Prágai Magyar Hirlap, 1934. december (13. évfolyam, 217-221 / 3548-3552. szám)

1934-12-23 / 218. (3549.) szám

1934 december — Karácsony. Pr. Grosschmid Géza 1872-1934 nik régi barátai körében és összetartásra, lel­kes. munkás magyar életre biztatja őket. ügy fullánk sebezte meg később nemesen érző szivét, egy félreértésnek, egy meggy anu- sitásnak fullánkja, mellyel néhányan megsér­tették az ő kristálytiszta keresztény ívilágné- zetét. Ez fájt neki életében a legjobban. Es ezért határozta el, tekintettel amugyis meg­rendült egészségére, hogy félrevonul, gyer­mekei után megy. kik mindnyájan Magyar- országon helyezkedtek el. Mulasztást követnék el, ha nem mutatnék rá arra a rajongó szereteti-e, mely nagy szi­vében élt finomlelkii hitvese és családjának minden tagja iránt. Olyan odaadó áldozat- készséggel élni családjáért, mint ő tette, ke­vés férfi tud. De nem kisebb volt hűsége és szeretete barátai iránt sem. Finom, vonzó egyénisége, lebilincselő, kedves modora min­denkit meg tudott hódítani. Nyugodt, fegyel­mezett tudása, európai látóköre, nagy művelt­sége pedig élvezetessé tette mindig a vele való érintkezést. . Talán kevés ember mondhatja el önmagá­ról. amit Ő egy alkalommal mondott nekem: „Alig hiszem, hogy volna ellenségem, mert Kassa, december 22. A nagy lelkekhez méltó szerénységgel, csendben, mint az árnyék, vonult el körünk­ből másfél év élőt a mi szeretett, nagyrabe- csült, felejthetetlen szenátorunk, dr. Gros­schmid Géza. Csak a szeméből peregtek a bucsuzásnak keserű, néma könnyei, mikor vonata kirobogott a kassai állomásról. Senki sem látta, — csak hűséges felesége, mert ki sem kísértük az állomásra, el sem búcsúztat­tuk, egyikünk sem tudta távozásának napját, óráját. Mindig komoly, jóságos arcát elöntötte a könnyek árja, s szivére mázsás súllyal hul­lottak a nehéz bucsuzásnak keserves érzelmei, amikor rajongásig szeretett szülővárosának, szülőföldjének utolsó kontúrjai is tünedeztek a láthatáron és lelkében érezte, hogy többé nem lesz viszontlátás! . . . Azóta, igyekezett uj állásában, uj helyén talpig férfi maradni, betölteni hivatását úgy, amint megszokta volt egy szép, derűs, harmo­nikus s végül harcos életen át. De a gyilkos kór erősebb volt nála, leteri- tette és ismét csak úgy, mint távozásánál, szerényen, csendben kivitték a temetőbe. Anélkül, hogy ott állhattunk volna ravatala körül, anélkül, hogy megköszönhettük volna nemes munkáját, férfias példaadását, anélkül, hogy szülőföldjének egy megszentelt rögét feje alá tehettük volna, eltávozott csendben, örökre. Abban a nagy űrben, melyet maga után hagyott, most már csak az önvádnak az a szemrehányása kong, hogy mi -nagyjainkát csak holtuk után tudjuk méltányolni. Még az a fátum is ellenünk volt, hogy lapunk éppen a mély gyász napjaiban némaságra volt utalva és csak ma van alkalmunk dr. Grosschmid Géza nagyságát olvasóink szeme elé vetíteni. Dr. Groftscbniid Géza 1872-ben született Kassán régi nemesi családból. Középiskoláit a kassai premontrei főgimnáziumban végezte mindvégig jeles eredménnyel. A kitűnő te­hetségű ifjú a pesti Pázmány Péter-egye- temre került, ahol nagybátyja, Grosschinid- Zsögöd Benő a magyar jogtudomány nyilvá­nos rendes tanára volt. Itt avatták a jogtudo­mányok doktorává. Az ügyvédi vizsga sikeres letétele után visszakerült szülővárosába, ahol előbb mint közjegyzőhelyettes működött, ké­sőbb mint a Kassai Jelzálogbank jogtaná­csosa csakuem harminc éven át nagyon ke­resett ügyvéd volt. Népszerűsége általános volt s Kassa város ellenzéki polgárai már fiatal korában a város képviselőtestületének tagjává választották, hol három évtizeden át komoly, higgadt felszólalásaival mindenkor a város polgárságának, a kultúrának és a köz­jónak érdekében kifejtett munkásságával nagy tekintélyt vivott ki magának. A vár­megye és város tiszteletbeli főügyészévé vá­lasztja, majd az ügyvédi kamara elnöki szé­kébe kerül egyhangú választással s minden oldalról a legnagyobb tisztelet veszi -körül. Tizennégy éven át előadója a kassai közigaz­gatási tanfolyamon a magyar magánjognak és ugyané tárgy előadója a kassai magyar ki­rályi jogakadémián is. Másfél évtizeden át a jogtudományi államvizsga vizsgálóbizottságá­nak tagja. Nyitott szemmel járja a külföldet s nagy értékű szociálpolitikai tanulmányokat végez Olaszországban, Franciaországban, Németor­szágban, Dániában. Svédországban és Ausz­triában. Tapasztalatai kiforrott egyéniséggé formálják e mikor megtörtént az államfordu­lat, a legszilárdabb elhatározással azonnal odaáll a keresztényszocialista párt kassai tá­borának élére és tiszta keresztény világnézeti perspektívával a kisebbségi politikai élet irá­nyítójává lesz. Megalkuvást nem ismerő tiszta jelleme, a jogok kivívásának szent kötelességérzete hajthatatlanná teszik s vállalja a nehéz feladatot, hogy a nyelvi nehézségek dacára bemegy a csehszlovák törvényhozásba s mint pártjának szenátora, bölcs felszólalásaival, beterjesztett törvényjavaslataival és interpel­lációival a kisebbségek jogait és létérdekeit védelmezze egészségének s vagyonának fel­áldozása árán is. A párt országos viszonyla­taiban sem kíméli magát semmi fáradtságtól. Kelettől nyugatig ott hallottuk hangját min­denütt, ahol az őslakosság jogait védeni s a kisebbségi magyarokat lelkesíteni kellett. Mikor pedig magára vállalja a súlyos felada­tot, hogy a nemzet .jövőjéről, az egyetemi ifjúságról ő fog gondoskodni, bámulatraméltó créllyel hajtja végre terveit. Megteremti az egyetemi városokban a magyar diákmenzá­kat. diákotthonokat, az egyelemi diákleányok otthonait s mint a legjobb atya, a gyermekei között él. Fáradhatatlanul gyűjt számukra könyvet, tandijat, kenyeret e minden lehetőt elkövet, hogy minél több magyar főiskolást megmentsen a nélkülözés rémétől. Ragyogó tollal írja meg összes beszédeit. Valóban el lehet mondani róla. hogy minden szavát mérlegre tette, mielőtt kimondta volna s minden felszólalása, minden újságcikke va­lósággal irodalmi remekmű volt, kicizellálva a legfinomabb részletekig. Erről tanúskodik az a gyönyörű, 500 oldalas kötet, melyet 1980-ban adott ki Kassán a „Kisebbségi sors" címen. Emellett idehaza több társadalmi és kultu­rális körnek, egyesületnek elnöke. S amikor elfoglalt idejéből jut egv-egy félóra, megjele­én soha senkit meg nem bántottam életerő­ben." Amily harmónikus és szép volt élete, oly nyugodt és felemelő volt halála is. Egy héttel halála előtt meglátogattam. A nagy szenve­déstől elváltozott arca mosolyra derült: „De jó, hogy eljöttél, édes Barnám, éppen az éjjel álmodtam rólad. Kedves Barátom, négyszem­közt akarok beszélni veled" . . . Azután: „feloldoztam" . . . ! Nyolc nap múlva, agóniájának beállta előtt, zokogó, egybegyült családjától elbucsuzott, majd térdre kényszeritette e szavakkal: „Gyermekeim, most imádkozzatok velem együtt", s elkezdte hangosan a „Miatyán- kot" . . . Hangja lassan-lassan elhalt, nemes lelke felszállt az Örökhiró trónusa elé- ahol — hisszük — elvette már jutalmát érdemdús, küzdelmes életéért. Budapesten temették el a Farkasréti temetőben, ahol a magyar köz­élet kiválóságai nagy számban kisérték utolsó utján. Örökségül hagyta nekünk nagy szellemét és azt a .nemes kötél esség tudást, amely egész életét áthatotta, s amelyet minden kisebb­ségi magyarnak kötvetnie kell! TOST BARNA. A szovjet „június harmincadikája" Az oresi hivgtaSos Jelentés lerántja a leplet a Zinovlev-féle összeesküvésről Kirow neggyükoiásának háttere - - 163 letartóztatás - - A Prawda vádjai Jugoszlávia ellen Moszkva, december 22. A szovjetunió, 12-én befejezték. A hivatalos jelentés szerint hivatalos távirati ügynöksége ma hivatalosan a vizsgálat megái lapítja, hogy Nikolajev, aki jelenti, hogy a Kirov meggyilkolásával ka,p- december elsején meggyilkolta a népbiztost, csolatos vizsgálatot a hatóságok december j annak az illegális szovjetellenes terrorista Gömbös nyilatkozata a francia sajtóban a magyar-osztrák viszonyról Páris, december 22. A* Information cimili lapban Bernot publicista hosszabb cikket kö­zöl Magyarországról, Olaszországról és Ausz­triáról a római egyezménnyel kapcsolatban. A cikkben egyúttal közli Gömbös magyar mi­niszterelnök eddig ismeretlen kijelentését az osztrák-magyar viszonyra vonatkozólag. Gömbös eszerint kijelentette, hogy nem híve annak? hogy unió jöjjön létre Magyaror­szág és Ausztria között. Ez nem oldaná meg a inai súlyos helyzetet. Ha két kis ország össze­áll — mondotta Gömbös — még nem jelenti azt, hogy egy nagy ország lesz belőle. Ausz­triának és Magyarországnak megvannak a maga nehézségei és ezeknek egyesítése még nem jelenti azt, hogy ezzel meg is oldódnának a nehézségek. Egyesülés nélkül is barátságos maradhat a viszony a két ország között. A Jeftics-kormány bemutatkozása A miniszterelnök első nyilatkozata Belgrád, december 22. Mint tegnapi szá­munkban jelentettük, Jeftics a péntek délutáni órákban megalakított akormányát. Azt is közöltük, hogy hadügyminiszter Zsifkovics tá­bornok lett, a külügyi tárcát maga Jeftics vál­lalta. Az eredeti elképzelésekkel ellentétben a régi politikai pártok, azaz a jelenlegi ellenzék nem kapott helyet az uj kabinetben. A jugoszláv sajtó ma egyhangúan elismeri Jeftics érdemeit és úgy ünnepli, mint Jugoszlá­via nagy áliamférfiát. Jeftics az uiságirókhoi Belgrád, december 22. Jeftics miniszterelnök tegnap este a kormány eskütétele után fo­gadta az újságírókat s előttük rövid nyilatko­i zatot tett. Jeftics mindjárt beszéde elején kije- 1 lentette, hogy kormányának politikájáról rész­letesebben ezidöszerint nem nyilatkozhat, de a kormánynyilatkozattal fog a törvényhozás elé lépni. Jeftics ezután a kabinettalakitási tárgya­lásairól nyilatkozott és kijelentette, hogy meg­beszélései során megállapíthatta, hogy Jugo­szlávia belső állami berendezése és a jugoszláv nemzeti politika alapvető kérdéseiben a pártok között nincsenek eltérések. A tárgyalások so­rán kiderült, hogy a megkezdett ut helyes volt és azt folytatni kell. A megértés és az együtt­működés a jugoszláv külpolitikában ered­ménnyel járt, és általános óhaj az, hogy ez az együttműködés a jugoszláv belpolitikában is | mielőbb érvényesüljön. DISTOL rnmmmmmmmm. biztosan meggyógyítja mételybetes szarvasmarháit, juhait KEBAL elhajtja a malacok gilisztái; Kapható minden patikában ! Lesántult malacai, hízói meg­gyógyulnak, erősen fejlődnek, ha a napi takarmányhoz néhány gramm PEKK ü-VITAMiNT kever. Csak néhány fillér a napi kiadás ! Főlerakat: „MEDIKA" Bratlslaoa. csoportnak volt tagja, amely a volt Zinovjev- ellenaéik tagjainak részvételével Eeningrád- ban működött. Megállapították, hogy Nikola- jev Kirovót „a leningrádi centrum" nevében gyilkolta meg. Ennek a terrorista alakulatnak vezetője Kotolinov volt. A terroristák főcélja az volt, hogy a szovjetkormány vezetői ellen elkövetett merényletekkel dezorganizálják a szovjet belpolitikáját és annak irányváltozá­sát erőszakolják ki. Az uj politikának a Zinov- jev-Trockij vonalon kellett volna haladnia. A merénylő ezenkívül személyes bosszúból is cselekedett, amikor gyilkolt, mert Kirov volt az, aki annakidején a leningrádi Zinovjev- csoportot tönkretette. A hivatalos jelentés szerint a vizsgálat megállapította, hogy az Oroszország határán belül működő szovjet- ellenes csoport elszigetelt volt és nem tudott hozzáférni a tömegekhez és éppen ezért ke­resett menedéket a terrorcselekedetek el­követésében. A terrorista csoport leningrádi centrumához tartoztak Kotolinov, Sackúj, Rumján se v, Mandelstamm, Levin, Mjasznikov, Sosicki. valamennyien a Zinovjev-ellenzék vezetői, akik a leningrádi G. P. U.-hoz is közelálltak. Az üggyel kapcsolatban letartóz­tatták továbbá Szokolovot, Szvezdovot, Jusz- kint, Antonovot, Chanikot és Tolinasovot. Az utóbbiakat a legfelső bíróság katonai kollé­giuma elé állítják. Mindezeket a személyeket évekkel ezelőtt kitaszították kommunista párt­ból, de néhányuknak időközben megkegyel­meztek és visszahelyezték őket állásaikba, mert szolidaritást vállaltak a párt politikájá­val. Nikolajevet 1934 elején taszították ki a pártból. A hivatalos jelentés még mindig nem nyi­latkozik Zinovjey és Káinénev sorsáról. Balti forrásból származó jelentés szerint a szovjet hajdani két vezető egyéniségét időközben már agyonlőtték. A halottak Berlin, december 22. Moszkvai forrásból származó jelentés szerint december elseje és 21-ike között Kirov meggyilkolásával kapcso­latban összsen 163 személyt tartóztattak le a szovjetunióban. Esek közül 103-at kivégeztek. A Nikolajer elleni por a nyilvánosság kizárá­sával fog lefolyni. Az ítéletet még az év vége előtt meghozzák. Nikolajewel együtt még 13 olyan egyén van letartóztatásban, akiket halálra fognak Ítélni. A fehérgárdisták Moszkva, december 22. A C* T. K. jelenti: A hivatalos Pravda Kirov meggyilkolásával kapcsolatban rPndkivjil éleshangu cikket kö­zöl Jugoszlávia ellen s azzal vádolja, hogy te­rületén tűri a fehérgárdisták agitációit és űzőiméit.

Next

/
Thumbnails
Contents