Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)

1935-01-18 / 15. (3567.) szám

<PRX<IAiyvYAGYAR‘HIRLAP 1935 január 18, ybaUk. * Uj tejezeí az amerikai rémregényben A lázadó hatiiorniai iegyencek magukkal hurcolták a legyház egész vezetőségét Véres ostrom az emberrabtók „vára" ellen ■ Háború a bankrabló gengszterekkel San Queníin (KaMfara&a), január 17. Aa itte­ni állami fegyháiziham súlyos zavargásokra. ke­rült sor, anneilymieik során számos fegyenc megszökött és a szökevé­nyek magukkal hurcolták a felügyelő-tanács több magasrangu tagját is. A lázongást a fegyonoek egy kis asopoaitja kezdte meg, letfegyverezték az őröket és beha­toltok a f egyház tanácfikozé-terméibe, amely­ben éppen a félrügyetlő-fcaoács ülésezett. A fegyencek elfogták az intézet igazgatóját és a tanács több tagját, majd a f egy ház autó­ján elrobogtak velük. A fegyihájzigazgatót későbben megtaMIMk az intézet udvarán, eszméletlenül, számos sebbel bodtottan. Az elrabolt magasrangu tisztviselők közül négyen még mindig hiányoznak és bizo­nyos, hogy a fegyencek túszokként tartják őket maguk között Az elraboltak között van Noon, a felügyelő-tanács elnöke Is, aki igen ismert politikus Kaliforniában. A fogölylázadás óriási feltűnést keltett Ame­rikáiban, annál is inkább, miért az ügynek ér­dekes bűnügyi és résziben politikai háttere van. Ugyanis a fegyházban tölti büntetését Tóm Mooney munkásvezér is, akit 18 évvel ezelőtt Ítélték el életfogytig­lani fegyházra, mert a vád szerint részt vett egy bombamerényletben, amelyet egy samfnau.- ciscoi háborús tüntetés résztvevői ellen követ­tek el. Amerikában évek óta fárdadoznak szé­les körök azon, hogy Moooiey ügyében ujrafel­vételt vigyenek keresztül. A mozgalom ered­ményeképpen a legfelső bíróság nemrégiben végzést hozott, amely elrendeli az ujraifefltvételf ebben az ügyben. Lehetségesnek tartják, hogy a lázadók Mooney-t akarták kiszabadítani a íegyházból. A fegyház őrsége és a rendőrség különítmé­nyei páncélautókon és repülőgépeken üldözik a megszökött fegyenc eket.. Egy bandita édes. iyja... N«wyork, január 17. A Florida álamban lé­vő Oiklahamálban tegnap több óráig tartó vé­res tűzharc folyt le a banditák és a rendőrök között. Tizenöt rendőr üldözőbe vette azt a bandát, amely a múlt évben élrafooilta Edward Brerner st.-pouli milliomost ée amelynek veaé- zérét, mint közöltük, nemrégilben agyonlőtték a rendőrök. A gonosztevők egy kastély szerű ryáni lakban torlaszolták el magukat és a rend­őrség körülvette az épületet. A rendőrök könnygázbombákat dobáltak az épületbe, de a heves golyózápor­ban, amelyet a banditáik 'bocsátottak rájuk, Newyork, január 17. Az Miami® áMambatn le­vő Leonoire városban négy bandita betört egy bánik helyiségébe, hogy kirabolja a pénztárt. A bánik hivatalnokai fegyvertüzeléssél fogad­ták a rablókat, mire azok menekülni akartak. Az egyik banditát a bank tisztviselői elfog­ták, mire a három megszökött rabló betört egy közeli gazdaságba, elraboltak egy autót és magukkal hurcolták tuszul a gazda Hát is. Visszatértek a 'banküzlet elé, ismét behatoltak a helyiségbe, kiszabadították társukat, közben agyonlőt­ték a bank pénztárosát és súlyosan megse­besítettek egy banktisztviselőt. Beregszász, január 17. (Saját tudósitónktól.) A maga nemében páratlan házassági vissza­élés foglalkoztatja a ruszánszkói hatóságokat. Koziuk Pál 27 éves akli-i legény négy évvel ezelőtt beleszeretett Poláncsuk Mária nevet- lenfalusi leányba. A leány is szívesen fogadta az udvarlást és a szerelmesek hamarosan el­határozták, hogy házasságra lépnek. Koziuk Pál a romániai Nagyítván született és így sok I költségbe és után,járásiba kér alt volna a házas- j ságkötésihez szükséges okmányokat megsze-j nem tudtak beható Imi arz épületbe. A banditák megkísérelték a kitörést és eközben a rendőrök két banditát agyonlőttek. Ugyan­csak agyonlőtték az egyik gonosztevő édes­anyját is, aki az ostrom alatt egy gépfegy­verből lőtt a rendőrökre. Hatóra! véres küzdelem után megadták miagu­kat a banditák. Anélkül, hogy pénzt rabóltaik voflma, aa élilopott autón elmenekültek. Időköziben megérkezett a rendőrség és a menekülők üldözésére ind/ult. Kint a szabad mezőn mintegy ötven rendőr kö­rűiken'tette a bankrablókat. Szabályos fegyver- harc fejlődött ki a rablók és a rendőrök között, amelynek során egy rendőrt agyonlőttek, több rendőrt pedig súlyosan megsebesítettek a banditák. Csak hosszantartó heves 'harc után sikerült há­rom banditát elfogni, mig a negyedik öngyil­kosságot követett el A gazdálkodó eflmabolt fiát, akit a banditák elrejtettek, épségben meg­találták. rémié. A szerelmes fiatalember úgy segített magáin, hogy Iván nevű bátyjának iratait szerezte be. Irt e végből a máramarosi Luhiban lakó édesanyjának és megkérte, hogy a vele egyijttélő Iván okmányait küldje el. A mit sem sejtő öregasszony postára tette a kért iratokat, Közük Pál aziután elment azokkal a nevetlenfalusi jegyzőhöz és minthogy az esketésen a tanuk igazolták a vőlegény személyazonosságát, a jegyző össze is adta as ifjú párt Boldog egyetértésiben éltek a fiatal házasok^ két gyermekük is született, a kis Vaazil ée NikoLáj. Sokáig titokban maradt volna még Kozjuk Pél „cselekedete**, ha nem akadt volna össze a törvénnyel Iván fivérének „cseleke­dete", miatt. Ivánt valami kihágás miatt a múlt év tavaszán elitélték és a nevében szereplő Közük Pált hívták fel a büntetés kitöltésére. Pál, aki szívesen házasodott a bátyja nevében, kevesebb hajlandóságot mutatott arra, hogy helyette a fogházba menjen, ezért igazolta annak rendje és módja szerint, hogy ő nem Iván, hanem Pál. így derült ki a házasságkötéskor elkövetett csalás. A csaláshoz folyamodó Koziuk Pá! ellen most megindult az eljárás és valószínű, hogy annak során a bíróság meg fogja semmisíteni a nem sa­ját nevében kötött házasságát. A gyermekek is törvénytelenekké válnak és Közük Pálnak, ha továbbra is együtt akar élni feleségével, újból házasságot kell kötnie és törvényesíteni kell két fiacskáját. Hosszú hónapokba és költséges eljárásba fog mindez kerülni. Szerencse, hogy Közük Iván mind­eddig nem nősült mer, különben őt bigámia miatt vonhatnák felelősségre a hatocóínrWr A harmadik kihirdetés után szökött meg a „vőlegény" Nyitra, január 17. (Saját munkatársunk tóh) Hónapokkal ezelőtt Somorja közelében