Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)

1935-01-13 / 11. (3563.) szám

10

!»■-' .jgBBWBHniilWMWW

T>nA:GAiA\AGtAi>HimiAr*

1935 január 13. vasárnap.

vIZUMOT (magyart, románt, lengyelt, bolgárt) igen t. előfizetőinknek és olvasóinknak gyorsan és megbízhatóan megszeret pozsonyi kiadóhivatalunk: Bratislava, Lő- rinckapn-ucca 17. II. (Central Passage). Ilyen útlevelek meghosszabbítását is vállaljuk. A többi országba szóló vízumot és meghosszabbítást prágai kiadóhivatalunk eszközli: Praha, II. Pailská ul. 12. III.

Hmé&eU

Január 17.

Balonyou cl. e. 10-kor a magyar nemzeti párt cáiiízközi körzeti gyűlése Jaross A., Fiissy K., Koczor Gy., Varecha J. és Méhes R. részvételével. ------o----Pa

lotai Emis:

Fohász

Engedd, hogy felnőtt vágyak ne űzzenek ne takarják el szemem forró ködök lázak hintáján tüzes körökbe ne lendíts és ne sikítsanak veszett ördögök belőlem, hisz uj hangot úgysem adhatok én békét szeretnék, csendet mindörökre tégy jót velem, hogy minden kemény rögre hajthassam fejem lábadozás nélkül.

Engedd, hogy virágszint kapjanak a dolgok a lényük halk légyért és boldog s a legholtabb perc is gondolatot érjen és minden időben és minden térben őrizzük magunkban a gyermekembert mint zugó kagyló őrzi a zugó tengert vakon remegjünk, mint kölyökállat kire a csillámló fény e!ő:zör árad

— ha a rejtélyek mélyét felfeded

— — — s borzongva érint szent lélegzeted.

■ — Móricz Zsigmond a Prágai; Magyar Hírlapban. Mad számunk tár- carovatában Móricz Zsigmoncliiak, a nagy magyar regényírónak legújabb kisregényét kezdjük közölni. A nagy elbeszélő pompás ! írásának közlését most következő héten (január 15., 16., 17., 18. és 19-iki számainkban) folytatjuk.

— Meghívó a magyar nemzeti párt duna- szerdahelyi körzeti gyűlésére. A magyar nemzeti párt. dunaszerdalrelyi körletének elnöksége következő meghívójának közlésére kérte föl lapunkat: A magyar nemzeti párt duna- szerdahelyi körzete január 18-án délelőtt 10 órakor Du naszerdaitelyen a Rázni ér-vendéglő nagytermében rendes évi körzeti gyűlést tart. Tárgy: 1. Elnöki megnyitó. 2. Titkári jelentés a műit évi munkaforgalonnról. 3. Tiszánji- tás a járási választmányban. 4. Gazdasági I ügyek. 5. Iparos és munkásagyek. 6. Rulturá- \ 1 is ügyek és a magyar diákrnenza ügy. 7. In- | ditványok. 8- Elnöki zárszó. Előadók: Jaross j Andor tartomány gyűlési képviselő, Fiissy j Kálmán szenátor, Koczor Gyula orsz. h. elnök, j Varecha József műnkásszeevezeti főtitkár, I Szakái] Balázs, a műnk ásszá kos ztály járási el- i nőké és Méhes Rudolf titkár. — Kérjük a du-; naszerdahelyi járásbeli tagtársainkát, tékin-1 teltei a tárgysorozat fontosságára, szivesked-1 jenek minél nagyobb számban megjelenni. A I inunkásság megjelenését is kérjük. Költség-! ki.métés szempontjából mindenkinek meghívót j nem küldhetünk, csak néhányat egy szerve- | zetbc', akik tehát a meghívót megkapják, tu-1 dássák a gyűlést többi taigtársaikkaL

