Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)

1934-08-05 / 177. (3508.) szám

1904 anguadtua 5, vasárnap. 13 Mtífyae m wMrii A változékony időjárás helyenként lehűlést és csapadékot, néhol hőséget ád. (Bukarest 82, Po­zsony 27 fok). — Időpronózi8; Szlovenszkén szép és meleg, a köztársaság nyugati részén esős és hűvösebb. _ Érdeke8 újítás a magyarországi utas­fo rgalomban. A csehszlovák pénzintézetek be­vezették az American Express Company .pengd utazási csekkjeinek eladását, amelyek a köztársaság egész területén a pengő-bank­jegynél lényegesen olcsóbban kaphatók. Ezek­nek a csekkeknek nagy előnye, hogy Magyar- országon mindenütt a legegyszerűbben vált­hatók he és elvesztésük esetén a tulajdonost károsodás nem érheti. — Erdőkerülő harca az orvvadásszal. Rozsnyó­ról jelentik: Szentadrási József d-ernöi kovács se­géd az elmúlt este orvvadászatra indult a (kraszna- horkaváraljai Magdelheim-urad alomhoz tartozó Ceipkedomíbra. A lesipuskáet, még mielőtt valamit lőhetett volna, Lüikő László uradalmi erdőkerülő észrevette és igazolásra szólította föl, mire az orv­vadász futásnak eredt. Az erdőkerülő utána ira­modott, Szentaadrási pedig, amikor Liikő már majdnem beérte, visszafordult és sörétes fegyveré­ből rálőtt. A sőrétek Lökő feje fölött röpültek el, szerencsére azonban sérülést nem okoztak. Az erdő­kerülő beszüntette az üldözést, ellenben a történ­tekről nyomban jelentést tett a csendőrségen. Az orvvad'ászt azonnal letartóztatták és beszállitták a rozsnyói járásbíróságra, ahol gyilkosság kísérlete ciánén eljárás indult ellene. — AKI A TÖMEGSZÁLLÁST A LEGFÉNY- ÜZÖBB SZÁLLODÁVAL SEM CSERÉLNÉ FEL. Londonból jelentik: Az Egyesült Államok volt kincstári államtitkára, a világ második leggaz­dagabb embere, véletlenül megtudta, hogy Pittsburg egyik legszegényebb nyomor tanyájá­nak tömegszállásán él unokaöccse, William A. Mellon, a multimilliomos nagybátyjának egyet­len fia. A szegény Mellon heti két dollár köz­ségi segélyből tengeti életét. Andrew Mellon azonnal felajánlotta segítségét, mire a szegény rokon ezt felelte: „Kedves bátyám, nem cserél­ném el mostani lakásomat Pittsburg legelső szállodájának legdrágább lakosztályával, mert szükségem van erre a halyre. Csak itt kapha­tok egyszerű házi kosztot és csak itt tudok iga­zán olvasni, tanulni, gondolkodni és elmélked­ni." William Mellon egyébként a Melloccrcsalád történetén dolgozik. — Ismeretlen kommunistát tartóztattak le NagymáMlyou. Nagymühályról jelenítjük: Az it­teni csendőrség tegnap éjszaka letartóztatott egy férfit, aki előzőleg kommunista röpcédu­lákat osotogaitdtJt a városiban. Kihallgatása al­kalmával nem tudták megállapítani a sze­mélyazonosságát, mert a férfi nem volt haj­landó a nevét elárulod. Ez Irányban most fo­lyik a vizsgálat. xx Agyvértódulás, szivszorongás, nehéz légzés, féleleméraet, idegesség, fejfájás, le- hangoltság, álmatlanság, gyengeségi állapo­tok, munkaképtelenség a rendkívül enyhén ható természetes ,^Ferenc József* keserüviz használata által igen sokszor gyorsan meg- szüntethetők. — Katomaömgjülkosság Nagymihályon. Tu­dósítónk jelenti: diódra szakaszvezető tegnap éjszaka az itteni gyalogezred kaszárnyájában