Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)

1935-01-15 / 12. (3564.) Második kiadás

5 1935 január 15, kedd, Európa ránehezedik egymillió emberre lltögtörfóndmi pillanatok SaorbrQckenben Négyszázhuszonhárom újságíró munkába áll « ■ Az alibi-kampó&keresztesek A földalatti agitáció « ■ A Saar~vidéh elbúcsúzik az olcsóságtól ■ ■ Ünnep és lelkesedés mindenfelé Kiküldött munkatársunk riportja — S a a r b r ü c k © ti, január 13. A népszavazás előtti napon óriási hóvihar tombolt Saarbrü- ckemben, az újságírók nem kis kétségbeesé­sére. A kirándulások elmaradtak. Csak a leg­merészebbek szálltak be megrendelt autóik­ba, hogy bekalandozjzáik a vidéket, vagy el­menjenek a közelii határokra a hegyeken égő „Hitler-tüzeket44 nézni. A hó ieihütette Göbbeis lángjait, a határok kivilágításából nem lett semmi. — De a négy százhuszónkét külföldi újságíró (ennyi külön igazolványt adott ki a kor­mánybizottság az itÜévő tudósítóknak, nem számítva a több száz fotográfust, mo z iope rá­tört, álhirlapirót) nem esett kétségbe, s az „Exoelisior44 szálló kávéházáiban, a h’ir és rémki rtőzasdén annál élénkebb élet uralko­dott. A vezietiőszenepet a franciák vitték. Minél kevesebbet járhattak a vidéken, annál több ^hir“ keletkezett a kávéháziban. Franciaország „visszavonni, hogy jobban tagozhasson" Csodálkozva kérdettem az egyik francia pénzen élő saarbrückena lap szerkesztőjét, hogy mi a magyarázata a francia politika vá­ratlan dés in téréssé ment-jártak a Saar-vidék- kefl kapcsolatban. Föladták a harcot? Csende­sen visziav emuinak? — Van egy francia mondás, — válaszolt mo­solyogva a szerkesztő, — amely megmagya­rázza a helyzetet: „Se retirer pour mieux Sau­lért4 Visszahúzódni, hegy jobban ugorhassunk. ■®z a francia politika réigl alapelve. így volt a Mamesnáfl, Így volt 1920-ban Varsónál, aimi- .kor Weygand -maga után csalta a vörös had­seregei, hogy döntő csapást mérjen rá. Most is igv Lesz. Párás magatartását, mint ismere­tes, a népszavazás százalékarányától teszi függővé'. • A. versaiHesi szerződés Saar-statutuma le­hetővé feszi a Saair-vidék felosztását. S később jönnek a pénzügyi tranzakciók. Á bányák átadásai. A frank beváltása. A drágu­lás ezen a vidéken. A francia ágyugyárak ren­deléseinek megszűnése. A munkanélküliség. A szavazás eredményének kritikája után megláthatjuk, mennyiben helytálló a saarvi- dékii szeparatista, véleménye. Olcsóság, eldorédó Elvitathatatlan, hogy a franciák igyekezték gazdaságilag eldorádóvá változtatni a népszó váz ás területiét. A francia valuta ellenére itt minden ol­csóbb, mint Franciaországban. S minden kapható. A németek elárasztották áruikkal a területet, mélyen leszállított áron a franciák is. Példa: a német cigaretta, aimi a birodalomban öt pfennigbe kerül, itt tíz oem- fímes. A francia cigaretta Párisban üzenő' centimé®, itt tíz. 6—8 frankért olyan menü! kapni, miint sehol máshol (természetesen a népszavazás napjainak konjunktúrájában a? árak hirtelen felszöktek.) Francia haliak és rá­kok épugy kaphatók, miint a legválogatottabl német, különlegességek: két birodalom kényeztette a kis területe*. rA francia hadsereg nagy megrendelésekké’ látta el í francia érdéikeltségü gyárakat, a né­met hadsereg RőchÜrgéket — ennék mosl ■ vége lesz. Hiába, a gazdasági helyzet egyediül meri' mértékadó. A francia frank bizonyára jobb valuta, mint a német, a saarvidélnek mégis eldobják ma­guktól. Vannak nagyobb hatalmiak. Az utolsó saarvj- déki tudja, liO'gy gazdaságilag rosszabb lesz 3 helyzete a birodalomban, — legalább átimeue- itileg — mégis odaszavaiz. Alihi-kampóskeresztesek A kocka abban a pillanatban eldőlt, amint a Hitler-párti ..Deutsche Front*4 el tudta hitetni a lakossággal, hogy a Saar- vid.ék föltétlenül visszakerül Németország­hoz, £• a iTOoclafltsták és a kcwnmwiinístálk ,^Eínlbeif»­frontja“ maga sem ál;li tóttá, hogy győam fog, csak „minél erősebb ellenzéket kíván egyesí­teni Hitler morális diszikreditálásáira-44 Lélek­tanilag helytelen cselekedet volt ez az ellen­zék részéről Mert megijesztette a bizonytala­nokat. Mindenki igyekezett minél világosab­ban kifejezni, hogy Hitler-párti (ha belsejé­ben máskép gondolkodott is), mert — mit le­het tudni, — ha a „német front,4 győz, jó alibit bizonyítani. Az uccák hirtelen tele lettek Hitler-'köszönté­sekkel, az üzletek kirakatai „titkos41 jelvé­nyekkel, a családok zászlókat vásároltak. Ha a status quo győz, senki nem veszi zokon, hogy előbb Hitler-párti volt valaki. Ha Hitler győz, jaj annak, aki ellene volt. S ezért lett a város külső képe már a szava­zás előtt kampóskeresztes. Csupa alibi-kaauipóskereSzt, de az erkölcsi és propagamdisztikius hatása en­nek az egyöntetűségnek óriási volt, még ha a nagy „heil“-ezés nem is mindig őszinte. Földalatti kommunista agitáció Az Egységes Front (szocialisták, kommunis­táik, a katolikusok ©gyrés®©, liberálisok, de­mokraták) nem reméltek győzelmet- Miért : agitáltak mégis oly féktelenül, többnyire ti­tokban (mert nyíltan senki nem mert hozzá­juk állni, éppen a Hátler-győzelemtől való fé­lelemben), s oly halálraszántan ? Beszéltem egy Parisból idejött német kommunista emi­gráns agitátorral. Két napja nem evett a sok munkától. Nem aludt, annyira ideges volt, hogy egy percig sem tudott nyugodtan ülni. Beesett, fakó arcán az elkeseredett szívósság jelei. — Tizeinkét tűét előtt rendeltek ide. Azóta jóformán szaikadatlanmil dolgozunk- Tizenkét hét ellőtt még alig volt. hiive a status quomak, mindenki magától értetődőnek vette a Német­országhoz való visszatérést- A Német Front 98 százalékát egyesítette a lakosságnak. Ma sokezer hívünk van. Nem bízunk a győzelem- bein, de ha 20—25—30 szálakéíkot kapunk, az is elég. A célunk az. hogy Hitler tekintélyéi; erköl­csileg aláássuk ezzel, ami többet ér, mint a közvetlen győzelem. Elvégre három év előtt a Saar-vidék lakos­ságának 99 százaléka Németország mellett sza­vazott volna. Milyen fényt vett Hitlerre, ha ma jóval kevesebb! A „Blockwarfc** munkája Az Egységes Front ily szomorúan vigaszta­lódik. S panaszkodik a terror miatt. A nemzeti Bágyadt, levert, dolgozni képtelen egyéneknél reggel éhgyomorra egy pohár természetes „Ferenc József" keserüviz a bélmozgást csakhamar megélénkíti, az emésztőcsatornában összegyűlt salakot kiüríti, a vérkerin­gést szabaddá teszi és a gondolkodó és munkaképességet emeli. Beható kórházi kísérletek folyamán bebizo­nyult, hogy a Ferenc József viz gyo­morsavas szellemi munkásoknál, neu- raszténiás embereknél és beteges­kedő asszonyoknál is rendkívül jóté­kony hatást fejt ki, R Ferenc József keserüviz gyógyszertárakban, drogé­riákban és füszerüzletekben kapható. szocialisták mindenkit figyelmeik. S minden - kinteik azt suttogják: „Majd tizenharmadika irtán." Áidíóiag kétezer SS-legény volt Saarbrü­ekenb&n polgári ruhában a szavazás ©lőtt Minden háztömbnek külön nemzeti szocialista bizalmija vám, a félelmetes „Blo©kwarta; aki naponta ellenőrzi a lakókat. AM szociális- iá újságokat fogad el. annál azonnal becsen­get . Seniimi mást, csak kezének lapos oldalá­val], hároimőizotr rávág a csengőire és elmegy. Magam láttám egy asszonyt, aki a alkati®* leütő csengetés után a szocialista újsággal kirohant az uceára s oH darabokra tépte... Készülődés az ünnepre Az Egységes Ft ont terrornak nevezte ezt. Az ©1 lonziék küLömben elismeri, hogy Göbbeis munkája tökéletes. A pénz nem játszott sze­repet. Hatvainoddalias lepedőnagyságu újságo­kat osztogattak aiz uccáko-n a Deutsche Front híved. A négy színnyomású plakátok külömvo- nattal érkeztek Berlinből. Az Egységes Front hívei plakátjaikat Nan- evban nyomatták. Saarbniekemben egyetlen nyomda sem vállalta. Külön vonattal érkeztek a zászlók, a girlan­dok, a fenyőágak, a mécsesek, A birodalom­ban valószínűleg egész erdőt lek 0pasat ott a k, hogy elég legyen a fenyőgafly. Estémként az asszonyok fölpakkolva zászlókkal és egyéb diszitőezerekkel kivonultak a városiból ottho­SZÉP LAKÁSOKAT BERBEAD közvetlenül a háztulajdonos. Felvilágosítások: FLÓRA PENZIÓ, Prága XII., Fochova ízt. naikba. A kormánybizottság megtiltotta, hogy a kirakatokba német jelvényeket és zászlókat tegyenek. Mégis ott voltak — bebugyolálva. Mindenki tudta, hogy a fehér papirha csavart zászló Hitler-zászló. „A kirakatba temini a Hit­ler jelvényeket tilos, de megvásárolni őket sza­bad.44 Ilyen és hasonló feliratok lógtak az üz­letek ajtajaiiban. Lelkesedni, lelkesedni... A várost jóelő.re féldiszitették. Mulatságos volt nézni a szavazás előtti na­pokban, ahogy száz és ezer ember kalapált, szögezett, kötözött a házak frontjain. Zászlórudak, zöldguir lan dók, villanykörte-so­rok jelentek meg mindenfelé — csak éppen a szin hiányzott, belőlük. Nem látszott, hogy kinek szóltak. Akárkinek, — az ünnep meglesz. A német ember lelkesedni akar, ünnepelni, s mint ala­pos polgár, jóelőre elkészít mindent az ünnep­lésre, anélkül, hogy tudta volna, kiinek fog szólná. Az uccán filmtankok cirkálnak,.. A Saar-szavazás nem a kis terület belligy© volt, hanem világpolitika. Ez alaposan meg­látszott a január tizenharmadikát megelőző napokon- ,.v. . A világérd eklődés és a világnyomás látható jel© a sokszáz újságíró volt, aki tábort ütött Saarbrückenben. Ők vették át a kommandót. S ha már itt voltak, szenzáció­kat akartak, semmi sem volt elég számúikra, elég „v ilágjel entőségü14. Néha mintha minden kizárólag az 5 üzleti érdekeik miatt történt volna. Mintha tüntetés, összecsapás, izgalom számuk­ra létezne, e nem ők vannak az eseményekért, hanem az események érettük. Reggelente el- | lepték a várost. j A kora reggeli óráktól hata lm as film au tók cirkáltak az uocákon, I keresitek, kutattak, s lecsaptak a legapróbb j eséiményekre. A. külföldről jött szavazók meg- ; érkezésekor ők provokálták a tüntetéseket- Jókor fölálltak az állomás elé, moustre-felve- i vőgépeikkel, óriási tömegükkel. Nem csoda, ha kiváncsiak verődtek össze, s csakhamar megjelent a rendőrség is. Nem a nép nyug- laűamkodott, az újságírók igyekezték nyugtala- nitani a népet különféle kombinációkkal, hogy legyen mit jelenteniük. A Saair-vidék békés polgárait. Európa va­dította meg. Az újságírók. A tüntetéseik, az események, az izgalmak iparrá váltak. A Saar-vidék most az „események44 Yellostone-parkjiáivá, ahol kellett valaminek történnie. Mert miiért volna különben itt az ötszáz új­ságíró? S mivel elégítenék ki fél Európa fel­csigázott érdeklődését? Olyan ez .már, mint a bürokrácia kinövése, ahol nem a hivatalnok van a közönségért, hanem a közönség a hivatal­nokért, hogy a hivatalnoknak legyen miből élnie. Az esemény a-z újságírókért van. Eíz is egy kínos apró megfigyelés a Saar- vidéki népszavazás idejéből­Szvatkó Pál. ÉRDEKES KÉP A VASÁR NAPI NÉPSZAVAZÁSRÓL. Egy béna nseseny tolókocsiján járul * soaivtaxáuma élé.

Next

/
Thumbnails
Contents