Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)
1934-08-04 / 176. (3507.) szám
</V Ma: RÁDIÚMELLÉKLET ^[M£> 176 ^3507^ 9 Sapmbat * 1934 augusztus Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* r Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, SzloVeUSzkÓÍ és TUSZÍnSzkÓi mCLgUCLrság “l‘C* " em*Ie,L K* “-16™ VBt?V' félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • ® Prága II., Panská ulice 12, III. emelet, fi képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja 9 9 TELEFON: 303*11. • • Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. SÜRGÖNYC1M HÍRLAP, PRflHfl. HITLER AZ ORMOKON Augusztus 19-én dönt a német nép Hitler elnöksége felett A „totális államelv" alapján rendezkedik lse a harmadik birodalom A „Reichswehr" is beolvad a nemzeti szocialista államkeretbe Pír ág a, augusztus 3. 1921-ben belépett a pártba — hetediknek, 1923- foain egész Németország nevetett rajta, 1924- ben becsukták, 1930-ban majdnem megválasztották birodalmi eilniöknek, s csak a tanin etnibergi győző népszerűségét tudták kijátszani népszerűsége ellen, két évvel később Németország összes választódnak majdnem a feli© Tászavazott, tizennyolc hónappal ezelőtt a német bír oda lom kancellárja lett, egy hónappal ezelőtt kiderült róla, hogy az ő szava a törvény Németországban és most hetven- miliió német korlátlan ura, parancsolója az egész német haderőnek, az ő szava a törvény és kézlegyintése az Ítélet, ő oldoz tel és sújt le, a világnak ma nincs hatalmasabb ura 'nála — és Hitler Adolfnak hívják. Hált lenről még nem mond ta ki a végső szót a ttörténelem, az azonban egyre bizonyosabbá iváliik, hogy Hitler körül az emberi határok mindinkább elmosódnak. A hatalom köde egyre jobban, beburkolja alakiját, a hely, ahol áll, már magában véve is misztikus s a felelősség, mélyet a sors vállára rakott, oly nagy, hogy súlya alatt minden embernek kellene (roppannia, ha csak nem fűti lényét valami ítnjlvilági, titkos tűz,, ha csak a mesianiz- mus extázrfsa nem adja meg neki azt a biztonságot, ami teloldja a magasság szédülete és kábulata alól. De mii történik akkor, ha abban a magasságban, ahová Hitlert végzete emelte, megszédüli — s olyan pillanatban, mikor a hetvemmüliós nemzet sorsa forog kockán? Mi történik, ha a felelősségre vonás idején kiderül Hitlerről, hogy nem volt méltó arra a magas méltóságra, melyre — kérdés, — van-e méltó ember a földi halandók között? Ebben a nehéz pillanatban egyetlen őszinte érzésünk van: a mélységes testvéri aggódás érzése, amelyet a nagy német nemzet iránt érzünk. A magyarság sokszor jobbérzése ellenére, de századokon át együtt haladt a történelem országútiján a németséggel. Nem is tehettünk volna másként: kis dunai nemzet vagyunk, mélynek sorsát a nagy német néptenger apályai és dagályai formálták. A magyarságnak nincsenek jó emlékei a német kolosz- ezussa! való együttműködésről, akár a bécsi, akár a potsdami császár állott a németség éléin, — de, ba más nem, a balvégzet összekovácsolta a két népet. Es ebben a pillanatban minden történelmi emlék megmozdul bennünk, évszázadok árnyalakjai nyüzsögnek fel előttünk (és szorongás fogja él keblünket: hová viszi az uj német vezér Európa szekerét? Hová vezet az ut, amelyen a németség hatalmas történelmi karavánja haliad az időben és görgeti magával óvhaftatlanul e sok vihart látott dunai tájék kis uéipeit? A hatalom, amelyet Hitler Adolf tegnap kezébe kapott, olyan nagy és olyan korlátlan1, hogy a történelmi erők, amelyek ebből a korlátlan hatalomból kisugároznak, messze körzetben perzselő forrósságot árasztanak magukból. Vájjon megtermékenyiti^e ez a forró hulláim a német néptemger partijaim elterülő országok életét vagy romlást áraszt magából? Ez a kérdés. Ez a kérdés, amely ebben a pillanatban telt ódul az ajkunkra. Vallásos 'érzésű ember nem mehet el egykedvűen, nem mehet él vállivonogatással vagy hideg okoskodással az életnek ilyen babonás jelenségei élőit. Meg kell állnunk egy percre ezen a helyen. ahol az emberiség történetébe útjelzőt szűnt le előttünk a Gondviselés. Az az énzéeíöink, hogy ebben a jpilMjaiűtajfíbain Berlin, augusztus 3. A német állam valójában csak most lett igazi nemzeti szocialista állammá, amelyet Hitlerék híres „Totalitats- prinzipje“ irányit. A totális államban a hatalom minden szála összefut egyetlen ember kezében s ezzel a nemzeti szocialista teoretikusok szavaival élve: megszületett a harmadik birodalom. Mert a helyzet a nemzeti szocialisták szempontjából nézve mindaddig, amíg Hindenburg élt, valójában kétes volt és egyáltalán nem felelt meg azoknak az elvi követeléseknek, amelyeket a nemzeti szocialisták az ideális államformával szemben támasztanak. A harmadik birodalom csak Hindenburg halálos ágyánál veszi kezdetét. Noha tizennyolc honapja uralmon van a nemzeti szocialista kormány, nem tudták teljesen elérni a rendszer minden árnyalatának valóraváltását, mert — ha Hindenburg különösen az utóbbi időkben mindenben támogatta is a nemzeti szocialista kormányt, — valójában puszta lényével sok olyan radikális akciónak elejét vette, amelyeket különben egészen bizonyos, hogy a kormány végrehajtott volna. így elsősorban megakadályozta a hadsereg „gleichschaltolását" és beolvasztását a nemzeti szocialista keretbe. Az elnöknek az volt legfőbb törekvése, hogy a hadsereg pártatlanságát biztosítsa és ez annyit jelentett, hogy egy ponton, még pedig talán a legfontosabb ponton szakadás volt az állam és a párt között, amelynek pedig a nemzeti szocialisták követelése szerint teljesen egybe kellett volna forradni. Most ez is megtörtént, még pedig úgyszólván percekkel Hindenburg halála után. A hadsereg felesküdött Hitlerre és ezzel a nemzeti szocialista párt legfőbb irányítójának vezénylete alá került, ami egyet jelent a párttal való egyb ©forradás sál. Kritikus helyzet Hitler a maga számára ezzel a ténnyel a legkritikusabb problémát is megoldotta. Még pedig a saját szempontjából a lehető legjobb pillanatban. Maguk Hitler hívei sem tagadták, hogy közvetlen a júniusi események előtt nagyon rossz helyzetben volt a nemzeti szocialista kormány. Legerősebb szervezetének, az SA-naik elégedetlensége feszegette a falait, befolyásos és politikailag iskolázott körök igen veszélyes földalatti akciót készítettek elő, a gazdasági válság úgyszólván a tetőpontra hágott a birodalomban és külügyi vonatkozásokban is úgy látszott, hogy a nagy csatát, amelyet a népszövetségből való kivonulással metró lehet politikai okoskodással megitejteni azt a rejtélyt!, ami elé Hitler áíllitotta az emberiséget. Mert egyelőre rejtéllyel állunk szemben. Nem tudjuk, mii az a program, amelynek vallóira váltása érdekéiben Hitler magára vállalta ezt az embernek tűin agy felelősséget. De reméljük, hogy az ut, amim a németek kancellárja jármi fog. a béke ultija lesz. Kérdés, azokkal az erőikkel, amelyeket a történelem élő és m imden percben uj sza- j kadiékokat myátó szelleme vonultat tel, meg' kezdett meg a német kormány, elveszítette. Ekkor csapott le Hitler keze a junius 80-i ' z- szeeskiivökre és párját ritkító szigorral némi- totta el az elégedetleneket. Ennek a hatalmas csapásnak persze voltak olyan következményei is, amelyek igen kellemetlenek lehettek volna a kormányra nézve. Gyors tempóban követték egymást ezután az események: jött a bécsi puccs, amely ismét élére állította a helyzetet, most már annyira, hogy egy hajszálon múlott, hogy nemzetközi konfliktus nem robbant ki Németország határain. Hitler ekkor is gyorsan cselekedett. S ha nem is ért el talán tartós eredményeket, annyit mindenesetre elért, hogy időt nyert é« maga adja tanujelét engedékenységének. Olaszország azonban ennek ellenére tovább ment és csapatait vonultatta fel az osztrák határra, hogy nyomatéket adjon követeléseinek, amelyeket — ugylátszik — hiába tárt Mussolini teljes határozottsággal Hitler elé a velencei találkozó alkalmával. Ugyanekkor Mussolini jól látta azt is, hogy