szolgálati fegyverével agyonlőtte magát. Az öngyilkosság okának megállapítására vizsgá­latot indítottak. — Felakasztotta magát egy nagysárói mun­kás. Lévad tudósítónk jelenti1: Fábry János 65 éves nagysárói munkás házának udvarán egy eperifa alatt szokott aludni. Az elmúlt reggel családija megdöbbenve látitia, hogy Fálb- ry felakasztotta magát az eperfáira és meg­halt Minthogy az öngyilkosságot kétséget ki­záróan megállapították, a hatóság a temetési engedélyt a boncolás mellőzésével adta meg'. S régi sxó t Alapítva 1850 PETŐ ECET PETŐ ZSIOMONO és PIA, 3 © •cet-, likőr- és szessárugyára, Vráble — Halálra rúgott a ló egy magyar gazdát. Dunaszerdaheiyi tudósítónk jelenti: A közeli Sziim ősközségben a termény behordása alkal­mával Illés Ede kisgazdát egyik lova úgy meginogta, hogy eszmiédetlemül terült el a föl­dön- Azonnal kórháziba szállították, mire azon­ban megérkeztek vele a kórházba, a szeren­csétlen ember már ki'saenvediett- A 4t8 éves gazda hátra mar adt családja irán t álta lános részvét nyilvánult meg. PETŐ E Ismét rendőrök távolították el a renitens kommunistákat a duna- sierdaltiivi képviselőtestületből Elnapolták a rendkívüli közgyűlést Dunaszerdahely, augusztus 4. (Saját tudósítónk­tól.) Xegmap délután két órára rendkívüli képvise­lőtestületi ülést hívott egytbe Srenker Lajoe községi bíró. Az ülésen fontos ügyeket, többek között a já­rási székház építésének ügyét és a községi park létesítésének ügyét akarták letárgyalni. Mikor Sven- ker bíró megnyitotta a közgyűlést, Mondok Gábor kommunista képviselőtestületi tag jelentkezett na­pirend előtti felszólalásra. Mondok abból az alka­lomból akart beszédet tartani, hogy most van busz éves évfordulója a világháború kitörésének. A bíró nem engedélyezte a beszéd megtartását, de Mondok ennek ellenére is olvasni kezdte előre elkészített beszédét, óriási zaj keletkezett, a | Most, hogy a nagy irodalmi alkotások kara ■elmúlt és az utóbbi ölt évben alig került u|j jelentős munka a világirodalmii piacra, egy­szerre négy irodalomtörténet jelent meg Ma­gyarországon, Babits Mihály, Pintér Jenő, Farkas Gyula és Szerb Amtal összefoglaló munkái annak, amit nagy alkotó korok pro­dukáltak. Irodalomtörténteit, minit értékelési, különben ás nagyban dívik mindenütt és egy- re-máara jelennek meg német, francia,, angol és olasz müvek, amelyek azt ambicionálják, hogy az eddigit Irodalomtörténetekkel ellen­tétbon az ösezetfoglaló értékelések alapján vl- MgszemMetet doanbonStisanak ki & nagy iro­dalmi körökből. Ebiből a szintetikus nézőszögből ítélve meg Babits Mihályinak ^Az európai irodalom tör­ténete" dimü (Nyugat kiadás) most megjelenít müvét, meg kell állapítaná^ hogy sikerült neki a legnagyobb feladatot szinte játszi könnyed­séggel és a legkellemesebb formában megol­dani: Babits ezzel a könyvvel olyat produkált, amire eddig nem volt példa a világirodalmi történetekben, újat teremtett, uj elgondolás­sal, uij módszerrel, a tudás anyagának telje­sen újszerű átcsoportosításával. Egyszerűen, kézzelfoghatóan szólva: ha Babits könyvöt be­vezetnék az iskolákba, mindenki oly szívesen tanulná az irodalomtörténetet, mint amiilyen szívesem várja a tonna órát. Első pillanatra