Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)

1935-01-13 / 11. (3563.) szám

IMS január 18, wámp. T>RAGM/'v>A&yARH 1 KliÁP Egy éjszaka alatt megfiatalodva! Steplök, Döratkák, pattanások, barna foltok, orrvörösség, nagy pórusok, ráncok úregitik arcát. A Keleti AJma-hámlasztókura nyom­talanul eltávolít minden szépség* bibét. Meg fogják Önt csodáim, mert bőre fiatalosan friss és tiszta lesz. Ara 7 Kü, kettős kuracsoma- golásban 11 Kö. Aki ezt a fürde­tést kivágja és megrendelésével 3 napon belát beküldi a kis cso­magolás rendelésénél 20*/o, a nagy csomagolás rendelésénél pedig 30°/o-os árkedvezményben része­sül. Kérem közölni, vájjon bőre zsíros vagy száraz Dr. Kömény Miklós, Kooice l. Postfach 300/E. Szlovenszkó szokottnál kissé bővebbre hagyják, ezáltal foluzezerüeti hatrak. A kooniplikáit hajított uj­jak vagy sűrűn beránoolt, bő ujjak helyett in­kább a kimonó- és raglámujj változatokat al­kalmazzák. A ezoknyarés^eknél ügyelnek ar­ra, hogy meglegyen a kellő bőségük és no le­gyenek kimondottan teethezállóak. Ezért a lüegtöbb fiatal leány délutáni ruháját prineessz szabású aljréeszeJ dolgozzák. Mint díszítés első helyein, a fehér csipke- vagy organdi-gallérok és mauzfcetták szerepelnek. Nagyon bájosak a tüllcsipkéből összeállított pellearirgalérok. Az estélyi ruháknál he az egyszerű és teá- íiyot megoldásokra, helyezik a lösulyt. Az anyagok közül a nem feltűnő és lenge kelmé­ket dolgozzák fel. A fémszöveteket, brokáto­kat és arannyal vagy ezüsttel átszövött di­vat-anyagokat fiatal leányok estélyi ruhái szá­mára nem alkalmazzák. A legbájosabb model­leket ta.ftíból, orépe szaténból, georgettéből, eo- lyemszálaibka.! beszövött organdiból, csipkéből és tüllből készítik. Mint színek természetesen csakis a halvány árnyalatok jönnek tekintetbe. Elsősorban a fehér, amely a fiatal, elsöbalozó leányok tra- dicdanáfós száné. Utána a sárgás-fehér, az úgy­nevezett etefántcsontszin vezet. Ezt az árnya- Stfot Vionet tette ismét divatossá. A legszebb fiatal leány estélyi ruháit élefántcsonts/énü arl?' «7,atinbóí vagy tüBből készíti. A díszítést borálipiros spinben tartja Egyik tűiből dolgo­zott fiatalieány-toalettjét a biedermever-ruhák min tájira, tüllell bevont, szűk taít derékkal és It-.zatoean széleeedő tilt fodrokkal díszített, falt szoknyával készítette. Az ovális kivágást két sor sűrűn húzott tüld fodorral szegélyezte. A bal vállat és a derék jobb oldalát nagy cso­kor korállszinü kamélia-csokor díszítette. A Seheliletszerüeo könryed toalettet viselő ma.11- nequln a toalett kiegészítéseképpen koránból összeállított karkötőkét, korall színű rövid peb tóritHbelépőt, koráHszimi cipőket és kézitáskát hordott. A fiatalleány-estélyiruhak színskáláját a tó- zsaezinü, világoskék, halványsárga és almazöld árnyalatok egészítik ki. A legsötétebb engedé­lyezett árnyalat a buzakék lehet. Molyneux ,,Noir et rose“ estélyiruharevüjén túlsúlyban a rózsaszínű fiatalleány-táncrukák szerepelnek. Tipikus 1935-ös fiatalleány-modeli volt egy rózsaszínű m üsse Un táncruiha, amely­nek szűk felsőrészét két húzott fodorral