Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)
1935-01-23 / 19. (3571.) szám
Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* ^ ^ évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, A SZl(yi)enSzkÓÍ és TUSZinSzkÓi magUCLrsáíl félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • H képes melléklettel havonként 2.50 Ki*val több. pOlltlKCll TXQpilCípjCL Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. Szerkesztőség: Prága II., Panská a 11 c e 12, 1L emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, HL emelet, • • TELEFON: 303 -1 1. •• SÜRGÖNYÖM HÍRLAP. PRAHA. A keleti o* ősz álom vége (síp) Prága, Január 22. A tókiói küLügymiinistZUiriumlban kedden délelőtt aiz orosz és a japán delegátusok aláírták az előzetes szerződést, aimelyiben szabályozzák a Mandzsúriát északkelet-délnyugati irányban átszelő k eleik inai vasút átadásának feltételeit. Szoyjeteroszország eladta a vasútvonalat: Japánnak, mint ahogy a cári Oroszország negyvenöt év előtt eladta Alaszkát az amerikai Utruiénialk- Akkoriban amerikai törekvéseiről mondott le Szeint-Pétervár, most Ketetázsiát adja föl Moszkva. A tokiói lapuk örömrivaligása lei Thatatlan. Békás eszközökkel olyan győzelmet aratott Japán, amelyért harminc évig folyt az elkeseredett titkos vagy nyílt háborúskodás, s amelynek sikeres befejezése fölér Mandzsúria megszállásának jelentőségével. Vallójában a vasútvonal eladása azt' Jelenti, hogy a keletáasiai birodalomnak megnyerésére irányuló öbven-hatvan éves orosz törekvés végeiért. Amikor a mailt század dereka táján sorra érték a csalódások a cári Oroszországot Európában s a krimi háborúiban, majd a török háborúk folyamán Pétervárnak tapasztalnia kellett, hogy Európa neim engedi be Nyugatra a kozákot, a cár ügyes tanácsadói egyre jobban sürgették a 'keletázsiai intenzív gyarmatosító politika megkezdését. A péter- vári udvar szeme előtt a brit világbirodalom példája lebegett. Nem a kontinensen terjeszkedni, vissza vonulni Európától, s a hatalom lebiaihafatlain pilléreit mélyen beieágyr^ni meghódított távoli, hatalmas birodalmakba, ahonnét bármikor friss erőt szívhat az anyaország. Maroo Póló álma a távol kelet mesés gazdasága, a sárga faj fölötti uralom-, a Csendes Óceán meghódítása, s ki tudja, talán amerikai .aspirációk, Ausztrália és a dúsgazdag India birtokbavétele lebegett élőimként a mohó cárok szeme előtt. Második Sándor megkezdte az álom megvalósítását és kezdetben sikert sikerre halmozott. Harmadik Sándor szerencsétlen reakciós belpolitikája után Második Miklós miniszterei egyre nagyobb buzgalommal űzték a keletázsiai politika Mércéit. A cár akkor még hatalmas volt. Amikor 1895- bem Japán megverte Kínát, nem arathatta le győzelmének gyümölcseit: az orosz tiltakozás miatt nem kaphatta meg Liantung félszigetét Port. Arfhuirral és Dairennel, amelyeket egyszerűen ,.bérbeivett“ a cár. Az 1900-as boxer- lázadás után Oroszország megszállta Mandzsúriát és berendezkedett ott. Ebben a pillanatban úgy látszott, hogy a nagy orosz álom teljesül, s Ki na fölött csakhamar a cár fog uralkodni. A nagyhatalmak is nyugtalankodtak már, s a nyugtalanság tette lehetővé, hogy Japán, amelynek győzelmét a cár 1895-'ben illuzóriussá tette, 1905-ben megverhette Oroszországot. Az álom megvalósítása .megakadt: Port Arthurt, Dairent elvesztette a cár, Mandzsúriából kivonult, s befolyását megosztotta Japánnal. Pétervár az elszenvedett vereség után ismét Európa felé fordult s a keletázsiai hódító politika helyett a pánszlávizmus nemzeti politikáját kezdte ápolni teljes erővel, űrig ez az álom is borzalmas felébredéssel végződött a világháborúban. Közben Japán egyre behatóbban terjeszkedett békés eszközökkel keleten, amit óriási ember fölöslegével és népé. szívósságával köny- nyen megtehetett. A szovjet 1925 