Prágai Magyar Hirlap, 1934. december (13. évfolyam, 217-221 / 3548-3552. szám)
1934-12-28 / 219. (3550.) szám
11 1884 december 28, péntek. mnXGAlAYfr&kARHTOLfiB ■ Köze. AZ DA^ÁGT' . 528.000 a a jövő évi miizsirkontingens Prága, december 27. A hivatalos lap holnapi száma közli Dostálek kereskedelmi miniszter rendeletét a jövő évi miizsirkontingen9ről. A december 24-én kelt 101.381/34 számú kereskedelmi miniszteri rendelet szerint a jövő évi müPozsony, december 27. A vezetésein alatt álló állami gyümölcsészeti és kertészeti kutató intézetbe az utóbbi időben Szlovenszkó minden részéből tömegesen érkeznek olyan levelek, melyek irói szaktanácsot kérnek arra nézve, hogy vidékükön mely bevált gyümölcsnemeket, de különösen milyen gyümölcsfajtákat ültessenek, hogy azok később rendes termést adjanak. Minthogy a gyümölcstermesztés ma már nem egyesek szórakozása, hanem sokaknak jövedelmet adó foglalkozása lett, így nem is csodálkozom azon a nagy érdeklődésen, amely egyes gyümölosnemek ég gyümölcsfajták iránt megnyilvánul. Tekintettel arra. hogy a termesztendő gyümölcs- nemek és gyümölcsfajták megválasztása alapját képezi az okszerű és jövedelmező gyümölcstermesztésnek, a következőkben útmutatást kívánok adni e tekintetben az érdeklődőknek. Az ültetendő gyümölcsnem megválasztásától nagyon sok függ, ezért a megválasztásnál körültekintéssel kel! eljárni. Hogy milyen gyümölcsnemet ültessünk, arról legjobban agy győződhetünk meg, ha körülnézünk az Illető helyen és annak vidékén és amely gyümölcsnemek ott legjobban diszlenek, azokat ajánla tos ültetni. A fajták megválasztásánál ugyan igy kell eljárni. Szem előtt kell tartani hogy egy-egy gyümölcsnemből mentői kevesebb — legfeljebb 4—45 fajtát ültetünk, annál jobb. Ez természetesen nem vonatkozik a háziker lekre, amelyekben minden gyümölcsnemből több fajtát lehet ültetni, hogy a háztartást az egész évre elláthassuk friss gyümölccsel. Hogy a gyümölcstermesztőknek md&könnyitsük a nagyban termesztendő gyümölcsfajták kiválasztását, jegyzékbe foglaltuk azokat a gyümölcsfajtákat, amelyek Szlovenszkóban eddig a legjobban beváltak és amelyekből a legnagyobb valószínűséggel jó eredményeket lehet elvárni. A gyümölcstermesztés szempontjából Sz’oven- szkót három gyümölcstermesztéei vidékre (övre) osztottuk föl és pedig déli, középső és északi övre. I. A déli gyümölcstermesztési vidék (öv) magába foglalja a következő járásokat: Pozsony, Duna- szerdahely, Feled Komárom, Malacka, Modor, Párkány, Szakolca, Ógyalla, Somorja, Tornaija és Zse- liz. II. A középső gyümölcstermesztési vidék (öv) n legnagyobb, de egyúttal a legfontosabb is a gyümölcstermesztés szempontjából. Ide tartoznak a következő járások: Besztercebánya, Selmecbánya, Bán, Galánta, Girált. Homonna, Ilava, Kassa, Ki* rályhelmec, Körmöcbánya, Korpona, Léva, Losonc, Nagymihály, Miava, Kékkő, Szepsi. Nyitra, Újbánya. Vágujhely, Érsekújvár, Postyén, Vágbeszterce, Eperjes, Privigye, Puhó, Nagyrőce, Rimaszombat. Rozsnyó, Kisszeben, Szenic, Szobránc, Vágsellye, Nagytapolcsány, Tőketerebes, Trenesén, Nagyszombat, Nagykapos, Varannó, Verebély, AranycBmarói és Zólyom. III. Az északi gyümölcstermesztési vidék (Öv) a következő járásokból áll: Bártfa, Breznóbánya, Csaca, Alsókulbin, Gölnicbánya, Kézsmárk, Lőcse, Kisuccaujhely, Liptőszentmiklős. Mezőlaborc, Ná- mesztó, Poprád, Rózsahegy, Abaujszina, Lglő, Sze