gazdasági fölépítése jól ki egészítette egymást: a fejlett cseh ipar termékein kívül a csehszlovákiai szén és koksz, Szlovenszkó és Kárpátalja fája, valamint vasérce jó piacot talált Magyarországon, a magyar mező- gazdaság pedig nagy tételekben helyezhette el Csehszlovákiában feleslegeit. 1930 december 15-én csehszlovák részről föibontották a kereskedelmi szerződést s az azóta is tartó szerződésen kisüli helyzetben a gyér forgalom kompenzációs megállapodások alapján bonyolódik le Á magyar statisztikai hivatal megállapításai Szerint a kereskedelmi kapcsolatok egyre lazulnak. Az 1930. évi 326 millió pengő után 1931-ben 73 mii. pengő volt az egész forgalom (behozatal és kivitel együtt) értéke, 1932-ben 37 millió pengő, 1933-ban 60.3 millió és a legújabb eredmények szerint 1934-ben már csak 44.2 millió pengő. Az 1934. évi összforgalomból 24.1 millió pengő volt a Csehszlovákiából Magyarországba bevitt áíruk értéke. A Magyarországból Csehszlovákiába. importált áru értéke ezzel szemben 1 ipsupán 20J. millió pengő értéket reprezentált A magyar-csehszlovák kereskedelmi forgalom mérlege a.z utóbbi évek során Magyarország számára passzívumot eredményezett « ez a passzívum 1934-ben 4 millió pengőt tett ki 1934-ben az előző évhez viszonyítva Csehszlovákia magyarországi kivitele 7.51 millióval és behozatala magyar viszonylatban 8.63 millió pengővel. csökkent Csehszlovákia magyarországi kivitelének mintegy háromötöde kokszra és kőszénre, nyers- és megmunkált fára és vasércre esett. A kőszén kivitele csaknem az 1933. évi mennyiség felére zuhant és Magyarország kőszémbehoza- tala, Németországra terelődött át. Félmillió pengővel Csökkent Csehszlovákia magyarországi üvegkivitele is. A nyersbőrnél és a gyapjúnál szintén visszaesés állott be. A szlovenszkói és kárpátaljai területről származó magnezitnél, továbbá az agyagföld- nél emelkedés jelentkezik. Jellemző a forgalomra, hogy a fontosabb exportcikkek közül a fejlett cseh kerámiai, szövőipar és nehézipar termelvényei kiestek. 1933-ban Csehszlovákia még <több mint 1 millió pengő értékben exportált gépeket és készülékeket Magyarországra, Ez a tétel 1934-ben már csak 300 ezer pengő értéket jelentett. A gyap- jufonál exporttótele az 1933. évi 1.1 millió pengőről 160 ezerre, a pamutszöveté 740 ezer pengőről 120-ezerre esett vissza. A forgalom csökkenése folytán tehát elsősorban a sajátosan cseh ipari termékek szorultak ki a magyar piacról. Csehszlovákia beviteli oldalán a tengeri- béhozata.1 értéke csaknem 4 millió pengővel esett vissza. Ez a visszaesés az 1933, évi gyönge termés rovására írható. Az élö^ertéeeknél mutatkozó több mint 1 millió pengős csökkenés főképpen az áresés következménye. A fontosabb agrárcikkek közül a szénánál, olajos magvaknál, a hüvelyeseknél, továbbá a nyersbőrnél jelentkezik kisebbmérvü emelkedés. Mérsékelten emelkedett a magyarországi villamosgépek és készülékek behozatala, mivel Csehszlovákia az utóbbi időben nagyobbmeny- nyiségü rádióvevőcsövet és izzólámpát imp >r- tált Magyarországról. Az egyéb fontos importcikkek közül a magyar tojás behozatalának tétele az előző évnek ötödére esett vissza. Csehszlovákia 1934-ben csak feleannyi meny- nyiségü bort importált Magyarországból, mint amennyit 1933-ban hozott be onnan. Magyar lisztből Csehszlovákia 1933-ban 18.000 métermázsát hozott be. 1934-ben a Magyarországból importált liszt mennyisége 1000 méter- mázsára zuhant. Rövidesen eldől a kárpátaljai országos pénzintézet ügye Prága, január 29. A kárpátaljai országos pénzintézet létesítésének régi terve ismét időszeni lett, a kérdés ugyanis az illetékes tényezők tanácskozásainak tárgysorozatára került. Egységes álláspont a kárpátaljai országos pénzintézet kérdésében nem alakúit ki, mert többéin úgy vélik, hogy a pénmntéset létesítése nem köiérdek. A terv ellenzői azit állítják, hogy a kárpátaljai lakosság betétjei nem biztosíthatnák a pénzintézet üzemét s ezért a tervbevett banknak olyan nagy