Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)
1935-01-23 / 19. (3571.) szám
9 JMjMuoirfejMife ^rkgm-Ma<Aarhtrlai> KöZGAZDA^áfiT1 . A mészárosok és hentesek a tizenkettedik érában nagy erőfesziténel igyekeznek az állatmonopólium megmá- sitására bimi a kormányt Ellenjavaslatot terjesztettek a kereskedelmi miniszter elé Prága, január 22. Az áUatmonopó'liumról szóló kormányrendelet módosított terve zetó- nek részleteit tegnap közöltük. A tervezet te- merttéválása után a csehszlovákiai mészárosok és hentesek delegátusai nagyszabású értekezletet tartottak. A Prágában tartott értekezleten a köztársaság minden részéből részt vettek az érdekeltek. Az elnök megnyitója után dr. Zdimal főtitkár számoilt be az álLatmomo- pólTumra vonatkozó kormány rendelet tervezetének részleteiről. Az előadó megállapította, hogy a készülő kormányrendelet sokkal nagyobb jelentőségű beavatkozást jelent a mészáros- és hentesipar üzletkörébe, mint bármely előző törvényes intézkedés. Az előadó leszögezte, hogy a kormányrendelet utján életbelépő Áblatkereekedelmi Társaság 3dzáiró!ag06 joga lesz a nagyobb fogyasztópia- eofc ellátása. A kormányrendelet harminckilenc ilyen nagyobb fogyasztópiacot sorol fel, illetve a köztársaságot harminckiflenic körzetre osztja. Az Áliatkereskedelmi Társasáig látja el nyersámvail a húsfeldolgozó üzemeket és vállalatokat. A monopólium jogával felraM.zo<tt társaság kizárólagos jogot Ikap külföldi eredetű áru importjára és ugyancsak az Áülatteres- kedeimi Társaság látja ei áruval a közintézményeket. Élőállatot az Állatkerskedeími Társaság számára az állatkereskedők megbízott] vagy bizományosi minőségben fognak vásárolni. A monopólium jogával felruházott társaság különböző illetékeket szed, úgynevezett nyilvántartási és kiegyenlítő illetékeket. Az előadó megáílapitása szerint az Alilatkereekedel- mi Társaság kebelében túlsúlyban lesznek a mezőgazdaság és a fogyasztási szövetkezeteik képviselői s ezzel szemben az áWa{^jöj.fefekedo- ket csupán testületé ik képviselj^ majd a Társaságban. Ebből az előadó arr^' a következtetésre jut, hogy j'\ a kereskedők képviselete^-nem tekinthető kielégítőnek. j* Az dllaimonof^ifum bírálata D.r.. ^di’iniaLf- .teormányrendélet tervezetének isrmertetése után áttért aunák bírálatára. Abbeli véleményének adott kifejezést, hogy az állatmonopólium két különböző árszínvonalat idéz elő. ügy véli, hogy az állatmonopólium nem fogja megszüntetni a viszonylagos túltermelést, csupán mesterséges áruhiányt idézhet elő, azt sem mindenütt, csak egyes piacokon. Az áruhiány helyenként nagyobb fölhajtást és az árunak csempészutakon való beszivárgását vonhatja maga után. A szónok kijelentette, hogy a hentesek és mészárosok testületéi nem emelnek kifogást a mezőgazdaság megbízóttaival váló együttműködés eszméje ellen. Nem kifogásolják az árak stabilitásának 'biztosítását, sőt ezen a téren a hentesek és mészárosok testü'etei indítványokat is készitettek. Ezek az indit-ványök a föl- hajtás szabályozására és ennek a révér az árak stabilitásának biztosítására vonatkoznak. Ellenjavaslat A hentesek és mészárosok úgy vélik, hogy célszerűbb lenne járási körzetekben paritásos bizottságokat létesíteni. Ezek a bizottságok megállapítanák a kereslet és kínálat méreteit és a kereslethez mérten szabályoznák a fölhajtást. A járási paritásos bizottságok fölött országos paritásos bizottságok működnének és az orsz. paritásos bizottságok tevékenységét az állat- és húskereskedelmi központ ellenőrizné. Ezenkívül célszerű lenne, ba az egyes piacokon úgynevezett piaci egyesületek alakulnának. Ezek az egyesületek vevőkből és eladókból tevődnének ösz- sze. A piaci