Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)
1935-01-12 / 10. (3562.) szám
Ma; Nagy rádlé melléklet /IrTm iiry^ « 18 oldal. Ara 1’20 Ki ] XIV. évf. 10 (35621 szám • Szombat • 1935 január 12 Előfizetési ár: évente 300 félévre 150. negyed* évre 76. havonia 26 K£.. külföldre évente 450, félévre 226. negyedévre 114, havonta 38 Ki. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.- KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség. Prága II., Panská jlice 12. II emelet • Kiadóhivatal: Prága II.. Panská ulice 12. 111. emelet • • TELEFON; 303 11 SŰRGÖNYCIM HÍRLAP PRflHR. I politika miivészete— a művészet politikába fiső eredeti riportunk a faar~vldékről ss 3. &idaíon Laibach, Január 11. A kisantant külügyminisztereinek laibachi tanácskozására elsőnek dr. Benes külügyminiszter érkezett meg, akinek vonata ma reggel 6 éra 15 perckor futott be a laibaehi állomásra. Röviddel ezután robogott be Je2tics miniszterelnök különvonata is. Laibach, január 11. Titulescu román kül- j ügyminiszter ma délelőtt 10 órakor érkezett meg Laibachba, ahol — amint ismeretes — ma tartotta a kisantant külügyminisztereinek állandó tanácsa ez évi első ülését. Jelentettük, hogy a Magyarországnak a niarseille-i ügyben készült jelentését Kánya külügyminiszter fogja bemutatni Genfben, ahol Jugoszlávia álláspontját ezúttal Benes külügyminiszter kénviseli, mert Jeftics miniszterelnököt, aki időközben kormányt alakított, teendői egyelőre Jugoszláviában tartják. A kisantant külügyminisztereinek két döntő fontosságú kérdésben is állást kell foglal mok Genfben. s ezért elengedhetetlenné vált, bogy a népszövetség tanácsának összeillése előtt a há-' rom külügyminiszter kicserélje egymással nézeteit. A nagyjelentőségű tanácskozás, amely rendes körülmények között ünnepélyes külsőségek között szokott végbemenni, ezúttal a laibaehi állomáson Jeítics miniszterelnök szalónkocsrában folyt le. Jeftics szalónkocsija már az állomáson állott, amikor berobogott a bukaresti gyors. A vonat megérkezése után Titulescu azonnal átsietett Jeftics szalónkocsijába ahova röviddel ezután megérkezett Benes külügyminiszter is. A tanácskozások azonnal megkezdődtek s a három külügyminiszter egészen a déli éráig együtt maradt. Délben a laibachi bán adott dezsönét a három külügyminiszter tiszteletire. Délután pedig a tanácskozásokat tovább folytatják. Benes és Titulescu valószínűleg még ma este elhagyják Laibachot és egyenesen Ge^f- be utazlak, ahol részt fognak venni a nép- szövetségi tanács ülésén. Budapest a ’aibacbi konferenciáról Budapest, január 11. A budapesti Az Est ’ udvarra. A külügyminiszterek szalónkocsi- értésülése szerint a három külügyminisztert iáit lecsatolták a vonatokról és Titulescu mindössze három uisá^iró várta a laibachi fekete, Jeftics kék és Benes zöldes szinii pályaudvaron, mindenféle hivatalos fogadta-1 szalónkocsiiát egymás mellé tolták az egyik tás a pályaudvaron és azon kiviil elmaradt, vakvágányra. A három vonat egymásután fűtött be a pálya- Titulescu Az Est kiküldött munkatársának (n. p.) A politika az a művészet, amely a többséget etikai eszközzel arra bírja, hogy azt tegye, ami a kisebbség javát is szolgálja. Ez a meghatározás nagyjában ráillik a művészetre is, amely a szellemi síkon ugyanezt akarja a magva ósitani: más eszközzel. A r 'ivészét bennrejlő politikája megnyerni az emberek többséget az összetartás és a humanizmus számára. A politika művészete tehát nagyban megegyezik a művészet politikájával, ha a végső célt tekintjük és nem a módszert, sem pedig a részleteket. A végső cél; harmónia. Olaszországban már évek óta nem szabad idegen filmeket más nyelven játszani, csak olasz nyelven, és a szinkronizálás is úgy történik, hogy az olasz miliőhöz idomítják a cselekményt. Ez a „szinkronizálási problé- ma“ lényegében politikai probléma és a művészeti kérdés élénk fényt dérit a mai politika művészetére. Egy idő óla ez a kérdés előtérbe nyomult a többi országban is és bármennyire is ártatlannak látszik első pillanatra, felismerhető benne a politikai légkör. Franciaország úgy oldotta meg a problémát, hogy az idegen filmek harminc százaléka francia szinkron jegyében mehet csak a francia mozikban. Prágában most tárgyalják az illetékes minisztériumban és a Filmszövetség ülésein, hogyan oldhatnák meg úgy, hogy a csehszlovák filmipar ne szenvedjen kárt. Az eddigi előírások szerint ugyanis Szőke Szakáll — ha filmje Magyarországon készült — akkor sem szólalhat meg Prágában, ha németül beszél. Magyarországon is most kerül döntésre ez a kérdés, amely szinte értékmérőié annak, hogy a művészetben is zárt autarkia vagy szabad művészi politika felé baladunk-e. A magyar illetékes körök úgy akarták eldönteni ezt a fontossá előlépett kérdés*, hogy az idegen filmek bemutatója az elsőrangú mozikban irtván eredeti nyelven történne, viszont azokban a vtöéki mozik ma^var nvelveu lennének kénvtelenek m°g- szómtatni Orefa Garbót és Ohaobnt, ha maid az utóbbi meg fog szólalni filmen. U^va"ehhez a művészet-politikai komnle- xumíhoz tartoznak azok az átcsoportosító sok, ameVek a zene és a festészet terén végbe- mennek. Ezen a téren is mindinkább a teljes autarkia iellegét ölti macára a művészet és ennek tudható he. hogv például Ctömeus eltávozott Bézsből, viszont abban a pillanatban, amikor Bernben eboglalta fő- zenemaz^atöi állását, Eri oh Kisbér, az eddigi fÓ7enelea7ora‘ó olv mó^on fit tokozott ellene, bo'nr aznneal beadta lemond-ásót. Hindemi'b körűi rné? rpinóH r^m "dt el a nagv politika1 harc, nedicr Híndemifb ugvan feltétlenül a fiola! német rá Ha ervik legtehetségesebb embere de tóvoVól seim olvan fontos zenei Szemei,rri^rr üo^v az ő szemé'1 ^én keresőből Tn°eér*betfnők a harc szPaisáorát, amelybe a némat nnervpcranUaminis^térinm is be’eavat- kozott Politikai és etikai szemnouthól serén sem ioo>e*mlt arra. he<rv e<rv ypneszerH ! „mn,;le,'maő1nnőf“ olvan híHIa* fŐT'Tvává temro am o1*rtV>ől rnilnf rns-bó] pov P'V's/ F n-rAnó t fp>rl?i1k07*ofó Vnlln.rbflre láneel'en líí Finé(5_ ynith TpnÁlének é r fé-V e. va órHVlo1 pn cűo-p (hHérélacr a Zenéq^P'Vet oVoVVt ofi mert a 7Pno az 3 S/lVfiypIvn rn’"'V.£‘37of. arcnoltr- jjpV h'Hec él* . mee-liplórO’TiOl't 'tarolnia c.oba. Sem volt. 1'r,X,'TÍ<; me<3t.mér a 7ornp iq a noliHVp? bírt»<vvt CTtpIrrólia, A ta-vabr? o^l’^hiirgl’ Onvirvní játé’-^kkail Vnrsr'ookt^^n BtT>í<T,<5s FidbóH személye került a világszemléleti harc központjába. Max Liebermannak, a nyolcvankét éves legnagyobb német élő festőnek, megtiltották, hogy festményeit kiállítsa. Felesleges az egyes esetek további felsorolása, — ez a néhány példa is bizonyitja, hogy baj van a politika művészete és a művészet politikája körül. Régi kérdés, hogy a népek és az országok életében a politika, vagy a gazdaság áll-e előtérben és hogy lehet-e a gazdasági ellentétek elsimításával a politikai megegyezés útjára térni, vagy előbb kell-e a politikai ellentéteket paralizálni és csak ezufán valósitható-e meg a hasznot hozó gazdasági együttműködés. Ámbár minden politikus és minden nemzetgaz- dász tulajdonképpen egy véleményen van erről a kérdésről, az ellentét mindmáig j fennáll és ki nem küszöbölhető. így természetes, hogy marad a kezdeményezések ered-1 ménvteépsége és meddősége. A politika művészéé a fentvázolt értelemben igen crvakran teljesen megbénítja a művészet politikáját. Így történik ez most is. A ió«7.ár>déku művészek hiába igv ereznek meg- vaédtami a müvésvet politikájának vé^ső cél lát, az egvüémüködést és a harmóniát akkor, ha anoliMka művészete arra iránvui. hoov a művészet terén is a szidom autarkiát valósítsa meg. „Tnter arma silent musae“. — ez a réH latin me^á’lanitás nemcsak a háborús. hanem nvumélan és feszűb^é'rgel teli korokra is vonatkozott Mi:cr azokban a hóho- rrbban fpiío^en ethaltöabak a mm^sák és rtérTet,bi Hőkben a fes^öttséi^íTel töli korok, kan a míkráo^t TipHinkiMó 07,intön pHsen pkhaovott. a^?^tnr a mi korn^kkau ('‘alán a rádió és a film hatása követkpvHbpn') min^oo nvim- talanság ellenére a művészetek minden ágá1 arra a megjegyzésére, hogy az európai közvéleményt meglepte a laibachi konferencia s összehívásának híre, s különösen az, hogy szokatlan külső körülmények között, szalon- kocsiban tartják az értekezletet, nevetve eny- nyit mondott: — Gyors és jó munkát akarunk végezni, ezért választottuk tanácsteremnek a vasúti kocsit, amely egyúttal kitűnő szimbólum is: mindig előre megy, rugalmas ég könnyen kanyarodik uj sínekre, Féltiz óra tájban a három külügyminiszter megkezdte tanácskozásait Jeítics szalónkocsi- jában, amelyet erős készültség vett körül, hogy távoltartsák a kíváncsiskodókat. A konferencia minden valószínűség szerint alaposan szemügyre vette az aktuális külpolitikai helyzetet A megbeszélések kizárólag a római egyezmények körül forogtak. Valószínű azonban, hogy Jugoszlávia részéről szóbahozíák a Géniben benyújtott magvar emlékiratot is a mnrseiresi ügyre vonatkozólag. Teljesen mearbizható hírek szerint a kisantant a mar- seillei fvgv gyors likvidálása érdekében nem fogúi különösebb kritikával illetni a magyar emlékiratot, mintán Benes mindenképpen kedvező léartört akar teremteni az uj közón- euHnai paktum számára, Az Est tudósítója szerint a laibachi tanácskozásnak talán ’eg- fontosabb pontja annak az ni álláspontnak a bán nagy alkotókedv és erős tempó mutatkozik. így szinte érthetetlen, mért tudott egy kezdetben apróbb problémából kinőni az, ami ma nemcsak a művészetet foglalkoztatja, hanem a politikát is arra késztette, hogy erős kézzel nyúljon bele a művészetek világába. Itt áTunk újra annak a kérdésnek a megvitatásánál, amely a politika és a gazdaság közti kapcsolatoknál is főkérdés, és a fejlődés azt mutatja, hogy a művészet terén is teljes mértékben a politika érvényesül, ahelyett, hogy a művészet kedvező hatást gyakorolhatna a politikára. A művészet ma már nincs abban a helyzetben, hogv egy többséget arra bírjon, hogv az tegye az- ami egy kisebbség javát is szolgába azaz hogy harmóniát teremtsen. Pedig szellemi értelemben ez volt eddig a legnagyobb teremtő művészet alkotásának célja. A következő lépés: Középsurapsi koherencia készül Rómában A Isilgíhi il’smíscn Jeftics szafónkccsijáhan a kisantant hárem külügyminisztere letárgyalta az aktuális psiüikai kérdéseket
