Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)
1935-01-19 / 16. (3568.) szám
4 'HWGM-MaCÍAR-HIMiAP 1935 január 19, szombat LEGÚJABB Lenrandoit Waygand tábornok, a lesfe'se francia haditanács elnöke Paris január 18. Még a péntek délelőtt tartottj francia kormánytanácson, amelyen a körtársaság elnöke elnökölt, letárgyalták a legfelső hadi tanács .átszervezésének kérdését. Az 1927-ben hozott törvény alapján lemondott a legfelső haditanács elnöke, Weygand tábornok, aki 1867 január 21-én születe H s aki most töltötte be 63. életévét, tehát a törvény értelmében meg kellett válnia állásától. Utódául a minisztertanács javaslatára Gamelin tábornokot nevezték ki, aki egyben megmarad a vezérkar főnökének. Paris, január 18. A mai minisztertanácson ré6zt- j vett már Laval külügyminiszter is, aki ma étke- j zett vissza Géniből. A minisztertanácson a Saar- kérdéssel foglalkozott a kormány. A belügyml- niszter bejelentette, hogy egy párisi népgyülést, amelyen Max Braunnak kellett volna fölszólalni, nem engedélyezett. Földrengés Fiúméban M i 1 á n ó, január 18. Fiaimé lakosságát tegnap megismétlődő földrengés tartotta izgalomban. Az első földlökés 20 óra 59 perckor, történt, azonban csak gyengén volt érezhető. 21 óra 2 perckör és 21 óra 12 perckor ujaíbb több másodpercig tartó földlökések következtek be. A megijedt lakosság ekkor az uccára tódult- 22 óra 55 perckor ismét földrengés volt, amely négy másodpercig tartott. Ez az utolsó földrengés általános pánikot okozott, j különösen a zsúfolásig megtelt Feuiee szán-; háziban. A földrengést másutt nem érezték i és Fiuniéban is csak minimális anyagi kárt okozott. Amerikaias városrendezés Budapesten: 12 méterrel tovább tolják a belvárosi plébánia-templomot Budapest, január IS. (Budapesti szerkesztőségünk telefoujelentése). Budapest székesfőváros nagyszabású városrendezési tervet dolgozott ki, amelyben igazán amerikai stilü részletek vannak. Igv az egyik programpont szerint a Belvárosi plébániatemplomot mai helyéről észak felé tizenkét méterrel tolják el s ugyanakkor hat méterrel magasabbra helyezik. Az eltolás oka az, hogy' mai helyén a forgalmat i akadályozza. Ugyancsak e terv szerint a Petőfi-; teret felemelik az Erzsébet-kid feljárójának színvonalára. A Rókus-kórházat is alaposan átalakítják. Rákóczi-uti kőfroutját lebontják s a másik oldalán négy emeletre építik ki s 1200 ágy számára készítenek helyet. A Rókus-kórházat azért alakítják át ilyképpen, mert egy ugyanilyen nagyságú és férőbelyü uj kórház mintegy 20 millió pengőbe kerülne, míg az átalakítás csak 1 millió pengőt vesz igénybe. Meghalt a legöregebb magyar orvos Aranyosmaróton Budapesten temetik el dr. Benkő Lajost, aki ötvenhat évig volt a régi Bars-vármegye főor vosa Aranyotaiarót, január 18. Dr. Benkő Lajos volt királyi tanácsos, a vaekoronarend volt tulajdonosa, az egykori Bars-vármegyé- nek 56 éven át volt tiszti főorvosa hosszú szenvedés után % éves korában elhunyt. A megboldogult tetemét Budapestre szállítják, ahol január 19-én délután félnégy órakor a Kerepesi-temetőben lévő családi sírboltban fogják örök nyugalomra helyezni. Nagy idők tanúja Ez a szűkszavú gyászjelentés egy küzdelmes és gazdag óiét fcRabbanásáról ad bírt. Emiméi a tanéi annál is inkább kegyelettel keíl meg- álllinurik, mert a 96 esztendős élet már-már a történelembe nyúlt bele és az elhunyt nemcsak a magyar nemzet, de Szlovenszkó történetének is néhány sorsdöntő fejeztében volt szemtanúja. A magyar orvosi almanach megállapítja dr. Ben köröd, hogy a legöregebb életben lévő ma^- gyar orvos volt, aki gyermekéveit a magyar szabadságharc idején élte le. Másik érdekes adatot, amely Benkő Lajos életének dokumen- tárig voltát bizonyítja- a Magyar Terméezet- tudcmányi Közlőnynek“ néhány év előtt kiadott hatvanötóves jubileumi számából vesz- szük. A Természettudományi Közlöny, amely Magyarországnak egyik legrégibb és nemzetközi tudományos körökben is elismert tudomá- uyos folyóirata, jubileumi számában előkelő helyen közölte a kiváló araryosmaróti orvos fényképét, aki a? c'ső előfizetője volt a lapnak. Tehát. Dr. Benkő nemcsak háromnegyed évszázad magyar történelmének, de a magyar tudományos élet fejlődésének és alakulásának is egyik koronatanúja volt. Ezen a ponton nem kis büszkeséggel állapítjuk meg. hogy a kiváló magyar orvos a Prágai Magyar Hírlapnak is kezdettől fogva lelkes olvas ója volt. Ennek a nemes energiáiktól átihatott hosszú életnek legnagyobb munkászakasza Aranyosin aráira esik. 1863-ban került dr. Benkő Aranyosmaróíra és azóta megszakítás nélkül haláláig Itt élt, itt dolgozott, itt szolgálta az emberiség és a tudomány ügyét Benkő Lajos 1839 december 18-án született Tótmegy erem gyermekkorát Lévája töltötte, majd középiskolai tanulmányai elvégzése céljából Budapestre utazott, aihól a piarista gimnáziumát végezte ed. Még nem volt egészen 15 éves, amikor beiratkozott a magyar tudományegyetem orvosi fakultására, ahol három évet töltött. Tanulmányait Becsben fejezte be e 1859- bem Balassa professzor mellé került asszisztensnek. Később a pesti Rókus-kórházba® fejtett ki működést, mint segédem*. Nem vált még egészen 24 éves, amikor Bars-megye tiszti főorvosává választotta és ezen a poszton maradt egészen nyugdíjazásáig, a/mdly 1918 decemberének utolsó napjaiban a vármegye ufcod- só közgyűlésén következett be. A rózsák szere’mese Azóta csendes magányának élt. Aranyosma- r útról ki sem mozdult 1918 decembere óta és kis hajlékát is csak nagyon ritkán hagyta él- Ha kilépett szobájából, akkor is csak kertjében foglalatoskodott. Kora ifjúsága óta rajongó barátja vodt a természetnek, több mint kétezer rózsafát és több mint hatszáz fajta rózsát ültetett kertjében. Ezzel a várágrajongásavai dr. Benkő bebizonyította, hogy nemcsak a matériáddá tudomány iránt voilt érzéke, hanem komoly filozófus-délek lakott benne. Annak ellenére, hogy úgyszólván nem hagyta, el (lakását, lépést tartott a, Közel kilencszázmillióval aktív az 1934 év külkereskedelmi mérlege korral és csodáló ja vodt a technika vívmányainak. Rádiója egész nap nyitva volt, már reggel féltizkor hallgatta a híreket s a rádión keresztül eljött hozzá a nagyvilág minden eseménye, buja és öröme. Érdekes, hogy az öreg- ur nappai! nem tudott olvasni, csak éjszaka, vililoryfénynéi, pedig a jobb szemén hályog volt és csak a ballal látott. Az élet gyakorlati oldaláról igen határozott nézetei voltak és egyszer, amikor megkérdezték, hogy minek köszönheti ezt a hosszú életet, igen becsületes receptet adott, amelyet azonban úgy látszik a legkevesebb ember tud követni: — „Az én hosszú életemnek titka, — mondotta az agg orvos néhány esztendővé! ezelőtt a Prágai Magyar Hírlap munkatársának, — egyszerű és mindenki utána csinálhatja. Nem csinálni semmiben semmi excesszust.“ Ez vodt az utolsó recept, amit hátrahagyott számunkra. Huszár Károly Lengye'orszfghsu Varsó, január 18. Gróf Szembek, a lengyel külügyminiszter helyettese, ma fogadta a Varsóba® időző Huszár Károly volt magyar miniszterelnököt. A lapok jelentései szerint Huszár azért tartózkodik Lengyelországban, hogy anyagot gyűjtsön legközelebb megjelenendő műivé számára, amelynek elme „Magyarország és Lengyelország14 lesz. Két magyar kirándulóvonat jön február 2-án Szlovenszkóra Budapest, január 18. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Az Kurír és az IBUSZ február 2-án Kassára és Eperjesre kiránduló vonatot indít. Az eddig ismeretes tervek szerint a budapesti kirándulók nyele napot töltenének Csehszlovákiában. Prága, január 18. Az állami statisztikai hivatal most tette közzé a külkereskedelmi forga’om decemberi mérlegének adatait Mull év decemberében 607.057 millió korona értékű árut importáltak Csehszlovákiába. Ezzel egyidejűén 758 401 millió korona értékű áru került Csehszlovákiából külföldre. Ebből az összegből az import tételében 50 ezer korona jut a pénzverési célokra behozott nemesfémekre és az expor tételben 1-170 ezer korona esik ama nemesfémek exportjára, amelyet pénzverési célokra külföldre szállítottak Csehszlovákiából. E tételek levonásával a tiszta árucsereforgalom import oldalára 607.007 millió és export oldalára 757.231 millió ko* róna esik. A külkereskedelmi mérleg decemberben tehát 150.224 millió korona aktívumot eredményezett. 1933 decemberében a külkereskedelmi forgalom aktívuma csupán 4.4Í4 millió volt 1934. év egész folyamán a külkereskedelmi forgalom mérlege 888.899 millió korona aktívumot eredményezett. Az előző év külkereskedelmi forgalmának mérlege 21.143 millió koronával volt aktív. — A szökött fogoly rolót váltócSaló. Pozsonyi szerkészt őségünk jelenti: Roor Pál 33 éves rovottam lta kertészsegéd nem régiben megszökött az ung. hradisohi járásbíróság fogházából. Boort tegnap Mijaván elfogták és beszállították a pozsonyi államügyészség fogházába. Boor annakidején betört egy mijavai trafikba és onnan ellopott egy 28.000 koronáról kiállított váltót. A váltót elvitte annak aláirójáboz és jő pénzért eladta neki, A hitelezőt igy kijátszetták és Boor ellen nemcsak betörés, de csalás miatt is eljárás indult A szökött és ismét kézrekerült fogoly egyébként régi ismerőse a pozsonyi bíróságinak. Sávos bűnügyeket fog tárgyalni a nyitrai eskűdibkóság Nyitra, január 18. (Saját munkatársunktól.) A kerületi bíróságán február 4-én kezdőidnek az eöküdtszéki tárgyalások ét> február 12-ig tagnak tartani. A ciklus folyamán több gyil- kas'sági, rablási és gyujtogatási btimpert tár- gyaűnaik. A legnagyobb érdeklődés előzi meg Sutka Mihály vezekényd munkás gyiLkoesági bünperének tárgyalását, amely két na.pig fog tartani. A vádirat szerint Sutka október 24-én meggyilkolta nagybátyját, Sutka Jakabot, hogy az örökséget megszerezze. A holttestet a ház padálására cipelte és felakasztotta, hogy öngyilkosság látszatát keltse. Február 8-án Jankech János bűnügye kerül tárgyalásra. Jankech szeptember 30-án kegyetlenül meggyilkolta áldott állapotban lévő kedvesét. Mikor együtt hazafelé 'haladtaik egy táncmulatságról, a patak mellett leütötte kedvesét, Lelökte a vízbe,' utána ugrott és addig tartok- a víz alatt, míg a szerencsétlen leány megfu’ladt. Február 9-ér Osády Júlia és Potocky András kerülnek az esküdtek élé. Előzetes megbeszélés alapján a leány az erdőbe csalta Lenecz Ferenc hajcsárt., akinél pénzt sejtettek. K nyögés kőzbe® Potocky hátulról megtámadta a férfit, a leány segítségével megfojtotta és kirabolta. Február 11-én Varga János és Martiska Mihály gyujtogatási ügye ikerül tárgyalásra. PILLANATKÉPEK Hó, mi mindemhez nem hasont] itattalak már. Völ'tál te. toílpihe, porcukor, hermelin, tejszínhab, irópapir s ki tudja még mi nem. Ma éjszaka azonban, hogy hazafelé ballagok, a komor téli uocán, valami vegyi fénnyel heversz fagyos, vasfekete aszfalton s józanul, szemcsésen, csillám osan úgy tündökölsz elém, mint a hideg illata naftáim * „Majd délután11 — kiabál valaki a társaskocsiban leszálló barátja felé, aztán még sokáig integet neki. Én elkapom a szót és játszadozom vele. „Délután, délután.*1 Ha külön mondom, külön hallom és küllőn írom két tagját: „dél után11, akkor csak annyit jelent, hogy déli 12 után, szigorúan, ridegen az időt jelzi, a reggellel és a déleiét,tel szemben. De mihelyt két. tagját együtt mondom, együtt hallom s egybe is ixom „délután4*, ahogy évszázadok gyakorlata folytán kialakult, merőben más fogalommal állok szemközt. Ebben már kedélyi tartalom is vau, emlékek ezre, a hanyatló sugarak aranya, a fOTró fekete párája, az emésztés láza, az ebódutáni alvás piros rózsája az arcon, talán ozsenna, henyélés vagy játék, tálán egy kis bánat is, hogy a nap már vége felé siet:, nemsokára ránk esteledik, és ismét 24 órával öregedtünk. Csodálatos dolog a nyelv. Vigyázzatok hangsúlyára és irásjelei- i re, mer t ezek őrzik meg a lelkét. * A szegények, az igazi szegények sohase panaszodnak. Ahhoz életkedv és erő kell. Viszont ha volna bennük életkedv és erő, nem is volnának szegények. Ismerek itt a környéken egy ötéves kisfiút. Nyári ruhácskájában, télikaíbát nélkül szokott kinn a ház előtt kuksolni a sárban. Vásott cipőjéből kifeihérleoek lábujjai. Valahányszor megkérdezem tőle, hogy vannak, ezt félebi: „Jól, nagyon jÓl.“ Évekkel ezelőtt egy haldokló rokonom ágyánál virrasztottaim. Időnként — félelmemben vagy zavaromban — érdeklődtem, hogy érzi magát. A haldokló ezt mondta: „Jól41. Halála előtt egy félórával, amikor utolszor szólalt meg, ez vélt a válasza: „Nagyon jól.44 * Napszá Hatkor megérkezik az elhagyott falusi fogadóba egy vándor. A fogadósáé meg a leánya észreveszik, hogy pénz van nála s éjszaka meggyilkolják, pénzét elrabolják. Másnap az áldozat Írásaiból kiderül, hogy az ismeretlen nem más, mint a fogadósod húsz évvel ezelőtt világgá'ment fia, aki éppen az anyjához iparkodott, hogy megtakarított pénzét ajándékul adja neki. Erre a fogadóimé — a gyermek gyilkos — s a leánya — a testvér- gyilkos — eldobja a véres pénzt, kétségbeesésében öngyilkosságot, követ el. A dráma oly kerek és tömör, mint Oeddpus-é, vagy E'lektrijhé. Most. történt, meg Jugoszláviában, Bela-Crkva község mellett,. Egy uaplhirben olvastam. A mád drámaírók limonádé-történe-1 tekkel szórakoztatnak bentiünket s nem haj-' | Iaradők tanulni az élettől. Igaz, az élet se tamil tőlük. * Szemben velünk egy foltozó varga lakik. Púpos háttal görnyed kis zsámolyán, már korareggel, amikor fölkelek és kalapál, szegecsel késő éjszaka is, amikor már feküdni térek. Emeleti ablakomból évek óta figyelem ezrt a néma, megható idillt., a szorgalom igénytelen hőskölteményét. Lámpája fény körében ott mozog a keze, borzas, barna feje, figyelő homloka s családja, sovány felesége, apró gyermekei, ősz édesanyja lekuporodnak köréje a földre, nézik a családfenntartót, a férfit, a munkát, mely oly keserves és vernejté- kés s mégis oly játékos é® szórakoztató Krisz* tus előtt 5—6000 évvel a görög vargák éppígy dolgozhattak műhelyükben. Néha, amikor elkészül egy-egy cipó, kézről-kéz re adogatják, bámulják, aztán kenyeret, esznek, tejet isznak mindnyájan. Ilyenkor valami még ősibb hangulat lebeg át a szűk, szegényes szobám, a biblia hangulata. r Egy asszony a vendéglőben virágot árui. Rátekintünk. Az asszony hervadt. Rátekintünk a virágjára. Az is hervadt. De aztán rátekintünk a kislányára, aki karjába csimpaszkodva kiséri anyját. Ennek az arca rózsa és liliom, szeme nefelejts. Mindenki vesz.egy-egy csokrot. A hervadt asszony csakhamar túlad hervadt virágjain. Ó szépség, te világhataloraa. Kosztolányi Dezső.
