Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)
1935-01-27 / 23. (3575.) szám
lttoo január *'i, vasárnap. Barátom, a hivatalnok Nem vagy világra szóló nagyság, Se bankár, se más hatalmasság, Se tenoxista, se boxbajnok, Csak egyszerű kis hivatalnok. Réggé] hatig, vagy hétig alszol. Aztán felkelsz és megmosakszol S futólag a tükörbe nézel, Nyakkendőt kötsz é® fütyörészel. Reggeltől napestig dolgozol, Nőt szobádba sohase hozol S vasárnap a moziba sietsz. Nagy bankóval sohase fizetsz. Műsorodon más sem szerepel. A vágyaid? Szót se érdemel. Eszel, iszol, hogy győzd erővel 8 mindenbe beleunsz idővel. Elsejéig úgy, ahogy, megélsz. A jövőtől nem sokat remélsz S este Jenkin t szépen lefeks»el. Boldog ember! Észre sem veszed, hogy öregszel! DOKUPIL ISTVÁN. Heti étlap HÉTFŐ. Ebéd: Gulyásleves, szilvalekváros gombóc. Vacsora: Rántott velő burgonyapürével és paprikasalátával. KEDD. Ebéd: Vegyes zöldségleves, telpilös borjúé zelet rizzsel, császár morzsa-. Vacsora: Tojásos biirgonya- kolbásszal, pá/rolt alma. SZERDA. Ebéd: Lebbencsleves, füstölt marhanyelv, borsópürével, tiroli rétes. Vacsora: Töltött rizs, eült gesztenye. CSÜTÖRTÖK: Ebéd: Akna>l©ves, pácolt őz áfonyával és burgonyapogácsával, lekváros déréivé. Vacsora: Gombapörkölt céklával. PÉNTEK. Ebéd: H&likralevee, süllő vajban, túróé tészta formában rétegesen. Vacsora: Halsaláta, Ementhali sajt. SZOMBAT. Ebéd: Bableves körmökkel, sertésborda rrántva zöldbabfőzelékkel, kréme&lepénv. Vacsora: Pirított borjumáj darával, zellersaláta. VASÁRNAP. Ebéd: Májpüréi evee, sonkáspala- celmta, marhafiié tükörtojás és burgonyák öntéssel, mustárral, farsangi fánk. Vacsora: Hideg pulykasült vegyes befőttel és salátával, apró sütemény. * > MÁJPUDDING Két kisebb libamájat, vagy több ty uk májat •gy óra hosszat vizezett tejbe állítunk. Babérlevéllel, egész-borssal, sóval együtt megdaráljuk. A masszát most finomra áttörjük, egv-két tojást adunk hozzá, megkóstoljuk elég füszeres-e, esetleg még pástótomizt adunk hozzá, majd jól kikent kis puddingformába tesszük. Egy óra hoez- szat főzzük lassú gőzben. Vagy melegen tálaljuk, vagy pedig kihűtve másnap vékony karikáim szelve és a-szpékkal körítve. AMERIKA sztratoszféra -bombavetőt épit, amelynek órasebessége 700 kilométer és bombakészlete 4000 kiló lehet Amióta Piccard tanár megmutatta, hogyan lehet,, ha nem is olcsó, de mind&nieeetre biztonságos módon feljutná a tizenhat kilométerem felüli, levegőszegény, idöjáráameu’tes régióiba, azóta a jövő háborújáról való elképzelési Leire tőségeink lényegesen megváltoztak. A légritka magaerégiónak had technikai jelentősége főleg két területen van: a sztratoszféra-aviatika és a sztratoszféra- tüzérség. Az uj ágyú távhatásai 260 kilométer Már a világháborúban felnyúlt néhány meredek tüzelésű ágyai lövedékének a rö-ppályája messze a sztratoszféráiba. De ez szinte csak véletlen mellék körülmény volt én nem tervszerű eredmény. Az ily röppályákkal való tapasztalatok nem voltak nagyon kedvezőek: a legkisebb oldalszél erős pályáéi téréseket okozott. Ha a hatalmas 42-ea mozsarak parancsnokai a magas ívelésű röppályákat mégis megtartották és igyekeztek lövegűiket lő kilométernyi magasba haj tani, úgy ezt azért tették, hogy a lövedékeknek e szédítő magasságokból való lezuhanása révén érjék el az ellenfél hatalmas acél- és betompáncéiízatu erődítményeinek ösz- szeromlboilá&ához szükséges átütő erőtPiccardnak a magasban megejtett pontos mérései és az ezekre következő, uj meglátásokat közlő elméleti összefoglalásai következményeképpen a 15—20 kilométeres ma- gasrégió azonban uj és fontos jelentőséget nyert a tüzérség számára. Azonnal elvégzett kísérleteik bebizonyították, hoigy bizonyos előfeltételek mellett a sztratoszféráiba hajított lövedékek, amikor magasba nyúló pályájukon ismét a földközeli sűrűbb légre- tegekhez közelednek mindinkább gyorsuló eső- mozgásukba-n, e jégrétegeken éppen úgy kezdenék siklani, mint #ee szögben a vízibe hajított lapos kő. A hatótávolság nem sejtett növekedését jelentette ez. Igaz, hogy ezzel szemiber tekintetbe kellett venni a röppálya kiszámíthatóságának alapos megnehezülését. E kísérletek folytatása hamarosan a gránát és a rakéta kombinációjának a gondolatát vetette fel. Rakétáik — különösen hadi-rakéták — ugyanis csak légritka — s a legjobban légüres térben működhetnek gazdaságosan és oredanónyesen, márpedig ennek a térnek egynémely tulajdonságát a sztrat-oezfémaikiutatások felderítették és alsó régióit néhány löv-edéktipus el is érte. Megszületett az első légi-torpedó. Külsőleg gránátformáju, hátul azonban kormányfelületekkel ellátott, összesen 200 kilo- gram tömegű lövedék, amiből 70 kilogram esik a robbanóanyagokra. Különlegesen erős lőportöltés meglehetősen meredek szög alatt több, mint 20 kilométeres magasságba hajtja ezt a gránátot, — amikor elérte pályájának legmagasabb pontját, egy óramű önműködően megindítja a rakétahajtóerő-üzemet, mely a tégritka térben most rendkívül hatásossá válik. A torpedó, melynek a sebessége e pillanatban veit a, legkisebb, most újabb gyomdáisra tesz szert. — ez a gyorsulás egészen más ter-mó- 6ZOt-ü. min t az. amely az ágyú csőkben működött, mert ez utóbbinál sokkalta kisebb, ezzel szemben azonban a másodperc ezredrészei helyett több másodpercig, ©öt e-gy fél- vagy egy egész percig tart, és a torpedót annak a gyorsaságnak a kétszereséig kergetó, amellyel ez az ágyút elhagyta. Ez a szétütő sebesség, amely- !ye! a. torpedó most az alsó sűrű légrétegek felé közeledik, ez utóbbiakba® óriási ellenállást váit ki. amelynek következtébe.) a lövedék páiyája ismét felhajlóik majdnem a. vizszin- í"'vve és “siklani" kezd. — az így elért legnagyobb távolság 260 kilométer volt, vagyis a németek Párisi bombázó ágyúja 120 kilométeres teljesítményének több mint a kétszerese. A hajitó ágyú csövének a, különleges lőpor-töltés gázai sok-ezer átmos/dér ás nyomását kell elviselnie. Bombaveíó gépek húszezer méter magasban Az aviatika is tanúit Piccard-tói. Abban a kilencszer ritkább levegőben, melyet Piccard 16.000 méter magasban talált, a röp-kilóiméte- renkinti benzinfogyasztás csak háromszor akkora gyorsaságnál annyi, mint földközelbe®, mert csak ennél a gyorsaságnál nő meg a leve- gőeMienállás olyan nagyra, mint aminő idelent a normális repülőgépsebességn-él. De miután éppen a légelten-álíliás az, amely a gépet e g yuttal lébegéeben is tartja, ott fent nemcsaH* hogy lehet majd, de keii is hároansaoros sebességgel repülni, keresztülvihető viszont, ez csak akkor lesz, ha egyrészt a motor-súly kilogrammonkénti lóeröszámot (nagyobbméiretü kvalitásúm toroknál e szám ma kilogrammonkénti 2 lóerő) a jelenleginél sokkol! nagyobbra növeltük, mert hiszen egy és ugyanaz a röpkil-ométe renkénti üzemanyog- m-ennyiség a hiromezoros gyorsaság miatt háromszor gyorwaJbban kell, hogy dolgozzon, vagyis háromszoros lóerővel, — és ha másrészt — tekintettel az odafen ti légritkaságra — a motor működéséhez szükséges levegőt majd eti- ritökön áteziva/ttyuzva fogja kapni. Azonfelül a propellernek az eddiginél sóikkal erő- sébíbnek és elttenállóbbnak kell majd lennie, hiszen, hogy a légszegény téhlwn is elegendő húzóerőt fejtsen ki, sokkolta gyorsabban kell forognia, mint földközeliben, kivált, hogy a röp- gyorsaság -háromszoros legyen. Mindemnek legyőzése nem csekély technikai feladótokat jelent. De a technikusok bámulatos gyorsasággal dolgoznak e feladótok megoldásán. A pilóták és megfigyelők normális (lélegzésének biztosi- tása a tengeralattjárók sokéves gyakorlatából adódik, a kormányzás a. légmentesen elzárt és fűtött kabinból fog történni, — ma. már a pilóták bőrdre&szjo is elektromosan fűthető. A gyors és szorgos munka eredménye: az Amerikai Egyesült Államokban most építenek egy nagy sztratoszféra-bombavetőt, törzsnélküli típust, — az áramvonalas géptestet a tartószárnyak teljesen körülzárják és a gördülőváz bevonható, ilyenformán a legcsekélyebb felesleges légellenállást is elkerülik. A „haszonteher* 4000 kilogram bomba és az elérhető sebesség 12 kilométeren felülj magasban 600—700 kilométer óránként. A géptest (súlypontjában gondosan megszerkesztett sejtrendszer vau. mely a bombákat tartalmazza és amely olyan segédszerkezettel van dllátva, hogy az egy gombnyomással foganatosítható bombavctéenél a gép egyensúlya vált ózták® marad. Rádióadó és -vevő is tartozik a géphez. A 20 kilométer magasból zuhanó bombák pusztító hatásának a legerősebb és legel- ásottabb erődítmények sem állhatnak ellent. Védekezni ellenük nem igen lehet, hiszen maga a sztratoszfératüzérség tulnehéz ahhoz, hogy meglegyen a kellő mozgékonysága, „normális* lőfegyverek meg nem érnek odáig. Azonfelül meggondolandó, hogy az élleoséges bombavetőgép lezuhanása esetén a bombáik is lezuhannak és egy általában nem tudható, hová esnek le és mit ,pusztítanak #. NEUBAUER FRIGYES, mérnök. Vasárnapi divatlevél A téli szezon újításait tárgyaló beszámolók után kissé furcsán fog hangzani az az állításom, hogy a téli divatban nemcsak egészen uj, de tavalyról, sőt két év ©lőttről ismert ruhát,ipueok is találhatók. Többek között a kazalt, — amely már egy év óta a szívesen viselt ruhadarabok közé tartozik, — ezen a télen is divatos maradt. Sőt — előlépett! A rövidebb blúzok rovására favorit, lett. Tavaly Wortih ötlete volt a felelevenítése. Worth téli, majd átmeneti tavaszi kazakjai olyan váratlan sikert arattak, hogy példáján felbuzdulva az őszi és a téli divatbemutatókra már valamennyi hangadó párisi divatház kazakmodellek sorozatával gazdagitotta kollekcióit. A kazak divatossága a hölgyvilág osztatlan örömével találkozik. Érthetően, hiszen a kazak azon ruhádarboknak egyike, amely nemcsak praktikus, de mutatós s amellett fiatalos is. A kazak kihasználhatósága oly nagy, hogy egy és ugyanazon kazakot nemcsak délelőtt, de kis megváltoztatással délutáni látogatások alkalmával,- ötórai teakor, sőt — kisebb esti összejöveteleken is viselhetjük. Egy pár csinos kazakkal és hozzáillő szoknyákkal meg lehet oldani a délelőtti és délutáni ruhák költséges kérdésének nagyobbik részét. így könnyen megmagyarázható az is, hogy a kazakok hosszas tündöklésének ténye csak a hölgyközönség körében keltett örömet A varrónők bizony minden elragadtatás nélkül vették tudomásul. Úgy látszik, Párig a jóaka- ratu igyekezetével és a kazakkal szemben fennálló előszereteté vei, akaratlanul is tulment a célján. A kazak többféleképpen kihasználható divatjával — ez egyszer valóban praktikusat alkotott. Az is szokatlan, hogy a kazak szabását neon változtatták meg lényegesen. Nagy vonalakban megmaradt olyannak, mirt tavaly volt. Eltérések csak a. villák és az ujjaik szabásában meg a díszítésben találhatók. A kazak felsőrészét továbbra is bluzszerüen, bőven — a derékon aluli részét pedig fokozatosan ki-bővülőre szabják. Ez alatt természetesen csak egész mérsékelt kiszélesedést kell érteni, éppen csak annyit, hogy a kazak az alatta viselt, egészen egyeneso dolgozott szoknyától elálljon és ezáltal a kazak egyik lényeges feladatának, a karcsúsítás előfeltételeinek is megfeleljen. A hosszakban már nincsen meg’ a szabásnál tapasztalható egyöntetűség. Látni olyan kazakokat is, melyek a deréktól számítva alig egy arasznyi hosszúságnak. Ezeket nagyon egyszerűen szabják és ügyelnek arra, hogy a. díszítésijén is a magasan zárt orosz ingekre emlékeztessenek. Ezekhez a modellekhez széles bőröveket adnák. Természetesen a stilszerüség csak a részietekre vonatkozik. Mert anyagként nem azt az egyszerű házivásznat vagy a sima gyapjúszövetet használják fel, amiből a lemmtázott orosz ingeket készítik. A párisi divatmühelyek- ből kikerült „oroszos ingblúzokat* fémszálakkal átszövött jersey trikókból, szaténnal csíkozott gyapjúk elméből, vélour eh iff ónból és lakkozott. selymekből szabják. A többi változatok vagy valamivel a térde® felül, vagy térden alulig érő hosszúság között váltakoznak. Jellegzetes, hogy a térdenalulig érő, egész hosszú kazakokat a többitől eltérően nem készítik fokozatosan kibővülő szabással. Ez csak a rövidebbeknél csinos, a hosszua- kat zsákszerűvé tenné. A szabad mozgáshoz szükséges bőséget behasitásokkal pótolják. Leggyakoribbak voltak az oldalt elég magasa® felsliocelt változatok. Látni olyan modelleket | is, amelyek elől, mái a deréktól kezdődően nyitottak. A vállak kidolgozása egészen sima. Mint a szövetruhákról, ugyanúgy a hazakról is eltűntek a pitffujjak és a válla kát megszéíesitő epa-u- Iettek. Az idén, — ami a vállak kidolgozását- illeti, — a másik végletbe estek. A divatirány a női váll lágy vonalának kiemelésére helyezi a súlyt. így időszerűtlen minden olyan ujjsza- bás, amely a vállat kiszélesítette vagy eltakarta. Ezért szerepelnek a sima ujjakom kívül olyan gyakran a raglán-bedolgozásu ujjak és a kimonóujjak is. Az utóbbiaknál a kibővülés 3 kar alatti részen van, ami a váll sima voltát a legkisebb mértékben sem befolyásolja. Sőt, látni hosszitott vállak kai szabott kazakokat is, melyeknél a tulajdonképpeni ujj csak vagy tiz centiméterrel a vállak alatt kezdődik. Az ujjak nemcsak a vállek körüli részleteikben, hanem lefelé, azon túl is egyszerűek vagy olyan kévéséé komplikáltak maradtak, hogy kiszabásuk és megvarrásuk a legkisebb házivarrónőnek sem okozhat megoldhatatlan problémát. Kibővülések csak a könyöknél vannak. A könyöknél elá-Hóan bő, onnan pedig beszűkülő ujjformák igen kedveltek. A legtöbbet azonban a lefelé fokozatosan bő, alul egészen félméteresre kibővülő, nyitott ujjak szerepelnek. Ez a délutáni és estélyi ka-zakokon igen mutatós ujj- fonna a Korda Sándor rendezésében világsikert aratott „VIII. Henriik* cirnü filmnek köszönheti felelevenítését. Ugyanis a fi-'m-ben szereplő, csodálatos középkori ruhákba öltözött hölgyek inspirálták Páriet a fent 9zük és lefelé gyakran félméteresre is kibővülő ujjak alkalmazására. A szabás egyszerűségét csak a di6zités egyszerűsége múlja felül. Keskeny prémszegély, pár eredeti faragása diszgomb. rézeutosan futó hajtókák, kettős levarrások, húzás vagy azsu- rozás — ez minden diszítés, ami a kazakokat élénkítheti. Ez nemcsak a délelőtti, fénytelen és gyapjuanyagoibból készült kaz-a kokra. de a délutániakra és az estélyiekre is áll. Ez a szabály a 'kazak sokféle kihasználhatóságának az alapja. Mert az úgynevezett sportba zakóik* a délutániaktól vagy az estélyiektől csak anyagban különböznek. A megvarrásuk és nagyjából a díszítésük is teljesen azonos. Sportka,zakók céljaira a melegebb gyapjú anyagokat, bolyhos an- górát, sport-bársonyt, angolos mintájú nehéz selymeket és. a fémszálakkal csíkozott- jerseyt- alkalmazzák. A kazakokat rendszerint nagy fehér gallérokkal és széles -bőrövvel viselik. Az alattuk hordott szoknya is szövetből van. Ha azonban a fehér gallért kigombolják és a nyakat csipkéből vagy steppelt férnezövétből készült gallérral esetleg sötét- bárso-nyvirággal cserélik fel, — bőröv helyett pedig fémkarikáikból összeállított- vagy steppelt- fémszövet-övet vesznek, a ka-zak délutáni jeleget nyer. Természetesen a tökére-tes harmónia kedvéért- a szövetszoknyát bokáig érő hosszúságú, sötét szatin- vagy bársonyszofcnyávai kell felcserélni. A kimondottan délutáni kajakokat fényes kelmékből szabják. Elsősorban szatirból és a szati-n fémszálakkal beszövött változataiból. Majd velour shifoonbói. brokátból és moaréból. Az a-pró gyöngyökkel teleezővött. gyönge-páncélhoz hasonló francia estélyi anyagból úgy délutáni, mint, estélyi kazakokat is készítenek — természetesen csakis a sötétebbekből. A praktikusságot szem előtt, tartva a legtöbb délutáni kazak kigombolható, világos hát- plasztrónnal készül. Ez lehtővé teszi, hogy a délutáni, szolidan magas délutáni kazakokat — a plasztrón kivételével --- estélyivé lehessen változtatni. A hosszú ujjak nem zavarnak, miután a kevésbé fényes estélyi ruhák legtöbbje félihosszu vagy egészen hosszú ujjakkal készül. A sportkazakokhoz —- a kazak-tól alig elütő, pár ár-nyalattaá sötótebb szoknyát viselnek. A délutáni"és estélyi öeszeáliit-ások-nál egész sötét árnyalatú szoknyákat hordanak. RADVÁNYI MAGDA.