alaptőkével kellene megalakulnia, mely a kárpátaljai betevőktől függetlenül is biztosi thatná a pénzintézet tevékenységét. Állami vagy országos támogatásra a mai viszonyok közepette aligha számíthatna Kárpátalja országos intézete, sőt ahhoz is kevés remény van, hogy magántőke nagyobb mértékben járulna hozzá a kárpátaljai országos bank üzemének biztosításához. E nehézségek ellenére valószínű, hogy a kérdés pozitív alakiban nyer elintézést, ha a kárpátaljai országos hivatal is pártolja a tervet. Az ungvári országos hivatal döntése a közel jövőben megtörténik. Fiökin'éze'et ’étesit Jugoszláviában a Dresdner Bank Bélgrád, január 29. A Dresdner Bank egyik igazgatója napok óta Jugoszláviában tar'ózkodik, ahol illetékes gazdasági és pénzügyi körökkel tárgyal egy nagyobb pénzintézet alapításáról, amely a legszorosabb viszonyban volna a drezdai anyaintézettel. A tárgyalások, hir szerint, kedvező mederben folynak s hamarosan befejeződnek. Az alapítás célja, hogy a német—jugoszláv kereskedelmi forgalmat az uj pénzintézet finanszírozza és ezzel megélénkítse. Rekordmagasságra emelkedett decemberben a németországi fakivitel Prága, január 29. Decemberben Csehszlovákiából 154.000 tonna fát exportáltak Németországba. Ez a mennyiség lényegesen fölülmúlja az előző hónapok során exportált meny- nylségeket Értéke. 40 millió koronát tesz kL A németországi fabevitel] kontingens kerete évi 250 millió korona. A kontingenst december 1-től számítják a német hatóságok s beleszámítják mindazokat az összegeket, melyeik 1934 december 1 után váltak esedékessé. Ennek tulajdonítható, hogy Csehszlovákia fabeviteli hányadának a fele már kimerült s már csak 120— 130 millió korona értékű csehszlovákiai fa exportálható a kontingens keretén belül Németországba. A Németországba irányuló decemberi kivitel részletes adatai ezertonnás tételekben a következők: Csúsztatott fa 66 (1933 decemberében 51, novemberben 49, októberben 39), vágott fa 20.3 (1933 decemberében 2.2), puha gömbfa 30 (8.8). (A faszindikátus bizottsági ülést tart.) A faszindikátus V. bizottsága február 5-én tartja alakuló ülését. Az ülés napirendjén a többi között a szlovenszkói és kárpátaljai fakereskedelmi szervezeteknek a termelési, elhelyezési és árviszonyok szabályozására vonatkozó indítványa szerepel. A bizottság továbbá állást fog foglalni a fakitermelésről szóló kormányrendelet módosításának kérdésében. (Panaszok a CabonatáTsaság bevásárlói ellen.) Az olmützi kereskedelmi kamara panaszt emelt a Gabonatársaság egyes bizományosai ellen. E bizományosok a gazdától átvett gabona ellenértékét nem fizetik ki, hanem arra kényszerítik a gazdát, hogy pénz helyett lisztet vagy műtrágyát fogadjon el (A kassai állami kórház szállítói.) A kassai állami kórház igazgatósága hús és hentesáru szállításával az 1935. évre a kassai Szlovák Állatkereskedelmi Szövetkezetét bízta meg. Tej és tejtermékek szállítására a kassai állami kórház igazgatósága a kassai „Centrál“ tejipari szövetkezetnek adott megbízást. (Gyöngülés a devizapiacon.) A mai prágai devizapiacon Amszterdam 1, Brüsszel 0.075, Hrisingfore 0.05, London 0.06, Montreal 0.07 é* Newyork 0.15 koronával gyöngült. Varsó 0.25 koronával javult. (Hárompengős osztalékot fizet a Pesti Hazai: Takarékpénztár.) Budapesti szerkesztőségünk j jelenti telefonon: A Pesti Hazai Első Takarék-1 pénztár most tette közzé az elmúlt üzletév mérlegét, amely 1.197.499 pengő tiszta nyere- j séget mutat föl. A pénzintézet részvényenkint | 3 pengő osztalékot fizet. Mit kapunk a valutákért? Prága, január 29. K6 106 pengőért 454-90 100 schlllingért ..................... 449.— 10 0 zlotyért ....... 452.75 100 lejért ........ 15.35 100 márkáért ....... 890.— 100 dinárért .......................... 53.4? 10 0 svájci frankért .... 773J6 100 francia frankért ...» 157.70 100 Uráért.............................. 202.90 1 amerikai dollárért .... 23.70 1 angol fontért...................... 117.75 Mi t fizetünk a valutákért? Prága, január 29. Kt 100 pengőért ....... 457-50 100 schlllingért ...... 452.— 100 zlotyért .......................... 455.75 10 0 lejért ............................... 15.65 10 0 márkáért ....... 894.— 100 dinárért ....... 53.825 100 svájci frankért ..... 776-50 100 francia frankért ..... 158J6 100 Uráért............................... 204.10 1 amerikai dollárért .... 23.96 1 angol fontért .................... 118.75 ( A rozsnyól laktanya építési és bereudesésl munkálatai.) A nemzetvédelmi minisztérium * rozsnyói laktanya építési és berendezési nm»- kálataival a következő cégeket bizta meg: Ne- kvasil V. építész Pozsony, Spojené zulové zé- vody Mrákotín u Telce, fJurda Alajos ács Kassa, Chmelaí Rudolf tetőfedő Rózsahegy, Schwarz Ferenc bádogos Pozsony. „Svépos44, a Szlovenszkói és Morvaországi Rokkantak önsegélyző Vállalata. Pozsony (esztergályos munkálatok), Vozárv Bronisziav vaskonstruktőr Liptószentmiklós, Hofmann Ottó vasipari vállalat Pozsony, Schmitz Sándor parkettgyár Kanca, Pavezka Hubert vízvezetéki vállalkozó Hra- uice és Kovács Gyula elektrotechnikai vállalat Poprád, , (Románia éllatklviteSe.) Bük arc síből geteatÜí A romám földművelésügyi minisztériumnak az ólmait év állat- és húskiviteléről kiadott jelentét* szerint ez a következőképpen alakult: trsarvae- marha 56.000, sertés 75.559, ló 899, juh 98.660 j darab, friss hús 205.212 és bacon 1,121.059 kg. A | kivitel megoszlása államok Bzerint a következő volt: Ausztriába 8.885 drb szarvasmarha, 47.802 drb sertés. 681 drb ló és 11.800 kg friss ln»; Cseh- Szlovákiába 26.480 drb sertés; Franciaországba 102.066 kg friss has és 38 drb ló; Olaszországba 27.555 drb szarvasmarha és 91.346 kg friss hm: Görögországba 10.966 drb szarvasmarha. 1.367 drb sertés és 88.976 drb juh; Németországba. 1.662 drb szarvasmarha; Palesztinába 5.992 drb maiba és 500 drb juh; Máltába 1.457 drb szarvasmarha és 316 drb juh; Lengyelországba 775 drb jiih: Szíriába 2.839 drb juh; Angliába 1,131.059 kf bacon; Egyiptomba 301 drb szarvasmarha és 264 drb juh; Svájcba 12 drb szarvasmarha. (Emelkedett Ausztria fakivitele.) Bécsből jelentik: Ausztria 1934. évi fakiviteléről most készült el az ideiglenes statisztikai kimutatás, amely szerint kivitelre került 118.671 tíz tonnás vagon fa az előző évi 97.147 vagonnal szemben. Az emelkedés tehát megközelítőleg 22 százalékos volt. (Luxemburgban is korlátozzák a sertéstenyésr- tést.) Luxemburgból jelentik: A beviteli bizottság elhatározta, hogy korlátozza ez évben a takar* mányárpa és tengeri bevitelét, ameljmek kontim* gensét az 1934. évi bevitel 80 százalékában állapította meg. Az intézkedésnek az a célja, hogy a sertéstenyésztőket a hizlalás korlátozására kényszerítsék, mert az eddigi figyelmeztetések ellenére a sertéshizlalás még mindig növekedőben van, noha a termények számára már szinte lehetetlen piacokat szerezni, ami elsősorban az árak katasztrófáiig esésében nyilvánul meg. (Az osztrák mezőgazdasági érdekképviseletek kiépítése.) Becsből jelentik: Schmitz polgármester intézkedésére törvénytervezetet, dolgoztak ki Béos város mezőgazdasági. kamarájának felállításáról. A bécsi polgárság jóváhagyásának előzetes megtárgyalására kiküldött bizottság tegnap foglalkozott a közporlí szervek és az érdekeltek által már megvitatott tervezettel. A kamarának az lesz a fel;. 1 hogy figyelemmel kísérje és c!ő:.;<./.T-.: ■>, mező- és erdőgazdasági érdekeket. A n.ező- •' erdőgazdasági érdekképviseletek hi-jclaki- fásáig a kamara-tagjait Becs váro> p i v. n tere nevezi ki. (Múlt év végén 214 iniÜlis be'.i V.. : volt a magyar postatakaréka-k.) T ' jelentik: A magyar puolatakaré«.péi.«.:á.- eemheri takarék üzletében a betétek, t 1 iu.n»ó 138.165 pengővel haladták tűi a »- „m. n.--• sek. A betétek állománya december -réa i»d miliő 170.530 pengő volt. A csekk- - !;:i:b <r- üzletíben a betétek 1.5 millió pergő'-. felül a visszafizetéseket, A csekk-1 máaiya december vépm TI 1 ~ !4 tett ki. 5