ez az időpont, amikor egyszersmindenkorra gyors elhatározással rendet lehet teremteni az osztrák kérdésben. S ez az időpont még nem múlt el. Hitler kiiS- és belpolitikai nehézségei Ilyen előzmények után vette át Hitler Németország népe felett a korlátlan hatalmat. A mai 1 elyzet ebben a pillanatban a következő: Igaz ugyan, hogy az SA-t szabadságáról augusztus 1-én visszahívták, ismét szolgálatot teljesít, de régi vezérei kivétel nélkül hiányoznak, azonkívül junius 30-nak emléke még ott zsong az SA képzeletében. Ennek az éjszakának emléke sötét felhőként lebeg az organizáció telelt, amely pedig a nemzeti szocialista kormány uralomra jutásának nemcsak eszköze, de úgyszólván fundamentuma volt. Hitler tehát olyan feladatra vállalkozott, amikor átvette a legfelsőbb hatalmat a német nép felett, amely a legnagyobb kvalitásokkal rendelkező államférfiakat is súlyos próbára tette volna. Ha Hitler ebben a helyzetben megállja helyiét, egészen bizonyos, 'hud-e birkózni? Hitler mindenesetre elért annyit, hogy egyetlen hunra hangolt egy het- vemmil'liós nemzeteit, — de vájjon egyetlen hurrá hangolta-e, s nem csupán mély hallgatással! kisérik a többi instrumentumok annak az egyetlen harsogó kürtnek a koncertjét, amely ma a német határokon túlról zenig félénk? Az emberi erőket, amelyek hatalmát ebben ! a pillanatban megfékezhetik vagy megeső r- 1 bíithaliják, megszeliditette, vagy láncra vérbe Nem hegedtek be azok a sebek sem, amelyeket „kritizálók és mis zmach erek" ellen indított a propagandaminiszter, s amelynek során Papennel és körével került ellentétbe a nemzeti szocialista párt vezetősége. A konzervatívok nem jó szemmel látták, hogy bizonyos radikális elemek a kritika legkisebb megnyilvánulását is elnémítják, ugyanakkor, amikor az ő gyakorlott szemük könnyen végzetessé válható hibákat fedezett tel a nemzeti szocialista vonalvezetésben. Hasonlóképen elégedetlenséget és nyugtalanságot okozott gazdasági körökben az egyre fenyegetőbbé váló gazdasági krízis, amely most már a német nagyipar és nagytőke valamikor bevehetetlennek látszó fellegvárait is elnyeléssel fenyegeti. Ezen a helyzeten nem sokat enyhített Hitlernek az a kijelentése, hogy „majd ha pedig kifogyunk a nyersanyagokból, kémikusaink zsenialitása ki fogja találni a pótanya- gokat“ — a német nagyipar vezetőinél jobban senki nem tudja, meddig lehet eljutni a pót- anyagokkal és a kémikusok zsenialitása például a háború alatt hozzájárult ugyan a háború meghosszabbitásához, de a tömegek elkeseredéséhez és az összeomlás csuíosságá- hoz is. Ezekben a körökben tehát általában az a vélemény alakult ki, hogy „a pótanyagokról talán inkább ne beszéljünk". A külpolitikai helyzet se túlságosan kedvező, mert hiszen Németország egyetlen komoly barátja, Mussolini, aki egészen mostanáig szószólója volt a nemzetközi fórumokon a német érdekeknek, és követelte Németország számára az egyenjogúságot és a fegyverkezési jogot — az osztrák események miatt nemcsak. hogy elfordult, de élesen ellene fordult a német kormánynak. Nem lehet kétséges, hogy ha újból megkezdődnek a nemzetközi tárgyalások. Németország a legnagyobb nehézségekkel fogja szembe találni magát az egész vonalon. hogy olyan vizsgát tett le a történelem ítélőszéke előtt, hogy túlzásaiért felmentést sikereiért pedig a kortárs és az utókor legnagyobb elismerését érdemli meg, Az is lehet azonban, hogy Hitlert csak ** általa mozgásba hozott történelmi erők nyoma Fübner. die a viszonyok és mechanikus erők: a gazdasági étet kemény parancsai és a világ- történetem liailte'mai meim boiriitiják-e el azt a magas szíriét, ahová emberi erő már nem tud felenni? A cézárok óta ilyen hatalom uem volt ember kezében, s Hitler benyomulása a történetembe különben is emlékeztet a karra, amélyet a régi Róma történetírói a ,,cézárok korának" nevezitek. S Európa nem telejtette el, hogy ez a kor: a dicsőség és már- 'tAruin korszaka voűt. Németország népe szavazni fog: igen vagy nem?
