Prágai Magyar Hirlap, 1934. szeptember (13. évfolyam, 199-216 / 3530-3547. szám)

1934-09-13 / 209. (3540.) szám

19-3-1 szeptember 1B, csüíö'riJTk. Prága, szeptember lí. A prágai filozófiai kongresszus tisztára tud-o má nyes eredményei­nek talán légért ókeseb büké Driesch professzor előadása volt. Dráesch professzor egyik meg­teremtője az élettan (biológia) modern böl­cseletének és gyönyörűen felépített beszédé­iben megmutatta, hogy a természettudomány és filozófia, azaz a gya­korlati és szellemi-elvont gondolkodás kö­zött semmi ellentét nincsen. E felismerés méltón egészíti ki Boda tanár jelentős fiigyelíuezlte léseit és az előadás szép­ségei élénken emlékeztetnek Dereseit tanár műk évi, a prágai Urániáiban tartott estjére, melyben az okkultizmusnak a mai természet- l tudó-mányi világképben való helyzetét ismer­tette. Driesch professzor szükebb „szakmája-1 a biológia, az -élőlényekről szél-ó tan. Az utóbbi két. évtizedben a biológiában ismét a realisz­tikus felfogás van erősen emelkedőben. Az a felfogás, mely szerint a szellem formálja a testet és -hogy az összes ismert és még felfedezendő fizikai és vegyi tör vény szerűségek nem ele­gendőek ahhoz, hogy -az -élő szervezetekben végbemenő folyamatokat tisztára gépműkö- désszerüen magyarázhassuk meg. A biológiai kutatás megmutatta, hogy ha eredményeket akar elérni, úgy tekintetbe kell vennie, hogy nemcsak az anyag és annak törvényei létez­nek, hanem a szellem is, jelentkezzék akár Sövény! és állati életakarat, akár emberi lé­lek formájában, akár nevezzük világszellem­nek. Ennek a felfogásnak az eleven igazságát a jelenkor legnagyobb biológusainak. Driesch tanár, a nagy botanikus Reincke és Bier, a hí­res orvosproifeszornak a munkái -és megfigye­lései kristályositatták ki. Érdekes színjáték, ahogyan ezek a kutatók csodálatraméltó lele­ményességgel és mélyrepillantó képzelőerővel intéznek kérdéseket a Természethez, ahogyan mindig újabb és újabb szellemes ál­lat- és nővén ykíséri eteket és megfigyelési módszereket dolgoznak ki, melyek mind arra vezetnek, hogy a szervezetek fiziko-kémiájá­nak a mélyén a titokzatos életerő lappang, és bár ez az erő a maga látszólag sokszor való tudattalanságában kísértetiesen hat, számta­lan megnyilvánulási formájában mégis egysé­gesnek és ősinek mutatkozik. Ez erő számára az előszervezeteknek rengeteg bonyolult ve­gyi és fizikai mechanizmusai és titkos önsza­bályozói csak eszközök a célhoz. Az életcélhoz. Ez a teremtő életelv, a világ- szellem. úgyszólván aláveti magát az egyes élőlényekben az ön alkotta fiziko-kémiai tör­vényeknek, -a segélyükkel működő élet-mecha­nizmusnak, mert törvények éppen csak a fel­tétlen és általános érvényesség révén nyerik érzékfeletti jelentőségűket, értéküket és hasz­nálhatóságukat a viliág-üzemben, (a természet­iörvények sérthetetlensége és a kauzalitás át­törhet etílensé-ge tehát nincsen ellenfélben az akarat szabadságával). De mennél magasabb- rendiü a szervezettség, annál több mechaniz­musra van szükség, d-etermlnállságra, bonyo­lultságra és az életífolyamat feltételeinek sok­oldalúságára, és annál több -annak a lehető­sége, annak a veszélye, hogy az okozati lán­coknak, a biológiai tnechanizmusoknak az összhangja valahol egymás ellen dolgozhat­nak. Ilyenkor az életerő elveszti a-z egységes vezetést és a mechanizmusok addig engedel­mes szolgái vak véletlenné válnak, a sorsnak látszólag értelmetlen kegyetlenségévé, legyen az betegség, legyein az válság, legyen az .sze­rencsétlenség, melyet megrázva szemlélünk akáir állatnál, akár embernél,- akár nemzetnél, (hiszen egy nemzet is élő szerves egység). Az életerő működésére, arra, hogy a szel­lem formálja a festet, különösen érdekes myo- matékkal az úgy nevezet matcrializációs jelenségek utalnak. Foszforeszkáló, ködszenü képződmé­nyeknek élsötétitett kísérleti helyiségben ad-, kaimas körülmények közötti feilltépése ma már nem kétely tárgya többé a biológusok­nál, — ellenkezőleg, -az itt alkalmazott magya­rázó feltevések egyike, hogy ezek a képződ­mények semmi egyebek, mint a médium gon­dolatainak (tudatalattiaknak is) úgyszólván a térbe való. láthatóvá vált vetületei. Ez pedig csak egyenes folytatása és következménye az érzékszervek fiziológiájában ma uralkodó felfogásnak, amelynek egyik megalapozója a magyar Pikler Gyula tanár és amely szerint érzékszerveink működése nemcsak a természet passzív -észrevevéeéből áll, hanem teremtő és teológikusam (céltuda­tosan, — vagy ha u-gy akarjuk: célsejtben) szerve,ző tevékenység, azonnali és az „én" egységéiből fakadó -reakció, a benyomásnak aktív feldolgozása az énünk céljaira. Ez az aktivitás az, mely néha alkalmas körülmé­nyek között a külső térbe hatolásig fokozó ci­hát ik. É's ez ama pontok egyike, ahol a bio­lógia a vallási és filozófiai szférába utal: a világ a világszellerűnek, Istennek az eman-á- ciója, teremtő gondolatainak a matérializáció- ja, testet -öltése, — amiből azt a jelentős kö­vedkeoteítést lehet levonni, hogy a materiali- zácriós jelenségekben a Teremtés halvány má­sát szemléljük. A ,,szellem iségek1 ‘ eszerint nem az illető médiumon kívüli szellemeknek, hanem csak a médium gondolatainak a testeföltései és te­hát nem egyebek, mind rendkívüli biolóigial jelenségek. E foszforeszkáló ködképződmények anyagát már megkiséreltók megkaparintani és klöze- lebbről megvizsgálni, ami néha, úgy ahogy siikeriült is. Az egy megszerzett igen kis meny- nyieégfü habszerü valami, a mikroszkóp alatt elárulta szerves eredetét: sejtromcsokat talál­tak, meg a sejtfehérjének, a prrOtoiplazmáinak, alkatrészeit. Amióta az orosz Gumis tanár felfedezte az élét-taini sugárzást, különösen azonban az „él-etgázok“ megtalálása óta, me­lyek minden élőlény köriül a légkör egy ne­mét alkotják (W. Sit-empell), azóta ez a furcsa „mateiriializációs anyag" sokat vesztett titok­zatosságából. habár tulajdonké-peni rejtélye még teljesen íuegoldaltlan. De vájjon az a tény, hogy a csak -nagyítóval látható csírasejttel a gyermek már átvette az apja jellegzetes mosólygási módját, arcvoná­sait, egyes mozdulatait (az apa már a gyer­mek születése előtt is meghalhatott), ez a tény talán kevésbé megfoghatatlan, csak azért is, mert. •. mindennapos? Az életerőnek a ható-módjai, utjai, e lasisu folyamatnál, mely­nél a niUiméter tört részébe egy egész szellemi világot zár el, vájjon kevésbé titokzatosak-e a materiaili-zá- cióis jelenségeknél, csak azért, mert ez utób­biaknál az életerő munkája pillanatokra lát­hatóvá és működési sebessége ezerszeressé válik? Hiszen éppen ezért oly tünékeny és kivételes természetűek a materiaiizáoiós je- 1 enségek. Az élettan -tudománya, amikor -a materiali- zá-cíós jelenségek vizsgálatát ma exakt ala­Prágában meghalt az „orosz forradalom nagyanyja" Egy romantikus élet a tragikus században Prága, szeptember 12. Ma délelőtt meghalt a Prága melletti Poosernicében Bre-sko - Breskovszkaja- Katalin, a „forradalom nagy­anyja" néven ismert orosz szocialista nő, több mint kilencven éves korában. Az érdekes és romantikus múltú forradálmárnö Ruszinszkóban is szerepet játszott, ahol a kormány megbízásából a nagyorosz iskola- rendszer kiépítésén fáradozott. Nyolcvan éves korában, mikor ereje elhagyta, egy Prága melletti faluba vonult vissza, a-hol két orosz emigránstársa farmján élt. Breszkovszkaja Katalin élete állandó harc és szenvedés volt az eszméért. Az arisztokrata családból származó leány, aki 1844-ben szüle­tett, csakhamar belekerült az akkori ifjúság forradalmi mozgalmába. A romantikus nem­zeti forradalmárok célul tűzték ki a cári ura­lom megbuktatását és e célból á parasztság oktatását és felvilágosítását. A fiatal leány parasztruhában szökött meg szülei házából és a nép között működött, mint tanítónő és agitátornő. Elfogták és a, történelmi neveze­tességű- narodnicki-perben, amely 1878-ban folyt le, száműzetésre ítélték. Szibériába szállították, de onnan csakhamar megszökött. Ismét elfogták és visszavették Szibériába, ahol 22 évig maradt. Mikor visszatérhetett Európába, a kiállott szenvedések ellenére to­vább folytatta agitációs tevékenységét. írni és olvasni tanította a parasztokat, közben ter­jesztette közöttük a forradalmi szellemet. Az 1905-06 forradalom leverése után ismét a ha­tóságok kezére került. Újból száműzetésre Ítélték és visszavitték Szibériába. A cári uralom bukása után sem sokáig ta­lálta honát hazájában. A Kerenszky-kormány diadalmas fogadta­tást rendezett számára Péterváron, de alig kilenc hónappal későbben, a bol-sevi- kiek győzelme után önkéntes száműzetésbe ment. Csehszlovákiába került, ahol tovább igyekezett szolgálni az orosz nép tanítását, majd visszavonult a kis birtokra, ahol most utolérte a halál. ,, Leégett a pozsonyi Central-passzázs egyik pinceraktára — tulajdonosát gyújtogatás gyanúja miatt letartóztatták Pozsony, szeptember 12. (Pozsonyi szer­kesztőségünk -teletömjelentése) Ma -hajnaliban kevéssel ifélmégy óra tájiban a pozsonyi Centrál - passzázs -éjjeli őre ész­revette, hogy a pincébe® lévő együk raktár­ból siiirii füst tör elő. Azonnal értesítette a tÜBOdtÓiságot, amely tel­jes készültséggel kiivoimiM, behatóit a. pincé­be és 'megfeszített munkával tókaliziáll'fca a 'tü­zet. A. tűz lotoaliaálMs-a után megjétent a helyszí­nem, a rendőrség tüzvizs-gáiló bizottsága is M-észáros Béla remdőirfeílűgyelő vezetésével. A bizottság megállapította, hogy a tűz Ziieg- ler Ernő kereskedő raktárában keletkezett. Zieglernek régebben, a C enIna 1-passzáaslba'u volt üzlete, de a rossz gazdasági viszonyok miatt beszüntette üzletét -és áruját a ház pim- oehélyi'ségéb-en raktározta el. Fehérnemű, ágynemű, és bútorok voltak a pincéiben ellrak- tározva. A bizottság vizsgálat közben -több gyárra® köriilmiémyt fedezett fel, egyebek között a tűz keletkezésének közelóbem egy megégett fatányért talált, amelyen tövig égett csavart gyertya vélt, körülötte pedig rengydamabok. Kiderült, hogy a raktár 170.000 koronára volt biztosítva a pozsonyi Merkúr biztosító­nál. A gyanús körülmények miatt Ziegler Er­nőt ma délelőtt beidézték a rendőrségre, ahol hosszas kihallgatásnak vették alá. Ziegler ta­gadta, hogy 'köze volna a tűz keletkezéséhez s azt álUitotta, hogy a zsidó ünnepek előtt va­ROMA HOTEL IMPERiftL TQURIMG VIA VITTORIO VEHETŐ 24 Elsőrangú. Minden modern kényelem. Előkelő központi nyugodt fekvés. A magyar uriközönség szállodája. Tulaj. ACXÉL ARTÚR pókra fektette, i,símét egy fokkal elmélyítette bennünk a Teremtés ősi és löiíökkétantó folya­matának aiz eszméjét. És amiiker a biológia a sokféle kutatási módszer, sokféle tapasztalat és tudományos ,felismerés eredőiénveképen a vitallzmus -a (régebbinél még sokkal maga­sabb síkján való igazságát látja alapvetőnek, isiimét csak egy újabb fokkal elmélyít ette -ben­nünk azt a tudatát, hogy a térméssz-ettörvények sérthetetlensége -és a kauzalitás átttörhetetlen- sége nincsenek ellentétben az a-ka-r ^szabad­ságnak bennünk Miirthatatlán érzésével, mert az élőlények a bizonyságai annak, hogy tör­vények és mechanizmusok csak eszközök a világ szellemi lényegének alkotó kezében. Az „anyag" tudományának igazi úttörői, a nagy természettudósok, egy Brúnó, Kepler, Newton, Gauss, vallásos ihlettől áthatott ter­mészetek voltak, aminthogy Einstein is az, mert ők, kik legjobban tudják, mily nagyszerű a világegyetem anyagi gépezete, azt is tud­ják, hogy annál megfoghat atlanabb és na­gyobb a — gépész. Nemcsak a biológia, ha­nem minden természettudomány mindenkort utolsó eredményei és határkérdései mindig újból és mindig jelentős-ebben utalnak lel­künk intuitív élményeire, mint a hit és a filo­zófia alapvető igazságaira. sármap volt utoljáira a iraMánbam, amelyet el­távozása után a lakattal lezárt. A rendőrség Ziegler Ernőt kihallgatása után őrizetbe vett© s a vizsgálatot most to­vább folytatja. Ziegler Ernő igen jó cseh családból szárma­zik, egyik bátyja Prágában filozófus-profesz- szór, másik bátyja pedig Máhrisch Ostraiufeaai -ügyvéd. Nemrégiben már volt egy ügye a rendőrséggel. Annakidején egy betörés miatt tett feljelentést, amiről később kiderült, hogy a betörést csak színlelte. Németország a minimumra korlátozza bevitelét Berlin, szeptember 12. Dr. Sdh&dht Hjalmar, a Birodalmi Bank elnöke a sajtó képviselői előtt nyilatkozott Németország gazdasági helyzetéről és a német külkereskedelem kérdéseinek szabá­lyozásáról. A Birodalmi Bank elnöke közölte a sajtó képviselőivel, 'hogy a kormány öt uj rende­letet adott ki és 11 ellenőrző hivatalt létesített. Az ellen-őrző hivatalok számát e-zzel huszonötre emelték. A kereskedelmi és a pénzügyi kormány szigorú ellenőrzés alá helyezte a németországi behoza­talt. Szeptember 24-től kezdődően a felügyelő hatóságok importra jogosító devizaengedélye­ket adnak ki és csak az az importőr kap devi­zát, akinek ilyen előzetes devizaengedélyt adott a hatóság. Devizaengedély nélkül is be­vihető Németországba külföldi eredetű áru, de az importőr annak ellenértékét belátható időn belül nem fizetheti ki. Eddig 50 márka értékű árut külön behozatali- és devizaengedély nél­kül lehetett Németországba importálni. A kor­mány legújabb rendelete értelmében a szaba­don bevihető külföldi eredetű áru értékhatárát 10 márkára szántották le. A devizaengedélyek kiadására a. gazdasági mi­nisztérium, a földmüvclcsíigyi minisztérium é6 a Birodalmi] Bank vezetőség© irányelveket állapit meg. Devizaengedélyre még abban az esetben is szükség van, ha a német importőr nem külföl­di fizetési eszközzel, hanem német márkával fizet a bevitt áruért. A német kormány a. jövőben s szem előtt fogja tartani azt az Irányelvet, hogy a gyáripar, főkép­pen az expoef/ipar, elegendő mennyiségű nyers­anyag birtokában legyen. Az illetékes tényezők a külkereskedelmi forgalom szabályozása torén egyre nagyobb szerepet szánnak a kompenzációs alapon történő árooíerefo rgalom n ah. — Vadorzók harca a mezőőrrel. Zselizi tudósítónk elenti: Az elmúlt éjszaka a gnramtamásdi határban mintegy öttagú vadorzótársaság megtámadta Kovára lukács mezőőrt, mire az kénytelen volt fegyverét használni. A vadorzók több lövést leltek a mezőőr­re, szerencséi-^ azonban nem találták el. A Mim*- dók ezután megfutamodtuk. A esendő rs ég nyomoz­za őket. 4 Lelkünk intuitív élményében nincs különbség vallás és filozófia közt Driesch professzor előadásában kimutatta, hogy gyakorlati és elvont gondolkodás azonos Irta s Neubauer Frigyes mérnök

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents