Prágai Magyar Hirlap, 1934. szeptember (13. évfolyam, 199-216 / 3530-3547. szám)
1934-09-07 / 204. (3535.) szám
2 Englis: A nemzetközi diszparitás megszűntével megjavul a helyzet A Csehszlovák Nemzeti Bank kormányzójának nyilatkozata a korona értékcsökkentésének okairól és következményeiről verzési konferencián .szabotálják a tengeralattjárók elletni vitái. Az 1920-as bolíviai forradalmat az amerikai fegyverkezési ipar pénzelte, emnyit a gz eoiátorbizottság minden kétséget kizáróan megállapított. Később a fegyver kezési konszernek egymásután rábírták Perut és Chilét, hogy halhat tengeralattjárót vásároljanak, Kolumbiát pedig két értéktelen folyami naszád drága pénzen való megvásárlására késztették. Es Clemenceau Mihály... Mindezeknek az üzleteknek hátterében Sir Basil Zaharoff áll, aki feibecsülhetetlen nagyságú vagyonával a főid csaknem valamennyi fegyverkezési gyárában érdekelve van. Az amerikai szenátorbizottság ülésén felolvasták Zaeharoff néhány rendkívül érdekes levelét. Az egyik levélből kitűnik, hogy Clemenceau Mihály, a nagy francia államférfin fia a Wickers Armstrong müvek franciaországi képviselő|e volt és a háború után ő érdeklődött legintenzívebben a délamerikai fegyverpiac iránt. Zaharoff. aki évek óta szoros összeköttetést tart fenn a Wickers Anm- strong-müvekkel, azt javasolja az Electric Boát Companynek, hogy használja föl Clemenceau Mihályt Egy másiik levélben SpearAt, az Electric Boát Company alcímükét Zaharoff arra szólítja föl, hogy járjon közbe a washingtoni kormánynál, hogy Amerika bírja rá Spanyolországot néhány tengeralattjáró megépítés éré. A spanyol üzlet kiírásánál annakidején számos fegyvergyár érdekelve volt. C’arse, az Electric Boát Company elnöke a szenátorbizottság előtt azt vallotta, hogy nem ismerte cégének a Wickers Armstronggal való összeköttetéseit. Milliárdos províziók Rye szenátor, aki évek óta foglalkozik a nemzetközi fegyverkezési ipar leleplezésével, azt javasolta a vizsgálóbizottságnak, hogy foglalkozzék a fegyverkezési ipar pénzadóival is. A szenátornak tudomása van arról, hogy az amerikai bankok óriási hasznot vágnak zsebre a fegyverkezési ipartól. Ajz elmúlt 15 év alatt a nyereség több miilliárdra rúgott. A Wickers és az Electric Boát Companyval kapcsolatos szenzációs leleplezések után részletes vizsgálatra van szükség a valódi tényállás felderítés érc. Az amerikai fegyvergyárak és az európai államok között további messzemenő kapcsolatok vannak. Rye kijelentette, hogy a háború utáni pénzügyi ösz- szeomflás eHemjére a világ államai még most is évi 7 milliárd dollárt adnak ki fegyverkezési célokra. Prága, szeptember 6. Dr Emgüiis Károly, a csehszlovák (Nemzeti Bank kormányzója ma délelőtt dr. Peroulka volt kereskedelmi miniszter, a Jegybank igazgatója kíséretében megjelent a prágai minta vásáron. Englis bankkor mányzó a minta vásáron nagyjelentőségű nyilatkozatot tett. Beszédében egyebek között a következőket mondotta: — A csehszlovák korona értékcsökkenésének célja nem az árak emelése volt, hanem a Budapest, szeptember 6. (Budapesti szerkesztőségünk telefonj elöntése.) Ma délelőtt nyitották meg a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében a Nemzetközi Jogi Társaság XXXVilí. kongresszusát. A kongresszust, amelyen a világ minden részéről mintegy 200 neves jogászdelegátus s nagyszámú hozzátartozó jelent meg, Lázár Andor igazságügyminiszter nyitotta meg hosszabb beszéddel. —• Az egyes nemzetek organikus életet élnék, — mondotta egyebek között az igazság- ügyminiszter megnyitó