egy tanyáin letelepedett KuuziMik József csehországi származású szélhámos. Kiömlik szemet vetett H. Ilona körayékibélá leányra, akinek édesapja a jómódú gazdák közé tartozik. Beférkőzött a leány bizalmába ée házassági Ígérettel sikerült is neki többszáz koronát kicsalnia. A szélhámos annyira vitte a dolgot, hogy már a templomi kihirdetés is megtörtént és a harmadik kihirdetés után, mikor már ai esküvőre készülődtek, hirtelen eltűnt a fa­luból A leány kezdetben azt hitte, hogy vőlegényé szülőihez utazott Csehországba ée hamarosan vissza tér, ezért nem is tett feljelentést. A „há­zasulandó" férfi azonban nem tért vissza, a dologról tudomást szerzett a csendőreég is és a csendben megindított nyomozás csakhamar ikideritette, hogy Kunzlik már számos hasonló szélhámossá­got követett el és egyéb csalásai miatt ie körözik a hatóság gok. Bümil istájára most felvették ezt az ujtalblb ház-asságszédelgést is. - " ....---Q~—* Vé res tűzharc a bankrablók és rendőrök között Fivére nevében kötött házasságot, de nem akart helyette a fogházba menni A romániai születésű ruszinszkói szerelmes tragikomikus esete KOMOR LÓ A HORTOBÁGY LEGENDÁJA Irta: Móricz Zsigmond (5) — Itt van-e a fiam? — Itt nincs. — Hát hol lehet? — Ki tudja a pusztán, ha valaki elkeve­redett. Távolról fiz üt ki. Annak a fényét meg­látják. — Ahol ég valami... Tán ott van a gyerek. Gyerekek szeretik a tüzet látni. Sárkány számadó tovább lovagol a tűz eránt. Egy szénaasztag ég. Nemsokára kigyúl a közelben álló kis tanyai ház is. Ez már a Hortobágy szélén van, a faluban, meglátják, a harangot félreverik. Tűzoltók futnak a szer­tárba s kirángatják a fecskendőket. Vágtatva mennek a pusztára. Lg az asztag. A lovak nyugtalanok a nyári istállókban. Lg a kis ház. A szalma ropogva repül a tetőről. Égő szalmát kavar a szél. — Hé, a fiám itt van-e? — Nem láttuk a kend fiát. VihaT kezdődik. A tűz úgy vonzza a vihart, mintha csak egyik a másik nélkül nem lehet­ne. Igazán, hisz itt is a villám csapott le az asztagba. Az égen kavarognak a felhők és feketén robognak az égi ménesek. A kanász fekszik disznai mellett, felkél s az eget nézi, ernyős tenyér alól. Sötét felhő húzódik a nap elé. A kondás a disznókat fészerbe hajszolja. Két lő vágtat a falni felé, elszabadulva valami ménesből.. Sötét felhők, a lovak megőrülték és szanaszét vágtatnak a pusztán. Csikós lovagol az esőiben. Ménes zúg, utána a csikó­sok. Nyugtalan marhákat kergetnek a nagy­botos pásztorok. Sárkány számadó kiáltása itt is, ott is: — Láttátok a fiam? — Nem látta senki sem. Gulya rohan a pusztán. A roppant állatok, mint özönvízben az őstenevadak. Egy pásztor a kutyájával sétál az esőiben. Sárkány csikós átvágtat a viharon s hazaér. Egy lovat lel agyonütötte a villám. Kitisztul az ég, ragyognak a maradék fel­hők. Nedves a föld, a fü vidámabban csillog. De a lónak vége. — Nincs itthon a gyerek? Az asszony izgatottan várja az urát, — Gyüjjik mán kend, kész az ebéd. A tanyás nyárson süti a halat. Sárkány gaz­dának nincs kedve az evéshez. Búsul. De azért a halra megjön az ápetitusa. Jó­ízűen falatozik. A felesége megszólal: — Hájjá mám — No. — Evvel a jánnyal baj van... Má muszáj megmondani, mer csak ma vagyok itt kend­del ... Sárkány számadó ránéz a feleségére. Mi baj vóna. Hát máma mindennel baj van? — Mit ugatsz. —1 Nem akar gazdafiúlhoz menni, az a baj. — Nem kérdeztem tttlle. Nem tartozik rá Az az én dógom ... — Nem úgy van a. — Hát hogy?... Te is ellenem vagy? — Én nem vagyok: de a jánynak nem le­het parancsolni. Már nem abba a világba vagyunk ... Ü él vele ... Ü él vele?... hát kivel akar ez élni? Az asszony megfogja az ura kezét s elvezeti a cserény hátához s ott kilépnek a szabadba. A Pista bojtár ott áll a szűrben. Keményen és ridegen. Pipa van az agyarára szorítva. A pipát az ujjával kotorássza s ennyit mond: — Hallod ... — Igen, Pista bácsi... A legény közömbösen dolgozik a pipával. —- Én elvennélek téged. — Igazán? — El én ... De már ekkor a számadó rajta van. — El ám, ha ilyen kódúé fattyúnak nevel­tem vón a jányt. A két ember szembe néz. Az asszony ke­zeit tördeli. A legény szeme megvillan. — Hogy gondolja gazdiuram? —■ Hogy, eba tta? ... így e ... S a cserény oldalából elhőhúz egy botot s nyaka közé vág a legénynek. Ez is lehajlik a földre s felvesz egy másik botol. — így is lehet Azzal a két ember egymásnak esik. Nem nézik hova hull a bot öregebb vége, helyben­hagyják egymást. Mint két bika a páston. Egy bika a mezőn legel, felemeli fejét és elbőgi magát. „ A verekedés vége. A nagy, kormosnyakú bika tovább legel. Férfiak, röstellik a kapott foltokat. Fújnak, kifújják magukat. Az asszony szipákol. — Tán a vásárba ment a gyerek. A számadó nem szél. Lovát elővezeti, s fel­veti magát. Megy a vásár felé. Komoran vág­tat, aztán bandukol Kalapját szemébe ihúzza. Egész élete, minden álma elfoszlott. Fia biciklin akar élni, a lánya nem akar gazdáné lenni. Pedig a pusztai életnek vége ... Azt ő úgy eltervezte már, hogy a jányt bementi a faluba.... Nagygazdánét csinál belőle.... Hajh... Marhát hajtanak a vásár felé. Lovakat visz­nek pásztorok. Ötösével, tízesével. Gulyát hajtanak át a kőhídon. Feltűnik a hortobágyi csárda. A vásár kavarog. Rézíányér. Harmonika. Kintorna és mindenféle zűrzavar. 9. A Koimor Ló vihar után a ménesét szedi rendbe, mikor jönnek jelenteni neki, hogy gyüjjék haza a cserénybe, mert asszony keresi. Az aggastyán megdöbben. Asszony, ötét? Harmincnégy év óta nem kereste asszxxny. Meg se mozdul. Áll. A távolba mered. A pusztái szél muzsikát húz a fülébe. Tisz­tán hallja a lakodami bandát. Lehúnyja sze­mét. Fakó, kicserzett bőre megremeg. Arca vonaglik. Mintha álmodnék, látja a lakodalmi táncot, ahol azt a nótát parancsolta: Hej mert nem a nagy szépségét szerettem, Szegény legény gazdagságot kerestem ........ Lá tja a kis feleségét, ahogy megtorpan és kihúzza magát. Nem szép, de fiatal s az övé... Felnyitja a szemét: semmi sincs itt, csak a rideg puszta. — Ide gyűlhet? — kérdi a bojtár. — Kicsoda? — Az öregasszony. — Felőlem gyühet. Nem néz felé áll és vár. Mint egy köszobor. Az öregasszony közeledik. Lassan, széde- legve. Szemébe húzott kendővel. Mikor már itt van, megáll, egyszerűen, sze­rényen, öreg bánattal: — András. — Ki a? (Folytatása következik.)

Next

/
Thumbnails
Contents