pesófalu, ólubló, Sztropkő, Trsztena, Turőcszent- márton, Nagybiocse és Zsolna. A nagyban termesztendő gyümölcsfjták jegyzéke a következő: Alma: a) Főfajták: Téli arany parmén a II. és III. vidék részére. Minősége: I. kiválóan elsőrendű csemege, piaci és gazdasági. Érik decembertől kezdve májusig, de gyakran eltartható az uj termés betakarításáig is.' Jonathan az I. és II. öv részére. Minősége I. kiválóan elsőrendű csemege, piaci és gazdasági. Érik novembertől májusig, de gyakran eláll újig is. Kanadai renet a II. vidék részére. Minősége első- rendö csemege és gazdasági, I. kiválóan elsőrendű piaci. Érik decembertől márciusig. Parker pepin a II. és III. vidék részére. Minősége: I—II. rendű csemege, piaci és gazdasági. Érik januártól áprilisig. Boskoopi szép a II. vidék részére. Minősége: I. undü piaci és gazdasági, I—II. rendű csemege. Érik kuniéitól áprilisig. Mű-kontingens 528.000 q. A csehszlovákiai mfl- zíűgyárak tehát a belföldi fogyasztás céljaira a jövő évben legfeljebb 528.000 métermázsa müzsirt készíthetnek. A kontingens fölosztása, vagyis az egyes vállalatokra eső gyártási hányad, még nem ismeretes. Sóvári a II. és III. vidék részére. Több változata ismeretlen, melyek közül a legjobbak a nemi3. beregi és e darusóvári. Minősége I. rendű piaci és gazdasági, I—II. rendű csemege. Érik februártól májusig. b) Mellékes fajták: Áttetszösárga (kiár alma, üveg alma) a I, II. és III. vidék részére. Minősége: I. rendű piaci, II. rendű csemege. Érik júliusban (a legészakibb helyen augusztusban). Sarlamovszki a II. és III. vidékre. Minősége: I—II. rendű piaci, I—III. rendű csemege. Érik augusztusban (hidegebb égalj alatt szeptemberben). lányos bibornok az I. vidékre. Minősége; I. kiválóan elsőrendű piaci, I. rendű gazdasági, II. rendű csemege. Érik szeptembertől októberig. Ananász renet az I. és II. vidékre. Minősége- I. kiválóan elsőrendű csemege és háztartási, I—II- rendű piacú Érik novembertől februárig. Sárga szépvirágu (bellefleur) az I. II. vidékre. Minősége: I. kiválóan elsőrendű csemege, piaci és gazdasági. Érik novembertől februárig. Batul ez I., II. és III. vidékre. Több változata van, meiyek közül a legismertebbek a piros vagy mosolygó-, sárga-, zöld- és szögletes batul. Minősége: I. rendű piaci és gazdasági, I—II. rendű csemege. Érik decembertől áprilisig. Téli bőr renet (kormos alma, bőralma) a IL vidék részére. I—II. rendű csemege, piaci és gazdasági. Érik januártól áprilisig. K6rte: a) Főfajták: Williams (a magyarban hibásan Vilmos) körte, az I. és II. vidékre. Minősége: I. kiválóan elsőrendű csemege, piaci és háztartási. Érik augusztustól szeptemberig. Bosk kobak körte az I. ée II. vidék részére. Minősége: I. kiválóan elsőrendű csemege, piaci és gazdasági. Érik szeptember végétől novemberig. Pap körte (Pastoraica) a II. és III. vidék részére. Minőség: I—II. rendű piaci, II. és III. rendű csemege. Érik decembertől márciusig. b) Mellékes fajták: Zöld Magdolna az I. és II. vidék részére. Minőség: I—II. rendű csemege, piaci és gazdasági. Érik júliusban. Török muskotály körte (szegfű körte) ez I., II* és III. vidék részére. Minősége I. rendű csemege, piaci és gazdasági. Érik augusztusban. Jó szürke körte (Spinka) az I., IL és III. vidék részére. Minősége- I. rendű csemege, I. és II. rendű piaci és gazdasági, érik augusztustól szeptemberig. Saíisbury körte a III. vidékre. Minősége I. rendű csemege, piéci és gazdasági, érik szeptembertől októberig. Hardy vajkörte a II. és III. vidék részére. Minősége I. rendű csemege, piaci és gazdasági. Érik szeptembertől októberig. Diel vajkörte az I. és II. vidék részére. Minősé, ge I. kiválóan elsőrendű piád, I. (néha csak Ilii I.) rendű csemege. Érik novembertől decemberig. Cseresznye: Ahol jó helyi fajták vannak, ott elsősorban azok termesztendők. Ilyen fajták: a Vág völgyében: Mednyánszky Emília, Pozsony mellett: dubravaí, [fontban- Osöllei, korponai dudeeska, Sárosban: Nyáreardói, stb. Különben nagyban termesztendő fajták (az érési idejük sorrendje szerint): Márki• legkorábbi (ryeh- lica nemecká), Lyoni korai. Napóleon (Lauermann) ropogós (helytelen magyar neve Nagyhercegnő), Nagy fekete ropogós, Hedelfingeni ropogós, Ger- merodorfi ropogós. R Meggy: (az érési idejük sorrendjében): Vacek meggy, Spanyol meggy, Királyi aanarella (fókneggy), Ostheimi meggy. Szilfa: (valódiak) Eeeltngeni, Gömöri nyakas, Agead (olv. azsáni), Besztercei nagyszámú. Besztercei muskotály. Ringló: Malvezínka (piros nektarin ez.), Altiban ringló, Nagy zöld ringló. Kajszlnbarack: Kisszebeni Magyar legjobb, (ebből ajánlatos 50— 60 százalékot ültetni), Nagyszombati, Rakovszky, Késői rózsabarack. őszibarack: Győztes, May Flower (május virága), fíneed, Ame- den, Alexander korai, Lord Nopier (csupasz), Misa Lolo, Champion, Elberta, Gyümölcskertek királynője. A nagyban termesztendő gyümölcsfajták jegyzékének ismertetése után hangsúlyozom, hogy az csak irányadóul szolgáljon a további telepítéseknél. Ahol jó helyi fajták, vagy más bevezetett fajták vannak, ngy azokat'továbbá is ajánlatos ültetni. Aki az egyes fajtákról esetleges részletesebb leírást akar, forduljon bizalommal a követkző címre: Státny inspektor ovocináretvo pre Slovenslco, Bra- tislava, Matuíkova 93-4., ahol ingyenes szaktanácsot kap. Ugyanoda fordulhat az is, aki ribiszke, kövz- méfce (egres), málna, 6zamóoa (földi-kerti eper), dió, mandula, mogyoró, birs. naspolya, stb. fajták iránt is érdeklődne. Ugyanezen a címen kérhető a gyümölcsfák ültetéséről szóló magyarnyelvű röpirat is, amely magában foglalja mindazokat a szak dolgokat, melyeket tudnia kell mindenkinek, aki gyümölcsfát ültet A röpiratot ingyen küldik meg. (Január 1-én nyugalomba vonul a ruszinaz- kói állami erdők helyettes igazgatója.) Avena- ríus Ágostom erdészeti főtanácsos, a kárpátaljai Államai erdők helyettes igazgatója január 1-én saját, kérelmére nyugdíjba vonuil. (Gázügyi és vízügyi kongresszus lesz Máh- risch-Osírauban.) 1935 május 30-tól jumius 2- ig, M. Ostrauban gázügyi és vízügyi korigireez- szust rendeznek. A kongresszusom belföldi és külföldi szakemberek vesznek részt. (Csökkent a bankjegyforgalom.) A Csehszlovák Nemzeti Bank december 23-iiki kimutatása ezerkoronás tételekben a következő adatokat tartalmazza: Követelés: aranykészlet: 2,678.200 (4~ 610), devizakészlet és valutakészlet 219.426 (4- 12.859),, egyéb készpénz 220.008 (•— 1064), leszámítolt válték 892.976 (-j- 87.971), eszkontáit értékpapírok 12.000 (4- 1400), lomb a nd 418.859 (— 83.896), az állami bankjegyadésság maradványa 2,097.387 (— 1950), egyéb követelés 600.964 (4* 56.020). Tartozás: részvénytőke: 405.000 (~), tartalékok 47.010 (—), bankjegyforgalom 5,477.434 (— 55.812), zsirékövetelás 859.120 (-f 83.630), pénztári jegyek — (—), egyéb tartozás 351.256 (4- 40.862). A csehszlovák korona aranyfedezete 42.3 százalék. (Közgyűlési hírek.) Trenesénből jelentik: A Vágmenti Gyümölcsfeldolgozó Szövetkezet idei rendes közgyűlését december 29-én délelőtt 11 órakor tartja a szövetkezet trencséná helyiségeiben. — Az Első Treucséni Borovicska- és Likőrgyár Rt. december 29-én délelőtt 10 órakor rendes 'közgyűlést tart Tren- csénben. (Behozatali engedély kell a rizs importhoz.) A hivatalos lap holnapi száma közli Dostálek kereskedelmi miniszter rendeletét a rizs és a ferrosili-cia behozataláról. A keresk. min. december 22-én kelt 132.954/34 számú rendelete értelmében hántolt és hántolatlan rizs, valamint ferroeilicia a jövőben csak a kereskedelmi minisztérium behozatali engedélye alapján importálható. (Gyönge karácsonyi vásár Szlovenszkón.) Szlovenszkó különböző városaiból érkező hírek szerint a karácsonyelőtti vásár gyöngén si került. Pozsonyban és Kassán főképpen praktikus karácsonyi ajándékok iránt mutatkozott kereslet. Fényüzési cikkeiket a közönség csak szórványosan vásárolt. A kedvezőtlen időjárás miatt téli áru iránt is csak mérsékelt kereslet mutatkozott. Selmecbányái tudósitónk jelentése szerint a karácsonyi nagyvásár eredménye messze mögötte maradt az előbbi évek eredményeinek. A vásárra fölvonult iparosok már a koradéiutáni órákban kénytelenek voltak sátraikat lebontani. — Nagyszombati tudósitónk jelenti: A nagyszombati kereskedők nincsenek megelégedve a karácsonyi vásáir eredményével. Aránylag élénk forgalom mellett csak olcsó és praktikus árut vásároltak. MINDEM GAZDÁNAKl szüksége van a gabonamonopólium ismertetésére 5 Ára 7.50 korona Megrendelhető a P. M. H.-nál 1 Milyen gyümölcsnemeket ültessünk Szlovenszkó egyes vidékein? Irta: BUCHTA VIKTOR, országos gyiimálcsészeti felügyelő (Hol nagy, hol csekély a bankjegyforgalom?) A legfontosabb európai országok bankjegy- forgalmának közös értékre és fejátlagra vató átszámítása azt mutatja, hogy elsősorban a» aranybtotkk államaiban legnagyobb a bank-, jegyforgalom. Ezek közűi első helyen Francia- ország áál (74.29 aranydoUfláros fejátkggaíl) s utána Svájc (65.42), majd a valutáris nehézségekkel mérkőző Belgium (60.67) következik. Angliában csaJk 39.71 airanydotillár a fejátlag, ami aránylag csekély, mert Anglia nem tartozik az arany államok sorába. A középeuTÓpai országok közül Olaszország (16.41), Ausztria és Németország (14—16) fejátlaga körülbelül egy szinten mozog. A dunai államok bankjegy- forgalma összehasonlithatatlanul kisebb. (Csehszlovákia 9.10, Magyarország 7.40, Románia 7 j1 6, Jugoszlávia 5.53 aranydlollár.) Legkisebb a bankjegyforgalom aránya Lengyelországban (8.49 aranydiOillár), holott ez az áil'lam mind gazdasági, mind valutáris szempontból viszonylag kedvező helyzetben van. így a bankjegyforgalom nagyságából nem lehet az országok prosperitására következtetni, csupán az látszik valószínűnek, hogy a fejlett, termelési rendű ée nagy aranykészletekkel! rendelkező nyugati országokban nagy a bankjegyforgalom, ami egyáltalán nem függ a váll- | Ságtól. Inkább attól, hoigy folynak-e ott kisér- ! letek a pénzérték körük Az agrárországokban ezzel szemben azért la kisebb a banikjegyfor- gatom átlaga, mert kisebb a fizetési forgalom. (Megkezdődtek a francia-orosz gazdasági tárgyalások.) Párisiből jelentik: Parisban megkezdték a moszkvai jegyzőkönyvben történt megállapodás alapján * francia-orosz gazdasági tárgyalásokat. A moszkvai jegyzőkönyv- szövegét szerdán este hozták nyilvánosságra Párásban, amely szerint a francia és orosz megbízottak között decemberben Moszkvában foítyatott tárgyalásokon a következőkben állapodtak meg: 1. Azonnal megkezdik a kereskedelmi, letelepedési és hajózási szerződés megkötésére irányuló tárgyalásokat; 2. az ez- év január 11-én kötött ideiglenes francia-orosz kereskedelmi szerződést haladéktalanul hasonló szellemű végleges szerződéssel cserélik fel. E szerződés alapelvei tekintetében a következő javaslatokat tették: a) hitelnyújtás Oroszországnak a francia piacokon; a hitelt, melynek Összegét, tartamát és kamatozását később állapiíijáík meg, több évre keld elosztani és kamatát elfogadható magasságban megáft- lapdbanL A hitelt az egy év folyamán a francia iparnak adott megrendelések kiegyenlítésére kel fordítani; b) hitelnyújtás biztosítása a francia exportőrök számára; é) ha az uj, végleges kereskedelmi szerződést 1935 január 1-ig nem tudnák megkötni, a multévi ideiglenes szerződés a tárgyalások befejez tóig érvényben marad. (3.749 millió lejt eredményezett Románia belső kölcsöne.) Bukarestből jelenti a csehszlovák sajtóiroda: A román pénzügyminiszter nyilatkozata szerint Románia, belső kölcsöne 3.740 millió lejt eredményezett. A kibocsátási és a nominális árfolyam különbözetinek leszámításé után adódó reális értéke e kölcsönnek a jutalékok és a készkiadások levonásával 2.9 milliárd lejre csökken. A kölcsön utján befolyt összeget a román kormány a következőképpen osztja föl: hadseregre 2 milliárdot, a mező- gazdaság fejlesztésére 350 milliót, iskolaügyre és egyházi célokra 120 milliót és egészségügyi célokra 125 millió lejt fordít. 250 milliü lejt a Román Nemzeti Bank esedékes követeléseinek fedzésére tartalékolnak. A kölcsön utján befolyt összegei feloszlatásának tervét a parlamentnek kell jóváhagynia. (A görög-csehszlovák gazdasági tárgyalások nehézségei.) Szófiáiból jelenti & ceehszöovák sajtóiroda: Az Athéniben folyó görög-csehszlovák kereskedelmi tárgyalások minden valószínűség ezerint hosszú ideig fognak tartani. A rehézeégek legfőbb oka abból álll, hogy a tárgyaló feleknek egészen uj alapokra kell! heflyezniök a két állam közötti gazdasági kapcsolatokat. Görög részről rámutatnak arra a körülményre, hogy a görög-csehszlovák kereskedelmi forgatom mérlege Görögország szempontjából jelentős passzívumot eredményezett. Csehszlovák statisztikai adatok szerint Görögország évente mintegy 50 millió korona értékű cukrot importál Csehszlovákiából. A csehszlovákiai cukor monopóliumszerű jogokat élvez a görög piacon. Csehszlovákiáiból cukron kívül még mintegy 30 millió korona értékű iparcikket, főképpen gépeket és szövőipari cikkeket, számítanak Görögországba, Görögországból ezzel szemben körülbelül 50 müllliió korona dohányt és tízmillió korona érték® bort, valamint mazsolát hoznak be Cséhezítop vákiába. A mérleg kiegyensúlyozása érdekéd ben görög részről fölmerült az a kívánság, hogy Csehszlovákia nagyobb mennyiségű dohányt importáljon Görögországból és emetyje a borbehozatalt is. (Emelkedett Románia petroleumkivitele.) Birka restből jelentik: Ez év első tiz hónapja során Romániából 4,825.699 tonna petróleumot exportáltak külföldre. Ez a mennyiség 319.395 tonnával fölülmúlja a tavalyi év azonos szakában exportált petróleum mennyiségét.
