Prágai Magyar Hirlap, 1934. december (13. évfolyam, 217-221 / 3548-3552. szám)

1934-12-29 / 220. (3551.) szám

6 <ptegatMAfito&*nia^ Uccán kötött házasság révén szabadult meg a kiutasítástól öt zsidó leány Palesztinában HUt imák topok? A NÁRODNl POLITIKÁ-iban d-r. Bcxrsky a németországi békebarát megnyila-tko zásokat kommentálja. Szerinte Németországinak első­rendű érdeke, hogy zavartalanul fegyverkezz késsék, mert kellő felfegyverzés nélkül a nem­zetközi politikában úgyszólván semmit nem csinálhat. A bitierizmus ennek kedvéért min­den megnyilatkozásra kész s valószínűleg aján­latokat tesz szomszédainak ‘hasonló paktumok­ra, amilyet Lengyelországgal kötött. A .paktu­mokat Borsky azzal intézi el, hogy „ha majd minden lehető paktum alá lesz Írva, a nemzet­közi élet ismét tovább halad a maga utján, mintha egyezmények nem is volnának, ha va­lamely állam úgy véli majd, hogy elérkezett a cselekvés ideje“. A légionárius NÁRODNÍ OSVOBOZENÍ űr. Macek műegyetemi közgazdasági tanár, szo­ciáldemokrata képviselő. megnyilatkozását köz­li. Macek szerint nem elég állandóan ostorozni a kapitalizmust, boncolgatni a kapitalizmus fa­tális „mozgató erőit" és jósolni „ez utolsó an- tagonista rendszer" bukását, ami után a szo­ciális forradalom következik, hanem a szo­cialistáiknak saját programról kel gondoskod- niok. A szocializmus revideálni kénytelen a tör­ténelmi materializmusra és a helytelen osztály- beállitottságra vonatkozó bölcseleti rendsze­rét. Le ezt nemcsak a marxistáknak, hanem az úgynevezett reformistáknak is meg keli tenniötk. — A mai gazdasági válságot nem a természet és nem a műszaki feltaláló emberi elme okozta, hanem a rossz gazdasági és poli­tikai szervezkedés és az, hogy a dolgozó nép nem jó intézők kezébe tette le a hatalmat. Az 'egészséges eszű 'embernek fél keli ismernie a mai gazdasági válságnak nemcsak a borzal­mait, hanem esztelenségét is. — A lap azon­kívül dr. Osvaldnak cikkét közli a kormány és a sajtó viszonyáról. A cikkíró a kormány in­formációs tevékenységének bírálata során példaképpen említi, hogy a karácsony előtt szombaton reggel kilenc órakor tartott minisz­tertanácsról délután hat órakor adtak ki hi­vatalos jelentést, bár köztudomású, hogy ka­rácsony s általában ünnepek előtt a lapok ko­rábban. zárnak. A hivatalos jelentés szövegét feltétlenül módosítani kellett, hogy érthető le­gyen. A közalkalmazotti fizetéslevonásokrói volt szó, A félhivatalos jelentés egyetlen mon­datában mindössze azt állapította meg, hogy a levonásokra vonatkozó rendelet hatályát meghosszabbították. Megkezdődött hát a jobb- ra-balra telefonálgatás, aminek eredményekép­pen valamennyi lap eltérőn és különféleképpen ismertette a levonások .enyhítését. A rádió hiír- sízolgálat sem mondott újat, illetve — közölte a lapok egyéni ismertetéseit. A rádió politikai hírszolgálatának hallgatója különben is azt kénytelen gondolni, hogy a kormány valami titkos határozatot hozott, hogy a rádiót óvato­san és figyelmesen mellőzi. Osvald szerkesztő szerint Ilyen hiányos információ nem volna, ha propagandaminisztériumunk, vagy ehhez ha­sonló intézményünk volna, az talán tudná, mi­képpen kell ismertetni a kormány határozatait. ÁCESKÉ SLOVO vezető helyen, dr. Kopeeky belgrádi keltezésű cikkét közli, amely szerint. Jevtics uj kormányában felvonuil az uj nemze­dék. A kormány összeállítása azt bizonyltja, hogy a kormány alapjának kiterjesztésére irá­nyuló törekvés csak részben sikerült, mert a kormányban nincs Korosén és a volt radikáli­sok csoportja sem. A velük folytatott tárgyalá­sok nem elvi kérdéseken, nem az állami és nemzeti politika alapvető kérdéseiben való különbözőségen szenvedtek hajótörést, hanem a kabinet hatalmi összetételének követelmé­nyein. Viszont haladásnak tekinthető, hogy a kormányban nagyon erős képviselete van az agrárszövetkezeteknek. Az A—ZET arról számol be, hogy egyes köz­ponti hivatalokban a vezető hivatalnokok ez- idén is kapták karácsonyi jutalmakat — rernu- merációkat, de a kisebb hivatalnokoknak és a vidéki hivatalok személyzetének semmi sem jutott. A lap követeli, hogy a kormány hala­déktalanul hozza nyilvánosságra, milyen elvek alapján történt a jutalmak kiosztása, hogy miért része sültek csak bizonyos kategóriabelli hivatalnokok jutalmakban. Az EGERLAND-ban Mayr Hairting voüt mi­niszter azt állapítja meg, hogy a szudétanéme- tek között dúló ellentétek soha nem voltak nagyobbak, mint ma, amikor Leniéin az egye­sítésre törekszik. A DEUTSCHE LANDPOST elítéli a Hen- Uiein-féle totalizmus-elméletet. A pozsonyi GRENZBOTE mai számában ve­zető helyen bozza Varga Imre szepesi német szenátornak, a szlovenszkőá németség közös frontjáról írott cikkét. Varga szenátor meg- állapitja, hogy a szkrenszkói németek egysége már 1920 óta szerepel a szepesi német párt prog­ramján. Ennek megvalósítása érdekében a párt 1929-ben r^jpszábásu akciót kezdeményezett, Jeruzsálem, december 28. A rendőrség letar­tóztatott öt leányt, akik illegális módon érke^ tek az országba. Be akarták szállítani őket a fogházba, hogy büntetésük kitöltése után maijd kitoloncolják őket az országból. Az esemény­ről tudomást szereztek zsidó fiatalembereik, akik már régebben letelepedtek és szabályos | Linz, december 28. Megdöbbentő gyilkosság ál­dozata lett Doberer József negyvenötéves raabi lak­kos, ebit tizennégyéves mostohafia gyilkolt meg orrul — anyjával való egyetértésben. Doberer ez év szeptemberében kötött házasságot a negyvenkilencéves Flotzinger Máriával, akinek el­ső házasságából három gyermeke született. A há­zastársak között kezdettől fogva rossz volt a vi­szony, mert a tizennégyéves fin nem akart dolgozni és az anya a fin pártját fogta. A fiú bosszút forral mostohaapja ellen, aki gyakran korholta lustasága miatt és saját vallomása szerint már december 12- én megfogant benne a gondolat, hogy mostöhaap- ját megöli és e tervét anyjával is közölte. Elmondta anyjának, hogy kínálkozó alkalommal agyon fogja lőni mostohaapját, mire az anya csak ezt válaszolta: — Miattam! A fiút felháborította anyja szava, még aznap elő- j vette mostohaapja fegyverét és lőgyakorlatot tar­tott. December 24-én a fiatal fiú igy szólt anyjához: Mit írjunk erről a dunamenti városról, erről az eladósodott, munkanélküliekkel tarkázott, fecs- kefészkékkel teleaggatott, anakronisztikus kultur- vitákkal édesített kedves öreg városról, ami uj, érdekes és izgató volna? E 6orok Írója majdnem ugyanazt mondja, amit a legkisebb csallóközi falu­ban is oly sokszor s oly fontoskodó hangsúllyal hall: „Annyi itt a probléma, hogy kevés arra három nap!" Nos, ha minden mátyusföldi falu hirhorangja oly fontosnak tartja községe belő életét, hogy félkönyv- nyi mennyiségnél kevesebbet imi nem is tartja ér­demesnek, akkor mit mondjunk mi, komáromiak, akiket a problémák tucatjával, a keserű a vig hely­zetek tömegével áldott meg a sors? . . . Mint minden városban, úgy Komáromban is ,,a várost" szidja mindenki, akit valamely sérelem ért, aki elégedetlen a nyilvános órákkal, akinek sár van a háza előtt, vagy akit túlságosan zavarnak a koldusok. Mintha „a város" megszemélyesített, élő valaki volna, áldó s verő kézzel ellátott hatalmas ur, nem pedig egy csomó tisztviselő, aki aggódva várja, hogy karácsonyra megkapja-e vájjon a szep­temberi fizetést? „A város", — halljuk reménykedve, fenyegetően, vagy bosszankodva s horri'bile dictu, itt-ott dicsér­ve is. „A város" eladósodott, jó pár milliót nem tud megfizetni, a városnak tartoznak, a város be­fogad e kilakoltat, a város nem tart elegendő nagyságú népkonyhát s a város szociális kiadásai túlságosan nagyok, e város túlságos nagy munkabé­reket fizet 6 nem látja el tisztviselőit, a város köz­ponti műhelyt tart s a gyári munkások sztrájkol­nak, a város asztaltoztat s a városnak külső peri­fériáiban csatornázása sincs, a város nem tud a külvárosokban iskolát létesíteni s most. választott uj s meglepő összetételű iskolaszéket, — csupa ellentmondás ez a város tehát s ez ellent­mondások mind egy személytelen valakibe, A Vá­rosba torkollanak, s ha megszemélyesítőjét keresik, olyikor a városbi- ró, a főszámvevő, a főjegyző kénytelen hátát tarta­ni A Város miatt, máskor a tanács, vagy a képvi­selőtestület, aszerint, hogy milyen pillanatnyilag a néphaugulat mire a szerteszét élő szepesi németség között a. „káirpá/ti német párt" olyan programmal lépett föl, amelyet eem a szepesi németség, sem a. nyélvszígeheken élő németek nem tehettek ma­gukévá. A „kárpáti rémet párt," a, közelmúlt­ban vöpixatot adott ki a c&ehszlová.kiai néme­tek egyesitéise érdékéíbein. Ez a, röpirat az,óm­ban pont az ellenkező célt érte el. Egyesítés, tömörülés helyett az uj mozgalom az eddlig1 állampolgárságot szereztek. A fiatalemlbenek keresztül törték a rendőrkordont és a közönség szemeláttára jegygyűrűt húztak az öt leány uj- jára. A zsidó szertartás szerint ez tanuk jelen­létében azt jelentvhoigy feleségűi vették a leányokat. A leányok ilymódon palesztinai ál­lampolgárok lettek és igy megszabadultak a egy séges szepesi németséget is meg akarta bontani, de csak akarta, mert a szepesi néme­tek. tántorít,hatatlanul állanak a, régi kenet mel­lett. Furcsa egységfront tehát az, amely a, meglevő szilárd egységek megbontására tö­rekszik. Emellett a kárpáti német párt nem adott sem politikai, sem gazdasági, sem kultu­rális programot. Hyon program nélkül pedig nehéz volna, egységfrontról beszélni fogháziból és a kiutasitástók Anyja beleegyezésével orvul agyonlőtte mostohaapját egy tizennégyéves Megdöbbentő családi tragédia karácsony éjszakáján Komárom 1934 telén Megelégedve talán senki sincs. Az elégedetle­nek azonban sokszor nem gondolnak arra, hogy a város ke&erves helyzete nagyrészt az általános gazdasági helyzet függvénye 6 ha majd a vámsorompók barátságosabban nyila­doznak, ha a Skoda-gyár újból pöfékelni kezd, ha a kikötőben újra működésbe lép az unatkozó öt daru, ha a város valóiban építkezni is fog s ha nem pártpolitika szele fujdogál a városházán, hanem a megértés szelleme, ha polgárság és munkásság nem néz oly élesen egymással szemben, ha kissé több lesz a felekezeti megértés és együttimunkálkodás, ha kevesebb a társadalmi torzsalkodás, akkor a Vá­ros is jobban teljesítheti majd minden feladatát s vállalt kötelezettségét jer ' Érdekes például, hogy mily kevéssé építkezik Komárom s mégis mily sok nyugdíjas telepedik le falai kö­zött. A nyugdíjasok letelepedése uj fészkek raká­sával jár, ilyeneket azonban nem találunk s csak a legutóbbi időkben érkezett el Komáromba a koc- kabázas-épitkezés stílusa, nagyon ritka példányok­ban s elvétve csupán . . . Perifériája talán a legelszomoritóbb perifériák egyike, hírhedt nyomorlakásokkal a régi várfal törvében, vagy magáiban a romantikus várépületekben. A Csallóköz minden földtelen, nincstelen szegénye behúzódott a városba az utóbbi évek folyamán s most a városnak kell eltartania a lakosság tiz százalékát, mivel munka nélkül vannak. Az országutak mentén s messzi, a Vág kiöntései mögött, kilométeres távolságokban szintén épültek szegény külvárosok, ezeknek se iskolájuk, se orvosi rendelőjük, se pénzük, se kedvük nincsen. Innen indulnak kis tolvajportyázásra a tyuktolvajok 8 a- szénlovagok . . . Nem érdekes-e, hogy elvben el vai határozva az iskola, a külvárosi gyerekek szá­mára is, — hiszen négy kilométert kell megtenniük a városig, reggeli hét órakor a szegény s szűk ru­hájú gyerekeknek, — s az iskolaépület áll is né­hány paddal, csak éppen tanítás nem folyik benne s most az állam é« a város vitázik, ki illetékes a I tanítót eltartani, választani, ötven gyermek pedig — Ma meg lehet csinálni, ma elég sötét van. Előhozta a fegyvert és elrejtette a osürbe. Éjsza- j ka tizenegy óra felé anyjával és kilencéves fivéré­vel eltávozott hazulról, hogy velük együtt éjféli misére menjen. A mostohaapa kikisérte őket, majd visszatért a lakószobába. Az anya és két gyermeke néhány lépésnyire távoztak a háztól, ekkor a ti­zennégyéves fiú visszafordult, visszafutott a házba, előkereste a fegyvert és a zárt ablakon keresztül célbavette mostohaapja fejét. A lövés eldördült és Doberer holtan bukott a földre. A fiú ezután ismét elrejtette a fegyvert és anyja után futott. Mikor a templomhoz értek, suttogva el­mondta neki, hogy végrehajtotta a gyilkosságot. Mikor hazatértek az éjféli miséről, Flotzingerné és fia fellármázták a szomszédokat és elmondták, hogy távollétükben Doberert meggyilkolták. A fiú a csendőrségre szaladt és ő maga tette meg a fel­jelentést. A megindult nyomozás során csakhamar súlyos bizonyitékok merültek föl a tizennégyéves fiú és anyja ellen és minkettőjil- ket letartóztatták. A fiatal gyilkos és anyja beismerő vallomást tett. Beszállították őket a bíróság fogházába. 1934 deceanlbetr 29, szombat továbbra is tapossa a négykiloméiteres sarat . . , Iskolaszék választása is volt ö városnak, olyan nagy eredménnyel, hogy a régi iskolaszék tagjak naik mind felmondtak s megszületett a valóban pártalapon álló uj iskolaszék, a „csakazértis"- dog­ma alapján < . , & Városunkat különben hónapok óta a kulturális kérdések tartják izgalomban, ősz elején a komáromi magyar kultúra néhány elszánt követe azt a következtetést vonta le, hogy a Ikulturélet hanyatlik s a komáro­mi embert semmi sem érdekli a borocskán s a tingli-tainglin kívül. Kisvárosban szokatlan erős érdeklődés indult meg a vita iránt, a nyilatkoza­tok 6 ellennyilatkozatok szálltak s az akadémikus fiatalság, amely a legnagyobb lendülettel vetette bele magát a fculturkérdések tárgyalásába, minden helyi egyesületet alaposan megbírált. A vita után azt lehetett volna gondolni, hogy a kultúra afálján nem női többé fü, ámde, váratlanul olyan hatal­mas kultúráiét pezsdült föl, amilyen ritkán adó­dott a mai gazdasági, pénztelen időkben. Néhány hónap óta minden egyesület rendez Ko­máromban. A Legényegylet, az Iparoskor, a Dal- egyesület s az Egyetértés Dalárda, a KFC, a De- borah, a Karitász, az Akadémikusok s last bút nőt least a Jókai Egyesület, amelynek éle­tét felpezsdíteni szintén igen akartá k a fiatal kul- burbajnokok. Végezetül nincsen Komáromnak az a felekezeti, társadalmi, kulturális, vagy sportegye­sülete, amely ne rendezett volna szinielőadást, tán­cot, — ezt mégis á legszivesebben, — a Nőegyletek éppúgy, mint a sportegyesületek, a kulturegyesüle- tek éppúgy, mint a vallásos egyesületek. Néha egy­szerre két-három egyesület rendezett s elmondhat­juk, hogy a számtalan rendezés között, — amely leginkább az üde, noha hasznos mükedvelést nép- szerüsitette, — volt egy-két komoly értékű, szép előadás is. A tétel, hogy Komárom társadalmát nem érdekli a kultúra s a társadalmi élet, megdőlt, Ha nem is mind kultúra s százszázalékos művé­szet az, ami az ősz folyamán előkerült, az érdeklő­dés mégis él, az áldozatkészség nem csökkent s a komáromi kulturélet- kezdi visszaszedni régi fé- fényét, amely újabban elhalványult . . . S most a színészeket várja kíváncsian a város közönsége s azt szeretné tudni, menyivel jobb, vagy rosszabb Földes társulata a tavalyinál s a tavalyi, tavalyelőtti ígéretek valóra válnak-e valahára? Komáromnak ugyan nincs annyi i_rója, mint Nyit- rának,— amely város ugylátszik- újabban írókra specializálta magát, — mégis megjelent néhány fi­gyelemreméltó, szép könyve. S hogy teljesek legyünk, egyikét pör is lefolyt az ujabbi hónapok folyamán, nagy érdeklődés kö­zött, szenvedélyes vitákkal. Pörökben igazán nem vagyunk szegények, még akkor sem, ha a bírósá­gon az akták száma valamivel csökkent . . . SZ031BATHY VIKTOR. Fényes nappal kifosztották az auíőt. Nyitrai munkatársunk jelenti: Aujeszky Jó­zsef pogrányi mal omtulaj d onoe a napokban bevásárlásokat tett Nyitrán és köziben autóját az uccán hagyta. Mire visszatért, háromezer korona értékű bundája és különféle értéktár­gyai eltűntek az autóból. A károsult feljelen­tésére megindult a nyomozás a tolvaj után. xx A riasztó gong. Irta: San Emery. Ford. Pogány Kázmér. Henry Paxton, az egyszerű, naiv átlagember aki huszonkét esztendőn keresztül mindig ponto­san ellátta hivatalát — máról-holnap eléri vá­gyai netovábbját: tengeri útra küldik egyetlen utasként egy teherhajóra. És mindjárt, hogy ez a váratlan szerencse az útjába vetődik, csupa rend­kívüli dolog történik vele: ,,Ne menjen! Életével játszik ..." — &ugja valaki az uocán a háta mögött és odahaza ugyanez az ismeretlen jóaka­ró figyelmezteti még egyszer, telefonon. De az éle­téből hirtelen kipattanó rendkívüli dolgok vará­zsa és Tennysonnak néhány gyönyörű verssora a bátor Ulixesről, annyira megragadja már Henry Paxton 6zivét, hogy nem bán semmit, elbúcsúzik családjától és bátran hajóra száll. Itt aztán egyszeriben olyan elképesztő dolgok történnek vele, amilyenekre még legmerészebb ál­maiban sem gondolt. „Majd, ha kilencet ~~üt a gong!" — súgja fülébe egy ember, aki, mig Pax­ton a hajó korlátjára dőlve várta a hajó indulá­sát, revolvert is nyomott a kezébe. Mit jelenthet ez a sok figyelmeztetés és ki ellen kell majd védekeznie a megbízhatónak hitt. ha­jón? ... A matrózok összesúgnak a háta mögött ée már ez első félórában golyó süvít ei a füle mellett. Éjszakára aztán kitör a zűrzavar, meg­gyilkolva találnak egy boldogtalan embert s a gyilkosság gyanúja elsősorban Paxtonra háramlik. Nem csoda, ha a hajón most már minden tótágast áll, zendülés tör ki a nyílt tengeren és a szegény utas, aki eddig a légynek se ártott életében, min­denütt az élre, az események központjába kerül és a szenvedélyek viharában hőssé avatódák, elkiröl majd hajót neveznek el . . . Mindnyájunknak lelke mélyén ott szunnyad évez­redek óta e kalandvágyó Ulixes álma s mi magunk is, ha egyszer alkalmunk nyílnék arra, hogy hét­köznapi robotoe életünkből kilépjünk, mi sem riad­nánk vissza az aggodalmaskodók figyelmeztetései­től. Utrakelnénk hát mi is az alkalomszült-e hőssel és végig küzdjük vele ezt a viharzó, hőssé nevelő kalandregényt. Legizgalmasabb óráinkat Ígéri és tölti be a Palladiis c legújabb Fólpengös Regényé­nek olvasás:^ lenyűgöz az író képzeletének kifogy- hatatlansága s e mellett az élet mélységeiből fel­csillanó humor üde színeit is megtaláljuk benne, Egyvégtében fogjuk végigolvasni Pogány Kázmér kiváló fordításában.

Next

/
Thumbnails
Contents