Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)
1935-01-03 / 2. (3554.) szám
XIV. évf. 2. (3554) szám • Csütörtök • 1935 január 3 Előfizetési ár: évente 300, félévre t50, negyed* f ^ < ^ Sierkesitfiség; Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Kó., külföldre: évente 450, A SzIoVQTISZkÓÍ és rUSZÍ7lSzkÓÍ TfiaQUQTSCLQ allc«12, li emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • ** , . . ... * Prága II., Panská ullce 12, HL emelet R képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303-11. Ö • Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. SŰRGÖNYCiM HIRLRP. PRRHR. U1ÉVI RÜGYEK Irta: Jaross Andor A szilveszteri halottaságyon kimúlt év nem tudott nyomtalanul elvonulni a történelem regiszterébe. Súlyos és megrázkódtató események fogják emlékét megőrizni. Sokszor tornyosultak forradalomfelhők, nem egyszer dördültek el orgyilkos fegyverek, reményteljes államférfiak mártírhalála és nem egyszer a háború rémének hihetetlen közelsége tették napjait drámaivá. Bucsuzásakor azonban váratlan ütemben elsimulni látszanak a viharfelhők és itt-ott keresztültör a nap egy-egy sugara, mely olyan felületeket érint, hol eddig hosszú éveken át köd borongott vigaszr tálán ul. Sok, nagy kérdést vetett felszinre 1904 drámai feszültsége, melyek most már higgadtabb légkör zöldasztalánál lesznek letár- gyalhatók és a gyakorlati életbe átvihetők. Nem mondhatjuk, hogy ezek bennünket nem érdekelnek, mert Európa ma olyan, mint a közlekedő edények, melyekben a folyadék szerepét az események játszák, sehol senki nem vonhatja ki magát az események törvényszerűsége alól. Viszont természetesnek találhatja mindenki, hogy bennünket elsősorban az a felület érint, mely legközelebb van hozzánk, mely sorsunkat legközvetlenebbül befolyásolja. A kisebbségi sors felületére is esett az év utolsó nápjain egy szokatlan, a felhőket egy pillanatra megkerülő sugár. Erről akarjuk szerény véleményünket elmondani. Nem lepett meg bennünket a Lidové No- vimyben Oapek Károly tollából megjelent néhány mondat, melyekben az iró a köztársaság elnökével folytatott beszélgetését adja vissza. Mi tudtuk és tudjuk, hogy Masaryk elnöknek megvan a maga emelkedett felfogása sok olyan kérdésben, melyek felett egyes csehszlovák körök élénk harci zaj közben vitatkoznak, mégis szívesen olvastuk azokat a mondatokat, melyeket az iró ád az elnök szájába a kisebbségekről szólva. Szívesen olvastuk főleg azért, mert ezek a mondatok a mi igazságunknak szólnak, ugyanezeket a fogalmakat hasonlóan foglaltuk nem egyszer szóba és sokszor képezték erkölcsi bázisunkat. Nem árt ezeket megismételni, „A mi feladatunk megnyerni a demokratikus köztársaságunk részére a kisebbségeket, melyekkel együtt élünk. Számszerüségük é6 kulturáltságuk minket is, őket is kötelez a demokratikus megegyezésre. A kisebbségekkel való eljárásunkat gyakorlatilag az osztrák-magyar monarchia idején szerzett tapasztalatunk szabja meg: amit mi nem akartunk, hogy mások csináljanak velünk, azt nem fogjuk mi csinálni másoknak." őszintén sajnálni lehet, hogy a csehszlovák politikusok kezdettől fogva nem mindig ezen mondatok erkölcsi értéke alapján csináltak politikát, mert akkor most sokkal könnyebb lenne egy megegyezés befelé. A parlamenti munkában — különösen a gazdaságpolitikai kérdéseknél — a többség rendszerint nem volt tekintettel a kisebbségi érdekál'lagra. A magyar kisebbség nem tudja feledni azt a mellőzést, melyet például a földreformtörvény végrehajtása közben tanúsítottak vele szemben. Hasonló mellőzés érte a magyar kisebbséget más téren is. Amikor pedig a magyarság egyik pártja kereste a megegyezés módját és feltételeit, biztosítékok helyett légies ígéreteket kapott a többségi politikusoktól. Mindez neon rekrimináció részünkről, csupán az elnöki szavak juttatják eszünkbe és szeretnék hLnmi, hogy változni fog a megítélés a magas helyről jött megnyilatkozás nyomán. Majdnem egyidejűén a köztársaság magyarországi követe, Kobr Milos a Prager Taghlatt- nak hosszabb nyilatkozatot adott a csehszlovák—magyar kiegyezés lehetőségéről és rokonszenves hangon bizonyítgatta, hogy egy olyan megegyezés, mint amilyet Németország és Lengyelország kötöttek egymással, ebben a viszonylatban is lehetséges volna. Hozzáfűzi, hogy ebben az esetben nemcsak a gazdasági kérdéseket lehetne kielégítően rendezni, hanem önként megjavulna a csehszlovákiai magyar kisebbség helyzete is. Kobr cikkének nagyobb aktualitást kölcsönöz, hogy vele szinte egyidejűleg jelent meg a bécsi Reichspostban Kánya Kálmán magyar külügyminiszter cikke, melyben kifejezésre juttatja, hogy „Magyarország mindig kész a közvetlen tárgyalásokra". A csehszlovákiai magyarság pártjainak évek óta hangsúlyozott követelése, hogy a köztársaság igyekezzen elsősorban szomszédaival megegyezni, természetes, hogy a magyar kisebbség érdeke elsősorban, hogy a Végre bizonyosság! Laval január 3-án este Rámába utazik Hivatalos