ezegé- lyezefct — elöl keresztezett s hátul csokorba kötött fisü díszítette. A szoknya nagyon sűrűn Táncolt volt és térdtől lefelé — 15—15 centi­mé teres távolságokban — két keskeny húzott forloT alkotta a díszítést. Egy másik, rózsaszí­nű alapon, elmosódott fekete virágokkal! min­tázott modelljét, fekete bársonyszalag-szegé- íyezéssel és organdira dolgozott nagy pnffoe ujjakkal dolgozta. A fiatal!eány-estélyiruhák .jellemző sajátsá­ga, hogy mind szűk derékkal, kis kivágással, váltakat kissé megszélesitő ujjakkal, vállf od­rokkal vagy gallérokkal és bő gloknis vagy húzott szoknyákkal készülne. Mint díszítés a frdrAiV a kétoldaít huzott rücsök divatosak. A fiatalos virágdíszt a vállaikra, a derék egyik tékáéira, vagy a hátkivágás aljára helyezik el. A fiatal leányok belépőjét túlnyom órészben a rövid körpeHerin pótolja. A kabátszerü be­lépők is csak alig derékon akiiig órőek és straesz-c'Orabökkal díszítve, bő puffos ujjakkal készülnek. A fiatal bálozók estélyi frizurája is igen egy­szerű. Mint díszítés, strassz-diadómek helyett csak docens gyöngyfűzés, vagy az egyszerű szalag: kötés és a virágok divatosak. RADVÁNYI MAGDA. Nagy az elszegényedés, de nincs végzetes nyomor Makó híres hagymatermő vidékén Angliában talál piacot a makói hagyma és az akasztott puly­ka ■ Tavaly még a Marosba öntötték az eladhatatlan hagy­mát, az idén már emelkednek az árak és bizakodó a hangulat Makó, január hó. A legtöbb ember csak Jeruzsálemmel kapcsolatban hallotta emleget­ni Makót. Makó keresztesvitéz, aki Jeruzsá­lembe indult, mélyen elaludt a hajón és már Raguzában azt hitte, hogy a Szentföldre ér­kezett. Kacagó társai világosították föl, hogy Makó vitéz még nagyon messze van Jeruzsá­lemtől. A legendás anekdóta jut mindenkinek eszébe, aki makói emberrel találkozik. Ez­után a hagyma kerül szóba és legfeljebb a vásárhelyi ember jegyzi meg még tréfásan: „Makóra, ha rossz vagy, Tarra, ha kopasz vagy.44 Egyebet alig tud az idegen a Na gy­űli öld ön fekvő negyvenezer lakosú és igen szorgalmas népti városról Mióta a. gazdasági válság ráfeküdt m egész i világra, főképpen az agrárorszáigokra. az a-g- rárpolitikusok egyhangúlag sürgetik a mező-: gazdaság belterjessé tételét. A gabonát or öle­lés helyett a réti gazdálkodás, a kerti vetemé- nyek és az ipari növények termelése érdeké­ben fejtenek ki agitációt és ezenkívül a ba­romfitenyésztést propagálják. Ha ezeknek az agrárpolitikusoknak igazuk volna, úgy Makó város és környéke egyike volna a világ leg­gazdagabb és legmegeíégedettebb vidékeinek. \ Makó és környéke ugyanis a kisbirtok és a belterjes gazdálkodás tipikus hazája. A Csanádi püspök ötezer holdas és a. Blae- koviefo'-uradalom háromezer holdam birtokát, kivéve Mackó közel negyvenezer holdas határában száz holdnál nagyobb birtokok alig talál­hatók. 