egyesületek minden héten, egy vagy két héttel előre megállapítanák a piac szükségletét és a fölhajtás tekintetében javaslatokat tennének. A piaci egyesületek az árak tekintetében is indítványokat tehetnek. Az állatárak följavitása érdekében kívánatos az illetékeknek csupán olyan mértékben való meghatározása, hogy ezek az illetékek ne legyenek nagyobbak annál az gszszegnél, amely a rezsiköltségek fedezésére szolgálna. A csehszlovákiai mészárosok és hentesek javaslatukat emlékirat alakjában eljuttatták a kereskedelmi kormányhoz. Határoxati javaslat A hentesek és mészárosok határozati javaslatot is fogadtak eL E határozati javaslatukban azt állítják, hogy az állatmonopóliumról szóló kormányrendelet tervezete nem oldja meg az állattenyésztés és az állatkereskedelem problémáit, mivel figyelmen kivül hagyja az árak lanyhulásának egyik legfőbb okát, a fogyasztóközönség vásárlóerejének csökkenését. A hentesek és mészárosok attól tartanak, hogy a vásárlóerő csökkenése következtében az állattenyésztés és az állatkéreskedelem helyzete tovább rosszabbodhat Attól tartanak, hogy az állatmonopóliummal járó újabb jutalékok és illetékek, valamint tilalmak nagyobb áremelkedést idéznek elő és ezzel elősegítik a fogyasztóközonség vásárlóképességének további csökkenését. — Hire jár annak te, — mondja a hatá- rozati javaslat, — hogy a hatóságok az állatok és az állati termékek bevásárlási árának emelkedésére való tekintet nélkül hivatalos kiskereskedelmi árakat kiváltnak életbeléptetni. Az ilyen maximális árak súlyos károsodást jelentenek a hentesek és mészárosok számára. E két iparágtól a tervbevett kormányrendelet elveszi a szabad bevásárlás lehetőségét s ezzel egyidejűén újabb illetékekkel terheli meg üzleti tevékenységét A készülő kormányrendelet megszünteti a mészáros és a gazda közötti közvetlen kapcsolatot, aminek a gazda szempontjából is káros következménye lehet A mészárosok és hentesek ngy vélik, hogy az állatmonopóliumról szóló kormányrendelet a gazdának nem biztosit rentábilis árakat Csak a nagyobb fogyasztó- piacokra kerülő áru, tehát az egész mennyiségnek csupán kis része, cserélhet gazdát előnyös árban. Valószínű, hogy az áru legnagyobb része éppen e nagy fogyasztópiacok felé fog irányulni. Az AUatkereskedelml Társaság tehát kénytelen lesz ezeken a piacokon csökkenteni a kínálatot és ezzel arra kényszeríti a gazdákat, hogy állatállományuk egy részét vidéken vágják le. A vidéken levágott állat ára alacsonyabb lesz és igy két különböző árszínvonal létesül. A vidéken levágott állatok busát és az azokból készült hústermékeket csempészuton hozzák majd be a nagyobb városokba és a nagyok fogyasztópiacokra, hogy a vidékinél magasabb áron értékesítsék azt ott Az Ilyesminek egészségügyi szempontból is hátrányos következményei lehetnek. E?utasl?6 éláspont A csehszlovákiai mészárosok és bentesek a határozati Javaslatban fölsorolt okok következtében egyhangúan elutasítják az állatmonopólium tervezetét. Még nem kész a gazdaadósságok rendezéséről szélé törvényjavaslat Prága, január 22. Az utóívM napokban hire terjedt, hogy az illetékes mini* ztériumok elkészítették a gazdaadósságok rendezéséről szóló törvényjavaslat tervezetért. Ez a hir a ^ióro *iériir nem felel meg a valóságnak. A gazdaadóssá- gok rendezése tárgyában már hosszabb ideje tárgyalások folynak a földművelési és a pénzügyi minisztériumok megbízottai között, de a gazdaadósságok rendezésére vonatkozó tör- fvéSyjavaefii!érvezéte"ra£g n^^É^züft *el Tizenegy hónap alatt 27.64 millió koronás aktívumot eredményezed Csehszlovákiának a magyar-eelisiSovák kereskedelmi forgalom Német viszonylatban rekordmagasságra emelkedett a mérleg aktívuma - a francia-csetisuovák kereskedelmi forgatom passzívuma S9.42 mi.lióró! 125.27 millió koronára ugrott Prága, január 22- A külker eskedölm i forgalom decemberi mérlegének részletes adatai még nem iömeretese'k, miivel a statisztikai hivat aíl még nem tette közé az egyes államokkal való kereskedelmi forgalom részleteire vonatkozó jelentését. Az eddig ismertté vált adatok szerint a csehszlovák-tnéimet kereskedelmi forgalom mérlegének aktívuma decemberben rekordmagasságra emelkedett. Decemberben Csehszlovákia 103.8 mi'ldió korona ■értékű árut importált Német országiból. Az előző hó azonos szakáiban Németországiból importált áruk értéke 105.4 millió korona volt Dec emberben a Németországba irányaié kivitel értéke a novemberi adatokhoz viszonyítva 126-2 millióról] 27 millióval 153.3 millióra ment föl. A csehszlovák-német külkereskedelmi forgalom mérlegének aktívuma 49.5 millió koronát teS7 ki. Ez az összeg körülbelül egy- harmada a decemberi mérleg egész aktívumának. 1934 év során Csehszlovákia 1248.8 millió korona értékű árut importált Németországból s ezzel egyidejűén 1563.3 millió korona értékű árut exportált od«. A* égés® évi aktívum 321.5 millió koronára rúg. Magyar-csehszlovák viszonylatban csupán a mjud't év első tizenegy hónapijának adatai ismeretesek. A magyar-csehszlovák külkereskedelmi forgalom mérlege Csehszlovákia számára múlt ér. eH$o tizenegy hónapja folyamén 27.611 millió korona aktívumot hozott. A tavalyelőtt év azonos szakának aktívuma 20.911 millió korona. Csehsszílovák-francia viszony]at/bam a külkereskedelmi mérleg passzív. A passzívum atz 1933 évi 59-426.000 koronáról 1934-ben 125 millió 270.000 koronára ment föl. (Megszilárdult a német márka.) A mai prágai devizapiacom Berlin 0-50, Buenos Aires 5, Helsingfons 010, Kopemthága 1, London 0.10, Milánó 0.05, Newyark 0.065, Oslo 1 és Stok- holm 1 koronával javult. Amszterdam 1.25 és Varsó 0.25 koronával gyöngült. (Száznegyven millió koronával tartozik Lengyelország Csehszlovákiának.) Varsóból jelentik: Lengyelország 'belföldi állami adósságainak összege január 1-én 419.533-370 zlotyt tett ki. A külföldi adósságok összege 117 millió 557.453 dollár, 1,410 000 angol font és 265.205.000 líra. Külföldi kormányoknak a lengyel állam a következő összegekkel tartozik: Ausztria 335 000 sÉlíing, Csehszlovákia 17.100.000 svájci frank (körülbelül 140 millió korona). Dánia 361.200 dán korona, Francia- ország 2,312.469 309 frank, Hollandia 1,325.500 holland forint, Norvégia 1260 angol font ée 16,058.205 norvég korona, Svájc 75.600 svájci frank, Svédország 6-253.200 svéd korona, Északamerikai Egyesült Államok 206 057.000 dodlár, Anglia 4,640-620 font, Olaszország 28,068.438 líra- Az úgynevezett likvidációs adósságok összege 66 517.779 osztrák aranyforint és 24,140.347 osztrák-magyar aranykorona. * Mit kapunk a valutákért? Prága, január 22. KB 100 pengőért ............................. 463.30 100 schillingért......................... 449.25 100 zlotyárt ............................. 45&50 100 lejért .............................. 15.475 100 márkáért............................. 881.— 100 dinárért ............................. 53.75 10 0 svájci frankért ..... 773.— 100 francia frankért . . . , 157.70 100 Uráért.............................. 203.40 1 amerikai dollárért .... 2160 1 angol fontért ..... 11642 Mit fizetünk a valutákért? Prága, január 22. KB 100 pengőért ....... 466.50 100 schillingért......................... 432.25 100 zlotyért ............................. 455^0 100 lejért .............................. 15.775 100 márkáért ....... 885.— 100 dinárért ............................... 54.15 100 svájci frankért .... 776.— 100 francia frankért ..... 15&30 100 líráért................................. 203.60 1 a merikai dollárért ... 23-80 1 angol fontért........................ 117.62 Kö tött devizák árfolyama nem változott. Julius 1-én lép életbe a módosított sépkoa törvény Prága, január 22. A gépkocsi törvény módosításának előkészítő mumkálaiai serémyem •folynak. A nagy sietség ellenére a módozatáért •az eredeti tervtől eltérően nem lehetett jár muár 1-ig megváltási tani. Jód informált helye© szerzőit értesülések szerint a gépkoosátőrvény novedlázása rövidesen megtörténik és a módosított törvény legkésőbb julius 1-én éfcettJ* lép. —-o-----(A külkereskedelmi forgalom a vasút! kimutatás tükrében.) December folyamán 33.075 ka* henszállitó vasúti kocsi érkezett Csehszlovákiába. Ebből a mennyiségből 80.870 idegen ée 2008 rest** szlovák vasúti kocsira esik. Ezzel egyWejüen 12.848 idegen és 30.828 csehszlovák vasúti koorií hagyta el a köztársaság területét- A 12502 vagont kitevő tranzifcoforgalom adatainak leszámítást- után decemberben az importra 20.571 és a® exportra 34.169 teherszállító vasúti kocsi jut. 1938 &S& &MIU Behozatalra eső vasúti kocsik száma l«74-gyeí emelkedett, míg az exportra jutó vasúti kocsik száma 741-gyei visszament. ! (Decemberi sztrájkstatisztika.) December folyt.- I mán a csehszlovák köztársaság területén 15 üzemre kiterjedő 12 sztrájk volt. Á. sztrájkoló flie- i mekben foglalkoztatott 2047 munkás közül 1667 sztrájkolt és 204 a sztrájk következtében nem 1 dolgozhatott. A sztrájk miatt 10.828 munkanap éB I 254.794 korona értékű munkabér ment veeeen- I dőbe. ■ / (A gyapjú világpiacáról.) Aa ausztráliai nagy gya-pjuárverésak mintegy fc'ét héttel ezélőtt kezdődtek meg e az áraik 'általában jói tartottak, sőt az utóbbi aukciókon szilárdak voltak. A január 15-iki sidney-i árverésen a jobb áraik megtartották szintjüket; a váeárták között az angol szövőiparon kívül Németország ée Japán vett át jelentősebb mennyiségeket. (A terménykereskedelem importjának éa exportjának adatai.) Az állami statisztikái hivatal most tette közzé a terménykereskedelem decemberi tar- port- és exportadatait. A kimutatásból kitűnik, hogy decemberben viszonylag erősen megélénkült n bu~ zahehozatal. Múlt év utolsó hónapjában 181 vagon: búzát importáltak Csehszlovákiába. Ez a mennyiség nem nagy, de az egész év során Csehszlovákiába importált mennyiséghez viszonyítva, tekintélyes, amennyiben 1934 folyamán csak 225 vagon búzát hoztak be Csehszlovákiába. A decemberben importált búza legnagyobb része, 176 vagon, Jugoszlávia* bó! került hozzánk. Egyébként decemberben 12 vagon rozsot, 763 vagon takarmánytengerit (1933 decemberében 1214 vagont) és 213 vagon egyéb kukoricát (1933 decemberében 17 vagont) importáltak. Búzalisztből 16 vagonnal (tavalyelőtt 12) és egyéb őrleményekből 70 (81) vagonnal hozlak be. A december folyamán importált tengeriből Románia 648 és Jugoszlávia 218 vagont exportált Csehszlovákiába. E két államon kivül csupán Magyarországból hoztak be tengerit hozzánk. A búza cs u rozs behozatala az utóbbi ötesztendő során a köve kezűképpen ölakult: 1930 29.141 1-224 1931 41.784 19.012 1932 32.361 7.032 1933 27.827 8S 1934 225 97 E kimutatásból kitűnik, hogy a búza és a rozs behozatalának mennyisége 1934-ben az utóbb: őt esztendő adataihoz viszonyítva a legkisebb. Múlt óv folyamán 305 vagon lisztet hoztak be. Az e őzó év liszfcbehozatalánok mennyisége 1756 vag. n- v II. Az állafordulat óta a tavalyi lisztbőlnz-la 1 a legkisebb mennyisége f934-fce» -1247 v g:.» exportáltak Gselisz vákiából. Az oMző év lisztexport- 1 Jénák mennyisége 13.046 vagon volt.
