Prágai Magyar Hirlap, 1934. szeptember (13. évfolyam, 199-216 / 3530-3547. szám)
1934-09-09 / 206. (3537.) szám
1934 szeptember 9, vasárnap. t»rs<2ű-Ma.g%arhirij® Magyarország birtokába került a Szent István törvényeit tartalmazó hires admonti kódex A magyar törvénykezés ereklyéi a budapesti jogtörténeti kiáltáson 350 esztendővel ezelőtt jelent meg Nagyszombatban a Corpus Juris Budapest, szép1 te mibe r S. (Budapesti szer kész bőségünktől.) 1544-ben Mezőtelegd papja, a későbbi ymeri címzetes püspök, a tudós Ilosvay István összegyűjtötte és kéziratba foglalta az addig hozott összes magyar törvényeket. A kézirat Telegdi Miklós pécsi püspök birtokába került, aki barátjával, Mossóczi Zakariás nyit rab püspökkel sajtó alá rendezte és 1584-ben Nagyszombatban „Deereta, Con- síitutiones ot Artieula Regum Inclity Regni Ungariae“ címen kiadta. Ez a most 350 éves könyv az első nyomtatott kiadása a Corpus Juiris Hungarici-nak. Öt ven évvel később, 1635 május 13-án Erdély országgyűlése Gyulaifehérvárott elhatározta, hogy az Erdiéilyre vonatkozó összes törvényeket kiadja. Három nappal ezelőtt Hó main Bálin’ kul- t us z miniszternek sikerült megszereznie az úgynevezett admonti kódexet, Szent István lörvényeinek 12. századi kéziratát, tehát a legrégibb ismert és fenni aradi, Magyarországon irt jógii kódexet. A 350 éves és 300 eves forduló alkalma, az admonti kódex megszerzése és az International Law Association Budapesten most megkezdett kongresszusa vezette a Magyar N&mzeíi Muzeum Széchenyi könyvtárának vezetőségét arra a gondolatra, hogy az Országos Levéltárral és a Magyar Történelmi Múzeummal karöltve egy egészen úttörő jellegű, érdekes és tanulságos kiállítást nyisson, amelyben a magyar törvényhozás írott és -nyomtatot! emlékeit állítsa az érdeklődő közönség szeme elé- A magyar törvény egész múltja feltárul a szeptember 6-tól 20-ig rendezett kiállításon s a kegyeletes szem most közvetlen közeiből szemlélheti meg az ezeréves magyar jog történelem féltve őrzött eredeti okmányait, amiket eddig csupán tankönyvekből és történelmi olvasmányaiból ismert. A kiállítás főcsoportjai A kiállítás biz főcsoportra oszlik. Ezek sorjában a régi magyar kódexeket, a régi magyar törvények eredeti okleveleit, az 1847—-48-iki országgyűlés tárgyalásait, a Werbőczy István személyére vonatkozó levéltári emlékeket, a Telegdi és Mossóczi püspökökre vonatkozó levéltári emlékeket, a Tópart i tűm különböző nyelvű és korú kiadásait, a modern magyar törvényalkotást szemléltető nyomtatványokat, a régi magyar judikatura tárgyi emlékeit, metszeteket s a mai magyar törvénygyűjtemények irodalmát mutatják be. IJüj István A kiállítás legértékesebb darabja a külső megjelenésére szerény, de a magyar múlt szempontjából felbecsülhetetlen értékű ad- montl kódex, amelyet Hóman Bálint kultuszminiszter fáradozásai folytán három nappal ezelőtt’ sikerült a Nemzeti Muzeum könyvtára síé ír ■ ■ ■’ megszerező i • A kódex, amely 8 h árivá levélből áll, eddig a stájerországi Adaton! beneéskclostorának tulajdonában volt, ahol Watténbach Vilmos német tudós fedezte fel 1849-ben. Ez a legr égibb ismert és fen maradt. Magyarországon írott jogi kódex, amely Szent István törvényeit, dekrétumait tartalmazza s a 12, században Íródott. A dekrétumok létrejöttét maga a szent király Íny indokolja a törvények elé küldőt! bévé "elésé ben: „Mivel minden nemzeinek saját törvényei vannak, mi is Isten ujj mutatása szerint kormányozva birodalmunkat, utánozva a régi és mostani császárokat 1 örvényt iiiiapi tettunk meg nemzetünknek/* Homa.n Bálint megállapítása .szerint az adum női kódex törvényes rendelkezésein megállapítható. ugyan a bajor hatás — valószínűién bajor pap álla tolta össze — viszont túlnyomó részben pár önálló magyar jogfejlődés eredményei ezek a dekrétumok, ami már C:?k abból is. kiderül, hogy a bajor lörvé- ny-knek germán és szláv területeken szokásos 1-es rendszerű •engesztelési és vérdljaitól (-{. 8, 16. 40, 80 solidus) eltérően a keletről hozott 5-ös számrendszert (5, 10, 50. 100 tinó) használja. A kódex, amely főként magántulajdon Különböző válfajainak megáüapiitásával és védelmével foglalkozik, meglehetősen lazán ösz- szeéiiggő jogszabályok gyűjteménye, csak egyházi vonal hozásai bán teljes. Szó! az egyházi és külön a püspöki vagyon állapotáról és kezeléséről, az egyházi személyek vádlódról, a papok- múltjáról, a vasárnap és böjtök megtartásáról. a gyónásról és egyéb vallási remeteietek megtartásáról, a te uniómba menésről és viselkedő nő!. Rendezi a király vagyoni jogait, a magántulajdon kérdéseit, szól a rabszolgákról és szabadon bocsátottakról Intézkedik az esküszegőkrő!. a kard ki-rámfásáról s szankciót mond az emberölés és külön a tel,o,c,öngyilkosság ellen, mert hisz ez utóbbi is — a magántulajdon cl leni sérelem! A kódex tehát különféle egyházi, polgári és büntető rendelkezéseket léptet életbe s bármennyire lazán is függjenek össze azok, mégis Szenf István koráinak államszervezetéről. gazdasági, társadalmi és jogviszonyairól meglehetősen összefüggő képet nyújtanak. Mint az első, szent magyar király jogi koncepciójának letéteményese, ez a kódex a ma* dekrétumai gyár alkotmány alapköve, a magyar szellemi történet egyik legfontosabb dokumentuma. Három becses kódex A kiállítás másik értéke a 103 leveles, 15 századbeli Turóczi krónika, amely 1488-ban két helyen, Augsburgban és Briinnben jelent meg s a 69 lapos történeti részen kívül 34 levélen az Árpádháziak törvényei és az esztergomi érsekség zsinati határozatait, közli. A harmadik kódex-kincs az Ilosvay-kódex, egy 337 levélből álló 16. századbeli kézirat, amelyről •bevezető szavainkban szólottáink. A negyedik jelentős kódex a Quadripartitum, egy 393 leveles, 16. századbeli kézirat, amely az I. Fer- dinánd idejében érvényes magyar köz-, magán- és perjogot, tartalmazza. A magyar feadum alapjai Először kerül nyilvánosság elé IV. Béla 1267- évi oklevele, amely az elkallódott 1222. évi aranybullának módosított megújítása, a nemesség szabadságjogainak megerősítése. Ugyancsak az aranybullát erősítette meg Nagy Lajos 1351. törvénye, amely a nemesi öröklési rendszer! fogalmazta meg és félezer éven át a magyar nemesi társadalom íőerős- sége volt. I'tt látjuk Zsigmond 1435. évi törvényét, a magyar perrendtartás egyik legrégibb emlékéi. Kiemelhetjük Hunyadi János kormányzóvá választását tartalmazó 1446. évi ország- gyűlési végzést, valamint Mátyás „.nagyobbik dekrétumát11, amely a magyar jogi kodifi'káció első nagyobbszabásu kísérlete. A Decretum Maius 1488-bam jelent meg LipcséibenKözjogi törvények Rendikivüli jelentőségűek a kiállított közjogi törvények. Így az 1505. évi rákosi országgyűlésnek királyi szentesítést nem nyert elhatározása. hogy idegen nemzetheti! nem fognak királlyá választani. Ez a Habsburgok ellen irányult. Annál érdekesebb ez az okmány, mert a közeiében találjuk a Pragmatica Sanctiót, amely a Habsburgok leányágára is kiterjeszti az örökösköd est. Egy szekrényben látjuk az 1848 április 11-iki szentesített törvényt és — quae mutat in rerum! — mellette az 1849 április 11-iki detronizáló határozatot. E csoportba tartozik az 1867. évi XII. t. c.. mely létrehozta Ausztria és Magyarország kiegyezését. Lelkiismereti szabadság, kisebbségi jogok Itt fekszik előttünk az 1606. évi bécsi békekötés eredeti okmánya, amelyben Bocskay letSlflMA RÁDIÓ kiváló és rendkívül olcsó uj készülékei a Prágai MIntavásáron: SI«P¥i ________ 20-2000 m 790-- K* VE pent. 6W pent. Dynamik IUWIY SIGHft__________ 20-2000 m 1150'- !X£ VF pent. 9W pent. Dynamik. Süllfit 35 3 lámpás rádió 1290'* Ke 20-2000 m SELEKT.- FENT. Dynamik. ívérje árjegyzékünket: SSGMA RÍM Ing. Ssaihmáry PR A HA II, LAZARSKÁ 1. ván kötötte ki az ellenreformációval szemben a magyar protestánsok vallási szabadságát. És itt találjuk az 1868. évi XLIV. törvénycikket, mely a nemzetiségi szabadságot biztosította a magyar állam minden polgára számára. Valóban a kisebbségi jogok első kodifikációja Deáknak ez a gyönyörű törvényalkotása. Milyen nagy vesztesége a magyar életnek, hogy a politikai viszonyok megváltozása miatt ezt a törvényt nem hajtották végre. Szintúgy félszázaddal előzi meg magát az 1843 július 5-iki büntetőtör vényjavaslat, Deáknak gyönyörű tervezete, amely eltörli a halál- büntetést, a testfenyitő és megbélyegző büntetéseket. „A cirkusz csillaga" századik előadásán Rökk Marikát levetette a lova Budapest, szeptember 8. (Budapesti szerkesztőségünk tetefonj-elentése.) Pénteken este adták századszor a városligeti cirkuszban „A cirkusz csillaga14 című reviioperettet zsúfolt nézőtér előtt. Az ünnepi előadáson majdnem súlyos baleset történt. Az első rész végén Rökk Marika lóháton ugratott a porondra s kcvüllovagolt a nézőtér előtt. A művésznő lova, úgy látszik a felzugó tapstól, _ hirtelen felijedt, felágaskodott s levetette a nyeregből a művésznőt. Rökk Marika ájultan terült el a porondon, a segédszemélyzetnek azonban közben sikerült a megbokrosodott lovat lefogni, úgyhogy az nem taposott rá A művésznőre. A színházi orvos is azonnal előkerült, aki megállapította, hogy Rökk Marikának szerencsére kisebb ijedtségen kívül semmi egyéb baja nem történt. A szerencsésen megmenekült színésznőt a közönség meleg ünneplésben részesítette s az előadást most zavartalanul folytatták tovább. Öt halottja van az angliai vasúti kataszh'ólának Glasgow, szeptember 8. A glasgowi pályaudvaron történt vasúti katasztrófának öt halálos áldozata van. Számos utas súlyos sérüléseket szenvedett. Félő, hogy a halottak száma emelkedni fog. A katasztrófát minden valószínűség szerint hibás váltóállítás okoztaAz amerikai gengszterek agyonlőttek egy uhágirót Meg kellett halnia, mert leleplezte a banditák bimcseíehm ényeit Meineapolis, szeptember 8. Az amerikai gang- szterek újabb megdöbbentő bűntényt követtek el: agyonlőtték Howard Guilforclot, Amerika egyik legismertebb bűnügyi riporterét. Tudott dolog, hogy az amerikai banditák senkit sem respektáltak annyira, mint az újságírókat, mert mikor nélhány évvel ezelőtt agyonlőttek egy csikágói lapszerkesztőt, a közvélemény felháborodása következtében a hatóságok valóságos hadjáratot. indítottak a gangszterek ellen. A gangszte- rek ettől az időtől kezdve óvakodtak attól, hogy ujságiró ellen kövessenek el bűntényt, annál nagyobb feltűnést keltett, most egész Amerikában a legújabb gyilkos merénylet. Guitford, aki főleg hetilapok számára dolgozott, szenzációs bűnügyi riportjaival szerzett nevet mag'ának. Az utóbbi időben számos fenyegető levelet kapott a különböző gangszt e rezer veze tektől, mert az újságíró egyedül nyomozott a szenzációs bűnügyekben és nem egyszer megtörtént, hogy nyomokat szolgáltatott a rendőrségnek, amelyek segítségével kiderítették és elfogták a tetteseket. — Beiratkozás a tetschen-liebwerdai mezőgazda- sági főiskolára. A prágai német műegyetem felügyelete alá tartozó tetscihen-liebwerdai mezőgazdaság! főiskolára a beiratások szeptember 26-tól október 6-áig tartanak. A tanulmányi év 19:34 október 1-től 1935 junius 30-áig tart. Tanulmányi-terv 13 koro- náér a főiskola titkárságánál, Tetschen-Liebwerda kapható. 7 BRISTOL.... BRISTOL.... Szálloda Budapest Dunapart árban és szóé áltatásban vezet-. Szoba tellet ellátással személyenként napi 12 pengéért i—mmmnuii——————— ■■■■miiii i mm
