Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)

1934-08-07 / 178. (3509.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- _ Szerkesztőség: Prága lUPanská

évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, £ SzloveUSzkÓi ÓS rilSZUlSzkŐl ma&Uarság ulicelZ, II. emelet • Kiadóhivatal:

félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • ö Prága II., Panská ulice 12, III. emelet

R képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. polÍtÍKQl napilapja • • TELEFON; 303-11 #•

Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. SÜRGÖNYCIM HÍRLAP. PRflHfl.

Program helyett beszámoló

Irta: Forgách Géza

Prága, augusztus 6A Prohászka-Körök komáromi országos kongresszusa újabb értékes bizonyítéka annak, hogy a csehszlovákiai magyar főiskolás i ifjúság életében' ma — amikor ifjúsági mozgalmaink síkján az elernyedés kétségtelen tüneteivel találkozunk — a prohászkások azt az élcsapatot jelentik, amelyben változatlan energiával buzog a tennivágyás, a muuka- készség s a jövőt épitő céltudatos akarat. S hogy ez igy vau, nemcsak a vezetők magás intelligenciáján s vezetésre alkalmas képességein múlik, hanem elsősorban azon, hogy a. prohászkások egy nagy plusszal rendelkeznek a magyar főiskolások másik, ugyancsak értékes szellemi és erkölcsi nívójú rétegével szemben. Ez a plusz nem más, mint az a tény, hogy a prohászkások túl vannak már a világnézeti programkereséseken.

A katolikumban a szlovenszkói katolikus magyar főiskolások is megtalálták azt az örökké modern világnézeti alapot, amelyre mint megingathatatlan tartóoszlopokra nyugodtan ráépíthetik a nemzeti, szociális és kulturális, munkavágányokat.

A Prohászka fogalmazásában • megismert katolikus ideológia — amely automatikusan irányt tud szabni a legmodernebb problémák rengetegében is — maradéktalanul kielégíti a komáromi kongresszus mögött álló főiskolásainkat, akiknél igy gyakorlati munkára szabadul fel az a tekintélyes energiamennyiség, amit más fiataljaink még mindig a világnézeti programkeresésre pazarolnak el. A prohászkásoknál ez nagy előnyt, nagy pluszt jelent, amit derekasan, elismerésre méltóan ki is tudnak használni. A Prohászka-Körök tényleg már ott tartanak, hogy programmok helyeit beszámolókat tudnak adni s ezzel kétségtelenül például szolgálhatnak minden magyar ifjúsági mozgalomnak.

A munkabeszámolók aktív mérleget mutatnak s ennek legértékesebb tételeiként a következőket soroljuk fel: a falusi és munkás- ifjusági egyesületek vezetésére képző tanfolyam meg valósítása, az első nyári ifjumunkás- tábor megszervezése, a pályaválasztás és elhelyezkedés intézményes szervezete kiépítésének megkezdése, a pedagógiai, a sajtó- és a katolikus akciós szakosztályok tevékeny működése, magas nívójú szemle („Uj É'let“) kiadása, stb. Ezek mind oly teljesítmények, amelyekre a Prohászka-Körök vezetői és tagjai méltán büszkék lehetnek.

Amikor a prohászkások harmadik seregszemléje és munkabeszámolója alkalmából nem fukarkodunk az elismerés és a dicséret jelzőivel, jogot formálhatunk arra is, hogy az egyetemes magyar kisebbségi szempontból felmerülő kívánságoknak is kifejezést adjunk. S ezeket a kívánságokat a Prohászká- Köröknek tekintetbe kell venniök, mert felelősséggel tartoznak az egyetemes magyar érdekekért is. (Számtalanszor meggyőződhettünk róla, hogy ezt a felelősséget százszázalékosan vállalják is.)

Egyetemes kisebbségi magyar szempontból jogosan merül fel az a kivánság, hogy a Prohászka-Körök tagjai a maguk fölényesen nagy erkölcsi és szellemi fölkészültségükkel intenzivebben vegyék íki részüket az egyetemesebb jellegű magyar ifjúsági mozgalmakból is- Bevált szellemi fegyverzetükkel e tettrekész lendületükkel tegyék akcióképe- sebbé a magyar akadémikusok általános jel-; tagü szervezeteit is e azt a munkát, amely i

Két szenzációs nyilatkozat

Hitler Angliához, a Reictiswehr Franciaországhoz közeledik

Hitler programia: Egyenrangúság, a mai német határok biztosítása - - Nem akar tudni gyarmatokról és háborúról

Berlin, augusztus 6. Hitler a ..Daily Mail“ munkatársának interjút adott, amelyet teljes terjedelmében közölnek a német sajtóirodák is, tehát a, valóban szenzációs nyilatkozatnak töíbbé-kevésbé hivatalos jelentőséget lehet tulajdonítani. Hitler nyilatkozatában többek között a következőket mondotta:

— Amennyire Némeországon múlik, nem lesz háború Európában. Németország a háború borzalmas következményeit talán jobban ismerí mint Európa bármely más országa. A nemzeti kormánynak úgyszólván minden egyes tagja személyesen is tapasztalta a háború borzalmait. Azok a követelések, amelyekét Németország Európa többi országaival szemben támaszt, semmiesetre sem jelentenek háborút, minthogy nincs másról szó, mint amit minden nemzet elérni jogának követel— Mi nem követelünk egyebet, minthogy mostani határaink épségben maradjanak. Mi csak a legvégső esetben fordulunk a harchoz. A franciákat számtalanszor biztositottaim, hogy a 8aar-kérdés rendezésénél nem lehet territoriális nehézségekről szó, aminthogy keleti határainkon békekészségemet egy paktum megkötésével bizonyítottam be.

— Baldwin miniszter azt mondta. hogy Anglia határai a Rajnánál húzódnak. Majd jön egy. francia miniszter, aki ki fogja jelenteni, hogy Franciaországot az Odernél kell védeni és jön Oroszország és kijelenti, hogy védelmi vonala a Dunánál húzódik.

Hitler: Nem akarunk gyarmatokat

— Ilyen körülmények között nem lehet Németországnak szemrehányást tenni azért, hogy a nemzeti védelmet határain belül keresi. Ha Anglia bennünket nem támad meg, nekünk soha nem lesz konfliktusunk Angliával, legyenek Anglia határai akár a Rajnánál, vagy másutt. Mi nem akarunk semmit Angliától.

Az ujságiró egy közbevetett kérdésére Hitler úgyszólván magából kikelten kiáltott fel:

— Gyarmatokat sem akarunk! Nem áldozhatom fel egyetlen németnek sem az életét azért, hogy valahol a világban gyarmatot létesítsünk. Mi nagyon jól tudjuk, hogy a régi német gyarmatok Afrikában még Anglia számára is nagyon költséges lukszust jelentenek.

— Az angol légi flotta növelése a legkisebb mértékben sem okoz keserűséget Németországnak. Anglia légi flottáját olyan erőssé növelheti, amilyenné csak akarja, bennünket ez nem érdekel.

Az ujságiró erre közbeveti, hogy Anglia azért épít hadirepülőgépeket, mert azt hiszi, hogy Németország is ma hatalmas Iégiflotiát

| épit magának, mint ahogy a háború előtt nagy hadiflottát épített fel.

Hitler: — Az angolok nem érzik fényegetett- nek magukat, amikor Franciaország hatalmas légiflottát épit. Miért idegesíti őket, hogyha a németek önvédelmi eszközöket szereznek mo- guknak? Anglia a mi számításainkon kívül fekszik. Elhatározásainknál szem előtt tartjuk azt a tényt, hogy a kontinensen a hatalmas ellenségek egész gyűrűje vesz körül bennünket. Tisztában vagyunk azzal, hogy ezek az ellenségek egy napon követelésekkel fognak elénk állni, amelyeket mi nem teljesíthetünk. Nem a fegyverkezés mértéke jelenti a háborús veszélyt, hanem a fegyverkezés egyenlőtlensége.

Az osztrák kérdés

Az ujságiró ezután kérdést intézett a Füh- rerhez az osztrák helyzetre vonatkozóan. Hitler erre a kérdésre a következő választ adta:

— Mi Ausztriát nem fogjuk megtámadni, ellenben nem akadályozhatjuk meg az osztrákokat, hogy korábbi kapcsolatukat Németországnem kimondottan csakis katolikus jellegű, lehetőleg fejtsék ki a MAK-ok körében a lelkes munkakészségtől áthatott nem-probász- kásokkal együtt.

A kisebbségi sorsban élő ifjúság létszáma nem oly hatalmas, hogy egymástól ekszkluzi- ven elkülönülő világnézeti csoportokban folytathassa önmüvelő, az életre készülő és jövőt formáló tevékenységét. S amint a kisebbségi sors a csehszlovákiai magyarság számára lét- föltételként Írja elő a politikai, társadalmi, kulturális és gazdasági egységfrontot, éppúgy a főiskolás ifjúságnak is szem előtt kell tartania azt, hogy a fő munkaterrénum az egységes diákmozgalmi front. Létszámunk olyan kicsiny, hogy ha egyik tekintélye* részünk hermetikusan elkülönül egy világnézeti szervezetben, ezzel egyetemes táborunk

helyrehozhatatlanul legyöngülhet és sorvadásnak indulhat. Már pediglen egyet jelentene ez a kisebbségi magyarság jövőjének kockáravetésével.

Jól tudjuk, hogy a Prohászka-Körök felelős vezetői tudatában vannak annak igazságában, amit most megpendítettünk s távol áll tőlük az a szándék,* hogy az egységes kisebbségi munkafrontoktól értékes erőket elvonjanak. Azonban mégis aktuálisnak tartottuk épp most rámutatni erre a fontos nemzetpolitikai szempontra, nehogy enuek sorsdöntő jelentősége bárki előtt egy percre is elhomályosodjék.

Föibecsülhetetlen értéke az egész magyarságnak a Prohászká-Körökben folyó koi- szerü katolikus munka s enélkül kisebbségi életünk szegényebb volna, — értéke azonban

gai helyre ne akarják állítani. A mi országainkat csak egy határvonal választja el és a határvonal mindkét oldalán egyazon népfaj gyermekei laknak. Hogyha Angliának egyrészét mesterségesen elvágták volna, ki tudná megakadályozni, hogy ez a rész ne kívánjon ismét egyesülni az anyaországgal. 1866-ig Németország és Ausztria egy volt.

Az ujságiró: — Kegyelmes uram, a róniai szent birodalom helyreállítására törekszik?

Hitler: — Az Anschluss nem a közeli napok problémája. Egészen biztos vagyok abban, hogy az egész kérdés tisztázódnék, ha Ausztriában titkos népszavazást ejtenének meg. Ausztria függetlensége vitán kívül áll és senki 6em vonja kétségbe. A régi osztrák birodalomban élő nemzetiségek igyekeztek saját nemzeti államuk keretein belül elhelyezkedni. Egészen természetes tehát, ha Ausztria németjei a Németországgal való egyesülést kívánják. Valameny- nyien tudatában vagyunk annak, hogy ezt a célt ma nem lehet elérni, mert Európa többi részének ellenállása túlságosan nagy.

„A párt erősebb, m nt valaha

Az ujságiró kérdést intézett Hitlerhez arra a rendkívüli hatalomra vonatkozóan, amely jelenleg a Führer kezében összpontosul.

Hitler: — Minden évben alkalmat fogok adni valamilyen módon a német népnek, hogy megbízatásom felől döntsön. Tőle függ, hogy a további megbízatást megadja-e vagy megtagadja tőlem. Mi németek különb demokraták vagyunk, mint a többi nemzetek.

Az ujságiró ezután tapintatosan rátért a június 30-val összefüggő eseményekre és célzást tett arra, hogy a Hitler mögött álló tömegek soraiban egyenetlenség mutatkozik, Hitler erre

megkétszereződik, ha az egyetemes kisebbségi közmunkafrontokou is gyümölcsözteti áldásos hatásait. S az egyetemes kisebbségi munkafrontokon annál könnyebben megtalálhatja méltó helyét ez a legnemesebb eszméktől áthatott s legjobb szándékú, lelkes magyar gárda, mert világnézeti munkájában is olyan széles magyar alapra helyezkedik, amelyet magáénak val'l minden keresztény (tehát nemcsak katolikus) magyar.

Amikor a komáromi kongresszusi beszámoló a Prohászka-Körök világnézeti és kulturális munkájának alapjául Széchenyi, Szekfü és Prohászka tanainak tanulmányozását tűzte ki, az egyetemes modern magyarság ideológiai álláspontjára helyezkedett. Széchenyiben, Szekfüben és ProJiászkában mindnyájan, kisebbségi magyarok, találkozhatunk.