'Makó,' Apátfalva, Rirálybégyes, Fitvu.ro- ót Magyarcsapád határúban-serény kisgazdák é'-j nek, főfoglalkozásuk a kertészkedés és a ba­romfi tenyésztés. A termelés intenzitását ötezer hold vöröshagyma, ezer hold fok­hagyma, óriási mennyiségű dinnye, ananászeper és. zöldség termelése mutatja és mégis: a Maikó- vidéki gazda is tele van bajjal, keserűséggel.; A hagyma árának katasztrofális zuhanása, az J egyre növekvő adósság bajba sodorta ezt a j rendkívül szorgalmas népet is. Az itteni föld- j művesek évszázadok óta belterjes, sok munkát igény- j lő gazdálkodást űznek. Száz év előtt- még hatalmas saőlőkortek fog­lalták el a határ nagyobb részét és Makó bora és gyümölcse gazdag piacra talált mindenhol, j Mikor a gabonatermelés gazdaságosnak mutat-1 kozott, a szőlők itt is a búzatábláknak adtak í helyet, de csak rövid időre, mert a nyolcvanas években bekövetkező mező- j gazdasági válság uj termelési ágra, a ma . is divó hagyma- és zöldségtermelésre szo­rította a MaJkó-vidéki földműves népet. V hagyma jó megélhetést biztosított, ha egyik évben nem volt ára, a következő év bőségesen kárpótolta a termelőket. Még hat évvel ez­előtt is elegendő volt három hold bérlet a meg­élhetésre, sőt. kisebb luxusigények kielégítésére is. A há­rom holdon két vagon hagyma termett, ára pedig métermázsánként busz-negyven pengő között mozgott. A nehéz munkát szívesen vé­gezték a makói magyarok, kora tavasztól ké­ső ősziig napi tizennyolc óráit dolgoztak, de jól megéltek és télire nem volt gond juk. Ma. azon­ban más a helyzet Ma két-három pengő egy méterma zsa vöröshagyma ára és még igy is nehéz eladni Rengeteg hagyma várja a jobb árakat és vevőket. Az egykor gazdag kertészekből proletárok lettek, a gazdasági krízis megebénitorta Makó hajdan számottevő gazdasági erejét. Erről panaszkodik az a makói polgár is, aki egy fokihagyma-m intacsoko rra! a hóna alatt hiába várja a vevőt a piacon. Szomorúan mondja el, hogy valamikor százhúsz pengő volt a fokhagy­ma ára, tavaly ennek tizedrészére, tizenkét pengőre esett Igaz, bőgj' az idén már har­minc pengőre emelkedett a fokhagyma ára, de nagyon nehéz eladni. Elmondja, hegy az elmúlt években több mint ezer vagon hagy­mát öntöttek a Marosba, mert nem tudták eladni Szerda a hetipiac napja. Hetenként három­szor gyűlik itt egybe a. város és a környék né­pe. hogy portékáin túladjon. Nyáron Jiuuy \ uborka és főzelékfélék foglalják cl a tágas teret, most karácsony körül csak zöldség-, tök- é& káposzta,halmok várják a vevőket. A gyümölcspiacon a naspolya a főcikk, talán se hol a világon nem terem annyi naspolya, mint Makó környékén. A ezinhá® tá ján van a, ka- ovérpiae és a baromfivásár. Hatábnas tizkilós fehérkenyerek i cserélnek itt gazdát, s a vásárosok buzgón nye- ,'k a házieütésü lepényt. A lacikonyha, illata kiséri az érdeklődőt a pulykák, -libák, kacsák és csirkék tálbora. felé, ahol még ma is elég élénk forgalom van- A külföldi bevásárlók szorgalmasan veszik a pulykát, a gyöngytyu- kot és este teherautókon szállítják Budapest­re. onnan pedig Angliába. A pulykát akasztással ölik meg, mert csak igy, vérteleniil lehet exportálni. ! Lábánál fogva akasztják föl az élő állatot, egy I ügyes legény megrántja a nyakát, mire az ál- • lat vére a nyakába és fejébe tódul és igy a ! mellhúsa, fehér marad, anélkül, hogy vérét, | vennék. A nagykitérjodéeu városra rányomta bélye­gét a lakosok foglalkozása. A megyeház $tj- | lusce épülete messze kimagaslik az alföldi kis- | város alacsony házai közül A/, épület, előtt I park. a parkban $zobor készül. Návay Lajos ! szobra, aki a, vármegye egykori alispánja, ké- fsőbb pedig, mint ismeretes, a képviselő-ház el­nöke volt. akit a Lenin-fiuk gyilkc’tak meg ' 1919 áprilisában Kiskunfélegyházáin \ szln- j ház előtt Kossuth-szobor. a városháza előtt j a hősök emlékműve áll. i A hegyvidéki embert meglepi a rengeteg artézi kút Minden uccuban van egy-egy kifolyó és sok­szor egy kút vizét egész uccasorök házain is átvezetik. A viz súlyos problémája a Nagy-al­földnek. bt.ven évvel ezelőtt Nagy János vá­sárhelyi párásztnábob, akitől az iskolára kér­tek hozzájárulást, inkább artézi kutat, futa­tott a községben, azt mondván, hogy az iskola már sok ember fejét megzavarta., de a tiszta viz még soha. A nagy7 olcsóság következtében alig érez­hető a szociális nyomor. A nép megélhetése az év háromnegyed részé­ben nem okoz gondot, csak a tél keserves sx egészen elesettek számára. A magyar kormány inségm unkákká! segít a bajon, a váron nép­konyhákat tart fenn ée eredményes szociális tevékenységet fejt ki az egész táread&kxm. A makói hagyma ma elsősorban Angliá­ban talál piacot, eddig már többszáz vagont exportáltak ebbe az országba. A kertceztáxsada.Iom elszegényedése még min­dig nagy gondot okoz a vármegye vezetőségé­nek. Éppen küldöttség indul a városházára, hogy a külföldi szabadtereskedelem viesza­áütitását szorgalmazza. Ez a. világprobléma gyötri a Nagy alföld magyar kertészeit is. De úgy Iátezik, ezért a baj mégsem olyan komoly- mint másutt. A gyalogjárón — ősi joga ez a makóiaknak — egy asszony talicskát tol. A talicskában édesen alszik egy négy-ötéves kertészgyerek. A gyermek mellett, óriási fehér kenyér fekszik, az asözouy siet-, a kenyér 'lecsú­szik a gyermekre, az felébred és sírni kezd. Az anyja leszel egy szeletet a fehér kenyértömb- böl, azt, adja oda fiának, hogy elcsititsa. A gyerek apró fogai megcsillannak, mohón rág­ják a kenyeret. Az illatos kenyér ropogós, édes héja csakhamar álomba ringatja az apró­ságot­BÉCSY BERTALAN. STÍagyar asszony lapja a ItaauaMz&mi Rendelje meg a P. M. H. kiadóhivatalában Ara egész évre 36 K, számonként 3.50 K Zl’T.FnrTFK * li, K. F. előfizető, Szepsi. Ecetének elbírálásánál egyedül mértékadó az 1924. évi október 9-én kelt. 221. számú, az alkuim azért ak betegség, rokkant­ság és aggkor! biztosításáról szóló törvény 2. §-á- nak 1. bekezdése, amely az 1934—112. számú kor­mányrendelet, szövegezésében igy hangzik: „Biz­tosításra köteles az, aki a ('sehszlcrrák közlám- eágban szerződéses munka, szolgálati, vagy ká­noné (volontör, gyakornoki) viszony alapján nnim- kát vagy szolgálatot végez. A szülök üzemében (gazdaságában) együttdolgozó gyermekek tevé- kenyeégo önmagában szerződéses mfunkaAníszonyt nem alapoz meg.44 E törvény 5. §-u felsorolja a, betesgbiiztosótá* alá nem tartozó személyeket- Saj­nos, ezek között, nem szerepel „irgalomból44 felvett, rokon, vagy más hasonló kategória. Amennyiben agy véli, hogy u loetegbiztositó pénztár batároza.- Ul önre nézve sérelmes, ügy a fellebbezések során art kell bizonyitanöa, hogy a kislány s Ön között nincs szerződéses miunka,,v%zony, hanem va,Lírai más oly viszony, amely búztoedtáeá kötelezetteégeí nem alapoz meg. Megjegyezzük, hogy önmagában az a tény, hogy a munkaviszony nmce Írásba fog­lalva, vagy hogy nincs kikötve készpénzfizetés, a szerződéses szolgálati, vagy munka-viszony nem- létezését még nem bizonyítja, ön azt írja-, hogy ez ügyben már hivatalosan kihallgatták, de nem köz­li, hegy milyen álláspontra helyezkedett éppen a legfontosabb kérdésben, a leány s ön között levő viszony meghatározásában. Ezen fordul ugyanis minden. Fellebbezését az országos hivatalhoz vi­heti s annak kedvezőtlen döntése ellen panaszt adhat, be a legfelső közigazgatási bírósághoz. Ta­lán jó vohia azt érvényesíteni, hogy családtag­ról van szó, vagy azt, hogy Ön a leányt kizárólag felebarát! szeretőiből látja el e tőle semmi munkát, nem követel meg, vagyis a leány Önnek ee szerző- déses, se más munkát nem végez. Megleckéztetni a betegsegélyzőt az adott esetben nehéz, mert hi­szen nagyon érdekes eM jelentőségű kérdésről van szó, vagy legalább i$ lehet ilyet csinálni, amely még a legfelső közigazgatási bíróság öt­tagú tanácsának is fejtörést adhart. Lacika bicskát farag. Égy mély gondolatnak kezdetleges, — helyesírási hibáktól sem ment, — kínnal faragott versben való feldolgozása. Lea. Beküldött- öt, versét fögyeiemmel elolvás­tuk. Van bennük valami, amiből sejteni lehel hogy lenn© tehetsége, de ez nem elég ahhoz, hogy „verned14 élvezhetőek ée közölhetők legyenek. Azért tettem idézőjelbe a „vense-iM, mert az, hogy a mondatait, melyek ötletszerűen születnek, egjuiás; alá és nem egymás mellé írja, még nem versírás. És az, hogy divatos szólamokat- hord össze-, logi­kátlan vererendben, lehetőleg egymással e-llenb mondva-, még nem költemény. Igyekezzék mondo- nirvalójéfc egy köziponti gondolatra koncentrálni a-zt természetesen, minden aftéktáció néHiü], logiku­san kife;jte-m, e akkor talán jobban sikerül elmon­dania, amit szereim© Hogy gondo'latai maguk sem őszinték, e nem is az írójuk átéroett. eszmei, iga­zolja az, hogy minden verse más, egymáseal el- lemtétee szólatmokkai játszik. Háborús karácsony. 20 évvel születésük után még » bekflüdöttaél jobb versek is elkopnak, líiegfakul- nak. A maga idejében, megható lehetett a gondo­la,^ aktuálissá osak az tehetné, aki az eredetit irta. AJa. Két „verse44 őszintén szólva rossz ma­gyarsággal megírt üres klapancia. A na,hadak arai­ról irt értekezé&e alá még a- középiskolában ás, legjobb esetben írnék. Az első hó témáját eokan megénekelték, tgj7 ma ­ga a tárgy is kopott- Ha nem tud a minden évben visszatérő apró szenzációhoz uj gondolatot asszo­ciálni igazán kár versét ima róla, pláne ilyen ós­di formában. Válaszúton, — Elesett idill kiskapuban, — Hat­vanéves dühödt szőDökapások. —Tudja, mi ai a „halandzsa14? — A beküldött három verne tipikus példája az érteknotleo zagyvaságna-k.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents