Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)

1935-01-22 / 18. (3570.) szám

4

T>MGAI-A\AOtAR-HlKriAT>

1935 Január 22, kedd.

Álláspontját a főkegyúri jog kérdésében is és így íí csehszlovák államjoggá vált, De nem vindikálta magának » főkegyúri jogot később sem az alkot- mánytörvény megalkotásakor, mert az alkotmány- levél erről a jogról nem tesz említést és nem utalja azt 6em a köztársasági elnök, sem a kormány hatáskörébe. De nem is vindikállhatta magának azért sem, mert a paritás elvét követve, a csehszlovák államiban minden felekezet egyenlő. Az egyenlőség elvével pedig nem fér össze a fők egy uraság. Más volt a helyzet. Magyarországon, ahol a római katolikus vallás államvallás volt.

Szertefoszlik egy szlovenszhói legenda

Nem a spanyol király,hanem Zamoyski grófnő éhszereii akarják eladni Pozsonyban

A spanyol királyi ékszerekkel kapcsolatban hiresztelt letartóztatásokból, bűnügyi és pénzügyi vizsgálatokból egy szó sem igaz

Érvényes jogszabály továbbá, hogy az indi- vidiuáliisan meghatározott személynek adott jog nem vihető át harmadik személyre az adományozó kifejezett beleegyezése nélkül. A főkegyúri jog. gyakorlását pedig a csehszlovák kormány nem j vezetheti le az Apostoli Szentszéktől nyert adó-1 mányozásból, vagy megegyezésiből sem, mert i XV. Benedek pápa őszentsége az 1921 novemberj 21-én az Acta Apostol icae Sedis-ben közölt allo- cutiojában kijelentette, hogy az uj államok sem- amiesetre sem követelhetik maguknak azokat a ■privilégiumokat — amilyen a király főkegyúri joga is, —• amelyeket az Apostoli Szentszék egykor szerződések és megegyezések alapján adott egyes államoknak, illetőleg uralkodóknak.

A Csehszlovák köztársaság pedig tudtunkkal azóta nem létesített a Szentszékkel ezzel a kijelentéssel ellenkező egyezményt és nem kapott az alól az elv alól kivételt 6tatuáló privilégiumot a pápától.

Ezekkel tehát máris eléggé megcáfoltuk Mi-' niszterelnök Ur okfejtését. De tovább megyünk és azt állítjuk, hogy ez a sérelmezett rendelet nemcsak, hogy nem alapiul az állam jogon, hanem azzal kifejezetten ellenkezik is. Kormányrende- ietet csak létező törvény keretei között lehet kiadni annak végrehajtására. A csehszlovák törvényhozás azonban mindmáig nem hozott olyan törvényt, amelyen ez a rendelet alapulhatna és az átvett magyar törvények sem nyújtanak éhhez alapot. Az 1895. évi XLIII. t-c. kimondja ugyan az állam ellenőrzési jogát az egyházi vagyonok felett, de a 20. szakasz kimondottan megjelöli, hogy ez a felügyeleti jog nem vonatkozik az eddig elismert egyházakra, vagyis a római és görögkatolikus, a görög keleti, unitárius, protestáns és zsidó egyházra, hanem csak a jövőben elismerendő egyházakra*

Pozsony, január 21. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) Néhány nap óta nemcsak a csehszlovákiai lapokat, hanem a világsajtót is az a hir járta be, hogy

XIII. Alfonz spanyol exkirály a megmentett koronázási kincseket és ékszereket Pozsonyban el akarja zálogosítani,

más hírek szerint, hogy el akarja adni Azóta a

pozsonyi lapok szerkesztőségét, a rendőrséget, a bankokat, sőt egyes bankok igazgatóit éjszaka otthonukban is felzavarja a telefencsengő s a világ minden tájáról érdeklődnek, hogy ml van a spanyol koronázási ékszerekkel.

A hirt egy pozsonyi magyar lap indította világgá, most azután kiderült, hogy az egész beállítás túlzott.

A múlt napokban több bécsi ékszerész jelent meg Pozsonyban, bizonyos, nagyon drága ékszerek megtekintése végett. A bécsi utasok nem titkolták utazásuk célját s így keletkeztek a fantasztikus hírek. A dolog lényege pedig nagyon egyszerű: Ismeretes, hogy Zamoyski gróf, Ruze- bach-ftirdő "tulajdonosa pénzügyi nehézségekkel küzd. A kiegyezési eljárásról a lapok is sokat írtak már. Zamoyski gróf felesége a volt spanyol uralkodó család tagja, hogy férjén segítsen, egy prosnitzi gyárostól zálogkölcsönt vett föl két diadémra, két koliéra és két brosra.

A hat ékszer értékét szakértők Is 2—2.5 millió koronára becsülik.

Közben a prosnitzi gyáros maga is pénzügyi nehézségekbe jutott, s egy prágai bank pozsonyi

Mérgezett tésztával akartak kiirtani egy családot Pilzen környékén

Pilsen, január 21. A Mies-kerületben levő Tuskov községben súlyos bűntény történt, amelynek majdnem egy egész család esett áldozatul. Turnwald Péter hatvan éves gazdálkodó családjával együtt földieperizzel töltött buktát evett ebédre, amelyet Turnwald felesége készített el. Alig ettek a tésztából, mikor súlyos mérgezési tünetek között rosszul lett a

család valamennyi tagja. A szomszédok orvost hívtak, aki megállapította, hogy a tészta, ame lyet ettek, meg volt mérgezve. Csak a gyors beavatkozás menthette meg a család tagjait a haláltól. A mérgezési kísérletről jelentést tettek a csendőrségen, amely a megindított nyomozás során Turnwaldék egy közeli rokonát letartóz i tatta.

De törvényellenes ez a rendelet még akkor is, ha elismernék még azt is, hogy a király személyi jogkörébe tartozó főkegyúri jogkör átment a csehszlovák kormány jogkörébe, mert a magyar király felügyeleti jogát csak a nagy javadalmakra vonatkozólag gyakorolhatta (püspökség, káptalan, reális apátság és prépo6tság, közvetlenül a vallás- alap kegyurasága alá tartozó plébániák és a szerzetes rendek közül csupán a pannonhalmi főapátság) és az már a magyar királyi kúria 81. sz. elvi döntése szerint sem vonatkozott a plébániák ingatlanaira. A sérelmes belügyminiszteri rendelet pedig a plébániák vagyonjogi viszonyait is állami ellenőrzésnek veti alá. Ismételten leszögezzük azonban, hogy az előbbi fejtegetéseink szerint a kormányt a főkegyúri jog sem illeti j meg.

De nem tekintve a jogi érveket, sérti az idézett kormányrendelet a köztársaságban alkotmányjogilag kimondott alapelvet, a demokratikus egyenlőséget. Más vallás vagyonát nem vetette alá eddig a kormány ilyen korlátozásoknak, csupán a katolikusokét, holott a római katolikusok a köztársaság lakosságának 80%-át teszik ki, ennek valamint már ezeréves itteni létük következtében, valamennyi felekezet között a legjobban kiépített és a gyakorlatban is bevált szervezettel rendelkeznek. Sokkal inkább szorulnának állami gyámkodásra a kisebb és vagyonilag is rosszabbul meg-1 alapozott félekezetek. Nem okolja meg a ren- i deletet az egyház érdeke sem, mint ahogy ezt a | Miniszterelnök Ur állítja, mert az egyházi vagyon eddig minidig hiánytalanul teljesítet te a reá háruló kötelességeket és az egyház saját előírásai révén is abban a helyzetiben van, hogy vagyonának kezelői felett a legteljesebb ellenőrzést gyakorolhassa. Sőt éppen az ilyen rendeletek teszik lehetetlenné, hogy az egyházi vagyon terjedelmének megfelelő módon tehessen eleget feladatainak.

A kegyuraságon alapuló jogviszony kölcsönös .jogok és kötelességek összessége. Nem vindikálhatja magának az állam jogokat, ha ezzel szemben nem vállalja a kötelességeket. Az állam pedig a felügyeleti joggal szemben semminemű kötelességet nem vett magára. Az a körülmény, hogy az állam hozzájárul a római katolikus papok ellátásához, nem a kegyuraságból folyó esetleges kötelezettség teljesítése, mert az állam egyformán támogatja valamennyi félekezet lelkipásztorát anélkül, hogy a többivel szemben hasonló követelményekkel lépne fel.

A csehszlovák köztársaság nem ismer államvallást, hanem valamennyi elismert felekezetet egyenlőnek tart. Ebből következik, hogy valameny- nyi felekezettel egyenlően is kell bánnia és nem köthet meg csak egyet a belső viszonyaiba való beavatkozással anélkül, hogy ezt a többire is ki ne terjessze. Ezzel nem kívánjuk a többi felekezet hasonló megkötését, hanem a katolikus egyház felszabadulását a kötöttség alól.

Mindezek alapján Miniszterelnök ür fentidé- zett válaszát tudomásul nem vesszük és kérdjük, bajlandó-o intézkedni, hogy a kormány a római katolikus egyházzal szemben elfoglalt álláspontját megváltoztassa a tényleges jogi helyzetnek megfelelően, ennek folyamányaképpen visszavon- a sérelmes belügyminiszteri rendeletet; hogy

Nemcsak strandfürdőt,

hanem fedettuszodát is építenek Kassán?

A város megvásárolja a gőzfürdőt és fedettuszodává bővíti k!

Kassa, január 21. (Kassai szerkesztőségünktől.) Mint a közelmúltban jelentettük, Kassa város tanácsa szükebb körű bizottságot küldött ki a strandfürdő épitési ügyének megfelelő előkészítésére. Ez a bizottság szombaton este ülést tartott, melyen foglalkozott a beérkezett javaslatokkal és most már véglegesen arra az álláspontra helyezkedett, hogy a tanácsnak olyértelmü javaslatot tesz, hogy

a város a szövetkezeti elgondolás elejtésével saját rezsijében építse meg a strandfürdőt.

A bizottság elfogadta a technikai ügyosztály által kidolgozott részletes költségvetést, melynek végösszege

hétszázezer koronát tesz ki és rendkívüli tetszéssel fogadta ifjabb Oel- schlager Lajos építészmérnök tervét, amelynek miniatűr modellje is ott állott a bizottság asztalán. A terven valószínűleg csak annyi változtatást eszközölnek, hogy a medencét közel kétszer oly nagyra építik, mint a tervben lefektetett méretek mutatják.

A bizottság elhatározta végül, hogy a tőrvé- nes előírásoknak megfelelően javasolni fogja a tanácsnak

a tervpályázat kiírását, amely február 28-án zárul le.

Ezen a na/pon döntenek a beérkezett tervek

úgy megszűnjék a római katolikus egyháznak törvényes és jogi alappal nem biró vagyonjogi megkötöttsége.

A római katolikus egyház tartós háttérbe szorítása és pereecu'tioja csak kultúrharcot eredményezhet, ami nem lehet sem a kormány, sem az állam érdeke. Ez az állam tekintélyének csak árthat, mert a római katolikus egyház eddig kultúrharcban még nem maradt alul.

Prága, 1984 december hó.

Dr. SzOllft,

Hokky, Nltsch, dr. Holota, Szent-Tvány, Fedor, dr. Törköly, Dobránszky, Stenzl, Eckert, Prause, Böbék, Oehlinger, Scharnag], Fritscher, dr. Mayr- Harting, Zajlöek, Kunz, dr. Luschka, dr. Petersilka, Krumpe, Greif, dr. Jabloniczky,

elfogadásáról és valószínű, hogy a tanács az ifjabb Oelschláger Lajos által benyújtott tervet fogja magáévá tenni,

annál is inkább, mórt nem hisszük, hogy a többi pályázd ennél megfelelőbb, szebben kivitelezhető tervvel lépjen a város tanácsa elé. A tervpályázat eldöntése után még márciusban hozzákezdenek az épitési munkálatokhoz s a strandfürdő, az eddigi tervek szerint, julius 1-én már meg is nyílik.

A strandfürdőn kívül egy újabb szenzációs uszoda-terv is felmerült a bizottság ülésén, és pedig:

a kassai fedett uszoda kérdése, amely szintén megvalósításra vár. A Pozsonyi Általános Bank ugyanis felajánlotta megvételre a városnak a kassai gőzfürdő részrvénytöbbségét s a város a felajánlott részvényeket valószínűleg meg is vásárolja.

Erre a vásárlásra a strandfürdő felépítésével együtt abban a négy és félmillió koronás kölcsönben találnának fedezetet, amelyet egy biztositó intézet hajlandó leszámítolni a városnak már a közel jövőben. A fedett uszoda kérdését tehát a gőzfürdő megvásárlásával és a jelenlegi elmegyógyintézet irányában való kibővítésével oldanák meg és pedig olyanformán, hogy

a gőzfürdő és az elmegyógyintézet között vezető mai uccarészt is beépítenék. Természetes, hogy a város közönsége a legnagyobb örömmel fogadja ezt az elgondolást, melynek megvalósulása nagyban fokozná Kassa nagyvárosi jellegét s amellett, hogy üzletileg is egészséges vállalkozás volna, egy napról-napra erősebben érezhető hiányt volna hivatva pótolni Keletszlovenszkő legnagyobb városában.

— Uj Noé-bárka. „19Í5. év nagypén tekén jön a vizözön", jósol,|o Ezeohiel testvér, előbb korcemároe, ma ,.Zion igazainak" vezére. Csak az fog megmenekülni, aki e felekezelnek tagja. Ezecíhiel testvér Lo- redotwn (Texas, Egyesült Államok) már építi is a 300 méter hosszú bárkát és — üzlet-üzlet — részvénytársaságot alapított. Ha a vízözön jönni fog. a bárkába csakis részvényesek — egy részvény 100 dollár — léphetnek majd be. Az elég drága belépti dijat eddig vagy kétezren fizették be. Ilyesmik le történnek manapság-,

fiókjánál helyezte el letétbe az ékszereket, de mert az őrzési költségek igen nagy pénzt emésztettek föl, sürgette a zálogkölcsöuüzlet végleges rendezését.

Zamoyski grófné ekkor határozta el, hogy az ékszereket eladja. Ezért jö tek a bécsi ékszerészek Pozsonyba, hogy az ékszereket fölbecsüljék.

Az ékszerészek úgy voltak informálva, hogy a kérdéses darabok a volt spanyol király ékszereiből származnak.

Ezek után még csak azt kell megállapítanunk, hogy egyes lapoknak a spanyol királyi ékszerekkel kapcsolatos letartóztatásokról, házkutatásokról, bűnügyi és pénzügy igazgatósági vizsgálatokról szóló hitei teljesen j légbőikapottak.

Dérer komáromi beszéde a magyar kérdésről

Prága, január 21- Dr. Dérer Iván iigazság- ügymiiniszter vasárnap beszédei mondott a csehszlovák szociáldemokrata párt komáromi gyűlésén a magyar kérdésről. A miniszter kijelentette, hogy ő nemcsak az államinak, hanem a magyar ügynek az érdekében való, hogy a köztársaságiban a magyarok reális és pozitív politikát kövessenek. A nemzetközi politika legutóbbi eseményeinek szerinte az a tanulsága, hogy az állam óik elismerik, hogy a legsürgősebb gazdasági és politikai kérdé- ak csak ugy oldhatók meg, ha területi kérdé- , sekkel nem komplikálják őket. A területi revízió nem szolgálja a gazdasági érdekeket. A magyar politikának számolnia kell a tényekkel. A magyaroknak Masaryktöl kell tanul- niofc, aki az eredményes politika szükséges előfeltételének az igazságot tekintette és népéinek egész közvéleményével szembe mert szállni. A rearizió — folytatta a miniszter — Magyarországnak nem használhat A magyarságnak regenerációra van szüksége tényleges és egészséges alapokon. Ezt csak akkor érheti el, ha a történelmi élői tétetektől mentesülni fog. A magyaroknak el kell ismerniük, hogy többé nincs több joguk, mint akármelyik szomszédjuknak, s hogy a szomszéd népek, melyek fölött még nemrég a magyar történelmi osztály uralkodott, nem alacsonyabb rendűek, hanem egyenértékűek vélük A mások fölötti uralkodásnak ideje elszállt, eljött az ideje az egykor alávetett népekkel való egyenjogúságnak. A magyar politikának le kell vonnia e tény konzekvenciáit. Érthető, hogy ezt. a történelmi osztályok nem értik meg, de a néipjogok végre érvényre fosnak jutei- A köztársaságban élő magyaroknak mindenekelőtt a történelmi előítéleteket kell elvetniük. Az állammal szemben való passzivitás lehet a történelmi osztályok érdeke, de nem a tömegek szükséglete. Az igazi nemzeti politikának a tömegekre kell főlépüTnie, s le kell ráznia a történelmi osztályok befolyását. Ha a magvarság föladja passzivitását és részt vesz az állam értésében, akkor a saját népének ügyét jobban fogja szolgáim, mintha félrevonul.

Nézete szerint a kapitalizmus kiélte magát, mert a polgári nemzetgazdászok is a tervgazdaság mellett foglalnak állást. A köztársaságnak nem szabad elzárkóznia a külvilágtól, ez szatőcspolitika volna. Az elzárkózás helyett az összeköttetés, az együttműködés politikáját kell követeli.

Nincs politikai akadálya annak, hogy gazdasági összeköttetésbe lépjünk Magyar- országgal.

Nem akarunk már állami belpolitikájába beavatkozni, akármilyen a szomszédos államok politikai rendszere, a közeledés terveit min- denkémpen üdvözölnünk kell. Föltétlenül optimizmussal tekinthetünk a dolgok jobbra- fordulása elé.

Kívánatos volna, hogy az országhatárokat legalább gazdasági szempontból tegyük láthatatlanokká. Az elzárkózottsárból sem az egyik, sem a másik államnak nincsen haszna.

Végül kijelentette a miniszter, hogy a hivatalos politika a demokrácia rendszerének fenntartására irányul. A demokrácia — úgymond — a kisebbségek megóvását is biztosítja, míg a fasizmus a kisebbségek védelmét nem tekinti céljának.