Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)
1935-01-20 / 17. (3569.) szám
12 Szir?HÁz-KönVv-KaLTaRA Baskircsev ^Mí ária Andai Ernő és Bálint Lajos háromfeivonásos szinjátéka a budapesti Nemzeti Színházban Budapest, január 19. Baskircsev Mária Konstantinéra.. aki 1884-ben huszonnégy esztendős koráiban Párisban örök álomra hunyta íte sw- imét, nem drámai hősnő. Ha véletlenül nem orosz grófkisaasacxnynak, liánom egyterű muzsik leányának születik, ha nem veszd körül lény, pompa, gazdagság, amelynek árnyékában megengedheti magának azt a luxust, hogy szertelenségével a zsenialitás látszatát költse, bizony ma már senkit sem érdekelne sem híressé vált naplója-, sem az a néhány kép, amely utána megmaradt. Baskircsev Máriát nyughatatlan vére űzte és hajszolta egy cél: a dicsőség- felé. Ennek áldozott fel mindent: a. szépségét, a fiatalságát, teámyálmait. a szerelmét és az életét is. És hogy soha él nem juthatott a célhoz, ez szomorú és tragikus dolog a mi nézőpontunkból, akik nap-nap mellett látjuk és tudjuk, mennyi tehetség kopik és kallódik el. mert — éppen úgy, mint Baskircsev Máriában — ezekből is hiányzik az. ami nélkül a dicsőség bűvkörébe eljutni nem lehet: az akarat végső megfeszítése és az emberfeletti munka ereje. Hiszen ha. a dolog olyan egyszerű volna!... Baskircsev Mária mindent megpróbált, amire személyisége, elkényeztetett helyzete és tehetsége. — mert. kétségtelenül tehetséges leány volt. — ösztökélte. Eleinte a táncnak hódolt, majd az éneklésre vetette rá magát, míg végül Róbert-Fleury tanácsára a fc-stömüvészet- tel jegyezte el magát. Robert-Fleury-t, a. párisi Julien-akadémia hírneves tanárát, megbüvölte Mária napsugaras lénye és ő volt az, aki felfedezte benne a. festötehetséget, Ettől a. pillanattól fogva Mária a festészet rabja- lett, de rabja tett az első nagy szerelemnek is, amelyet korának legnagyobb festője. Bastien- Lepage, ébresztett és szított benne. Ennek a szerelemnek a feltámadása, magábafojtása, késői kivirágzása és tragikus elmúlása a tárgya annak a nagy színpadi rutinnal, válogatott irodalmi ízléssel és finom emberáibrázoiással hatásosan megirt színjátéknak, amelyet pénteken mutatott, be a budapesti Magyar Nemzeti Színház és amelynek szerzői Andai Ernő és Bálint Lajos. Azt mondottam ennek a beszámolónak az elején, hogy Baskircsev Mária nem drámai hősnő. Ez Így is van. De bizonyos, hogy — sok- kötetes naplóját olvasva — egy íróban és különösen egy színpadi íróban feltör az érdeklődés ennek a nem mindennapi lénynek az alak- j ja iránt. És igazán nincsen mit csodálni rajta.j ha olyan kitűnő meglátásu és ösztönös szín- I házi szakértő szemében, amilyen Bálint Lajos, a budapesti Nemzeti Színház dramaturgja, testet ölt az alak és a nyomtatott betű tengerből lei kívánkozik a színpad mozgalmas szára.z- sebb hibáktól eltekintve, — az az óriási előnye i-ébb hibáktól eltekintve. — azaz óriási előnye és gazdagsága, hogy mindvégig leköti a néző figyelmét. Attól a perctői kezdve, amikor először megy szét a függöny, addig a percig, amelyben utoljára össze zárul, — a színpad tele van mozgalmassággak élettel és cselekvéssel. Baskircsev Mária életének utolsó hat esztendeje pereg le a- szemünk előtt. A hat legérdekesebb. legmozgalmasabb, legboldogabb és fogszomorufob esztendő ennek az életvidám, nagyratörő, dicsőséget és hírt hajszoló, korai halálra szánt gyönyörű leányzónak az életéből. Rómában kezdődik a cselekmény 1878-ban. Mária anyjával. Zsófia nevű nagynénijével és Pina bugával az örök városban él. Anyja, azon fáradozik, hogy leányát férjbezadja Amtonolli grófhoz, aki rokonszenves ifjú cs lángolóan