Prágai Magyar Hirlap, 1934. szeptember (13. évfolyam, 199-216 / 3530-3547. szám)
1934-09-05 / 202. (3533.) szám
tmctA^g^ar-htklm> I MM gaegdemfrer 8, ggerffc. 3 m Los-Angeles környékéi rémületben tartja egy óriási arányú dinamitlopás Kilenc tonna robbantószer nyomtalanul eltűnt - Helyzetjelentés a sztrájkvidékről to« Angolé®, szeptember 4. Los Angelesben és Hollywoodban óriási izgalmat keltett a* a Mr, hogy ismeretlen tettesek a városban rengeteg robbanóanyagot loptak. Az elmúlt éjszaka a rendőrség lázasan kutatott a tettesek után. összesen kilenc tonna dinamit tűnt el az egyik robbanóanyaggyárból. A szállítmányt a tolvajok állítólag Hollywoodba vitték. Félő, hogy a dinamit időközben kristályosodik, úgyhogy a legkisebb rázásra felrobban. A kilenc tonna dinamit felrobbanásának borzalmas következményei lehetnek. Puskaporos hangulat a textilgyárakban Washington, szeptember 4. A Sztrájkoló textilmunkások megszervezték a sztrájk őrségeket, hogy meggátolják a munka megkezdését a sztrájkoló gyárakban. A textilipar főbb helyein a kormány rendőrséget és miliciát összpontosított, hogy szükség esetén közbeléphessen. A sztrájkoló tömegeket a sztrájkvezetöség utasította, hogy irtsák ki saját soraikból a kommunista propagandát. A szakszervezetek ügynökei az ujangol államokban lázasan kutatnak az ismertebb nevű kommunisták után, hogy távol tartsák őket a munkásoktól. A szakszervezeti szövetség minden törekvése az, hogy bebizonyítsa, hogy a sztrájknak nincs köze a kommunistákhoz. A textilszakszervezet kijelentette, hogy szerdáig a textilipar 90 százalékában megszűnik a munka. Egyelőre Észak- és Délkarolinában még 220 üzem dolgozik, mig ugyanitt 200 üzem áll. A legtöbb gyárban katonaságot helyeztek el, mert a hatóságok ösz- szeütközésektől tartanak. „A filozófia föfeladata, hogy igazabb alapokra fektesse a kultúrát" feladatnak csak a lényeges igazság felderítését ismerte el és ezt úgy próbálta megoldani, hogy a dolgokat és az embereket minden lehető oldalról megvilágította, mert csak igy tudott a mélyükbe hatolni. Sokirates nem ismert megalkuvást és mielőtt hozzáfogott volna a nagy feladatihoz, bírálat és előítéletmeutes ellenőrzés tárgyává tette a módszert. Nem lehet tehát csodálni, hogy Sok- rates után az emberiség két legnagyobb filozófiai elméje következett, Platón és Aris tó- teles. Ha tekintetbe vesszük, hogy jelenkori logikai és pszichológiai tudásunk a dolgok lényegét illetőleg sokkal kevésbé szabatos, mint Sokrates idejében, minden további nélkül beláthatjuk, milyen óriási szolgálatot tehetne az emberiségnek egy jobb intellektuális nevelés. — Minden emberi lény sokkal nagyobb intellektuális tudatosságot érhetne el, mint ami- i Íven felett jelenleg rendelkezik, ha az emberi 1 értelem autonóm törvényei iránti tiszteletre jobban lenne nevelve, mint eddig. Gyakorlati értelemben: az iskola igen keveset tesz ezen a téren és alig tanítja a tanítványokat az igazi értelmi tudatosságra. Vegyük-e még hozzá, hogy ezzel a pedagógiai elvvel ellentétben a mi iskoláink bizonyos előítéleteket és kollektív ténynek vett igazságokat hintenek el a tanítványok közt? Az igazság jegyében való nevelés mondotta dr. Boda István magyar professzor a prágai filozófiai kongresszuson A kongresszus a filozófia és a természettudományok határkérdéseit tárgyalja Prága, szeptember 4. A prágai filozófiai kongresszuson a magyar bölcseletet dr. Boda István, a szegedi tudományegyetem magántanára, budapesti kexeskedelemiskol ai tanár, a Magyar pszichológiai ifársaság áldunk e képviseli. Boda Is tv ám. nevének igen előnyös csengése van, mert tollából két tucatnál töibh értékes és úttörő munka jelent meg magyar és idegen nyelveken. Ezenfelül Boda professzor évek óta rendszeres előadásokat tart a nemzetközi filozófiád kongresszusokon és éles Logikájával, [falamint mondanivalójának újszerűségével és alaposságával tűnik ki. A kongresszus megnyitó ülésén beszédet {mondott, amelyben a kongresszus mottójával: -rAz igazság győz!44 foglalkozott. Tudományos kongresszus — mondotta- Boda professzor — elméleti problémákkal kelti, hogy foglalkozzék, de a mai világválság érthetővé teszi, hogy a tudomány gyakorlati kérdések szolgálatában All. Persze, nem úgy, hogy rabszolgája a gyakorlati életnek, nem szolgálhatja, az aktuális érdekeket, amelyek minden percben változnak, hanem a tudománynak az a gyakorlati fő- feladata, hogy vezesse és vezérelje a gyakorlati életet és átszervezze az egész kultúrát, ami azt jelenti, hogy igazabb és mélyebb alapokra fektesse, mint ahogyan ez eddig történt. A tudományok közt éppen a filozófia az a tudomány, amely már azáltal leginkább hivatott e feladat megoldására, mert széles látókörű és eszményei végső eszmények. Minden jogunk megvan airra, hogy a filozófiáról kijelentsük, hogy egy boldogabb emberiség és jövő útját egyengetni és a civilizációt megszervezni csak neki sikerülhet igazán. A kongresszuson a filozófiát mint a tudományok királynőjét ünnepeljük és a magyar filozófia nevében kívánom a kongresszusnak, hogy teljesedjék be összejövetelünk szép mottója: ..Az igazság győz!“ — nemcsak elméletben, hanem a gyakorlati életben. Boda tanár előadása az igazságra való nevelésről Dr. Boda professzor, akinek beszédét nagy tetszéssel fogadta a kongresszus, az F-alosz- tály mai ülésén „Les problémee de 1‘ éducation de 1‘ intetiligence“ címmel előadást tartott, amelynek magva a pszichológiai pedagógia újjászervezése. A nevelés és a lélektan viszonya — A tudomány és a pedagógia összefüggéseit gonddal és körültekintéssel állapították meg, mondta bevezetésében dr. Boda. Ezzel szemben a pedagógia és a pszichológia összefüggéseit korántsem ismerjük ilyen szabatosan. A pedagógiai problémák mélyebb pszichológiai analízisére van szükségünk, mert az eddigi rendszerek hemzsegnek az e entmondásoktól, mint a milyen például av e vén és a kollektivum közti ellentét. Nem engedhetünk meg annak a megállapításával, hogy milyen fontos ennek a feladatnak a megoldása. hanem tudnunk kell, hogyan oldhatjuk meg. Egyrészt arra van szükség, hogy a különböző képességeket kibogozzuk és egymástól elkülönítsük, másrészt arra kell töre- k'-dniink. hogy kianalizáljuk a mélységre és a teljességre törő érzékeket és egyéni képességeket. — Ennek az uj pszichológiai pedagógiának az előfeltétele, hogy átértsük az említett emberi képességek és érzékek fontosságát az igazság számára, mert ez jelenti minden pedagógiának végcélját, vagy ha úgy tetszik, az eszményét, amely viszont nem lehet más. esak a tiszta, meg- alkrvásnélkiili és minden előítélettől mentes igazság. „Ami eddig történt, igen kevésnek bizonyult" — Fel kell tenni azonban a kérdést, hogy Vájjon az iskolákban tanították-e eddig ezt az igazságot oly hévvel és lelkesedéssel, mint például a jó magaviseletét, a hazafiság ideálját, az erkölcsi, vagy a szociális eszményt? Persze, hogy az erre való törekvést tagadni nem lehet, de viszont meg kelt állapban!, hogy ami eddig történt, igen kevésnek bizonyult. Alapítsuk meg kellő alázattal, hogy mindabból, amit az igazság, •miint végső győzelem megkövetel, az iskolák pedagógiájában misem található. Az egész emberi civilizációra valósággal katasztrofális hatású az a tény, hogy az igazság nem szerepel az emberiséget nevelő eszmék közt úgy, ahogyan erre szükség lenne. Egy filozófiai kongresszuson meg kell állapítani, hogy a legfelsőbb ideálok közt az igazság eszményének központi helyet kell biztosítanunk és hogy ennek a ..tiszta igazságnak44 kevés köze van m úgynevezett politikai és szociális igazságokhoz. Állapítsuk meg, hogy ha szolgálni akarjuk az igazságot, úgy, hogy az nekünk tegyen szolgálatokat, akkor egészen kivételes és rendkívüli erkölcsi nevelésre van szükségünk, mert igaznak felismerni azt? ami valóban igaz, azt jelenti, hegv saját magunkon, a magunk egyénien és kollektív szempontból önző érdekeinken próbáljuk ki. Poppelreuter német pszichokritikus mondja egy helyütt, hogy ma elgáncsolják a végső pedagógiai ideál felé való haladást, viszont mesterségesen termelik a hazug és áinok magatartást. A német filozófus azt mondja, hegy a tankönyveknek, a tan terveknek és a módszereknek teljesen át kell alakulni. Ezt el kell fogadnunk, de ki kell egészítenünk: Sokraies, a modern pszichológus Az emberiség történelmében csak egy nagy pedagógus volt és ez Sokratcs, a. görög bölcs; ő az egyetlen filozófus és pedagógus, akiről elmondhatjuk, hogy egyetlen KA RT HOLT MEGNYITJA A PARIS—MOSZKVA KÁBEL-TELEFONFORGALMAT. Jobbról: A francia külügyminiszter, balról: Mallormé, francia postaügyi miniszter, középen Hirsfeld az orosz ügyvivő. — Mikor lesz ez a pedagógiai elv megvalósítható? Tisztában vagyunk az útját eltorlaszoló nehézségekkel. A reális élet az intelligenciát rendszerint az egyéni és kollektív érdekek szolgálatába állítja és ezek az érdekek alsórendüek és igy esik meg, hogy az intelligencia nemhogy egyesítené az embereket, hanem szétválasztja őket. Annyi bizonyos, hogy az intelligencia nevelését felfokozhatnék olyan magasságokba, amelyekről eddig még csak nem is álmodtunk, és nem mutatja-e a civilizávció fejlődése történelmi alapon, a Sokrates-Platon-Aristoteles vonalán, milyen boldogító eredményekhez vezethet a való lényeg felé irányuló törekvés akkor, ha az egész és tiszta igazságot óhajtjuk minden megalkuvás nélkül? Amit Sokrates elért, jobban érhetnék el ma, kétségkívül akkor, ha az emberekben meglenne a jószándék és kellően elő fennének készítve erre a feladatra. Az intellektuális újjászületést elsősorban a filozófusoknak kellene megérteniük és pedig úgy, hogy gyermekeinket jobban nevelnék egy boldogabb emberiség jegyében és annak a jobb jövőnek a reményében, amikor az igazság életadó fegyverei fogják helyettesíteni a mai politikai és gazdasági harcok ölő szerszámait. Ha a mostani pedagógiai rendszereknek nem kis szerep jut a világválságban, akkor a pedagógia teljes átszervezése, a jobb pszichológiai megalapozottság feltétlenül igen nagy hatással lesz egy „emberibb44 jövő előkészítésére. Valósá.ggá fognak-e válni a jobb nevelés lehetőségei? Ez olyan kérdés, amelyre a jószándék fogja megadni a választ. N. P. A kongresszus ülései A prágai bölcsészeti kongresszus első plenáris ülésén Orostano római professzor beszédében hangsúlyozta, hogy az olasz delegációban ellentétes filozófiai irányok vannak képviselve és ez azt mutatja, hogy Olaszországban a fasiszta kormányzati rendszer a kritika szabadságával összeegyeztethető. Emge német professzor rövid beszédben Kanttal és Nietzsché- vel foglalkozott és a két német filozófus életművét magasztalta. Frank professzor elnöklete alatt foglalkozott a kongresszus az úgynevezett határkérdésekkel, azaz a filozófia és a természettudomány viszonyával. Driesch professzor behatóan foglalkozott ezzel a sarkalatos kérdéssel. Ismeretes, hogy Driesch a vitaiizmus modern megteremtője és ebben a minőségében nagyszerűen felépített logikus beszédében bebizonyította, hogy természettudomány és filozófia, azaz gyakorlati és elvont gondolkodás között semmi ellentét nincs. Utána Bachelard francia tanár beszélt a fizika és filozófia viszonyáról és megerősítette Driesch álláspontját. A délutáni üléseken a vallás, a politika és az ismeret-elmélet került sorra. Chevalier francia professzor, aki Bergson tanítványa, azt hangsúlyozta, hogy a mai válság oka főként abban keresendő, hogy az ember minden dolgok mértékének tette meg önmagát és az egoizmus politika-
