Prágai Magyar Hirlap, 1934. szeptember (13. évfolyam, 199-216 / 3530-3547. szám)
1934-09-15 / 211. (3542.) szám
4 19S4 szeptember 15, szoanbait. ,,Legalább két foglalkozásra készüljön elő mindenkiV* Bálint Antal budapesti kiküldött előadása a pszihotechnikai kongresszuson » Kalmus prágai előadó szerint a középiskola előtt kell pszihotechnikai vizsgálatnak alávetni a gyermekeket Prága, szeptember 14. A prágai nemzetközi pszidhotBcihTii'k ai kongresszus tegnapi napján főleg a pályaválasztásról és az erre vonatkozó tanácsadásról értekeztek az előadók. Kalmus prágai magántanár az itteni német pályaválasztási tanácsadó működését ismertette, amely főleg felsőiskolai képzettségű embereknek ad útbaigazításokat. Az előadó hangsúlyozza, hogy Bálint Antal erre vonatkozóan képletet álli- tott fel és kimutatta, hogy a foglalkozási ágak gazdasági értéke — mert hiszen az esetek tusi- nyomó részében ebben van a boldogulás alapja — meghatározható. Az értékelésnél tekintetbe veszi annak az évi keresetnek az átlagát, amelyet a választható pályákon el lehet érni; figyelemmel van arra, hogy az értékelendő pályán inennyire becsüli az orvos az egyén munkaképességének tartamát években kifejezve; képletének további tényezője a képességvizsgálat s a munkaerkölcsi habitus (megbízhatóság, pontosság stb.) értékszáma, kiváló képességeknél a ritkasági index s végül az az indexszám, amely a kérdéses foglakozási ágnak emberi munkaerővel való ellátottságát fejezi ki. Fejtegetései közben utalt Bálint arra, hogy a német ipari munkásság összességében 37 százalékban vannak olyanok, akik első foglalkozásukat űzik s magyar statisztikai adatok szerint az ifjú munkások között 40 százalék, az ötven-hatvanévesek között már több mint 70 százalék azoknak száma, akik egyszer vagy többször változtattak foglalkozást. A munkanélküliség elleni védekezés szempontjából is szükséges, hogy mindenki legalább két foglalkozási ágra készüljön elő. Bálint Antal az Országos Társadalombiztosító Intézet budapesti képességvizsgáló és pályaválasztási tanácsadó állomásának gazdag statisztikai anyagával támasztotta alá gondolatmenetét. Több mint 35.000 megvizsgált egyén között az egészségügyi fokozatok szerint a megoszlás a következő: Teljesen egészséges 28.6%, legalább a választott foglalkozás szempontjából egészséges 32.1%, könnyű fogyatékossággal vagy múló betegséggel 15.4% (vagyis pályaválasztás szempontjából egészséges 76.1%); súlyos fogyaté- kosssággal vagy állandósult betegséggel 13.6%, előrehaladó kórfolyamattal (pl. tbc.) 9.2% és előrehaladott körfolyamattal 1.1% (vagyis pályaválasztás szempontjából nem egészséges 23.9%). Képességek tekintetében kitűnő a választott foglalkozás szempontjából 7.5%, jó 33.7 %, jóátlag 29.4% (vagyis megfelelő 70*6%); gyenge átlag 18.5%, gyenge 10.0%, nagyon gyenge 0.9% (vagyis meg nem felelő 29.4%). Az összesített szempontok alapján a választott pályára kiválóan alkalmas 4.1%, jó alkalmasságul 36.8%, jóátlagban alkalmas 28.2% (vagyis alkalmas 69.1 %J; gyenge átlagban alkalmas 19.6%, gyenge al- kalmasságu 9.9%, nagyon gyenge alkalmas- ságu 1.4% (vagyis alkalmatlan 30.9%). Ez idő szerint tehát minden harmadik ember rosszul választja meg a foglalkozását, ami a pályaválasztási tanácsadás rendkívüli jelentőségét mutatja. Az előadó végül azt hangoztatta, hogy azoknak a tudományos alapoknak lerakásánál, amelyeken a pályaválasztási tanácsadás munkája felépülhet, a szakemberek nemzetközi együtt mii ködösére van szükség és javasolta, hogy a Nemzetközi Pszichotechnikai Szövetség négy állandó szakbizottságot alakítson. Ezek az alapelveket kidolgozzák, a nemzetközi statisztikai adatokat összegyűjtik és az egyes országok pályaválasztási tanácsadó szerveinek rendelkezésére bocsátják. Politikai intermezzo Csütörtökön délelőtt kellemetlen politikai incidens történt a nemzetközi pszichotechnikai kongresszuson. Arnhold német kiküldött előadást tartott a német átalakulásról és kifejtette, hogy Németország, mióta „Führer“-je van, nem alaktalan tömeg többé és az embereket többé nem mint egyéneket, hanem mint egy szerves egész alkotórészeit nevelik. A nemzetközi pszichotechnikai egyesület főtitkára, a francia Lahy, a beszéddel kapcsolatban'' kijelentette, hogy e helyen nem politikáról, hanem tudományról folyik a vita és tiltakozott a német kiküldött beszéde ellen. A titkár szavait élénk helyesléssel fogadták. Az ülést erre felfüggesztették és összeült a bizottság, hogy az incidens elsimításáról tanácskozzék. A titkár kijelentései után ugyanis a német delegáció elhagyta a tanácskozási termet és több más állambeli kiküldött, többek között Viteles amerikai tudós is, kijelentette, hogy visszalép és nem vesz részt a kongresszus további ülésein. A német kiküldötteik remélik. hogy az incidens •elsimítása sikerülni fog és a kongresszus üléseit zavartalanul befejezhetik. EMBER ÉS VILÁG Irta: Kosztolányi Dezső MILICA a szülőknek már a középiskola" megkezdése előtt kell gyermekeiket megvizsgáltatniok pályaválasztás szempontjából. Erdélyi budapesti kiküldött, az OTI főtisztviselője főleg azt domborította ki előadásában, hogy a pszichotechnikának és a pályaválasztási tanácsadásnak rendkívül fontos szerepe van a gazdasági válság idején is, mert e nehéz időkben kétszeresen fontos, hogy mindenki olyan pályán működjék, amelyen képességeinél fogva valóban produkálni tud. Ezenkívül fel kell készülni a konjunktúrára is, mert minden válságot konjunktúra követ. Nagyon érdekes előadást tartott a keddi napon Bálint Antal, a magyar kiküldöttek vezetője. A pszichotechnikai kongresszus előadóinak túlnyomó nagy része részletkérdéseket tárgyal, Bálint Antal, az Országos Társadalombiztosító Intézet pszichotechnikai laboratóriumának vezetője azonban egyike azoknak, akik a pályaválasztási tanácsadás alapvető problémáit tették kutatás tárgyává. Bálint Antal rámutatott arra, hogy a pályaválaszási tanácsadást csak egész szervezet tudja ellátni, mert olyan sokoldalú tájékozottságot feltételez, hogy azt egy ember nem ölelheti fel. ismernie kell a gazdasági élet egész organizációját s tisztában kell lennie minden egyes foglalkozási ág viszonyaival. Tájékozottnak kell lennie arra nézve, hogy az egyes foglalkozási ágakon belül milyen szükebb munkakörökre tagozódik a társadalom munkaszervezete s milyenek azok a követelmények, amelyeket az egyes munkakörök az emberrel, mint munkaerővel szemben egészség tekintetében és képességek szempontjából támasztanak. Tudnia kell, hogy mekkora a munkapiac felvevőképessége, de azt is, hogy az egyes foglalkozási ágak fejlődőképességükhöz viszonyítva mily mértékben vannak munkaerővel ellátva s utánpótlásra milyen arányban van szükség. A tanácsot kérő személyt is egész szociális és gazdasági miliőjével együtt kel! ismernie a pályaválasztási tanácsadónak. Legsúlyosabb feladat az ember módszeresen megejtett értékelése az egészségi viszonyok, a képességek és a munkaerkölcsd habitus szempontjából. Es még súlyosabb az értékelést úgy végezni el, hogy a vizsgálat eredménye egy értékszámban jusson kifejezésre, amelynek alapján az embereket valamely foglalkozási ágra nézve rangsorba lehet állítani. pedig minden munkaerőkiávolgatásnál ez a cél. A másik súlyos probléma a foglalkozási ágak értékelése annak az embernek szempontjából, aki pályaválasztás előtt áll. Milica egy milliomos egyetlen leánya volt. Kastélyokban, négy fal között nevelték, üvegházi palánta módjára, vattába göngyölve, mindig egyforma, langyos légkörten. Csikorgó decemberben a télikert pálmái között sétálgatott, rózsát és ibolyát kapott ajándékba, egyszerre evett cseresznyét, szamócát, szőlőt és fagylatot s ezért nem örült a tavasznak, sem a nyárnak, sem az ősznek, sem a télnek. Nem ismerte az évszakok változói t. Az embereket sem ismerte. Minek- előtte hozzá került volna az élet, megszűrték, átszitálták, fertőtlenítették. Csoda-e, hogy ez a sápadt holmi nem érdekelte? De az ösztönt nem lehet kijátszani. Mindnyájunkban hatalmas adag szeretetvágy lakozik s az előbb-utóbb tápot kér. Milicában is kifejlődött ilyesmi, már jó későn, tizennyolc éves korában, egy kislányos szenvedély, hogy legelhagyatottabb társaikon, legnyomorultabb testvéreinken, a szenvedő állatokon segítsen. örült, ha egy bitang kutyát talált az uccán, vagy egy veréb szállt az ablaka párkányára. A kutyát fölemelte, hazavitte, megfürösztötte, kifésülte s a verébnek morzsát szórt oda, egyszer és mindenkorra meghívta ebédre, vacsorára. Az állatokat kivétel nélkül védelmezte, az aranyhalakat éppúgy, mint a macskákat, vagy egereket, melyekből a macskák élnek. Hogy ezt mikép egyeztette össze, nem tudom. Sajnos, igen kevés Ínséges, segítségre szoruló állat akadt az ő óriásivá nőtt, telhetetlen, egyre jobban követelődző szere- tetének. Ember már sokkal több akadt volna. De erre nem gondolt. Múltkor beröppent a szobájába egy fecske. Előzőén nekivágódott az ablaküvegnek és csak egykét lankadt kört irt le a mennyezeten, máris a padlóra hullott, egy selyemperzsára. Milica tenyerébe vette a kis állatot, mely a levegő részegségét, a felhők, a korlátlan terek szabadságát, a csillagok aranyporát hozta oda. Egy darabig bámult a fekete szemével Milica kék szemébe, aztán lehunyta hosszú pilláit és nem mozdult. Úgy látszott, hogy elalél. Jaj, mi lesz, ha Itt pusztul el kezei között? Csipkezsebkendőjét vízbe mártotta, azzal dörzsölgette, angol társalkodónőjét a kölnivízért szalasztotta, azzal élesztgette, mindhiába. A fecske, fehér ingmellében, fekete frakkjában, pthegve feküdt, akár egy haldokló táncos. Milica a telefonhoz rohant, fölszólította az állatorvosi főiskola tanárát, akivel a védencei révén, régóta megismerkedett s a következő pillanatban már a kastély elé gördült ennek remek gépkocsija és vitte a sebesült fecskét. A kórház műtőjében ketten hajoltak föléje: ű meg a tanár. Mindketten komolyan, őt a szeretet tette elfogulttá. A tanárt a tudomány tárgyilagos szemlélete. Ez annak rendje és módja szerint vizs- gálgatta a fecskét, hallgatta szívverését, lélegzését. Megállapította, hogy agyrázkódást szenvedett. Rimaszombat, szeptember 14. (Saját tudósítónktól.) Mint ismeretes, a Hazay József el- hunytával megüresedett muzeun íif elügye lő i állásra, amely ingyen lakással és 400 korona havi fizetéssel jár, az egyesület pályázatot hirdetett. Az állásira tizennégyen, közöttük több kvalifikált munkanélküli családapa is pályázott. A legtöbb eséllyel Haynik Géza állástalan rimaszombati magántisztviselő bírt. Megválasztása bizonyosnak látszott, mikor a döntés előtti napokban dr. Werner Gyula zeneiskolai igazgató személyében uj pályázó jelentkezett. Dr. Wernert az egyesület csehszlovák nemzetiségű tagjai támogatták dr. Daxner Vladimír közjegyző vezetésével. A választáson először egyenlő szavatol kapott a két jelölt, mire az elnök megismételtette a szavazást s ekkor Haynik egy szavazattal kisebbségben maradt Wemerrel szemben. A választmány döntését Haynik megfelel)bezte, mert az alapszabályellenesen jött létre. Az alapszabályok ugyanis nyílt szavazást Írnak elő, ennek ellenére Haues Emil járás- főnök titkos szavazást rendelt el és a szavazásban maga is részt vett, holott alapszabály szerint az elnököt szavazati jog nem illeti meg, hanem csak döntési joga van szavazategyenlőség esetén. Az alapszabálysértést a csehszlovák tagok nem akarták beismerni. Május 11.-re ugyancsak alapszabályéi!enesen közgyűlést hívtak össze és noha a közgyűlés érvényességét az ellenzék petícióval lámadta meg, a közgyűlést lefolytatták és az egyesület tisztikarát és választmányát három évre megválasztották. j Elővett egy vékony oltótüt s beoltotta. A beteg I nemsokára kinyitotta szemét, magához tért. Milica könnyek között szállította haza és otthon, a gon- j dós ápolás folytán annyira jobban lett, hogy néhány nap mulva el is repült Ez volt Milica utolsó állatkalandja. Amikor híre futamodott, a társasága ugratni kezdte szegényt Ismerősei naponta ajnálott levelekben eleven fér» geket és rovarokat küldözgettek neki, kedélybe- teg gilisztákat, idegsérüléses pókokat, rövidlátó legyeket és nagyothalló mezei poloskákat, azzal a kéréssel, hogy ezeket gyógyiítassa meg. Müica elszégyelte magát. Ráocsudott, hogy voltaképp milyen nevetséges és esztelen az ő szenvedélye. I Hamarosan le is tett róla. » Most elvesztette ezt is. Nem maradt semmije - sem. Csak a nagy vagyona, meg a nagy boldog- . talansága. Az igy alakult választmány segítségével újabb alapszabálysértéssel keddre rendkívüli közgyűlést hívtak össze, amelyen a f elügyelő v álas z tás t formailag megerősítették és kimondották, hogy az ellen fellebbezésnek nincs helye. A szavazásban részt vettek olyan uj tagok is, akik csak egy-két órával a közgyűlés megtartása előtt léptek be az egyesületbe. Mintegy negyven uj csehszlovák tag szavazott, holott az alapszabályok értelmében ezek nem gyakorolhatták szavazati jogukat, mert ehhez 14 uap előtt kibocsátott Írásbeli meghívásra l-ett volna szükség. A muzeum egyesület ben történő szabálytalanságok nagy megütközést váltottak ki a város társadalmában és nemcsak magyar körökben, hanem csehszlovák körökben is sokan élesen bírálják az egyesületnek a törvényes útról való letérését, Különösen az kelt feltűnést, hogy Hanesz Emil jiárásfőnök elnöklésével történtek a s-ulyos alapszabáilysérté- se!k, holott neki, mint köztisztviselőnek állásából kifolyóan is szigorúan őrködnie kellett volna a törvényes alap betartásán. A magyar nemzetiségű tagok a legnagyobb bizalmatlansággal viseltetnek az uj vezetőséggel szemben és elhatározták, hogy az országos hivatalhoz, illetve a belügyminisztériumhoz fognak fordulni panasszal az alapszabályok megsértése miatt. A magyar tagokat semmiféle pártpolitikai szempont nem vezeti magatartásaikban, mert hiszen az alapszabályéi len esen kibukott Haynik Géza a szociáIdemokrtita párt, tehát egy kormánypárt tagja. Alapszabályellenes pu«sal választották meg a rimaszombati muzeum felügyelőt