szereti Máriát. A leány is vonzódik hozzá és már-már kimondja a boldogító igent, amikor megjelenik a család párisi barátja, Robert- Fte-ury, a festő, aki a leányban nagy festő- tehetséget fedez fél. Rábeszéli, hogy menjen Parisba, képeztcsse magát, nagy jövő és nagy dicsőség vár reá. Mária elragadtatva hallgatja a festőt, szavai meggyőzik, végre, — úgy hiszi, — ráeszmél hivatására! — és nem törődve anyja ellenzésével, szerelmese könyörgésé- vek elhatározza, hogy Parisba megy. A Ju- 1 len-akadémián Roibert-Ftoury vezetésével szépen halad a festőmüvészetben, azonban elégedetlen önmagával, mert azt érzi, hogy egyik növendék-társa, a keménykötésü. vasakara-tu és csak művészié munkájának élő Breslau kisasszony túlszárnyalja. Az akadémia műtermében egészen különös körülmények között meg- 4wir,erkedik művész-ideáljával, Bastien-Lepagesail. korának legnagyobb festőjével. (Ez a megismerkedési jelenet a darabnak egyik lieg- üdébib, legfrissebb és legbájosabfo képe.) A két, ember, anélkül, hogy erről szó esnék, beleszeret egymásba. Egyilkük sem szól, de mind a kettő érzi, tudja, hogy elválaszthatatlanul egymáshoz láncolta őket a szerelem. Bastien végre vallani akar, a leány azonban, magába fojtva érzéseit, nem engedi, hogy a férfi beszéljen. Máriának semmi sem kell. Sem a. fiatalság minden öröme, sem a szerelem műiden szépsége. — neki csak a dicsőség keik a kiállítás nagy aranyérme, a „halhatatlanság kapukulcsa11 kell csak neki! Robert-Fleury és Baetien- I/opage mindent, elkövet, hogy Mánia megkapja az érmet, ám a bírálók Ítélete Breslau kisasszonyt érdemesíti a díjra. Amikor ezt Mária a palotájukban rendezett fényes szilveszteri estén megtudja, ájulton esik össz-e és súlyosan megbetegedik. Felépülése után felkeresi Breslau kisasszonyt, hogy leszámoljon a ve- télytárssah Dühtől és gyűlölettől remegve száll szembe vele. A két vetélytárs találkozása a- legszebb és legdrámaibb képe a. darabnak. Mária lovagló- ostorával fenyegeti Breslau kisasszonyt- aki nyugalmával, fölényével, szivének tisztaságával és mély emberi érzésével tefegyverzi a leányt, akit rávezet elfojtott szerelmének felismerésére. Mint két egymást megértő és szerető barát, válik el a két nő. Breslau kisasz- szony megígéri Máriának, hogy elküldi hozzá Bastient, akit. azon a végzetes Szilveszteren csúfosan megbántott. Mária türelmetlenül vár szerelmesére és 'benne a Szerelemre, amelynek beteljesedését a.zonban örökre lehetettenné teszi egy szerencsétlen véletlen. Mária, aki anélkül, hogy tudná, hosszabb ideje küzd a halálos kórral, egy beszélgetés során, amelyik az orvos és Zsófia néni között folyik le, saját fülével meghallja, halálos ítéletét. Megtudja, hógy napjai megszámlál tattak. Bastien jön, a két szerelmes egymás karjába omlik, de Mária tudja, hogy sohasem lehet már az övé. ..Engem 1884-ben el fognak temetni... — írja naplójába, miután Bastien eltávozott — ... Dicsőség ...“ — ...és a toll kihull átlátszó, finom kezéből. A függöny összecsukódik. A budapesti Nemzeti Színház régi, nagy híréhez méltó előadás keretében mutatta be Andai és Bálint érdekes és szép darabját, amelyik — előre megjósoljuk — Magyarország határain túl is meg fogja, találni a siker útját. Az egész előadáson, mint valami szeretetteijes simogat ás, végig érezhető Csat hó Kálmánnak, a rendezőnek finomságra fogékony telke, rendezői tudása és ereje. Az ő kezében fényt és rezonanciát kap minden kimondott szó, különösen, ha ezt a szót olyan istenáldotta művész mondja, amilyen Bajor Gizi a címszereplő és Cs. Aczéi. Ilona. Breslau kisasszony megszemélyesítője. Ez a két művésznő és az aránylag kis szerepében a legjobbak közé emelkedett Ungvári L., továbbá Olty Magda, Vaszarv Piri, Vízvári Mariska, Gömöry Vilma, Urav Tivadar. Pethő Attila, részesei annak a nagy és megérdemelt sikernek, amelyet az Ahdai-Bá- lint-darab pénteki bemutatóján aratott. Szerettem volna Baskircsev Mária szerepével kapcsolatban néhány sort szentelni annak a hódolatnak. amellyel Bajor Gizi művészetével szemben velem együtt bizonyára az egész magyar közönség viseltetik. Bajor Gizi valóban a nagy művésznő, valahányszor a színpadra lép. De amit ebben a darabban, ebben a szerepben. nyújt, az több. mint művészet. Az maga a beteljesülés. És ezzel szemben néma a hódolat. Az ember leveszi a kalapját és mély megillető dós sel néz és ha'lísrat... Mintha hárfa zengne valahol... ZÓLYOMI DEZSŐ. — -O(*) A kassai Kazinczy Társaság kedden rendezi legközelebbi kulturestjét. Kassáról jelentik: A Kazinczy Társaság harmadik kul- turesljét január 22-én, kedden, félkilenc órai kezdettel a Lőcsei-ház nagytermében a következő műsorral rendezi meg: 1. Endrődi Sándor: Tárogatóhang. Szavalja: Sohmotzerné Tarcall Mária. 2. A kuruc-költésziet lelke. Irta és felolvassa: dr. Sziklay Ferenc. 3. Népies költemények a kuruckorból. Szavalja: Sdimotzerné Tarcall Mária. Belépés díjtalan. Vendégeket szívesen lát az egyesület.. Ruhatár egy korona. A SzMKE érsekujvári szabadegyeteme Haiczl Kálmán alán Jaross, Sziklay, Darkó, Farkas, Szom~ bathy és Szvaíhó az előadók Érsekújvár, január 19. (Saját tudósítónktól.) A SzMKE érsekujvári fiókjának szabadegyetemén csütörtökön dr. Haiczl Kálmán szőgyéni plébános tartott előállást Érsekújvár múltjából. A kiváló készültségit tarténettudós I ©bilin cseflően érdekes előadásban emlékezett meg az érseküljvári vár egykori hősi védőjéről, a már-már elfeledett Ghiczy Györgyről, aki még a törők hódoltság’ előtt évtizedekig volt főkapitánya Érsekújvár, várának, amelyet akkoriban még 0]áh-Ujvárin.ak wveztek. Oláh-Újvár várának áldozatkész fenntartója — mint az érdekes előadásból inog tudtuk, — Oláh esztergomi érsek-prímás volt, akinek halála után Varamcsik érsek-prímás vette igen költségesen pártfogásába ezt a na,gyfontosságú erődítményt. Dr. Haiczl rendkívül érdekes formá- l bán festette le az akkori kor katonáinak vég- | vári életét, annak anyagi és katonai szempontjait I s rengeteg jelentős egykori irás bemutatásával : az igazi történész alaposságával mutatta meg letűnt korok érdekes életét. A tanulságos előadás befejezése után a megjelent szépszámú közönség az előadót meleg ünneplésben részesítette s dr. Turchányi Imre, a SzMKE érsekujvári elnöke mondott a megjelentek nevében köszönetét az értékes előadásért. Az érsekujvári SzMKE szabadegyetemi előadás-sorozatának további keretében Jaross Andor tartománygyülési képviselő január 24-én, csütörtökön este 8 órakor a városháza tanácstermében ,,Kisebbségi kérdések41 cím alatt tart előadást. Az előadás iránt igen nagy érdeklődés nyilvánul meg. — Igen érdekesnek Ígérkezik az érsekujvári szabadegyetem legközelebbi, január 31-én sóira kerülő irodalmi estje is, amelyen Sziklay Ferenc. Darkó István, Farkas István és Szombathy Viktor írók fognak résztvenni. Ennek az irodalmi estnek a részletes ismertetésére még visszatérünk. — Mint értesülünk, a SzMKE érsekujvári szabadegyetemének vezetősége február elején dr. Szvatkó Pált, a Prágai Magyar Hírlap külpolitikai szerkesztőjét készül meghívni azzal, hogy részben Saar-vidéki közvetlen ■benyomásairól számoljon be részletesen, másrészt pedig ezzel .kapcsolatiban a világpolitikai helyzetről tartson előadást. (*) A Toldv Kör éri rendes tisztújító közgyűlése. Pozsonyból jelentik: A Toldy Kör január 27-én.- • vasárnap délelőtt 11 órakor tartja évi rendes tisztújító közgyűlését saját otthonában (Káptalan-n. 2). Tárgysorozat: elnöki megnyitó, főjegyző, főkönyvtáros, ház- i nagy. íőpéuztáros és a számvizsgáló bizottság jelentése, tisztujiíás. A közgyűlésre a tagokat tisztelettel meghívja az elnökség. (*) Radványi Magda nagysikerű előadása a kassai Keresztény Társadalmi Körben. Kassai szerkesztőségünk jelenti: A kassai! Keresztény Társadalmi Kör csütörtökön tar-: tott szokásos heti kulturestjén Radványi | Magda, a P. M. H. munkatársa tartott értékes j és színes előadást Schubertról, a nagy osz-l trák zeneszerzőről. Előadásában részletesen! foglalkozott Schubert küzdelmes életével- méltatta munkásságát és müveit, amiket csak szerzőjük halála után fedeztek fel a halhatatlanság számára. A nagysikerű előadást stílusosan egészítette ki dr. Radványi Gézáné énekszáma, aki Sc.hubert-dalokat adott elő Zathureczky Árpádné zongorakiséretével. A közönség élvezettel hallgatta végig a műsort és az előadókat sok tapsban részesítette. (*) Darkó, Farkas és Sziklay Nyitrán. Ny irtai munkatársunk jelenti- V Szlovenszkói Magyar Kulíur-Egylet nyírtai csoportja, február 3-án nagyarányú ■irodalmi matinét rendez a nyírtai Tátra-mozgóban. A matinén többek között szerepelni fog- a szlovenszkói magyar irodalom három elismert kiválósága: Darkó István. Farkas István és dr. Sziklay Ferenc is. Rajtuk kívül a SzMKE több nyírtai szereplője, valamint a dalárda fog- még szerepelni az irodalmi matinén. Darkó és Farkas több értékes novellát és irodalmi szemlét fog ismertetni, míg Sziklay veti- tet-tképes előadásában az irodalom történetéről fog értekezni. A nyírtai szereplők közül ki kell emelni dr. Gyürky Ákos elnöki becszámolóját, dr. Stand Gábor szereplését,, aki helybeli és szlovenszkói költők verseiből szaval, miig a dalárda Szőke József karnagy vezetésével több magyar mű- dalt és régi népdalt fog énekelni. Ezenkívül egy ■humoros felolvasás és néhány helybeli író müve •kerül előadásra. A matiné iránt már most is széles körben nagy érdeklődés nyilvánul meg. (*) Ünnepi filmhetek Moszkvában. Moszkvából jelentik; Moszkvában februárban nemzetközi filmünnep-játékokat rendeznek amelyekre Amerika. Anglia, Franciaország. Svédország. Hollandia, Csehszlovákia, Olaszország, Lengyelország, Japán, Románia és Magyarország legjelentősebb fi Lm társaságait meghívták. A fesztivál vendégei híres filmszínészek és rezsiszőrök lesznek, így többek között: | Chaplin, Greta Garbó, René Cl a i re, John iBarryinoor© és mások. (*) Hubay Jenő és Fischcr Annié hangversenye a budapesti rádióban. Budapestről jelentik: Hubay Jenő és Fischer Annié vasárnap, január 20-án 21.30 órakor az Európai Hangverseny keretében Goldmark „Sültjét1* adják elő. (*) Zathureczky Ede a kassai filharmonikusokkal február 12-én hangversenyt ad Kassán. Kassai szerkesztőségünk jelenti: Múlt vasárnapi számunkban már irtunk róla, hogy Zathureczky Ede, ■a világhírű hegedűművész, február 12-én Kassán hangversenyezik és pedig a kassai fiibarmonáku- sok második bérleti cetjén. A kassai filharmónia ezt az estét a nagy orosz muzsikus: Csajkovszkí emlékének szenteli, akinek alig van ma hivatottak interpretátora éppen Zathureczky Edénél, Ezért lesz kiemelkedő esemény a február 12-iki kassai hangverseny, melynek műsorán a „Pathe- tique symp-ho-nia“ és a „Diótörő svitt14 szerepelnek. Jegyek elővételben Vitéznél. (*) Rádióhirek. Mr. Roxy, Amerika koronázatlan rádiókirálya most ünnepelte tizenkétéves rádió működés ét és ezzel kapcsolatban ugyanazt a műsort konferálta Newyorkban, amivel tizenkét évvel ezelőtt megkezdte működését. — A bécsi rádiókiállháson három hónap alatt 271.000 látogató jelent meg. Negyedmillió ember nézte végig az ötszáz etudióelőadást a kiállításon. — Newyork egyik vasúti állomásán most helyezték üzembe a világ első óráját, amelyet dTÓt nélkül tartanak távolról üzemben. Az Arlington-adó- állomásról igazítják az órát, amely eddig pontosnak bizonyult. — A szovjetrádió nélkülözi a jó hangjátékokat és ezért pályázatot irt ki egy ■hangjátékra, amelynek dija 10.000 rubel. — Mar- gueríte Greyval párisi énekesnőnek olyan sikere volt rádióbangversenyév-el, hogy az elragadtatott hallgatók minden telefonvonalán megostromolták a rádiót és követelték a számok megismétlésért A rádió nem tehetett egyebet és megismételtette- az egész hangversenyt. (*) Jankó Jesensky: Demokrati. (Regény, a Kniznica Slovenskych pohPadov kiadása, Tu- rócszentmárton, 1934 telén.) Jankó Jesensky, az éppen nemrégen jubilált nagynevű szlovák iró és költő „Demokraták14 címmel egészen uj műfajt honosított meg a modern szlovák irodalomban. Jesensky, aki Szlovenszkó országos alelnöke és mint volt nagyzsupán, ismeri a szlovenszkói hivataloskodás minden csinjáb-hdnját, szatirikus regényében egy vidéki közigazgatási biztos életét és ■demokratikus gondolkodását festi olyan vidám s amellett olyan sokat mondó modorban, hogy ezzel a regényével szinte uj szint adott a szlovák írásnak. Dr. Landik, a fiatal, jó családból származó közigazgatási biztos a nagyzsupák eltörlése után kikerül a kis járási székhelyre, s ott éppen demokratikus érzelmei miatt összeütközésbe kerül a kisváros polgári világnézetével, a járási főnökkel, s az egész lakossággal Tolkoe mészárossal való ismeretsége gentleman-módján szinte állásába kerül, amikor a rátarti mészáros ■helyett 6 udvarol Hankának, a gazdag bankigazgató szakácsnőjének. A barátot helyettesítő udvarlás majdnem komoly szerelemmé alakult, és dr. Landik ellen, aki nem röetelli a szakácsnővel való sétákat, fegyelmi eljárást indítanak. Végre, a sok hivatalos formaság, tátko-s jelentések és egyéni cselszövések labirintusából kiszabadulva az országos hivatalhoz kerül, ahol a véletlen szerencse úgy hozza, hogy kiválik hivatalnoktársai közül és a-z elnöki osztályba jut, ahol immár biztos és fényes jövő vár reá, mely kisvárosi, demokratikus hajlamait feledtetni fogja. — A majdnem háromszáz oldalas regény stílusa folyékony, elegáns. Kisvárosi alakjai élő figurák. 6 éppen ennek a mestere, hiszen első könyve is a „Malo- mestské rozprávky44 (kisvárosi történetek) címet viselte. A hatvanéves író jelentős felvilágosító munkát is végzett szatirikus regényével, ameny- nyiben a demokrácia arcát mintegy két oldalról világítja meg, s ezzel az egész közélet figyelmét fölhívja egyes visszásságokra. A könyv a Slo- venská Matica házi nyomdájának előkelő kiadásában jelent meg, s a karácsonyi szlovák könyvpiac csemegéjének számított. (Farkas István.) A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA KOMÁROMBAN. Vasárnap d. u.: „Tisztelt Ház!14 Este: „Vadvirág.11 Hétfő: „Helyet az ifjúságnak.44 —o-— AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA. VÁROSI: Pénteken - szombaton - vasárnap, f. hó 18.—-20.: A bécsi csalogány. Szombaton - vasárnap f. hó 19.—20-án népelőadásban: A schönbrunui álom. Hétfőn - kedden, f. hó 21.—22-én: A boldog mama. Szerdán - csütörtökön, jan. 23.—24-én: A dollár Babylon. —o— BIO RÁDIÓ: Pénteken - szombaton - vasárnap: A titokzatos orosz diplomata. Szombaton - vasárnap uópelőadáeban: LÓN CHANEY — Az Operaház fantomja. Hétfőn - kedden: Szibéria. Szerdán - csütörtökön • A boldog mama. 1985 január 20, TaJ&áruap.