beszédében, — s ép- ugv az egész emberi társadalom is egy élő organizmus, amelyben az egyes tagokat érő seb. vagy betegség sokszor meggyengiti vagy elpusztítja a másik tagot ás. Az egymásrautaltság ténye egymás segítségét, egymás támogatását írja elő mindnyáeél abban állott, hogy a devalválás utján megtakarítsunk egy ujaíbb 15 százalékos árleszállítást. Erre a 15 százalékos árleszállításra föltétlenül szükség lett volna, ha a csehszlovákiai kereskedelem és gyáripar verseny képességének fokozása érdekében alkalmazkodni igyekezett volna a világpiacokon mutatkozó árak színvonalához, Deflációs utón való árleszállításnak számos akadálya volt. Ilyen akadályok a termelési költségek, a tartozások, a junknak. Nemzetek és egyesek nagy jólétére, magasabb igények könnyebb elérésére csak az egymásrautaltság gyakorlati megvalósítása utján juthatunk, nem pedig elzárkózás, gazdasági autarkia és a saját házát a szomszéd házának felgyujtásával védő úgynevezett politika utján. A nemzeti célok elérésére folytatott küzdelmeket is számvetésnek kell megelőznie: az államférfiaknak meg kell vizsgáin iok a későbbi eseleges katasztrófák és csalódások elkerülése érdekében, hogy a nemzet képességei egyensúlyban vannak-e ambícióik kai Bármennyire képes legyen is egy nemzet nagy céljainak elérése érdekében heroikus lemondásra, ezt a lemondást hosszabb időn át m emberiség nem iképes fcümnS. munkabérek és közterhek. A deflációs folyamat még hosszú évekig tartott volna, ha nem szabályozták volna a csehszlovák valutát. A deflációs folyamat kiélezte volna az amngyis éles pénzügyi, termelési és hitelválságot, de ezenkívül politikai zavarokat is okozott volna. Mindezt sikerült a csehszlovák korona értékcsökkenésével elkerülni. A devalválás nem jelenti a korona belföldi viszonylatban való értékcsökkentését és nem értéktelenitett© el a fizetéseket és a munkabéreket sem. — A helyzet teljes megítéléséihez tudni kell, hogy a devalválás egymagában még nem jelent uj konjunktúrát, csupán szilárd alapot nyújt ahhoz, hogy a gazdasági tényezők megfelelően kalkulálhassanak. Szilárd kalkulálá- si lehetőség nincsen, ha aZ árak esnek. A csehszlovákiai gazdasági élet valamennyi görbéje: az árgörbe, a foglalkoztatottság, az állami bevételek, a vasúti forgalom és a jövedelmek görbéje 1933 végéig lefelé ívelő irányzatot mutattak. Ezek a görbék ebben az esztendőben első ízben mutatnak mérsékelten javuló irányzatot. A helyzet javulása az államháztartás egyensúlyától függ. Ez a® egyensúly biztosítja a gazdasági megújhodást. A kivitel erősen fokozódott amaz államokkal való viszonylatban, melyek Csehszlovákiával szemben nem zárkóztak el. Ez a tény annyit jelent, hogy nemzetközi viszonylatban ismét versenyképesek lettünk. Csak azok az államok zárkóznak el a külföldi bevitel elől, melyekben valutáris diszparitás mutatkozik. Amint ez a diszparitás megszűnik, réget ér az elzárkózás folyamata és bekövetkezik t várt fordulat a gazdasági helyzetben. — Csernovitzban letartóztattak egy állítólagos cseh irót. Bukarestből jelentik: Cserao- vitzban tegnap a határrendőrség letartóztatott egy Kuxka Beraát nevű állítólagos cseh írót, aki útlevél nélkül lépte át a román határt. A letartóztatott állítólag Oroszországba akart utazná. MEGNYÍLT a budapesti nemzetközi jogászkongresszus Kétszáz külföldi jogász Budapesten Lázár igazságügymimszter megnyitó beszédében a nemzetek egymásrautaltságát domborította ki imíihmij SZENT KONSTANCIA KÁPOLNÁJA rúl0VZ!™ m A háború gondja, baja, nélkülözése kezdte a lakosságot próbára tenni. Legelőször eltűnt az arany, most azonban már ezüstöt is alig lehetett látni. Aztán megszűnt a péksütemény. a fehér liszt; helyette kesernyés kukoricakenyér, kevert hadiliszt jutott csak, az is jegyre. A kálváriajárásnál csak a szerzési düh volt nagyobb. Még az öreg Sugár nagymamának is könnyebb ivóit a lelke, ha egykét kenyér- és lisztjeggyel többre tehetett szert. Pedig nem is kellett neki; a kishicséi gazdaságból került egy és más s a Berger-cég szállítmányai közt át is csúszott a szemfüles rendőr- és fináncőrség árgus szemei előtt. í)e persze, a kávóház szükségletét mindez nem bírta fedezni. Janinak támadt egy jó eszméje. Hogy a tejellátást biztosítsa, istállót bérelt a Sánc-uton s beállított négy jó fejőstehenet. Csak az volt a baj, hogy a teheneket etetni is kellett. Juci nagy buzgalommal járt ki az etetéshez, fejeshez, — a tehénistálló szaga legszebb gyermekéveit juttatta eszébe. De azok a bécsi kirándulások! Mikor a legutóbbiból hazajött, a teheneket elapadva találta. Bőgtek szegények az eleség után. A tehenes meg káromkodott, mint a jégeső. — Se korpa, se srót, a jó eleség fogytán! Szalmától tejeljenek a nyomorult dögök? El kellett adni a teheneket. Hiába volt minden. De ha csakúgy döntötték volna a tejet, az se használt volna. Kijött a rendelet, hogy tilos a tejeskávé. Még jó, hogy meg nem bírságolták Jucit. — Apuskám, te ehhez jobban értesz. Add el a teheneket, hogy ne sokat veszítsek rajtuk! Veszteségről azonban ezjó sem volt. Az alatt a két hét alatt úgy felszökött a barom óra, hogy az elapadt tehenekért többet kapott; Juci, mint amenyibe jó tejelő korukban kerültek. Kellett is pénz. A. kisluoséi palvária tenger- Hókba került. Egéez bérpalotát lehetett volna békében építeni azért az összegért, amit már elnyelt. Jucit bántotta a lelkiismeret, miért is szerezte meg? A kávéházban csak immel-ámmal húzta a cigány. Biz, az csak olyan szedett-vedett malacbanda volt. A régi, az igazi prímás, a cimbalmos, a sípos rég elmentek katonának. Legnagyobb baja a prímással volt. Mikor januárban besorozták, mindenáron azt követelte Jucitól, hogy mentesse fel, mint nélkülözhetetlent. — Fizetni tessék értem, majd eleresztenek! Ne a tisztaráknak, hanem a srájbereknek! Mások is úgy tesznek, nincs abban semmi! Mikor Juci nem állott kötélnek: könyörögni kezdett. — Mi lesz az asszonnyal, mi lesz a gyerekeimmel?! Tessék megcsinálni, mert maga lesz az oka, ha éhenhalnak! Ez sem használt. Erre aztán eljöttek személyesen, a cigányasszony, meg a három kisgyereke. A legkisebbik annyi idős lehetett, mint Palika. Arra jó volt a dolog, hogy megrikassák Jucit, de mit tehetett? — Lehetetlenség, amit kívánnak! — Hát akkor verje meg a devla a porontyával együtt! — kezdte a cigányasszony az átkozódást. — Típje szít a srapnel az urát, ha nem segít rajtunk! Törje a nyavalya, nyomja a nyomorúság! Az uccáu kiabáljanak utána a gyerekek, hogy a bőr lesüljön a pofájáról! Juci ijedten menekült a fúria elől, be, a legbelső szobába s a gyermekét dobogó szívvel szorította magához. Szerencsére ott volt Borcsa. Azt nem ijesztette meg az átkozódás. Az megfelelt neki. — Elhallgass, rusnya boszorkány, mert kivertek innen a szeméten-szedett kölykeiddel együtt! A nagyobb nyomaték kedvéért a seprőt is kézbefogta. Mikor sikerült kituszkolnia a , társaságot, besietett Jucihoz s egy ibrikből valami, nem egészen tiszta vízzel lelocsol la Jucit is, Palikát is. — Mit csinál, Boris? Megbolondult? Boris jót nevetett. — Ez lemossa az átkot! — Mi az, talán szentelt íviz? — Az ám, szótalan viz! A szenteltvíz gyenge a cigányátokra l XLVI. KAROLY. Bizony, a prímást elvitték. Az asszonya nem sokáig busult miatta; az uj prímás legényember volt, ha igaz. — összeállt azzal. Jobb sora volt, mint annakelőtte. A hadise- géiyből jobban élt, mint az ura keresetéből, melyből vagy jutott neki, vagy sem, aszerint, hogy elkártyázta-e a derék családapa. Nagyobb baj volt, hogy az uj fizetőpincért is besorozták. A többieket már úgyis, fokozatosan leányokkal kellett pótolni. Egy szép napon egy őszhaju, sápadt, félkarú katona csengetett be Jucihoz. Károly volt, a fizetőpincér —■ Megjöttem — mondta. — Egy kicsit megkurtitva, az igaz. De igy legalább biztos lehet, hogy olyan leszek, mint a lyukas hatos: ha akar, sem tud túladni rajtam a nagysága! Átvette utódjától a főúri teendőket, ez pedig csendes amerikázásbau töltötte még hátralévő napjait a bevonulásig. Juci nagyon sajnálta Károlyt. — Hogy történhetett ez? — kérdezte részvéttel. — Nagyon egyszerű. Ha tisztűr volnék: megvolna a karom. így otthagytak a piszokban, kötetlenül, azaz rosszul bekötve, mig a legyek beköpték a sebemet. Pedig nem is volt nagy! Nincs ez jól, tessék elhinni! XLVH. PISTI MULAT. Bizony, nincs jól. A hadihelyzet sincs jól. Przemysl, a másodszor ostromlott vár sem bírja tovább. Az utolsó repülőgép szétviszi az utolsó postát, aztán tompa dörrenésekkel repülnek a levegőbe a drága erődök; a nagy, nehéz ágyuk csövei kinyílnak, mint a krizantém-virág. A félig éhenhalt ivédősereget rí' * szik a vonatok, messze Ázsiába. Hogy a nyugtalanság még nagyobb legyen: a városok erődít éséhez fognak. Pozsony körül is szövődik a drótakadály; kis erődöket építenek mindenfelé, köröskörül. Hát ennyire vagyunk? Hogy a przemysli hangulat teljes legyen: enni sincs mit. Azaz hogy. vónyi-vam, de teszem azt, az olyan kis embernek, mint a Palika, mégis csak hiányzik a tej. A bőséges, a jó teljes tej, nem az a fele-viz lélötty, amit jegyre, drága pénzen, órákig tartó ácsorgás után hazahoz az ember s mire megforralná: összefut. Meg is látszik szegénykén; ahelyett, hogy gyarapodnék, fogy, gyengül. Janitól jön a posta; hol hosszú levél, hol csak pársoros levelezőlap. Gyűlnek a levelek, múlik az örökkévaló idő, csak a háború nem múlik. A sebesültekre, kint az uccán, már közönyös fásultsággal néznek a népek, mindenkinek a hátán az a láthatatlan, nehéz bú- tyor, telis-tele gonddal. Kinek volna kedve ilyenkor kávéházban mulatni? Hát azért ilyen is akad. Tegnap varrta fel szerető kézzel az édesanyja Héthy Pista gallérjára a hadnagyi csillagot. Holnap pedig indul a menet-üteg vele kifelé. A had nagysággal öthőnapi gázsi-különbözet, meg a hadfelszerelési pótlék is kijött — igy hát húzza a cigány, mulat a gyerek, akármilyen csúnyán néznek is rá azok a spenótszin hajt ókás bakatisztek onnan a nagy tükör alatti asztaltól. Sőt, éppen azoknak szól az egész duhajkodás. Minél többet vesz be a lélekvidiló orvosságból, annál bolondabb. A poharakkal megrakott tálcát hozó pincérkisasszonyt jól megtáncoltatja, tálcástól, poharastól s mikor sikerült a forgásnál a poharakat szerencsésen mind leverni, elkap egy nyitatlan, teli pezsgősüveget s helevágja a tükör kellős közepébe. A palack pukkan, mint a kézigránát s cserepei a tüköréivel együtt széjjelrepüluek. A cigány a Rákóczi-indulót. húzza veszettül, a tükör alatti németek káromkodva ugrálnak fel, — a kávéházi vendégek összeröffennek. Liucsi kisasszony elájul. Hajszál híja, hogy általános verekedés nem támad. (Foflyita/tjuík.) 1934 szeptember 7, ■péntek,
