Prágai Magyar Hirlap, 1934. szeptember (13. évfolyam, 199-216 / 3530-3547. szám)

1934-09-20 / 215. (3546.) szám

2 19Q4 szeptember 20. csütörtök Oroszország magatartásában aligha van kép­mutatás. Ha Oroszország célja az lenne, hogy a békét aláássa, nem kellett volna Genfbe jön­nie. A baloldali Oeuvre szerint néhány kisállam nyugtalan Oroszország nyugateurópai szerepe miatt. Franciaország, Anglia és Olaszország nem nyugtalankodik, mert meg van győződve arról, hogy Oroszország komolyan a békét akarja. A konzervatív sajtó nincs annyira megelé­gedve a helyzettel, mint a liberális. A Matln például ironikusan emlékezik meg a genfi ese­ményekről. A Journal a szovjetsajtó kommen­tárjait idézi és megállapítja, hogy a hivatalos orosz lapok továbbra is ellenségesen és gúnyo­san írnak Genfről. A lap attól tart, hogy Orosz­ország rá fogja akarni kényszeríteni hegemó­niáját Genfre. A jobboldali lapok közül egyedül a szélső jobboldali Echo de Paris tapsol Lltvl- novnak és megállapítja, hogy Oroszország és Franciaország egyaránt a biztonság megszer­vezésén fáradozik és egyformán közös érdekek vezetik az egyre növekvő német veszedelem leküzdésére. Benes üdvözli a tanácsba bevonuló Litvinovot Genf, szeptember 19. A népszövetségi ta­nács szerdai nyilvános ülésén Benes csehszlo­vák kü 1 ü gy m iniszter. a tanács elnöke rövid üdvözlőbeszédet intézett az uj tanácstagokhoz. Legelőször a szovjetunió delegátusához for­dult és a következőket mondotta: — Tudatában vagyunk a mai politikai ese­mény fontosságának és őszintém üdvözöljük a szovjetorosz delegáció együttműködését a bé­ke biztosításánál. Benes ezután Chile és Törökország képvi­selőihez, az uj nem állandó tanácstagokhoz fordult és méltatta a tanács munkájának je­lentőségét. Litvinov megköszönte a tanácselnök üdvöz­lését és jó jelnek minősítette, hogy az első ta­nácsülésen, amelyen Szovjetoroszország is résztvesz, Benes elnököl. — Benesröl sokat mondhatnék, — folytatta Litvinov, — ha ötvenedik születésnapja alkal­mával, amely a közelmúltban volt, nem mél­tatták volna kellőképen érdemeit. Litvinov ezután kifejezte, hogy tisztában van a tanács és a plénum munkájának jelen­tőségével és érzi azt a felelősséget, amely a népszövetség tagállamaira hárul. Oroszország reméli, hogy fokozatosan kiépíti a jó viszonyt Európa valamennyi államával. Chile és Törökország tanácstagjai rövid be­szédben köszönték meg az elnök üdvözlő sza­vait és biztositották a tanácsot lojalitásukról. Titulescu utazik Rómába a kisantant nevében? Iszimüleg Ambrus törzsszázados. a körrepülési I verseny szlovák résztvevője fogja kapni. Mialatt a fogadás a nemzetvédelmi miniszté­riumban lefolyt, azalatt a közeli középiskolák diákjai a minisztérium épülete előtt tömege­sen egybegyűltek és megéljenezték az ünne­pelt repülőket. Paris, szeptember 19. Az Echo de Paris római munkatársának jelentése szerint rövid­del Barthou olaszországi útja után Titulescu román külügyminiszter Rómába jön, hogy Mussolinivel tárgyaljon Olaszország és a kis­antant viszonyáról. A gyógyszerész-szövetségek tiltakoznak a betegsegélyzői gyógyszergyártás ellen Prága, fezepteanber 19. Az önálló gyógysze­részek szövetségeinek központja szeptember 23- áti, vasárnap délelőtt 10 órakor Prágában a terménytőzsde nagytermében tiltakozó nagy­gyűlést tart. E gyűlésen a csehszolvákiai önál­ló gyógyszerészek az 1934. évi 112. számú sziik-! ségrendelet 156. paragrafusának intézkedése el-! len tiltakoznak, amely köztudomás szerint lehe- j tövé teszi, hogy a betegsegélyzo pénztárak ma­guk állítsanak elő gyógyszereket s azokat a betegsegélyzo orvosok utján adják ki tagjaik­nak. A gyógyszerészek szakszövetségeinek sta­tisztikai kimutatása szerint ez az intézkedés a gyógyszerészeknek mintegy 80 százalékát lét­alapjában támadja meg. A vasárnapi tiltakozó gyűlésen a szlovenszkói és ruszinszkói gyógy­szerészek szövetségei is képviseltetik magukat. Felgyújtották a szófiai főpályaudvart Szófia, szeptember 19. Tegnap este a bolgár ál­lamvasutak raktárában, amely a szófiai főpálya­udvaron van elhelyezve, lüz ütött ki. A raktárak­ban nagyobb mennyiségű benzin és egyéb robbanó­anyag van, ezért félő, hogy az egyre nagyobb méreteket öltő tüzvé6z katasztrofális következményekkel lóg jár­ni. A város tüzoltókészültségei a katonasággal kar­öltve megfeszített erővel dolgoznak a tűz lokalizá­lásán A lángok kísértetiesen megvilágítják a pá­lyaudvart és annak környékét. Az eddigi jelenté* sek szerint emberéletben nem esett kár, ezzel szem­ben az anyagi kár már mos! is óriási. Az eddigi megállapítások szerint a tűz egyszerre több helyen lángolt fel s így két­ségtelen, hogy gyújtogatás történt. A nyomozás azonnal megindult a tettesek kézreke- ritésére Több munkást, akiket néhány nappal ez- j elölt bocsátottak el az államvasutak szolgálatából. í letartóztattak, mert alapos a gyanú, hogy bosszúból követték el a j gyújtogatást. .. . | Prága ünnepli az európai körrepülés csehszlovák résztvevőit Prága, szeptember 19. Bradác j.Mnzet- védelmi miniszter ma fogadta az európai kör­repülés csehszlovák résztvevőit. A repülők fogadására megjelent Stanek képviselőházi elnök, Malypetr miniszterelnök, Syrovy had- sereoifelügyelő, Bláha tábornok, a közitársasági elnök katonai irodájának feje és mások. — Bradác miniszter üdvözlő szavaiban hang­súlyozta, hogy a hadsereg büszke a verseny­zők sikereire. A siker főértéke szerinte ab­ban van, hogy a csehszlovák repülők mint csoport első helyet értek el, ami szeriute a bajtársiasság és a céltudatos munka jele. A miniszter azután a repülőknek és szerelőik- j nek a versenyben való részvételük emlékéül | aranyórákat' adott át. Prága főváros a prágai, i versenyszakasz legjobb résztvevőjének díszes í üvegserleget adományozott. Ezt a dijat való­Negyedmillifirddal lesz magasabb az ideinél a ifivé évi állami költségvetés Prága, szeptember 19. Keimet szociálde­mokrata képviselő, a költség velős parlamenti előadója a pilzeni No'vá Dobálban hosszabb cikket irt a köztársaság pénzügyi helyzetéről. A közérdekű cikkből a prágai Neue Morgten- pcst a kővetkezőket közli: — Az 1935. évi állami költség vetés ki egyen­súly ozása különösein azért lesz nehéz, mert a lievételek növekedéséivel rnár nem lehel szá­molni. Az állami üzemek bevételeinek csök­kenő irányzata ugyan már megáldott, az ad­minisztratív bevételeik — az adók, vámok — azonban nem érik el az előirányzatot. Remes nézete szerint az 1934. költségvetési év mint­egy 500—700 millió bevételi csökkenést fog felmutatni. A pónzügyniiimsztériiim költség- vetési osztályának felállítása szerint a jövő évi állami költségvetés mintegy 7.9 milliárd korona körül fog mozogni, a.nii kö­rülbelül 280 millióval haladja meg az idei költségvetést. Ebből a többletből 100 mil­liót igényel a műn ka kölcsön kamatszolgál­tatása és 150 mii Iliét a többi államkölcsön törlesztése. Mintám az állami bevételek nem érik el ezt az összeget, a pénzügyminisztérium most kény­telen keresői mintegy 150 millió koronás fe­dezetet. E végett az egyes szak minisztérium ok költségvetéséiben törléseket eszközölnek és kisebb részletbevételek előteremtésén gon­dolkoznak. — Az 1933. évi állami zárszámadás vára­kozáson felüí kedvező. Eredetileg mintegy 2 milliárd hiánnyal számollak, a legfelső szám­viteli és ellenőrző hivatal kimutatása szerint azonban mindössze 1700 milliót tesz ki a hiány. 1932-ben az állami zárszámadás hiánya 1182 millió volt. Az állami zárszámadást a nem­zetgyűlés mindkét háza elé most terjesztették be. «9 E3 CTSS SZENT KONSTANCIA KÁPOLNÁJA (49) — Hál engem nem falt éppen fel. de majd­nem. — Képzelem. Undok pasas. Hova megy most a nagyságos asszony? — Benézek a landstrassei varrónő miiöz, ha már itt vagyok. — Megengedi, hogy elkísérjem? Meri én is oda megyek. — Talán valamit varrat * a szép Éneiké­nek? — kérdezte az asszony hamiskásan. — Igen. Valami szerény kis ruhafélét. Jövő héten lesz az esküvőnk. — A Ériekéi? Ne tréfáljon! — Komoly a dolog. Komolyabb, mint gon­dolná. Mikor hazahoztak, félkarú nyomoré­kot, ez a lány ott ült az ágyamnál az egész betegségem alatt. Velem van, amióta kike­rültem a kórházból; gondviselőm, ápolóm, öltüztoíőm. vigasztalóm, szeretőm. És ahogy ismerem: velem lesz, szeretni fog, ápolni fog, a inig élek. A türelmi bárcájál már visszaadta a rendőrségen; ki vagyunk hirdetve két­szer is. — Gábris, maga cinikus] És mit szólnak a szülei, rokonai hozzá? Úgy tudom, maga rábaközi dzsentri-fiu! — Én csak egy szegény nyomorék vagyok, aki nem válogathat. De ha ezer közül választ­hatnék: akkor is kitartanék amellett, aki jó­ban, rosszban el ném hagyoli. Akármi volt azelőtt! LXIV. Ml LESZ? llazaniouel Juci elgondolkozott a történte­ken. Ha kiül az orosz forróin lom: vége a gőz hengernek. De akkor vége a háborúnak is! Hazajön Jani! De valahogy ezek a megállapítások nem váltották ki belőle azt az ujjongást, amelynek érzését önmaga előtt színlelte. Mindenféle za­varó gondolatok rontották az örömét. Mit fog Jani szólni a lakáscseréhez? Az üzletre nézve úgyis elég súlyos kritikákat szokott újabban írni, kivált, ha nem küldi neki a kívánt és követelt ezreket. Tetszeni fog-e neki a Kon- stancia-kápolna? Milyen lesz, ha hazaér? Fia­talabb nem. az biztos Juci látja minden ismerősén azt a rohamos öregedést, de látja maga-magán is. ami a bá­bom alatt általános. A házasságra, mint leg­bensőbb életközösségre pedig csak szinte szűzi idegenkedéssel tudott gondolni. Pozsonyba este ért be. A gyérén világított uccákon alig járt férfiember, az is sánta-béna katona, vagy aggastyán. A kirakatokban nagy művészettel csoportosították azt a semmit, ami a boltok és raktárak kongó ürességéről tett bizonyságot. A vezérkari százados szigorú arca. a titok, melyért talán az életével fele­lős, a legnagyobb nyugtalansággal töltötte el. Amellett, szeretett volna mindenkivel szóba állni, a sápadt, bánatosszemü, gyászos asszo­nyokat meg szerette volna vigasztalni. Plaká­tokat szeretett volna 'kiragasztani, akkorákat, amekkora csak elfér a falakon, kikiáltani mindenkinek, hogy jöm a béke, vége a hábo­rúnak, jön a visszatérés az azelőttihez. Mert mindezt olyan biztosra vette, ahogy csak a háborús lélekből kitelt. Az előbb még sötét kétségbeesés — most. ujjongó, biztos remény — nem is remény, hanem bizonyosság. Mint. amikor egy jó, kiadós esőre a gazda cstigge- dése bi/Jos reményre változik. LXV. AZ UTÓD. De a világ képe a régi maradt. Pedig az idő is mintha tele lett. volna optimizmussal: január középén verőfényés, meleg májusi na­pok következtek, melyek eltartottak március, elejéig. A parkokban a Torzítják sárga vi-, rágai kifakadtak, a levélrütrvek zöldelni. [bontakozni kezdtek. A hadiszin tereken csend í volt, persze a pozició-harcok gránátrobbaná­sos, golvósivitásos csendje. A kórházak azért tele voltak uj sebesültekkel s a divatlapok külön iveket szenteltek annak, hogy lehet a gyászruhát egy egyszerű karszajlaggal he­lyettesíteni. Bécsből indult ki egy helyes kis dalocska, a Glória Viktória, amelynek refrénje ez volt: In dér Hermát, in dér Heimat, Da gibt’s ein Wiedersehn . .. De márciusban leesett a hó, újból kezdő­dött a tél s a hadi jelentések burkolt szövegei nyilvánvalóvá tették, hogy nagy, elhatározó, véres csaták ideje következik! Ilyen nagy események közt, milyen semmi -volt az ő saját aja-baja! Palika kanyaróban feküdt. Lázas kis arca, teste telides-tele piros kiütéssel. És az anya kénytelen otthagyni a lázas gyereket, kicsi­nosítani magát, hogy barátságos orrlikakkal üdvözölje a kávéház vendégeit. Küzködni, ve­sződni. mosolyogni, animálni s végre éjfélkor hazaérni, hogy a csendesen sirdogáló kis be­teg mellett álmatlanul töltse el az éjjel hátra­lévő részét. Az orvos egy napon megsokalta. — Ez nem mehet Így tovább. Ha nem akarja, hogy szervezete teljesen tönkre men­jen, menjen falura, fürdőbe, vagy szanató­riumba. De olyan helyre, ahol a mindennapi gond nem éri utói. A gyereknek is okvetlen szükséges egy hosszabb, igazi üdülés, jó táp­lálás. De Károly, a házi zsarnok nem engedi. — Nem lehet. Egy hétre: talán. De to­vább nem. Nagy a konkurrencia, kevés a sze­mélyzet. Biz az kevés. Juci apránkint majd minden dolgot magára vállalt, csakhogy valahogy győzze a kiadásokat. Persze, a legkisebb akadályoztatása esetén annál jobban akado­zott minden. Károly nézte vergődését. —. Mondok én valamit a nagyságos asz szonvnak! — Mit-e? — Adja át nekem a kávéliázat egész be­rendezésével, iparengedélyével, házbérszer- ződéssel együtt. Megbecsüljük az egész be­rendezést. átveszem úgy a folyó, mint az amortizációs terheket, szóval likvidálunk. Ta­lán meg fogunk egyezni. Juci sietett ezt megírni Janinak. De fele­letet nem kapott rá. De mikor másnap az orvos eljött Paliká­hoz, megfogta Juci pulzusát. — Ohó. itt valami nincsen rendben! Lás­suk a hőmérőt! Megvizsgálta Jucit alaposan. Néhány napig hőmérőzte. Aztán .nagyon komolyan, uagyon erélyesen szólt: — Asszonyom, egy hét alatt hagyja el vég­leg ezt a foglalkozást! Ha nem: semmiről sem állok jót! Alásszolgája! Egy hete várta már Jani feleletét, tovább nem várhatott. Sem erre, eeru az orosz forra­dalomra, melyet — úgy látszik — lefojtottak. Nem egy. de három hónap is eltelt a híradás óta. Ehelyett jött a délliroii ofíenziva s a liicki áttörés északon. A hivatalos jelentések szerint: Diadalmas előretörés Déltíróiban. Átcsoportosítás, frontröviditéssel északon. A háború játszmája megint remisre állott, En­nek a végét megvárni nem lehetett. Az átadás simán ment. Az öreg Sugár most aztán megtette a magáét emberül. Juci he­lyett úgy alkudott, ugv kötötte magát minden csekélységhez, úgy megharcolt minden ga­rasért, hogy Károly alaposan csalódott a Juci gyámoltalanságába vetett reményeket. De jó arcot vágott a dologhoz; győzte pénzzel. Úgy látszik, a kávéház sokszorta többet jövedel­mezett a főárnak, mint a tulajdonosnak, eddig is. A szállítók utólag nem is titkolták, hogy sok províziót fizettek neki. Juci dobogó szívvel vette át a sok pénzt, mely háromszorosa volt Konstancia néni egy­kori hagyatékának. De papiros, csupa papi ros! Egy szál gyufa elég, hogy füstöt vessen. 'Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents