Prágai Magyar Hirlap, 1934. szeptember (13. évfolyam, 199-216 / 3530-3547. szám)
1934-09-08 / 205. (3536.) szám
1984 Szeptember 8, ftgoanibai. A világ bölcsészeinek parlamentié a demokrácia válságáról Dr Boda István, a magyar delegátus is fölszólalt a francia és olasz filozófusok heves vitájában Prága, szeptember 7* A prágai filozófiai kongresszus kimagasló pontja a demokráciáról szóló előadások és az utánuk kifejlődött vita volt. Két teljesen ellentétes világszemlélet képviselői álltak szemben egymással és a szellem fegyvereivel harcoltak a maguk meggyőződéséért. A vitában 19 szónok vett részt. Feltűnt, hogy a német delegátusok ettől a vitától távol tartottállt magukat. A beszédek ezúttal francia és angol nyelven hangzottak el és a két front harcosai igen előzékenyek voltak egymáshoz, annyira, hogy péládul az olasz delegátusok is francia nyelven tartották meg előödásukat. Franciák és olaszok párbaja Montague amerikai, Basoh és Bathélemy francié professzorok azt az optimizmust helyezték a vita központjába, amely meg van győződve a emberiség haladásáról és a demorácia győzelméről, mely az emberi közösség harmóniája és át van hatva attól, hogy a mai kor átmenet egy jobb jövő felé. Parodi párisi tanár félre nem érthető nyíltsággal megkérdezte, honnan veszi a diktátor az erkölcsi jogát arra, hogy egy népre a maga ideológiáját ráerőszakolja és hogy a tekintélyuralmi államban milyen ellenőrzés; lehetséges. A vita további része politikai jelleggel biró szenvedélyes összecsapás volt franciák és olaszok közt. Bodrero olasz szenátor nagyszerű szónoknak bizonyult és mindvégig nyugodtan és elegánsan párbajozott demokrata ellenfeleivel. Fejtegette a felvilágosodás korát, a francia forradalom lényegét és ennek hatásait az egyénre. Szerinte az egyént kapzsivá tette a forradalmi kilengés és a forradalom volt közvetve az, ami a modern kapitalizmust nyeregbe segítette. Élesen bírálta ejmai materializmust és azt igyekezett kimutatni, hogy az olasz államforma azért ideális, mert az egyéni önzést, de egyben az osztályok szertelenségét is szabályozza. Orestano s dél Vecchio a vitában éles és jól fogalmazott érvekkel segédkeztek olasz kollégájuknak, mig Mark párisi tanár azt bizonyítgatta, hogy a fasizmus rendszere nem győzte le a kapitalizmust, hanem ellenkezőleg, a kapitalizmus legvégső következménye. A vitában dr. Boda István magyar professzor is részvett. A magyar kiküldött felszólalása francia nyelvű fejtegetéseiben abból indult ki, hogy a vitát nyugodtabb vizekre kell visszavezetni. — Ezt a katedrát nem diplomáciai propaganda katedrának tartom, de filozófiai katedrának — mondotta Boda 6 a demokrácia kérdését lélektani és etikai alapon elemezte. — A filozófia — úgymond — a végső alapokat és végső célkat is keresi Ami az alapokat illeti, a demokráciában ilyen, eszméket találunk, mint: szabadság, egyenlőség é9 tesvériség. Egyenlőség nem volt, nincs s nem lesz soha az emberek közt, akik más-más szellemi és morális képességekkel rendelkeznek. Szabadság korlát nélkül nem vezethet értékes alkotásra, mert fegyelem és etikai emelkedettség kell hozzá. Testvériség? Küzdelmes belső fejlődés és rengeteg jószándék kell hozzá, hogy valóban testvérnek ismerjük el embertársunkat. A szép eszményképek tehát