jelentés - A sierdai francia minisztertanács eredménye - A római program Laval engedett, vagy Mussolini fogadta el a franciák feltételeit? Pária, január 2. A Quaid d'Orsay szerdán a kora délutáni órákban a következő hivatalos jelentést adta ki: „Az olasz kormány meghívására Laval külügyminiszter csütörtökön, január B^án este 20 óra 30 perckor Rómába utazik, ahol fontos tanácskozásokon vesz részt, amelyek egy része a két állam kérdéseit érinti, másik része az általános politikai helyzetre vonatkozik. Laval utazása azoknak a fontos tárgyalásoknak befejezése lesz, amelyek a közelmúltban diplomáciai utón bonyolódtak le." Laval külügyminiszter három napig marad az olasz fővárosban. A francia miniszterek szerdán délelőtt három óra hosszat tárgyaltak a helyzetről és a külügyminiszter pontosan tájékoztatta kollégáit a francia-olasz tárgyalások állásáról. A minisztertanács után Laval még egyszer fogadta a párisi olasz nagykövetet és ez a találkozás döntő volt a római utazást illetően. Egyelőre nem tudni, vájjon a francia program megváltozott-^ vagy sem. Az utóbbi napok pesszimizmusa után Laval hirtelen elutazásának híre a szenzáció erejével hatott. A tárgyalások állásáról semmi sem szivárgott ki s nem tudni, vájjon Mussolini fogadta-e el Laval feltételeit, vagy Laval engedett-e eredeti elhatározásából. Londonba Flandin is elkíséri Láváit Pári®, január 2. A francia politikai érdeklődés középpontjában még mindig a francia-olasz közeledés és Laval külügyminiszter római utazásának problémája áll. A párisi lapok megál- lapitoták, hogy a Róma és Páris közötti tárgyalások nem haladnak előre. Általános az a benyomás, hogy Laval a közeljövőben nem utazhat Rómába. Néhány lap azt a hirt közli, hogy a tárgyalásokat német manőver zavarta meg. A berlini kormány ugyanis értésére adta Rómának, hogy hajlandó Olaszországgal Ausztria kérdésében külön kiegyezni s igy nincs szükség arra, hogy Olaszország ebben az ügyben magáévá tegye Franciaország álláspontját. A párisi lapok szemére vetik az osztrák kormánynak, hogy idegenkedik az utódállamokkal való kibékülés gondolatától és nehézségeket támaszt a garanciaszerződéssel kapcsolatban. A Petit Párisién pesszimisztiusan nyilatkozik Laval római utazásának tervéről, de megállapítja, hogy az előzetes tárgyalások szívélyes hangnemben folytatódnak. A német birodalmi kormány állítólag közölte Mussolini miniszter- elnökkel, hogy nem hajlandó az osztrák függetlenséget garantáló paktumot aláírni. A legtöbb párisi lappal ellentétben a Paris Soir azt jelenti Rómából, hogy a francia-olasz tárgyalásokban közeledés történt. A gyarmati 89.000 házkutatás, 30.000 politikai letartóztatás Becsben egy év alatt esztendőben s ezek közül 24.000 pozitív eredménnyel zárult. Becs. január 2. Dr. Winter bécsi alpolgármester lapját, az „Aktion"-! ma elkobozták, mert a lap állítólag az államhatalom ellen izgatott. ügyekben és az osztrák kérdésben teljes a megegyezés e lap szerint A döntő minisztertanács Páris, január 2. A francia mini®ztertanác® szerdán délelőtt a köztársasági elnök elnöklete alatt ülést tartott. A napirenden főleg külpolitikai kérdések szerepeltek, igy a Saar-kérdés, továbbá Laval küszöbönálló római és londoni utazása. A minisztertanácson megállapodtak e két utazás időpontjáról. Láváit Londonba Flandin miniszterelnök is elkíséri. A legtöbb lap nem tartja valószínűnek, hogy Laval még e hét folyamán Rómába utazik, egyedül az Oeuvre ir arról, hogy az ut a közeli napokban aktuális. A Petit Párisién szerint Mussolini követeli, hogy az osztrák függetlenséget garantáló paktumot Lengyelország is aláírja. Masaink elnök uféve Prága, január 2. A köztársasági elnöknél a szokásos újévi üdvözletek az idén nem voltak hivatalos jellegijeik, hanem inkább barátságos beszélgetések formájában folytak le. — Újév napján délelőtt 11 órakor érkezett La- nába Koeh német követ, a diplomáciai kar doyenje és a diplomáciai kar nevében kifejezte Szerencsekivánatait Masaryk elnöknek. Az elnök féütizenikettőkor a nemzetgyűlés és a kormány képviselőit, Stanek és Soukop házelnö- kötoet és Malypetr miniszterelnököt fogadta, akik tartós egészséget kívántak neki és örömüket fejezték ki betegségéből való fölgyógyulása Kilőtt. Tkenkét érakor a hadsereg képviselői, Bradács nemzetvédelmi miniszter, Syrovy hadseregfelügyelő és Krejcsi vezérkari főnök jelentek meg az elnöknél. Az elnök a látogatókat dolgozószobájában fogadta s a kihallgatásokon Sárnál kancellár is jelen volt. Az első lánai gratuláns Maixner egyetemi tanár volt, Masaryk elnök háziorvosa. Maixner nagyon kedvezőnek jelezte az elnök egészségi áÜ&potáA Becs, február 2. A Reichspost újévi számában Skubl rendőrelnök megállapítja, hogy az elmúlt év egyike volt az osztrák rendőrség története legsúlyosabb éveinek. 1934 március 31 és julius 31 között a rendőrség több mint j 30 000 embert tartóztatott le. A házkutatások száma egyedül Becsben 89.000 volt az elmúlt]
