Prágai Magyar Hirlap, 1935. január (14. évfolyam, 1-26 / 3553-3578. szám)
1935-01-11 / 9. (3561.) szám
á&i* ) _______ Elő fizetési ár: évente 300. félévre 150. negyed* évre 76, havonta 26 Ki., külföldre évente 450, félévre 226. negyedévre 114. havonta 38 Ki. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai reápilapja Szerkesztőség. Prága ll„ Panská j 11 c e 12. II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12. Ili emelet • • TELEFON; 303 11 SŰRGÖNYCiM HÍRLAP PRflHft. Jé szomszédság Irta: Darvas János Csehszlovákia földrajzi helyzetében elhatározó és uralkodó fontosságú tény az, hogy az állaimot északnyugatról Németország 680, Ausztria 300,- a kiét német állaim tehát közei ezer kilómé teres halárral övezi, észak om 600 kilométeres határunk vám Lengyelországgal, délem 450 kilómé teres Magyarországgal, míg délkeleten mintegy 150 kilométeres határ köt bennünket össze Romániával. Ez a földrajzi fekvés eleve megszabja, hogy Csehszlovákia felilpo’1 it ikájábam domináló szerepe legyen a birodalmi és osztrák méimetekkei, a lemgye- lekkel és a maigyarokkal való viszonynak. Mi, akik Csehszlovákia külpolitikaiját az itteni magyar nemzeti kisebbség természetes érdekeinek szemüvegén át szemléljük, mindemkor azt a külpolitikai koncepciót ajánlottuk a kormányzatinak, hogy a természetes barátokat ne a távoli országokban, hanem a közvetlen sizotmszédok sorábatn keresse- Ma az a helyzet, hogy Csehszlovák iának a közvetlen szomszédok közül a legkisebb közös határral bíró Románia az egyedüli szövetségese, mig a földrajzi szempontból fontosabb négy többi szomszéddal — mint ismeretes — nem vagyunk — szövetségi viszonyban. A földrajzi szomszédság gazdasági egymásrautaltságot is -teremt. Tehát gazdasági éle’érdekek is parancsoló lag Írják elő a szomszédokkal való baráti politika keresését. Azonban gazdasági tekintetben ma az a helyzet, hogy a fontos szomszédok közül csak Lengyelországgal vara rendes kereskedelmi szerződésünk és forgalmunk, Ausztriával és Németországgal formailag szabályozottak ugyan a gazdasági kapcsolataink, valóságban azonban csak kompenzációs viszonyban vagyunk velük, mig Magyarországgal való viszonyunk már három esztendeje szabályozatlan. De nemcsak a földrajzi fekvés és a gazdasági érdekek hangsúlyozzák ki a csebsztevák- német, csehszlovák-lengyel, csehszlovák-magyar és csehszlovák-osztrák viszony jelentőségét. hanem az a tény is, hogy Csehszlovákiának éppen ez állaimok ka] határos vidékeim számbelileg igen erős német, magyar és lengyel kisebbségei vannak, miáltal Csehszlovákiáinak belpolitikájában is van német, magyar és lengyel kérdés. A bárom és egjTnegyed milliónyi német s a háromnegyed milliónyi magyar kisebbség megelégedettsége kardinális kérdés úgy bel-, mint külpolitikai szempontból sőt még a 81 ezer főnyi lengyel töredék példára is eléggé szemlél tetőén .mutatta a közvetlen múltban, mennyin© fontos tényező a szomszédokkal való külpolitikai viszonyban a kisebbségi kérdés. Pedig éppen arról a csehszlovákiai kisebbségről volt itt szó, amelyre vonatkozólag a szláv kölcsönösség alapián igen kedvező kisebbségi egyezmény jött létre, Prága és Varsó között. A német és magyar kisebbség kérdésnek Prága nem tulajdonított olyan jelentőséget, amilyet mi tulajdonítottunk neki s ahogy a külpolitikai ralison ajánlaná. Nos, ilyen általános irányvonalvezetés után némi elégtétellel vehettük tudomásul azt az uj irányváltoztatási kimér letet, amely Kobr Miiois budapesti csehszlovák követ megnyilatkozásaiban jutott kifejezésre, s amely — különösen a római események után — azt engedi sejteni, hogy Prága végre modus vi vénáit keres a fontos déli szomszéd félé Elégétől lel vettük tudomásul, mert ez, ha komoly,, nem egyéb, mint az általunk követelt szomszédi külpolitika irányába való fordulás és mert Berlin szerint Franciaorizás ét Olaszország között katonai egyezmény it létesült kómában Váratlanul összeült a franc a hadügyé bizottság Lcntfon is a fegyverkezési kérdések tanulmányozásával van elfoglalva London, január 10. A ma reggeli angol sajtó részletesein foglalkozott a tegnapi minisztertanács eredményével. Az angol kormány ugyanis tegnapi minisztertanácsán tárgyalta meg azekat az aktuális politikai problémákat, amelyeket részint a küszöbönálló Saar-szavazás, részint a római egyezmény g a vele összefüggésben álló lefegyverzési kérdés vetett felszínre. Á „Tinié®** vezetöbelyen foglalkozik a tegnapi minisztertanáccsal s megalapítja, hogy a leszerelési kérdés állott a tanácskozások középpontjában, azonban egyelőre nem sikerült eredményre jutni. A lap valószínűnek tartja, hogy Sir John Simon külügyminiszter genfi útja előre fogja vinni ennek a legfontosabb európai kérdésnek az eldöntését. Simon, amint ismeretes, ma Geníbe utazott, hogy részjegyen a népszövetségi tanács ülésein, Londonban azonban valószínűnek tartják, hogy az angol külügyminiszter csak rövid ideig fog Géniben időzni, hamarosan visszatér Londonba, hogy az angol leszerelési javaslat számára megtegye észrevételeit. Valószínű, hogy azután ismét visszautazik Genfbe. Ugyancsak reméli, hogy Flandin és Laval londoni látogatására mielőbb sor kerül és akkor sikerül a francia áRamíérfiakkal is beható tanulmányozás tárgyává tenni azokat az aktuális kérdéseket, amelyek a leszerelés tervének megvadósitását akadályozzák. Valószínű, hogy Flandin és Laval a január 20-án kezdődő hét valamelyik napján Londonba érkezik. A Daily Telegraph diplomáciai szerkesztője arról tud, hogy a Flandin-kcrmány- ban komoly és őszinte elhatározás é] hogy a leszerelés kérdésében reálisabb és céltudatosabb álláspontoit foglaljon el, mint az előző kormány. A lap szerkesztője egyébként reméli, hogy e hét végén Genfben is sikerül döntő lépéssel ©lőrevinni a leszerelés ügyét. Ez azonban nem jelenti, hogy az ügy gyors lebo- nyelithatés ágával számolnának Londonban. Egészen bizonyos, hogy még hónapokon keresztüli kell tanulmányozni a kérdést, ugyancsak több hónapot fognak igénybe venni a taezzel máris a legelső rendű aktualitások közié nyomult föl az általiunk mindemkor reklamált magyar kisebbségi probléma. A magyar kisebbségi kérdés a sajtó egyik legvitatottabb témája és zajos megvitatása kétségtelenül előbbre viszi e téren a nézetek szükséges tisztázását. Legalább is örvendetes jeleket látunk ebben az irányiban. Azok, akik másfél évtizeden át bagatellizálták a csehszlovákiai maigyar kisebbségi kéixlést, ma már kénytelenek foglalkozni véle és már nem bagatellizálják. Élénk példa volt erre az utóbbi napokban Gmanatier Antalnak a Slovem-ky Deník- bera Kobr megnyilatkozásával kapcsolatiban megjelent fejtegetése. Cramatier véleményének azért tulajdoránácskozások is, ennek ellenére máris fel lehet jegyezni egy pozitívumot a leszerelés kérdésének mérlegére és pedig azt, hogy a jelenlegi politikai légkör sokkal kedvezőbb ennek a kérdésnek megváló®!tására, mint az elmúlt három esztendőben volt. Összeült a hadügyi bizottság Parisban A „Mormingpost" úgy tudja, hogy angol hivatalos körökben igen komoly meggondolásokat szegeznek azokkal a római jelentésekkel szembe, amelyek a múlt év januárjában készített Mussolini-tervhez való visszatérésről beszélnek. Az angol kormánynak az az álláspontja, hogy a Saor szavazás lezajlása után Franciaország valószínűleg abban a helyzetben lesz, hogy bizonyos formában engedményeket tegyen a német fegyverkezési követelések javára. Ez azonban nem jelenti, hogy minden körülmények között bele mehet Franciaország abba, hogy elismerje Németország fegyverkezési egyenjogúságát. A francia kormány lázasan készülődik, hogy minél előbb leszögezhesse álláspontját a fegyverkezési egyenjogúság kérdésében és ismertesse követeléseit. Erre mutat az a párisi jelentés is, amely a Laval visszatérése után hirtelen összehívott hadügyi bizottság üléséről j ad számot Flandin miniszterelnök elnöklete I alatt ugyanis ma reggel összeül a francia had- ! ügyi bizotság, amelynek tanácskozásain a hadügyminiszteren, a légügyi és tengerészetiigyi miniszteren kívül Petain marsall, Weygand tábornok és a vezérkar három tábornoka vesz részt. Berlin a§@ályai Berlin, január 10. Az „United Press*4 jelenti Berlinből, hegy politikai körökben a római egyezmény igen ellentétes érzelmeket váltott ki. Általános vélemény az, hogy az európai hatalmak koncentrációja francia irányítás mellett tovább folyik. Az a körülmény, hogy most már Olaszország is csatlakozik a koncentrációhoz, könnyen veszélyessé válhat Németország számára, abban az esetben, ha a birodalom nem találja meg legrövidebb időn belül a módiát annak, hogy tompítsa ennek a koncentrációnak ellen© irányuló élét. Mindenesetre számolni kell azzal, hogy a fegyverkezési kérdés vitájában a jövőben az olasz befolyás fokozott mértékben feg érvényesülni s hogy ez a befolyás semmi sziu alatt sem irányulhat Franciaország ellen. A ..Berliner Tagebi a tt“ annak az aggályának ad kifejezést, hogy Rómában olyan kérdések is szóba kerültek, amelyek Németországban jogos aggodalmait ébreszthetnek s amelyek a diplomáciai eljárásokkal párhuzamosan indulnak ki tünk nagyobb jelentőséget-, mert a csehszlovákiai magyar kisebbségnek nincs megigyőző- désesebb ellenfele, mint éppen Gránátier, aki a Slovenská Liga nevében tavaly olyan magyar ellenes cikket irt, hogy még a csehszlovák kormány magyarnyelvű lapja is elször- nyülködött sovinizmusán és cikksorozatban szállít vitába vele- És most határozottan azt kell látnunk, hogy Granatier megállapításai közt több olyan van. amely nemcsak haladás a múltbeli nézete''ihez képest, hanem egyenesen sok pontban fedi és utólag igazolja a mi rési álláspontunkat. Nem kivánuuk foglalkozni azokkal a kijelentéseivel, amelyek rontják a csehszlovák - magyar közeledés légkörét, amilyen, például, minden esetben Parisból, és azóta, amióta múlt év júniusában Weygand tábornok Londonban járt, határozott irányt vettek fel. A lap vélemény© szerint tehát Franciaország és Olaszország között a nyilvánosságra hozott egyezményem túl katonai szerződés is jött létre. Berlinben valószínűnek tartják, hogy ennek a katonai egyezménynek részleteit m<’g Laval római útja előtt alaposan megtárgyalták Londonban is. Ennek megfelelően Berlinben tisztában vannak azzal, hegy Anglia a most Olaszországgal kibővült úgynevezett európai fronthoz tartozik, noha álláspontját még nyíltan nem szögezte le. Németországban számolnak azzal, hogy Rómában a birodalom számára egy olyan kényszerhelyzetet készítettek elő, amelyből csak a népszövetségem keresztül van kint. Bizonyosra veszik, hogy a Saar- szavazás után a nagyhatalmak nyomást fognak gyakorolni Németországra, hogy térjen vissza Genfbe és akkor hozzálátnak a fegyverkezési kérdés gyors felgöngyölítéséhez. az a szakasz, ahol Snowdem híres kisantant- ellenes hágai kiszállását Budapestre alkalmazza, csak a kisebbségi kérdésre vonatkozó uj tételeit vesszük elő. Graraatáer régi hirdetőije az itteni magyar és a békéscsabai szlovák kisebbség közötti reciprocitás elvének- Ezt az álláspontját most sem adja föl teljesen, de már világosan látja, hegy a juraktim jogi föltételei hiányzanak. A kéf kisebbség közötti párhuz m sántaságát, a teljes másságot maga állapit ja meg, mondván: „Állapítsuk meg az itteni magyar és a magyarországi szlovák kisebbség alapvető kritériumait. Köztársaságunkban mintegy 700.000 magyar lélek van- Ezek, mondhatni, egységes etuikai egységet alkodnak, éspedig