lélektani szempontból részben illuzórikusak, részben hamisak e erős korrektúra nélkül nem alkalmazhatók az emberi életre. Ezt a helyzetet csak súlyosbítja az a körülmény, hogy ma az anyagi tényező, a pénz az uralkodó elem és a pénz mindig ki tudta és ki tudja magát vonni a demokratikus egyenlőség alól. A demokrácia a tömeg uralma. Életét, viselkedését és lényegét nem érthetjük meg tömeglélekten nélkül. Minden pszichológus jól ismeri azt, a megdönthetetlen tényt, hogy a tömeg értéke csekélyebb az egyéni értékeknél. Elég, ha feltesszük a kérdést: a válságok korában, amelyek végső óka az emberi élet helytelen, a lelki tényezőkkel számot nem vető és sokszor érteiemellenes struktúrája, vájjon várhatjuk-e a rendet, az egészséget, a felelősséget, a tekintélyt és az eszményeket, a tömeg- 151? A lélektan erre határozottan nemmel felel. A tömeg nem felelős, nem jól válogatja meg az egyes vezető egyéniségeket, tömeg előtt nincs tekintély, se tartós eszmény és az embei'szeretetet könnyen váltja fel a gyűlölet. Ezért a demokráciának, amely valódi válságban van, át kell alakulnia és habár lehet, hogy neve meg. marad, lényege átváltozik. Ez az álatalakulás már sokfele megindult: a tömeg helyett egy, vagy több ember kormányoz és a tekintély helyreállítására törekszik. Tagadhatatlan, hogy ez Franciaországban is így van. Tagadhatatlan, hogy amíg az anyagi érték ez uralkodó, addig nem lesz igazi felelősség, nem lesz hevítő ereje az eszményeknek. A demokrácíe átala- kulásáva! együtt kell járnia^iz államformák átalakulásának ifi. Egy bizonyos álla,ni erkölcsi megítélése, annak a ténynek a folyománya., hogy milyen mértékben tudja boldoggá éti megelégedetté tenni polgárait, mármint valamennyi polgárát! Nem az egyének vannak az államért, hanem fordítva: az állam van az egyénekért, azaz polgáraiért. Ha egy állam nincs abban a helyzetben, hogy polgárai jólétét és boldogságát biztosítsa, akkor a filozófia és erkölcsi belátás azt követeli, bog)’ helyét adja át egy olyan kormányzati formának, amely erre jobban és eredményesebben képes. Egyszóval: e politikai szervezkedésnek nem az a feladata, hogy demokratikus, íasisztikus, arisztokratikus, vágy kommunista elvek szerint rendezkedjék be és nem is célja az állam, mint önmagáért való valami, hanem minden politikai szervezkedés végcélja az ember: a felsöbbséges ember. Bodrero szenátor végszavában teljesen csatlakozott dr. Boda István fejtegetéseinek az eredményéhez és rámutatott arra, hogy csakugyan az embert kell minden politika központjába állítani. A püspöki kar epybehivta a csehszlovákiai katolikusok kongresszusát Pír ág a, szeptember 7. A Lidovt© Listy jelentése szerint a csehszlovákiai püspöki kar 1935 jun kis 28—30-ra öszéhivta a csehszlovákiai katolikusok kongresszusát. A kongreszszu6 célja a Lidővé Listy szerint ,,pozitív módon hozzájárulni a lelkek megbékéléséhez és az időszerű kérdések megoldásához". A. kongresszuson a köztársaság valamennyi nemzetisége képviselve lesz. imrédy tájékoztatta a népszövetséget Magyarország pénzügyi helyzetéről A magyar pénzügyminiszter tárgyalásai Géniben Genf, szeptember 7. Csütörtökön délután a népszövetség pénzügyi bizottságának meghívására Imrédy Béla magyar pénzügyminiszter egy óra hosszat tartó beszéd keretében ismertette Magyarország gazdasági és pénzügyi helyzetét. A bizottság ülése aránylag gyors lefolyású volt, amiből arra következtetnek, hogy a bizottság kielégítőnek találta a legilletékesebb részről előterjesztett jelentést. Imrédy Béla még egy hétig marad Genf ben, hogy a bizottság tagjainak a még esetleg szükséges felvilágosításokkal szolgálhasson. A magyar pénzügyminiszter egyúttal felhasználja az alkalmat, hogy az ez idő szerint Genfben tartózkodó külföldi pénzügyi szakemberekkel hosszabb eszmecserét folytasson. Tegnap este Imrédy Burescb osztrák pénzügyminiszterrel folytatott hosszabb megbeszélést. Petróleumforrásokat kutatnak a Bükk-hegység magyar oldalán Miskolc, szeptember 7. A borsodimegyei Tárd községben szakmérnökök vezetésével tegnap kezdték meg a fúrásokat petróleum- források felkutatására. Nemrégiben ugyanis egy világhírű magyar geológus a környékén végzett kutatásai alapján megállapította, hogy a Bük kőhegy alján lévő községek alatt mintegy 100—150 méternyire bitumen réteg és petróleum-források húzódnak el. A fúrások már 60 méternyi mélységre jutottak s mindeny remény megvan arra, hogy a geológus nem tévedett s rövidesen a magyar Borsodiban bőséges pe trö leum-tforrások fakadnak. „Szlovenszkó és Ruszinszkő német katolikus nagygyűlésének politikai háttere44 Prága, szeptember 7. Lapunk vasárnapi számában cikket közöltünk a Néruietprónára egybehívott német katolikus nagygyűlés politikai hátteréről1. Cikkünkkel kapcsolatban az alábbi levelet kaptuk: — Szlovénjaikó magyar sajtója ugyanazon kézből kikerült cikkel különböző politikai célokat sejtet a németprónai német katolikus nagygyűlés hátterében. Állítólag Bodza politikai akciójának megnyilatkozása volna e ciikkok szerint a. katolikus nagygyűlés. Csnipán politikai kombinációnak is túlságosan merész ez állítás. Bodzával a német katolikusok sohasem fognak menni. Bodza nekünk németeknek teljesen idegen. De eltekintve ettől is, tévúton jár mindenki, aki a németprónai hatol i kns nagygyűlésen politikát vár. A gyűlés rendezőségének egyedüli cél ja, összébb hozni Szlovén- g©kó és Ruezifnezkó elszórt, német katolikusait, I egységessé tenni köztük a pápa által ajánlott és megkívánt katolikus akciót és ágy mélyíteni a német nép katolikus meggyőződését, erősíteni ellenálló és akcióképességét. Eddlig ugyanis mind kultúrái, mind vallásos téren közös vezetés nélkül állott Szlovenszkó és Rmszinszkó katolikus német kisebbsége’ és igy történt, hogy a. katolicizmus ellenségei könnyű munkával szórták szét köztük a konkoly magvait, a marxizmus ezreket vont 'o e néptől és kergetett a vallás ellenségeinek karjaiba. A német nép vezérei látták, hogy erős, egységes akcióra van itt szükség. Ezt az akciót elkezdeni, megfelelő formába önteni főcélja a német k atoll lottó n agy gy ülésnek. — A gyűlés rendezősége komoly ígéretei, tett a besztercebányai püspök ur kezébe, hogy e katolikus nagygyűlésen, kerülni fog mindennemű poiátiNem akarok megöszűlnf 11! „CouM HeieegeMtútoe" dsalhatatian szer az egészséges, természete^ najszín visszanyerésére és az öszülés ellen való védekezésre. — Ezen híres, rég bevált haj víz nem festöszer és nem tartalmaz semmiféle festőanyagot. A haj magábaszfvja ezen haj vizet és így kellő táplálékot nyer, minél fogva az őszülő hajszálak rövid idő múlva egészséges, természetes színt és^ megfelelő sűrűséget nyernek. Erősíti a hajat és megakadályozza az öszülést a legmagasabb korig. Ára K c 10*— Kapható: Vörösrák-Patlkában, BRATISLAVA Mihály ucca 24. szám. kát és nemzetiségi akciót. Ezt az ígéretét meg is fogja tartani. — Nem tagadjuk, hogy a német nép egyes vezérei tárgyalásokat folytattak a Karpathen- deutsdhe Partod vezető férfiadval, de. ezek a tárgyalások teljesen különállóak, semmiféle összeköttetésben nincsenek a kizárólag egyházi akció megrendezésével. — Az egységes politikai akció megszervezését más időre hagyjuk és e szervezést még sok tárgyalás fogja megelőzni, hogy melyik párt vagy blokk keretében, ez a kérdés még tisztázásra vár. Ez a kérdés a német katolikus nagygyűlésig még nem lehet „spruchfred", csak érik, de még nem érett meg. Az előkészítő bizottság nevében Z e í s e l B. Fenti soroknak az „audiatur et altéra pars" elve alapján készséggel adunk teret. A levél utolsó bekezdése alapján azonban kénytelenek vagyunk leszögezni, hogy a nyilatkozat nemhogy megcáfolná a Prágai Magyar Hírlap információit a németprónai katolikus nagygyűlés politikai hátteréről, hanem azokat teljesen megerősíti. A levél ugyanis elismeri, hogy a Hodzsa. féle Karpathendeutsche Paríei-val valóban folytak tárgyalások és hogy ez a kérdés a német katolikus nagygyűlésig még nem lehet „spruchfrei“, csak érik, de még , ,meg nem érett‘‘. Azt hisszük, ehhez nem is kell több kommentár ... Kiírták a pályázatot a pozsony-virágvölgyi katolikus plébánosi állásra Pozsony, szeptember 7. (Pozsonyi szerkesztőségiünk teletőnjolelütése.) Jantausoh Pál püspök, nagyszombati apostoli adminisztrátor kiírta a pályázatot a pozsonyi virágvölgyi plóba nos i állásra, amely Haverja Péter halála óta mintegy másfél évtizede betöltetlen és azóta adminisztrátor látja el a plébánosi teendőket. A pályázat szeptember 15-én jár le. Pozsonyban természetesen nagy érdeklődést kelt ennek a plébánosi állásnak a betöltése. Miint hírlik, Pozsonyból Pozdedh jelenlegi adminisztrátoron kivűl nem .pályázik senki. A határidő letelte után a benyújtott pályázatokat Jantausoh püspök a pozsonyi katolikus egyházközséghez fogja juttatná, amely majd közgyűlésen választja meg az tij plébánost. A pozsonyi uj plébániák plébánosait tudvalévőén maga Jauiausch püspök nevezi ki. Minthogy azonban a virágvölgyi plébános nem tartozik az iijonimam szervezett plébániák közé, ágy a régi eljárás érvényesül, vagyis a katodi- likns egyházközség maga tölti be az állást, minit ennek a plébániának a kegyura. Jugoszláviában a parasztok agyonlőttek egy tizennyolcszoros rablógyilkost B e 1 gr á d, szeptember 7. Oaptria kezeiében felfegyverzett parasztok az erdőben kérőik éri tették Bábel Rabeljjics rwblóvwért é* rövid harc után agyonlőtték. RabeljLoe a* egyik legrettegettebb bandita volt Jugoszláviában. aki éveken keresztiül garázdálkodott Cupria környékén és nem kevesebb mint 18 rablógyilfcosság terheli lelkét. Ennyi gyilkosságot bízónyitottak rá, de valószínig hogy oeá- mos fel nem derített rabiégyilkórságnak és egyéb bűnténynek is ö volt a tettese- A veszedelmes gonosztevő kézre kerítésére eddig n hatóság minden erőfeszítése hiábavalónak bizonyul t.-----o——l 4