— Plébánosiktatás. Vágsellyéröl írják: Sokszeíöce község uj katolikus plébánosa, Pásztor Valér volt szil ágy zelíei lelkész a. közelmúlt napokban vonult be uj pár ó eh iájára. Az uj lelkipásztor minden külsőséget el akar kerülni, azonban a hívek érkezése előtt félórával értesültek jöveteléről s percek alatt felkészültek méltó fogadására. Lovasok sorfala között gör- <Iült. az uj plébánost hozó autó a templom elé, suegkondultak a harangok s a hívek zsúfolásig ímegi:öltötték a templomot, hogy jelen legyenek az uj lelkipásztor első szentmiséjén. Istentisztelet után a plébánia bejáratánál fehérru- bás kisleány üdvözölte a lelkipásztort, majd az egész egyházközség óién Páipáy Károly egy- házgonduok üdvözölte meleg szavakkal. Pásztor plébános meghatva mondott köszönetét a szeretettel jes fogadtatásért, ezután pedig a plébánián a községben székelő hivatalok és egyesületek vezetőinek üdvözlő látogatását fogadba. Többek között üdvözölték: Pucsek Nándor vezető jegyző, Lencsés Gyufa iskolaszék]’ tűnök, Thuróezy Vilmos földbirtokos, sportügyi1.éti elnök, Mihalovics István igazgató-tani- 1ó, Haskó Antal ceendörörsparancsnok, Szöcs Ferenc a daíegylet és tűzöltótestüö&t, Oriskó T-dváii a földművesek és Iványi Vilmos bíró í- köz-ág nevében.

A neve alatt garázdálkodó

zsebmetszö helyett egy pozsonyi munkást tartóztattak le

Évek óta eredménytelenül köröznek három országban két nemzetközi gonosztevőt

| Breznóbánya, január 12. Nyolc évvel ezelőtt történt, hogy egv itteni vásárban nemzetközi zsebmetszők kifosztották Ferencsik János ti- szolci gazdát, aki 3.500 koronáért ekkor adta e! tehenét. Az állomáson két vásári bohóc szórakoztatta a hazatérő közönséget, és mikor a tumultusnak vége lett, Ferencsik észrevette, hogy eltűnt a pénztárcája. Gyanúja mindjárt a két kóklerre terelődött, a vonaton utazó csendőrök le is fogták a két embert, akiknek egyike Pecka György pozsonyi, a másik pedig Csapni nagytapolesányi lakosként igazolta magát. Bizonyítékok hiányában csakhamar elbocsátották őket, később azonban kiderült, hogy külföldön is számos zsebtolvajlást követtek el, a magyar és osztrák hatóságok is keresték.

| Nyolc évi nyomozás után a pozsonyi rendőrség • letartóztatta. Pocka György pozsonyi munkást, i A tanuk egész serege sietett. a letartóztatott

ember segítségére és sikerült bebizonyítani, hogy Pecka évek óta becsületes munkával keresi kenyerét és soha semmi baja nem volt a hatóságokkal. Ellenben 1922-ben Franciaországban dolgozott a csehszlovák munkáskoló- niában s akkor

ismeretlen tettesek összes személyazonossági iratait ellopták.

Kiderült, hogy a. tolvaj Pecka nevévé! visszaélve dolgozott, mint zsebmetsző és miatta most az okmányok valódi tulajdonosa került rendőrkézre. A nyomozás megállapította, hogy Pecka áineye mögött Konvaliuka Ferenc magyarországi illetőségű nemzetközi zseb- metsző rejtőzik,

aki hét-nyolc különféle néven szerepel a különböző országok bűnügyi könyveiben. A hírhedt zsebraetszőt évek óta eredménytelenül keresik. Az állítólagos Ceapait sem tudták eddig kézrekeriteni.

p ecskevész

fenyegeti a világot

Társadalmi Élet

A kassai; Keresztény Társadalmi Kör csütörtökön repdozto meg saját helyiségében szokásos ihieüi Icultuirestjók melyen dir. Topitzer Aladár káplán tartott értékes felolvasást „A kereszténység és a világbéke“ címen. Az előadó a két fogalom viszonyát fejtegette s a kereszténységet, tanításához hívem-, a világbéke legfőbb őréül s a nemzetek közötti kibékülés clőbarcosául jelölte meg. A felolvasást. Katona Gyulámé énekszáma egészítette ki, aki magyar nótákat adott elő a részéről megszokott készséggel és nagy sikerrel.

# A nagyszombati városszépitő egyesület a város határának négy különböző helyén madáretető állomásokat létesített. A vezetőség felhívja a közönség figyelmét, hogy az etetőket csak madarak részére állították föl és kérik, hogy ne bolygassák meg az elelőkel, mert különben elriasztják a madarakat. A szépítő egyesület az elmúlt esztendőben egyébként is hasznos munkát fejtett ki a közönség legteljesebb elismerésére.

Nem azért, -meri sok. haueiit, mert keres a fecske. Egyre kevesebb. De hát mi közünk ehhez. — vonogatja tán a vállát az olvasó — nekünk igazán kisebb bajánk is nagyobb annál, hogy fogynak a fecskék, pusztul elég emberélet is és az talán csak fontosabb, hogy elég Jegyen az élelmiszer és teremjenek a földek és....

Nos, nem egészen így all a dolog. Az egész állatvilág, sőt az emberi civilizáció sorsa is jelentős részben attól függ, van-e elegendő fecske á világon. Egy német mezőgazdasági szakértő megállapítása ez és ha városi embernek első pillanatra talán homályos kissé az összefüggés a fecskék száma és az emberiség sorsa között, a tudós mezőgazdász készséggel megvilágítja a helyzetet. A fecske tudvalevőleg a mezőgazdasági növények ártalmas rovarélősdijeinek egyik leghatalmasabb és legkitartóbb tized elője. A természet bölcs rendelkezése folytán a rovarok sohasem szaporodhatnak eb annyira, hogy a vegetációt, amelyen minden emberi és állati élet alapszik, komolyan veszélyeztethessék, mert a fecskék, a mi derék légi rendőreink, résen állnak és féken tartják az apró szárnyas banditákat, melyek az ember terített asztalából élnek. A természeti egyensúly megbillenése azonban végzetes következményekkel járhat. A rovar szaporább, mint a madár és egy madár egyetlen nyáron át rengeteg rovart fogyaszt. Ahol tehát a fecske megfogy, ott könnyen istencsapásává súlyosodba tik a

rovarvész. Azt állítja a derék tudós, hogy ha hét esztendőn át egyfolytában madarak nélkül kellene élnünk, az emberiség a legrettentőbb viszonyok közé kerülne. Az akadály nélkül elszaporodó rovartömeg feltartóztathatatlanul elárasztaná a vegetációt, elpusztítana minden növényi élelmiszertorrást és az élőlényeknek végül ében kellene pusztulniuk. Hét esztendei madártalanság az emberi művelődés megsemmisülését jelentené!

Lehet, hogy ez a következtetés talán kissé elveti a sulykot, hiszen itt vannak a modern tudomány és technika segédeszközei is, melyek újabban mind hatalmasabb gátat, vetnek a rovarélősdiek terjeszkedésének -~ mindenesetre természeti tény, hogy a fecskék fogyása szoros összefüggésben áll a rovar invázió felbukkanásának lehetőségével. Ennélfogva egyáltalán nem túlzás, hogy a fecskeállomány voltaképpen a nemzeti vagyon egy része, mert tevékenyen segít, megőrizni a nemzet súlyos milliókat képviselő és jólétét biztosító mezőgazdasági termésvagyonát.

Sajnos azonban, ezt az egyszerű igazságot még nern mindenütt ismerték fel és ősszel, a fecskék költözésének évadján nyert isimét szomorú időszerűséget az a tény, hogy lelketlen emberek irtózatos tömegben pusztítják vonultukban a kedves és hasznos madarakat és akadnak vidékek, ahol rendszeresen sült csemegeként fogyasztják az ég ártatlan vándoraik Eléggé nem dicsérhető kezdeméiiye- zés ezért Mussolini rendelet©, amely megtiltja

Olaszországö-ai) a fecskék fogdotí-ását s ez talán megnyitója egy korszaknak, amelyben a törvény hatalmi szava fogja védeni mindenütt hasznos madarainkat az emberi kapzsiságtól. De az ember közvetve is rengeteg madár halálát okozza. A fecskék, hosszú ütjük alatt, szivesen használják pillenőül a villamos vezetékeket és a felsőolaszországi nagyfeszültségű távvezetékek mentén őszi és tavaszi költözéskor ezrével találni áramtól kivégzett fecskék hulláit. E tömeges villamos fecskehalál élten a vezetékek szigetelésével lehetne védekezni. Rengeteg fecske leli halálát útközben az időjárás viszontagságai következtében, tomboló viharokban, de . a bölcs Természet ezt a veszteséget, éppúgy, mint azt, amit ragadozó madarak üldözése okoz, már belekalkulálta számításaiba, úgy, hogy ez .még nem idézhet elő komoly fecskevészt. Az -igazi veszély volt és marad — az ember. De sokat számítanak valamely vidék fecske- állományánál a helyi viszonyok is. így elsősorban az időjárás, fosszas, tartós esőzések (megnehezítik' az uj feeske-generáció felnevelését, mert hiányzik a kellő táplálék. Esős, hűvös időben nem repül rovar! Aztán a fecske nem telepedik meg mindenütt, csak .ahol fészkelésre alkalmas a hely. Ahol szándékosan gátolják a fészekrakásban és meg- mehezibik számára kicsinyei, felnevelését, azt a helyet természetesen kerülni fogja és száma megapad. A túlságosan elszaporodó veréb í is oka lehet a fecske helyi megfogyásának. 'Szemtelenségével, erőszakosságával elűzi s azon a házon, ereszen, ahol verebek laknak, .fecskék rendszerint nem építenek uj fészket. Ott tehát, — mondja a német mezőgazdász — ahol a verebek elszapodását ismerték fel a fecske ritkulásának okául, a verebet feltétlenül üldözni kell.

örvendetes tény, hogy a -mai, anyagi koriján is maradt még annyi emberi érzés, amennyi elegendő volt, hogy felriassza a lelkiismeretet és náterelje a hivatalos körök figyelmét értékes madaraink hasznára és jelentőségére. íme, az ember már kölcsönadja géipszárnyait az időjárástól megtépázott szárnyú fecskének, íme, hatalmas védelmi mozgalmak segítik elő, hogy költöző madárkáink épségben érjék el a meleg déli, hogy kikeletkor ismét teljes számban térjenek vissza hozzánk,

— Meghosszabbítják a tartalékos tisztek oktatási idejét. A Národui Politika értesülése szerint a katonai igazgatás a kétéves szolgálati idő bevezetőm után minden bizonnyal meghosszabbítja a tartalékos tiszti tanfolyamokat is. Jelenleg az a gyakorlat, hogy e tartalékos tiszti iskolák kiképzésére igény t tartó újoncokat a csapattcetük csak felszereli s nyomban tisztiiskoláiba küldi. Az újítás óbban állana, hogy a jövőben a tiszti iskolai tanfolyam előtt a jelöltek osaipattestüknél részesülnének első kiképzésben.

xx Madame Gizella, az ismert pszicho grafológusuk), most Pozsonyban van és fogad Pauüni Tóth (azelőtt Krisztina) ucca 15.

fe&iisítseMl k@lé$$dé$ek

Csorbató, Ujtátrafüred 20, Aknaszla ina Í9, Huszt 16, Sz!iács 13, Malacka, Pozsony 12 Ttt- rócszentmárton 10, ógyalla 8, Pöstyén, Nyílra, Németpróna, Ungvár 6, Trencsénteplic Losonc- 5, Homonna 4, Igló 3, Rimaszombat 2, Kassa 1 centiméter.

— Magyar katolikus istentisztelet Prágában. A prágai P.rohászka Kör. közli: Prágában január 13-tÓL vasárnaptól kezdve, ismét rend- szereiSön lesz magyar mise írf kiden vasár- és ünnepnap délelőtt 11 órakor'a Ferencesek. Jungmanu-téri kápolnájában.

xx A torok és a nyak nyálkahártyái érzékenyek. Már a belélegzett hideg levegő elegendő’ ahhoz, hogy káfarí'halikus tünetek muiaikc.L a bak. Ennek' vágjunk elébe, "szedjünk Mars-: halálai. Meghűlés,-' köhögés és 'rekedtség kellemetlen következményeitől megóv a Mars-maláta, de náthánál is enyhitőlég hat. ’ ’ ;; v

— Egy gömiiri kisfia lett a, kassai rajztchetségverscuy egyik győztese. Rimaszombati tudcéitónk jelenti: A kassai rádió rajzteheteégversenyén; kő< zel 50.000 pályázó vett részt, akik közül Unsz ti Lajos jánosi faragomuukás 11 éves Géza fia, ötödik elem ista, nyerte az együk dijat. A szegénysorén szülőik tehetséges gyermekének rajzait szakértők is látták és a legnagyobb elismeréssel nyiiatkozlak eíokróL- iGtaytA: v-aJ; ‘-í: :. .o-to -A .

xx Kérdezze meg orvosától, van-e biztosabban ható szer krónikus légcsöhurut ellen a Cigelba jód-brómos viznéll Cigelka forrásvállalat, Bardejov.

—- Hátba szúrta-a kárlyapartnor'ét, Zsolnai tudósítónk jelenti: KráLAntal és Hanovszky János, a pallói áramszolgáltató vízmüvek alkalmazottai, Habard Mária alsók ocskói nő lakásán kártyáztak és já-. ték közben összevesztek. A vita hevében Itanov- szky hirtelen felkapta az asztalon heverő kést és Kral hátába szúrta. Krált súlyos sérülésével beszél: ütötték a kórházba.

xx Lion Feuchtwanger: „Jud Süss'*'. (A budapesti Nova Irodalmi Intézet kiadása. Fordította. Sz'torókay Kálimén.) bion Feiuchtwang-er neve ma mái' viláigimérka. Regényeit csaknem valamennyi világnyelvre lefordították és a Feuohtwamger- könyvek minidig napok alatt a péklányszám-re- konderek sorába esöktek. Leghatalmasabb, legizgalmasabb és legszínesebb regénye a „Jud Süss"’, amely a zsidóság tragikus küzdelmét festi széles eeeetvonásokkal egy kiválasztott ember alakján keresztül. Két ember érkezik’ csaknem egyszerre egy W'ildibadi fog-adóba: Josapli Süss

Oppemheimeir, a gazdag csinos, hidegen számitó zsidó bankár, aki mindén igyekeze t ével azon van., hogy toitsiorsaiinak szomorú végzetén segítsen — és Kari Alexander, az uralkodó herceg- öccse, a legnagyobb katonák és a legrosszabb politikusok egyike. A fogadóban meghívó várja a két érkezőt — Timiim és Taxis hercege várja Károly Sándort, aki erősen pályázik a herceg leányának a kezére. Süss is kap megíhivót, hiszen a herceg nagy summával tartozik neki. Süss, aki tudja, hogy Károly Sándor is hivatalos a. bálra, csodálatos jelmezt küld a hercegnek, hogy kegyelt megnyerje. Ettől kezdve szélválaszbha-takla - óul összeforr a két ember cleto. Hosszú évtizedeken át Süss mindent feláldoz, hogy Károly Sön- domt magasba, emelje, mórt étitől a maga emelk'- dósét is reméli Sikerül is, de közben t-zörnyü- ségois álcloza.tokat kell hoznia-. A regényt legjobban ezélessiodm, nagy folyóhoz hasonlíthatnék. És szinte küimerithetotlenoek láthatjuk alakjainak, jellemeinek dns sorát. Jofieph Süs-s Oppon- heimér, a gőgös és szeroai csel Jen bankár. Marin Amguste, Tihnirn és Taxis kocog csodaszép leánya, az egyszerit és diurva Károly ’ Sándor, Gábriel csodarabbi, Noéimi, Süss csupa fényből és lágy színiből. font leánya., Miacbiaele, Süss . édesanyja- és a többi — mjn'tiha valóságos parádéja vonulna ol olőttünk az olmnlt századok életének ée imu- tevőinek. Lion Femcbfwanger stílusa külön é1- mony s ezt a stílust a. magyar fordítás megértő, •hüeóggol adja vieeza.

%