Prágai Magyar Hirlap, 1934. december (13. évfolyam, 217-221 / 3548-3552. szám)
1934-12-28 / 219. (3550.) szám
s&Qj, , V *0^ ESP | XIU. évf. 219. (3550) szám • Péntek • 1934 december 28 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* Szerkesztőség: Prága 11„ Panská évre 76, havonta 26 K6., külföldre: évente 450, A SzloveUSzkÓÍ és rUSZÍnSzkÓi TnCLgl](irsá& zllcel2, 1L emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 KC. • # ö Prága 11^ Panská üli ce 12, III. emelet, ft képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai nCLpÍL(ipjCL • • TELEFON; 30311. • A Egyes szám ára 1.20 KC, vasárnap 2.-K& SÜRQÖNYCIM HÍRLAP, PRflHfl. Béke legyen! A pápa karácsonyi szózata Róma, december 27. A pápa a biboros- kollégium fogadtatásán mondott beszédében az egyház örömeivel és szenvedéseivel foglalkozott, amelyek az elmúlt évben érték. Az örömök között felsorolta a szentév kiterjedését az egész viliágra, ami annál fontosabb, mert valóságos pogányságot szítanak igen sok oldalról, egyéni, társadalmi, sőt állami pogányságot is. Az igazság alkossa a törvényeket— mondotta a pápa további beszédében —, csak egyetlen jog van, az igazság joga, nem pedig a fajok, vagy nemzetek joga, a világot fölrázta a nagy válság és nyugtalanítják az oj háború lehetőségéről elterjesztett zavaros hírek, különösen a fegyverkezésről szóló hírek. Imádkozunk a békéért, de ha akad valaki, aki elvetemültségből a háború öngyilkosságát és embergyilkosságát akarja, akkor ezzel az imával fordulunk a világ urához; „Isten, szórd szét a szélrózsa minden irányában azokat az embereket, akik a háborút akarják/* Mi azonban csak a békét akarjuk és kikiáltjuk a világnak; „Béke legyen, béke, béke!“ -----o—— Pa nama megszünteti a beviteli vámokat Panama, december 27. A Reuter-iroda jelentése szerint Panama köztársaság szabad kereskedelmi állammá alakult át. Kidolgoztak ugyanis egy törvényjavaslatot, amely szerint több mint hatszáz árunem beviteli vámját megszüntetik. A törvény 1935 nyarán lép életbe. Lázadás Albániában? Róma, december 27. Tiránából érkezett je- jelentések szerint Dibra-kerületben zavargások törtek ki azzal kapcsolatban, hogy Zogu király egyik adjutánsa megtagadta az engedelmességet, néhány nappal ezelőtt elhagyta a királyi udvart és vonakodott oda visszatérni. A római hivatalos körökhöz érkezett megnyugtató jelentések szerint helyi jellegű nyugtalanságról van szó, amely csak Dibra városára szorítkozik és a kiterjedt felkelési mozgalomról szóló hírek erősen túlzottak. Athénból érkezett félhivatalos jelentések szerint Délalbániában is zavargások törtek ki. E hirek szerint a király lázadó adjutánsa csapatával elfoglalta Dibra városát. E híreket mindeddig nem erősítették meg. B e 1 g r á d, december 27. Jugoszláv íapje- lentések szerint Ahmed Zogu albán király volt szárnysegédje, Muharin, fegyveres felkelést szervezett a karácsonyi ünnepek alatt a király ellen. Albániából a legellentétesebb hirek érkeznek Belgrádija. Az egyik verzió szerbit Mubarin mintegy ezer főnyi fegyveres sereggel egészen Tiránáig, az ország fővárosáig vonult, ott azonban a kormány csapatai teljesen szétverték a lázadókat. Más hírek szerint Skutariban és környékén még mindig tartanak a forradalmi zavargások. A nagyjelentőségű telki közeledés Hitler torolni fogja a „Mein Kampf“-bői a Frandaorsiágot támadó részeket „Az uj Németország békében élhet az uj Franciaországgal" Pári s? december 27. A Le Journal berlini tudósítójának közlései szériáit Hitler törölni fogja ,,Mein Kampf“ cimü könyvéiből azokat a részleteket, amelyek élesen támadják Franciaországot. Mint ismeretes, a francia frontharcosok szövetségének elnöke az elmúlt napokban látogatást tett Berlinben és az ő tárgyalásainak tulajdonítják Hitler eme elhatározását Közvetlenül a Saar-vidéki népszavazás után Hitler állítólag nagy politikai beszédet fog tartani, amelybe® praktikusan bevezeti a tervezett francia-német diplomáciai tárgyalásokat, E beszédben Hitler ki fogja jelenteni, hogy könyvét az 1923—24. években irta, olyan időben, amikor internálva volt Ebben az időben erős lelki depresszión ment keresztül, mert ekkor még a Ruhr-vidék is francia megszállás alatt volt. Hitler ki fogja jelenteni, hogy akkori véleményét Francia- országról viszavonja. Az 1935. évbeli Francia- ország nem ugyanaz, mint az 1923 évbeli Franciaország és az nj Franciaországgal az nj Németország megegyezhetik és békében élhet. Laval római utazás előtt Pár is, december 27. Laval külügyminiszter megszakította karácsonyi szabadságát, már tegnap visszaérkezett Párásba és egész nap hivatalában dolgozott Néhány lap ama véleménynek ad kifejezést, hogy Laval római útja nagyon hamar be fog következni. A politika karácsonya—a karácsony politikája A német-lengyel példa követését ajánlja Csehszlovákiának ét Magyarországnak Kobr budapesti csehszlovák követ A csehszlovák államfő fiák karácsonyi megnyilatkozásai ■ ■ Masaryk a nacionalizmusról* Hodza a német aktivistákról ny latkozik ■ A magyar külügyminiszter a közeledés kérdéséről Prága, december 27. Az idei karácsony gazdag volt politikai megnyilatkozásokban. Úgyszólván minden aktív miniszter megszólalt. Különösen figyelemreméltó Kobr Milos budaA „Lidové Noviny** Capek Károly nagynevű cseh Írónak „Beszélgetések Masarykkal** cimü müvéből közöl érdekes részleteket. Az idézetben Masaryk elnök a nacionalizmus, a nemzeti állam és a kisebbségek kérdéseiről nyilatkozik. A köztársasági elnök egyebek közt hangsúlyozza, hogy a cseh nép politikai múltjában háromszáz esztendős hézag van. Ebből magyarázhatók szerinte a cseh politika bizonyos befejezetlenségei. — A politikai tájékozatlanság — úgymond — alkalmas talaj a demagógia számára és abból több mint elegünk van. A demokrácia válságáról és a parlamentarizmus hiányosságáról való szóbeszéd is ebben a politikai tapasztalatlanságban nyeri magyarázatát. Innen ered a hitlerizmue, a fascizmns és a bolsevizmus maj- molása. is. Az illetők nem gondolkodnak eleget a saját fejükkel. pesti csehszlovák követnek a Prager Tagblattban közölt nyilatkozata, amelyben a követ a német-lengyel példa követését ajánlja Csehszlovákiának és Magyarországnak. törődnünk a világgal 6 többet keli dolgoznunk, mint másoknak. Vagyis Palackyval kell tartanunk: minden öntudatos csehnek és szlováknak háromszorannyit kell alkotnia, mint a nagy és kedvező földrajzi helyzetben levő nemzetek tagjainak. Vegyük csak azt, hogy minden felnőtt honfitársunknak legalább két idegen nyelvet kell megtanulnia egy kis latin és görög mellett, Az igazi nemzetszeretet nagyon 6zép dolog. A rendes és becsületes embernél önmagától értetődő. Ezért nem is beszól róla 6okat, miként a rendes férfiú nem kürtöli világgá a feleségével szemben érzett szeretetét. Az igazi szeretet védelmez, óv, áldozatot hoz és főleg dolgozik. S a nemzet és állam érdekében végzett munkához határozott, világos, értelmes, politikai és kulturális program kell. A puszta főllangolás és puszta ingerültség nem elég. Az állam ugyan a mienk, a történeti jog szerint, a többségi elv szerint és azon a elmen, hogy mi épitetettük fel. De jelentős kisebbségeink vannak s ezért különbséget kell tennünk az állam és a nemzet között. A nemzet kulturális szervezet, az állam politikai szervezet. Feladataink vannak a nemzet és feladataink vannak az állam iránt. Természetes, hogy ezek egymással nem ellenkezhetnek. Ezt az államot mi építettük fel, nekünk kell tudnunk azt vezetni é6 igazgatni. A mi feladatunk megnyerni demokratikus köztársaságunk részére a kisebbségeket, amelyekkel együtt élünk. Számszerüségük és kulturáltságuk minket is, őket is kötelez a demokratikus megegyezésre. A kisebbségekkel való eljárásunkat gyakoT- latilag az osztrák-magyar monarchia idején szerzett tapasztalatunk szabja meg: amit mi nem akartunk, hogy mások csinálják velünk, azt nem fogjuk mi csinálni másoknak. Az a tény, hogy a németek egyenesen körülkerítenek minket, a gondolkodó csehet körültekintő s egyenesen bölcs politikára kényszeríti Masaryk: Különbséget kell tenni nemzet és állam között — A demokráciának — folytatja az elnök más helyen — élénkebbnek és mozgékonyabbnak kell lennie, mint amilyen a régi rezsim volt —különösen a mi demokráciánk. Állandóan gondolnunk kell arra, hogy kis nemzet vagyunk kedvezőtlen földrajzi helyzettel. Ez a gyakorlatban azt a feladatot rója reánk, hogy többet kell gondolkodnunk, többet kell Kobr Milos budapesti követ a csehszlovák-magyar kiegyezés lehetőségéről Dr. Kolbr Milos, Csehszlovákia budapesti követő a Prager Tagblatt budapesti munkatársa előtt hosszabb nyilatkozatot tett Csehszlovákia és Magyarország viszonyáról. A követ nyilatkozatában megállapítja, hogy Csehszlovákia megelégedéssel fogadta Genf döntését, melyben szerinte nem volt győztes és legyőzött. Egyetlen győző — maga a népszÖ*