körül más formák között még egyszer megkísérelte, hogy megnyerje maga számára a sárgák világát. Uj japán térhódítás Keletázsiában Japán ünnepli a keletkinai vasút átvételét 1800 kilométer orosz vasutat vesz át Mandzsúria - Béke Japán és Kína között! Tokio, január 22. Tizenkilenc hónapos tárgyalás után kedden délelőtt Szovjetoroszors - ?g és Japán megbízottai végre megállapodtak a kinai keleti vasút eladásának kérdésében. A japán sajtó részletesen foglalkozik az eseménnyel és elismeri, hogy a szovjeíkorraány messzemenő engedékenységet tanúsít, amennyiben elfogadta Japán összes követeléseit. Szov- jetoroszország a vasútvonal eladásával végérvényesen lemondott keletázsiai imperialista céljairóL Az előzetes szerződés pontosan fölsorolja azokat a feltételeket, amelyek mellett Mandzsúria átveszi a vasutat. A szovjetunió összesen 1726 kilométer vasútvonalat, 2567 km távirati ée telefonvonalat, a teljes vasúti fölszerelést, gyártelepeket, nagykiterjedésü erdőségeket és földbirtokokat ad át. Mint ismeretes, a vasút eladási árában már az elmúlt év októberében megállapodtak. Japán összesen 170 millió yent fizet. Az összeg egyharmadát készpénzben fizeti, a többit áruban. A fizetségeknek három éven belül kell megtörténniük. A készpénz felét Japán az aláírás napján fizeti, a többit 3 százalékos kamatozás mellett később. A szállítandó áruk kérdésében a hatalmak megbízottai az eljövendő hat hónap alatt megállapodnak. A szovjet rizst, nyersselymet, kisebb hajókat, villamos gépeket és műszereket, rezet, teát, szójababot és mást kért, de fegyvert nem. A japán kormány felelősséget vállal a fizetségekért és írásban értesíti erről Moszkvát. Az ármegállapítást külön vegyes bizottság végzi. A keletkinai vasút uj elnevezése észak - mandzsuriai vasút lesz és a megállapodás szerint hamarosan kiépítik szárnyvonalait az Uszuli-vasut és a szibériai vasút felé. A vasutaknál alkalmazásban lévő szovjetorosz hivatalnokok öt hónap alatt visszatérnek Szov- jetoroszországba és végkielégítéseiket az oroszok fizetik ki. A szerződést februárban írják alá Tokióban. Japán Mandzsúriával karöltve teljesen átszervezi a vasútvonal közigazgatását. Három igazgatóságra bizzák a mandzsuriai vasutak vezetését, amely igazgatóságok közül az egyik az északmandzsuriai vasutakat, a második a tulajdonképem mandzsuriai vasutakat, a harmadik pedig a délmandzsuriai vasutakat fogja igazgatni. Hirota tárgyalásai a kínai követtel Tokio, január 22. A tokioi kinai követ fölkereste Hirota japán külügyminisztert és hosz- szantartóan tárgyalt vele a két ország viszonyáról. Hirota kijelentette, hogy Japán hajlandó Kínával végérvényesen kibékülni és ezt a szándékát a legközelebbi kormánynyilatkozatban kifejezésre juttatja. A Nicsi-Niesi jelentése szerint Japán kinai követe hamarosan visszalép és helyébe jelentősebb politikai személyiséget neveznek ki. Nem lehetetlen, hogy Josida volt nagykövet, aki jelenleg idejét utazásokkal tölti, kerül Kínába vagy Arita brüsszeli nagykövet, vagy Tani nagykövet. Josida kilátásai a legnagyobbak. Lemondott a bolgár kormány s uj katonai kormány alakul Szófia, január 22. Georgiev miniszter- elnök ma délben benyújtotta a királynak a kormány lemondását, amelyet a király el is fogadott. Az uj kormány megalakításával a király Zlaiev tábornokot, az eddigi hadügyminisztert bízta meg. Az uj miniszterelnök valószínűleg még ma este átnyújtja a királynak az uj kormány listáját. Már hetek óta észrevehető volt, hogy főleg katonai körök a Georgiev-kormány megbuklátásán dolgoznak. Ezek a törekvések most Balatov külügyminiszternek és Todorof pénzügyminiszternek Géniből történt visszaérkezése után sikerrel is jártak. Az eddigi hírek szerint a külügyi tárcát valószínűleg a belgrádi bolgár követ, a belügyi tárcát pedig Kosev ezredes veszi át. Mütadidtelf a német-francia tárgyalások a Saanridék átvételéről P á r i s, január 22. Berlinben ma német- írancia kereskedelmi tárgyalások kezdődtek, amelyek elsősorban gazdasági, pénzügyi és vámkérdéseket fognak elintézni a Saar-vidék visszaadásával kapcsolatban. Lapjelentések szerint nem lehetetlen, hogy a közeljövőben a két hatalom vezérkara is tárgyalásokba kezd Berlinben a Saar-vidék demlititarizálása kérdésében, amelyet a versaillesi szerződés annakidején elhatározott. A nemzetközi jóvátételi bankban Bázelben ugyancsak megkezdődtek a tárgyalások a Saar-vidék pénzügyi átadása kérdésében. A Saar-vidéken összesen 350 pénzbeváltó helyet állítanak föl, amelyekben fokozatosan becserélik a francia frankot német márkára. Boronán és a katonai szovjetkorináiny akciója azonban csődöt mondott, Gsankaiszelk árulása, az angol diplomácia korrumpáló ereje rnegbé- uitotta a nagy orosz-kinai felkor eke dóst. Japán ismét csak nyert: a nagyhatalmak kivonultak Kínáiból, átadván érdekeiket Japánnak 6 szabad kezet biztosítottak neki. Az utolsó nagy erőpróbára 1932—33-ban került a sor Japán és a Szovjet között Mandzsúria megszállásakor, amikor hetekig farkasézemet néztek az ellenfelek. A szovjet megbátrá'lt. Moszkva csendesen, a belsejében feladta Keletázsiát, ahol senki sem segítette. (Ki tudja, mi lett volna, ha a szovjet akkoriban már a népszövetség tagja! Nem lehetetlen, hogy Moszkva az 1932-es helyzetiből vonta le a tanulságot, amikor elhatározta a népszövetségibe való 'belépést.) A stratégiailag alapvetően fontos keletkinai •vasút eladásával a szovjet most szimbolikusan is lemondott a keleti politikáról s valamennyi^ .pozícióját föladta arrafelé. Likvidált, kivonult, i ..Az ötvenéves keleti orosz politika véget ért. j A vasútvonal nélkül íbéna az orosz erő, nem építhet ki ezer és ezer kilométer hosszúságban gazdasági vagy katonai bázisokat, nem közelítheti meg Kína értékes részeit, amelyektől vastag japán fal választja el. Tokió méltán diadalmaskodhat. Uj hatalmas birodalmat kebelezhet be fenntartás nélkül s pompásan kiépített gazdasági segédeszközök birtokába jnt. A japán erő óriási feleslege máris rávetette magát Mandzsúriára, hogy az elhanyagolt országból elsőrendű tartományt alakítson. Az angol és az amerikai lapok csodákat mesélnek Mandzsúria átépítéséről, ahol máris a legmodernebb vonatok járnak, gyárak, bankok, városok keletkeznek, intenzív mezőgazdasági élet születik, bányák tárulnak fel, villamos erő önti el a.z országot, iskolázás, higiénia, rend és purifikálás támad s folyik a gigantikus arányú telepítés. Mindez villámgyorsan ' megy. Ha meggondoljuk, hogy maga Japán is busz év j alatt vált a múlt század második felében éttma- i radt és elzárt ázsiai birodalomból rettegett mo- ! dern nagyhatalommá, elképzelhetjük, hogy 1 Tokió Mandzsúriában is megismétli a bravúrt. Szeműn elláthat ól ag most egyelőre nincs hóditó törekvése. Békét- köt mindenkivel, Kinával is. hogy megemészthesse azt. amit lenyelt. Majd ha ez megtörtént s Mandzsúria erős ország lesz, akkor a százhuszmilliós .Japán birodalom ismét tovább megy egy lépéssel Kína meghódítása felé. 9 S a szovjet? A történelem azt tanítja, hogy valahányszor egy hatalom önként lemond politikájának egyik irányzatáról, mint most Moszkva a keleti politika folytatásáról, azért teszi, mert erejét másra, kedvezőbb politikai irányzatra óhajtja szentelni. Alaszka eladása után a kinai politika jött, az európai kudarcok után az ázsiai hóditás álma. Port Arthur utáu a pánszláv álom, a cárizmus összeomlása utáu a világforradalmi álom. Most ez az utóbbi sem látszik hamarosan kefesztü!vjhetőnek. Mi lesz az uj álom, amit. Oroszország, álmodni akar? Mert hogy az orosz politikának minduntalan nagy lendítő álmokra van szüksége, azt az ctven-katván elmúlt óv örökké álmok-