ez úgy hangzik, mintha Babits (könnyedségre tö­rekedett volna és a kellemes felületességnek feláldozta volna a búvármunkát és az alapos tudást. Nos hát, annak ellenére, hogy uij iro­dalomtörténetét úgy olvassa az emiber, mint a legszebb regényt;, ebben a könyvben nem­csak a teljes irodalomtörténet van meg, ha­nem egyben világszemlélet, amely kimutatja, hogy az irodalom arisztokratikus fogalom, a kevesek dolga és nincs köze a mulattatáshoz, a szórakoztatáshoz. Babits könyve lényegében, világszemléleti komlfeeszió. Számára irodalom az emberiség történelmében az a néhány [kiváltságos,, fe­lette szerencsés pillanat, amikor a Szellem testet Öltött egynegy legnagyobb költőiben és filozófusban. Utólérhetetlen könnyedséggel, zened ritmusokban mutatja meg Babits, mi­lyen köröket vont eddig a Szellem felbukka­nása az idők homályából és mennyire csak a Szellem kdivetitőlnek példája és utánzása az egész emberi történelem minden gigantikus erőfeszítésével. Nietzsche szín tőt ikus alapgon­dolata: Vannak arisztokrata lelkek, ezek (ha­tározzák meg a fejlődési irányokat és deter­minálják a milliók öntudatra jutását. Vannak tehát kevés számai arisztokraták és vannak a milliók. Az irodalom történetei szerinte a ke­vésszámú arisztokrata müveinek és életének összefoglalása, illetve e müvek lényegének és százados hatásának feliismerése. Az Igazi cél: az emberek kifejezéssel tudatosított atti­tűdje a világgal szemben, Babits borzalommal fordul el a modern , irodalom'tórténetá felfogástól, amely az ilro­többség tiltakozott, a kommunisták éktelen lár­mát csaptak, végül is a bíró kénytelen volt ar ülést lelfüggeszteni és Mondok Gábort, valamint a többi kommunista képviselőtestületi tagot rend­őrökkel kivezettetni a» ülésteremből. A botrány következtében a (képviselőtestületi tagok nagyrésae eltávozott és így a fontos közgyűlést határozatképtelenség miatt nem tudták megtartani. Mondokot rövid ki ön belül másodszor távolították el az ülésteremből, mert állandó botrányokozásaival miniden komoly munkát megakadályoz a képviselő- testületiben. dalmat is szociális jelenségnek tartja. Fölfo­gása azért individualista, mert minit klölltő arisztokrata gondolkodású és nőm engedi meg, hogy agy barbárul erőszakos kor meg­zavarja az ő szent körteit. Módszere szubjek­tív: „Nekem csöpp kedvem sincs olyasvala­miről írni, amit nem ismerek közvetlen át­élésből, s ami nem érdekel." Szóval irodalom személyes élmény, amelyhez a tömegnek, de mégcsak a másiknak, az embertársnak sincs semmi köze. Ez a felfogás élénkén emlékeztet Constan­tán Brummer német tfiJozóídsrai, aki ^Die Lekre von deu Getetigetn und vöm Valik" cí­mű müvében ennek az alapgotodólatiiak ad filozófiai (kifejezést és közös nevezőre hozza mindazon művészeket, filozófusokat és a sze­retetnék élő misztikus embereket, akik a Szellem tudatosítását szolgálják. Babits köny­vénék olvasásakor visszaemlékeztem egy kis jelenetre, amely Babits felfogását is jól jel­lemzi. Rnunner igen rosszul lát lés ezért meg­kérdeztem tőle, miért nem diktálja müveit- A filozófus ágy válaszolt: „Az alkotás két em­ber közös dolga: az enyém és a múzsáé. Olyan, ügy, amely nem tűr meg harmadik személyt. Ha közönséges lennék, mert testi fogyatkozá­som erre alkar kényszeríteni, és megtűrnék egy harmadikat, amikor múzsámmal vagyok, múzsám mindem bizonnyal megsértődne, el­hagyna és búcsúzóul igy szólna: Te ordenáré ember, soha többet nem láthatlak meg} mert elárultad, ami a legszentebb és ami titok volt kettőnk közt!" Ez a válasz poétikus kifejező­je annak, amit ÍBabits mond az Irodalomnak az emberi történelemiben és az egyes ember életében való jelentőségéről. Az irodalom Babits számára európai átro- dalotm. Ezzel kezdi: „Ahogy ma nem szokás." Azt is mondhatnánk, hogy szokás ez igy soha sem volt, legalább nem oly tudatosan, ahogy Babits csinálja és nem oly szigorúan, ahogy ő determinál. Az első: Homéros. Jön utána az indulat hőse, a lelemény hőse (az Hálás és az Odyeseia), majd Erato közeleg', Lesbos és Teos, Pimdar szelleme és a dráma születése, Sopboklée nagy történelmi pillanata és Euri- pidés, aki a rutin és a modernség őse, Sokra- tés és Platón már Alexandria félé ivei, jön a latin irodalom,, mint élet és fiílozóftia, mű­vészet és világpolitika, rémek jelennek meg a láthatárom (János jelenései), de igen nehéz legyőzni az isteneket, és a Megfeszít ettel szembehelyezkedik a barbár erősek alkotó világa, de meghal és megszületik helyébe az uj. Az uj világ küszöbén a lovagok vonulnak fel] dalolva, rókairegéinyieik és trubadúrkölté­szet, és aztán jön a tulviláigi utas a tulvilégi utón: Dante- A tizenkilencedik század Babits számára már csak irodalmi függelék. így hangsúlyozza ki azt, mennyire arisztokratikus fogalom számára az irodalom. Századokon vé­gigmentve is csak azokat a legnagyobbakat is­merteti, akik nem voltak a leghíresebbek, ©őt ma sem azotk, hanem a Szellem tudatasi­Stubnianske Teplice (.Stubnyafürdö) mélyen leszállított árakért biztos eredménnyel gyógyít reumát, köszyényt, neuralgiákat, női betegségeket. Információt ét prospektust küld: Fürdöigazgacóság STUBNIANSKE TEPLICE (Slovensko) tása értelmébeu a legnagyobbak és a leg­adekvátabbak. Ha Nietzsche megírta a tragédiának a ze­ne szelleméhői valő születését, akkor Babits ebben az uj könyvében megírta az irodalom­nak a Szellemből való születését. Erre zenei eszközökre volt szüksége, xitardandókra, mo- derátókra, acoellerandókra, piánókra és tör­tékre, Babitsnak a költőnek mindez sikerült A könyv lényege: Ezeken az utakon és ilyen módon járt a Szellem a földön Homórostól, a nagy Elsőtől napjainkig. „A világirodalom ben­ne él minden olvasójában" — írja egy helyütt misztikusan és Sokratesre emlékeztetőén — ,3 én megpróbálom itt leírni úgy, ahogy én- bennem él. Nem csinálok hozzá semmi uj ta-> nulmányt. Azt kérdezem magamtól: mi ha­tott, mi maradt meg bennem? Talán érdekes lesz. Ma, a nagy áram gyengülésének, az eu­rópai kultúra felbomlásának, az emberi tu­dat megszakadozásának és elsötétüLésének idején, mégegyszer röviden lejegyezni azt, amit elfeledni kezdünk s palackba dobni az ismeretlen jövendő számára." Lehet monda­ni, hogy Babits önmagát, tanonoéveit, Ívelő pályáját és ideálját ismertette ezen a világ­irodalmon keresztül, mert hiszen csak azt Ír­ja meg, ami számára közvetlenül élő élmény volt. Lehet mondani, hogy különös életrajzot irt, mert élete az irodalom volt és nem ismer biográfiát, hanem csak ideográfiát. Annál ér­dekesebb és szubjektivizmusa annál értéke­sebb. Olyan irodalomtörténeteink, amelyek min­denkiről megemlékeznek, akitől könyv jelent meg és igy mutatják be, hogy tárgyilagosak, bőven vannak. Olyan könyvünk azonban, amelyben az irodalomtörténet azonos a Szel­lem megélésével, eddig nem volt. Kettős nye­reség, hogy egy nagy költő és iró irta meg. A teljesség hiánya igy válik igaz teljességgé és az arisztokratikus szubjektivitás tárgyilagos­sággá: az irodalomtörténet etikai világképpé. Neubauer Pál. (*) Megalakult a színházi szövetkezet akná­sz latinai helyi csoportja. Nagyszöllősi tudósí­tónk jelenti: Nádassy Józsefnek, a kárpát­aljai színházi szövetkezet jelenlegi vezetőjé­nek sikerült Aknaszlaünán megalakítani a szövetkezet helyi csoportját. Az alakuló köz­gyűlés elnökké Zborovskyt, ügyvezetővé Mira Miklóst választotta meg. A részjegyek jegy­zése megindult s igen szép eredménnyel foly­tatódik. A színtársulat Szlatinán hat előadást tartott, majd minden este telt ház előtt. A szlatinai szinielöadások megrendezése és ki­tűnő anyagi sikere Mira Miklós és Nádassy József érdeme. (*) Zilahy Irén Prágában filmezi^ a prá­gai Terra filmvállalat augusztus közepén kezdi meg „Dollys tollste Naoht" cimü uj filmjének felvételeit. A női főszerepre Zi­lahy Irént szerződtették. A magyar művésznő eddig Párisban franciául filmezett és most a német nyelvű film felvételeire szabadságot kapott párisi vállalatától. Október végén tér vissza ismét a francia fővárosba és novem­bertől februárig három francia nyelvű film női főszerepét játsza. (*) Franciaország legöregebb írónője jubi­lál. Párisből jelentik; Október 6-án lesz száz­éves egy Páris közelében élő asszony, Juliette Adam, aki a legöregebb francia írónő és éle­tének száz évéből nyolcvanat az irodalomnak szentelt. Juliette Adam életét is megírták már és ebből a könyviből az olvasható ki, hogy nem nagy szerencse ilyen kort megérni. Mindazok az emberek, akik Adam asszonyt egykor tisztelték és szerették, régen meg­haltak és az élők nem ismerik őt. A fiatalok mitsem tudnak erről az asszonyról, aki egy­kor Meyerbeert, Musset-t, Proudhont és George Sand-ot ismerte, aki JVIérlinéé barát­nője volt és aki Berliozért és Wagnerért síkra szállt. Nem is szólva a nagy politikusok vége­láthatatlan soráról, akikkel Adam asszony barátkozott és akik között olyan nevek fog­lalnak helyet, mint Gambotta, Thiers és Rochefprt. Ez az asszony egyszer az 1848-as forradalomért lelkesedett és 1870-ben Fran­ciaország szabadságáért szállt síkra. Ha ma megkérdezik, mily módon lett ilyen öreg, nem tud mást felelni, csak azt, hogy az em­ber tartsa magát frissen, „őseim mind igen öregek lettek, sokat ittak és jól éltek. Talán ez a módja annak, hogy az ember a százéves kort teljes frissességben érje meg..."' SzmHÁz-Kön^-K.Ob’KiRA. JggSSS^^S!&SBBSBBSSSBSSSSB5SSSSBSSSSBBSSBSBSSS^SBSSSSSSSBSSSSSSSSSBBBBBBSBSSSBSEBB8lm „Az európai irodalom íőríéneíe6* Babits Mihály uj müve, amelyben megírja az irodalmi arisztokratikus világszemléletet, amit kezdünk elfelejteni

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents