Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)
1935-01-27 / 23. (3575.) szám
T>RXCai-A\\GS?AR-HlRLAI> 7 I$35 iamíUár 27. vasárnap, ■mrrnnnr •' ~-----nr~~~nimi~Trnwiiiinwii Kn oxot, a Saar-vidék korniányzóbizotlságának elnökét érdemei elismeréséül nagykövetté nevezi ki az angol kormány. sértésétől is felszabadultan élték le Áthos sziklái, vad rengetegei között- Istennek szentelt életüket. Két Egyiptomból érkezett szent., Onuphrios és Petros, az első őslakók, sziklába vájt barlangokba húzódtak, gyümölcsből, gyökerekből táplálkoztak, hiányos ruházatukat csalánból fonták, hajuk, szakálluk vadon nőhetett, italt csak az égtől, eső alakjában fogadtak el. E szent életű anachoréták idejéből származik Áthos egyik legfőbb tilalma: — Szűz Mária vett minket oltalmába, idegen nőszemély Áthos földjére ne léphessen soha. A karyasi Protatonban ma is látható a kecskebőrre Írott híres áthosi okmány, a Tragos, mely a női nem száműzetését még az állatvilágra is kiterjeszti. Áthosban senki sem születik, Á'thosban csak élni és meghalni lehet . . . * Tamariskbokrokból vágott eleven sövény emberlakta hely közeiét sejtteti. Kisebb erdő- tisztáson szalmából fonott apró méhkasok százai sárgáinak. Munkásaik altató muzsikájától zeng-zúg a levegő. Távolból hatalmas éipület komor kőkockái sötétlonek. Magas ■várfalak, ridegen elzárt tornyos kőkapu, — élőlény, sehol. Az első utunkba került kolostor: Xiropotamu. Vaspántokkal szegett kemény tölgykapuját nem kopogtathatjuk meg, lakói vendégszeretetét egyelőre .nem .vehetjük-igénybe, Karyásben, a Szent Szinódüs székházában kell mindenekelőtt jelentkeznem, a kolostorköztársaság négyes tanácsának legfelsőbb engedélyokmányát átvennem, hogy utamat folytathassam, a kolostorokba b eb ocsá Hatást nyerjek. Kívülről járjuk a mohalepte falakat körül. Ablakot csak négy-ötemelet magasságban látok, s ha az ablakrácsokra kiakasztott fehérneműt nem lóhálná a szél, óriási kriptának s nem élőlény-lakta kolostornak vélném a barátságtalan kőhalmazt. Hatalmas platán alatt nyers fakereszt, —j a félsziget gerincére, kilencszáz méter magas hegyhát tetejére értünk. —- Oda nézzen! — figyelmeztet kísérőm, s én száj tát va bámulok az előttem kibomlott képre. A legtarkább gyümölcsfákkal elültetett enyhehajlásu völgy ölében virággal teleszórt kertek, narancsligetekben rejtőző, — Serail- nak nevezett skiti-szerzetestelep hófehér házikói közül méltóságteljesen emelkedik a zöldkupolás tornyokkal övezett Kolostordóm, a Protaton gigantikus épülettömbje. Csipkézett ormai, pohos vasráccsal övezett erkélyei, virágoserépipel szegett ablaksorai boldog ígéretként mosolyognak felém. Ennyi természetadta szépség, virágos derű, istenes nyugalom mögött béke, szeretet, legtisztább lelki harmónia bújhatnak csak meg. Isten jelenlétét érzem. Ajándék, melyet az élet ritka pillanataiban kapunk az Égtől, mélységes imával köszönünk meg, szó, hang nélkül, szent kábulattal gondolunk végig... Valami ismeretlen más, nyugodtabb, tisztább, — valami nagyon fönséges ragyoghat, hívhat, vár odaát. Isten előszobája alattunk a virágos völgy, legbensőbb szolgái az áthosi papok, útmutató az egyszerű fakereszt, némán borulunk előtte térdre. Kertek, virágok, tornyos kupolákon át kinyílt a láthatár, reszket a levegőben a nyár, a nagy, szabad, lepihent tengerig látui. Inibros, Thasos szigetének szürke körvonalai mint halkuló álom foszladoznak a kékes messzeségben. Mózes állhatott Így a Sión hegyén: — Ígéret földje! Már csak egy pálmákkal szegélyezett nyílegyenes út: Áthos szerzetesvároskájában, Karyásben vagyunk. Ui elméletet alkotott eqy német tudós in ., ni a nap hoereierol A napnak kifogyhatatlan a hőereje • A legújabb elmélet szerint az égitestek hőerejét a tömegvonzás, a nehézségi erő okozza Prága, január vége. Az ókorban bolondnak tartották Arisztarcbo-szt, aki Kr. előtt 2-65 körül azt állította, hogy a nap talán még a Pelopo- nezosz-félsz igeinél is nagyobb. Ma budijuk, hogy a nap akkora gömb, amelynek átmérője 1.383.200 km. s tömege 324.439-e-zerese földiünk tömegének. Ha földünkéit 52 méter vastag jégréteg borítaná, a nap ezt a jégkérget egy év alatt olvasztaná le róla. Bedig a nap kisugárzó hŐ-e-r éjének csak parányi kis része éri földgolyónkat, legnagyobb része szétszóródik a világűrben. A naptswgarak melege nélkül nem lenne élet a földön. A kezdetleges népek is sejtették ezt, ami- dőn az életadó napot mint leghatalmasabb természeti erőt megtették istenüknek. A nap kifogyhatatlan hőereje, szakadatlanul sugárzó melege még a mai tudomány előtt is rejtelmes dolog. Régebben meg tudták ugyan magyarázni, még pedig igen egyszerű módon. Azt mondták, hogy magában a nap testében van fölraktározva az a mé-rheteáíleu mennyiségű hő, amelyet kisugároz. E felfogás szeinint a nap óriási gázgömb, amelynek hőmérséklete sok millió és milliárd fok. A benne felhalmozott hőmennyiség, a sugárzás következtében lassanként elfogy, a nap teste idővel kihűl s ennek az lesz a következménye, hogy földiünkön megszűnik az élet. líj eiméíetek a hőerő megmagyarázására Ez a magyarázat azonban nem el égi tette ki a tudományt. Jobb, elfogadhatóbb okát keresték a nap mérhetetlen és kimeriitihetetlein hősugárzásának megértésére. A régi elmélet különben teljesem tarthatatlanná vált, amidőn megfelelően végrehajtott módszerekkel, mérésekkel kiszámították, hogy a nap (hőmérséklete nem több 6000 foknál. A tudósok most már ama a felfogásra hajlottak, hogy a nap hőereije valamiképpen állandóan megújul, Uj elméletekkel állottak elő. Az egyik szerint a napba hulló égitestek hatalmas mozgási ereje alakiul át hővé s pótolja állandóan a nap elvesztett, kisugárzott hőerejét, A másik szerint a nap lehűlése összehúz ód ást okoz s az összehúzódással járó munka alakiul át ismét hővé. Nemrég Eddington angol természettudós azzal az elmélettel lépett a nyilvánosság elé, hogy a nap belsejében végbemenő atombomlás okozza a kifogyhatatlan hősugárzást. De ezek közül az elméletek közül'egyik sem talált általános elfogadásra a tudományos világban. Legfőbb bajuk az, . hogy semmi összefüggésben nincsenek a nap testén megfigyelt jelenségekkel, változásokkal, sőt egyenes ellentétben állanak velük. Az elfogadható elméletnek pedig olyannak kell lennie, hogyha többet nem, de feltétlenül értelmes, észszerű magyarázatát adja a tapasztalható jelenségeknek. Egy régi elmélet, mint kiindulási pont Legújabban Fricke, a berlini szabadalmi hivatal vezetője lépett a nyilvánosság elé a nap hőerejé- mek származását magyarázó elmélettel, mely több szempontból érdekes éa elfogadható magyarázatát adja a nap testén megfigyelt jelenségeknek is, amivel eddig adós volt a tudomány. Fricke egy régi nap-elméletből Indult ki, ameÁllandó légáram Tény, hogy Ériekének ez a számítása jól össze- vág Siemens Vilmosnak, a kiváló német mérnök és feltalálónak (1823—'1893) fölfogásával, amelyet a hő lényegéről vallott. Siemens szerint a világűr ágem ritka levegővel van kitöltve, amely az égitesteken, azoknak tömeg vonz óereje következtében, megsüriisödik. A megsürüsödött levegőréteg- ben a tö megvonz óerőrnek megfelelő nyomás támad és ezen nyomással arányos a hőmérséklet. Nyomás és hőmérséklet szorosan összefüggenek egymással s egyenes arányban vannak a levegőmole- kuláfc sebességének a négyzetével. Siemens szerint az a különös, sugaras szerkezetű fénykorong, amely a nap testét körülveszi az úgynevezett korona alakja arra enged következtetni, hogy a nap testén állandó nagy légáramlás van, a levegő a sarkoknál áramlik be és =?z egyenlítőnél száll ismét fel. Fricke szerint ez a légáramlás vilbaflszer-ü s a rohanó tömegeket a tömegvonzás ereje mozgatja, de egyszersmind izzóvá teszi. A nagy gyorsasággal áramló, izzó légtömegek állandó", 3600 C. fokú gázfűtést adnak a nap hideg testének évmilliók óta. Ez lenne az oka annak, hogy a nap hőmérséklete nem emelkedik, de nem is süllyed. Ez a hatalmas ihőgép nem állhat meg, mert a kiegyensúlyozáshoz, tizemben/tartásihiO'z szükséges hidegfömegek is ott vaunak és folytonosan megújulnak a nap testén. lyet még a 17. század végén alapozott meg Cassini János Domonkos, kiváló olasz csillagász (1625—1712), aki a párisi csillagászati intézet igazgatója volt. E szerint az elmélet szerint a nap nem gázanyaga, hanem teste, magva földünkhöz hasonló sötét, hideg anyagból áll, amelyet fénylő felület, palást, a fotoszféra vesz körül. ■> A sötét mag részel időnként- láthatóvá válnak a fotoszféra szakadásain át és ezek a napfoltok. Cassini kiváló megfigyelő volt és elméletét elfogadta a nagy német csillagász, Herachel la, valamint ennek fia, Hers-ched János, továbbá W-ilson, Rode, Arago, Humboldt, akik valamennyien hozzájárultak a maguk megjegyzéseivel az elmélet (kifejlesztéséihez, megszilárdításához, úgy hogy magának Cassinimek neve csaknem feledé-sibe merült. Ez a nap-elmélet ma már inkább Henschel Vilmos nevéhez fűződik. Azonban — bár annyi jele-s tudós vizsgálta, egész ügette ki — mégis megbukott. A színkép-elemezés feltalálása után ugyanis ez az elmélet lehetetlennek, elfogadhatatlannak látszott, mert ,, , az derült ki, hogy a nap spektruma, 9zin|képe csaknem az összes eleinek vegyijeiét tartalmazza, ami csak úgy lehetséges, ha a nap teste gázanyag s ebben vannak feíóldva, vegyülve az elemek. Az utolsó hetven év óta a nap hőerejét- magyarázó elméletek gázanyagának fogták fel a nap testét, Edington elméletének kivételével, s Érieké szerint ez egyik oka volt apnak, hogy nem elégíthették ki a tudományt. Érdekes megHgyelés Érieké érdekes megfigyelést tett, amelynek döntő szerepe volt elmélet-ének kialakulásában. Abból indult ki, hogy az égitesteket körülvevő gázburkolat saját hőmérséklete egyenes arányban van az illető égitest tömegvonzó erejével, a nehézségi erővel, amelyet tömegének nagysága szab meg. Megállapította, hogy földünkön.,' ott-, ahol a nap hőeiréjer elenyészően; -csekély mértékben éri,' nevezeteséin a sarkokon, a hőmérséklet állandónak látszó' határ felé hajlik s ez a hőmérsékletül a tár —63 C. fok. Valószínű tehát, hogy földünk légkörének saját hőmérséklete —-63 fok, mert -ez felel meg földünk tömegvonzó erejének. Az úgynevezett „abszolút zéruspűiut", amelynél nagyobb hideg már el sem gondolható, sem elő nem álMthiaitó, mert ennél már az anyagban nincs setfnmi meleg, —273 fok. . Ha Innen, az abszolút zéruspohttól számítjuk a hőmérsékletet és nem a víz megfagyási pontjától, akkor földünk légkörének saját hőmérséklete 210 fok. Mivel pedig a nap tömegvonzó ereje 28-szor nagyobb, mint földünké, a nap légköre saját hőmérsékletének is 28-szor nagyobbnak kell lennie. S ha a földünk saját légkörének hőmérsékletét kifejező számot-, 210-et megszorozzuk 28-oal, az eredmény 5880. Vagyis 5880 fok -ez-en számítás szerint a nap saját légkörének, gáz-burkának hőmérséklete az abszolút zéruspomttól számítva. A fagyponttól számítva pedig — vagyis 273 fok levonásával — 5607 fok, ami körülbelül megfelel a. nap hőmérsékletének, amit más módszerekkel kiszámítva, megközelítőleg 6000 foknak találtak. lás a nap testén Érieké szerint ;• a nap testét tenger borítja, amelynek mélysége negyedrésze a nap átmérőjének. Az izzó légáramlatok vizet, és vízgőzt ragadnak állandóan a magasba. A vízgőzök;'a nagy magasságba dobva, hirtelen lehűlnek s mint jég zu-' hnnafc vissza a nap tengervízéibe, ahol ismét megolvadnak. A nap izzó gáziburkának folytonos megszakadásai okozzák a napfoltokat, vagyis a nap gázburkának mélyedésem át a nap sötét testének előtün-ését. Az örökösen és viharosan áramló, &yzó levegőtömegek nemcsak vizet és vízgőzt ragadnak magukkal, hanem a tengervízből robbanó gázt ,is fejlesztenek s ennek a felrobbanása szintén óriási víztömegeket röpít a levegőbe. Ezek a hatalmas robbanások a napkitöréseknek, proturberáneiána-k -nevezett jelenségek, amelyek földünkről is jól megfigyelhetők a velük - kapcsolatos kisülésekkel együtt Az a feltevés, hogy maga a nap teste hideg, nem képtelenség, mert a nap fajsulya 1.5, kisebb ugyan, mint földünké, de mégis szilárd, földszerű anyagok jelenlétét feltételezi. Fricke még azzal is támogatja ezt a. felfogást, hogy ha a nap gázanyagokból állana, alakja nem lenne olyan állandó, amilyennek látjuk ég amilyennek minden korszak embere ismerte. FORRÁS Tűz és víz harca Amint látjuk, Fricke elmélete szerint a napsugarak ki nem hűlő tüze a nap légkörének és tengervizének harcából származik, a titz és a viz küzdelméből, amit a titokzatos tömeg vonzási erő okoz s tesz állandóvá. Fricke. kiterjeszti elméletet az egész világrendszerre. Nemcsak a mi napunk tüze. f ' o. hőereje származik a tömegvonzásból, a ne gi erőiből, hanem a világegyetem többi napjai csillagoké d-s. Minél fényesebb és nagyobb vala-in nyik csillag, annál nagyobb a tömegvonzása ereje s ennek következtében gázburkának a hőmérséklete. De a -hőmérséklet emelkedésével az izzó légréteg vihar- izása. -is erősebb lesz rajta, egyszersmind a hideg-, fejlesztő erők és a robbanások iis. Úgy hogy a nagy, fehér csillagokat ködök és felhők burkolják. Ha pedig egy csillag hőmérséklete túllép egy határt, amely 20—30.000 fok között fekszik, akkor a csillag egész tengervize gázzá alakul áf, térfogata óriási módon megnövekedik, de tömeg- vonzási ereje kisebb l-esz és felszínén hőmérséklete is csökken. A legnagyobb vörös-fényű csillagoknak a hőmérséklete aránylag alacsony. A csillag izzó légkörének és tengervizének harca, amelyben mindkettő győzelemre törekszik, megváltoztathatja a csillag alakját, szabályos időközökben is, igy keletkeznek a változó csillagok. Azt, hogy a nap és a csillagok színképéiben az. elemek vegyülete állapítható mieg, Fricke úgy magyarázza, hogy az ilyen színkép a tengervíz színképe s a tengervízben feloldva mindéin elem megvan. Tagadhatatlan, hogy F-rick-e elmélete értelmes magyarázatát adja a nap h-őerejének s könnyen felfogható képet ad a világegyetem szerkezetéről is. Megmagyarázza a földünkről tapasztalható jelenségeket is, ami egy elmélet elfogadhatóságának legfőbb feltétele. Az elméletek a bizto-s tudás pótszerei s egy elfogadható elmélet elfogadhatatlanná válik abban a pillanatban, amikor valaki még jobb, a jelenségeket még érthetőbbé tevő elmélettel áll elő. I BRISTOL.... 1 Szálloda Budapest Dunapart árban és szolgáltatásban vezeti Szoba teljes ellátással személyenként napi 12 pengőért
