Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)

1934-08-31 / 198. (3529.) szám

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* _ Szerkesztőség; Prága 11., Panská évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, SzloveUSzkÓÍ 6S rUSZÍnSzkÓi magyarság ulicel2, 11. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • *1 • & o Prága II., Panská ulice 12, III. emelet: fl képes melléklettel havonként 2.50 Kí-val több. politikai napilapja •• TELEFON; 303-11. Egyes szám ára 1.20 Itt, vasárnap 2.— Ki. SÜRGÖNYÖM HIRLRP. PRflHfl, Elcsendesedett forradalom Irta: NEUBAUER PÁL f Vagy másfél évtizedig úgy volt, hogy csak forradalomról lehetett hallani. Forradalom uralta a szociális életet, a művészetet, sőt min­dén értékek értékmérőjét, a pénzt. A szociális forradalom — sokak szerint — még tart, mig a művészetek forradalma elcsendesedett és ma már nem igen lehet azokról az izmusokról szó, amelyek a „jövő művészetét14 jelentették bur­jánzásuk idején. Érdekes jelenség, hogy a mű­vészetnek forradalmié ága aránylag gyorsan szűnt meg, és ez talán az egyetlen értékmérője annak, hogy a nagy szociális és politikai meg­mozdulások is véget értek. Tegyük hozzá: na­gyobb eredmények nélkül. Shawról beszélik, hogy egyszer erős fejfájá­sa volt. Witheman, az amerikai jazzkirály fel­ajánlotta neki, hogy játszik neki a zenekará­val, de Shaw ijedten tiltakozott: „Ha válasz­tanom kell a jazz és a fejfájás közt, inkább a fejfájást választom!44 Ezt az adomát Európa legutóbbi tiz évére lehetne alkalmazni: Euró­pának erős fejfájása volt, de nem látta át a helyzetet, mint Shaw, hanem a jazzt válasz­totta. Talán ezért tartott a fejfájás olyan meg­rögzötten hosszú ideig. A jazz szimbólum volt, de senki sem vette észre. Nyomában ott járt minden amerikai exportcikk, amely haszon­talan volt: a happyend, amely rosszul végző­dött, a sex appeal, amely kiölte az erotikumot, a cocktail, amely érzéktelenitette az Ínyt, a j dollár, amely hamis mammonnak bizonyult és j a gangsterromantika, amely Dillingerben nyer-! te végső kifejezését. Ezt kapta cserébe Euró- j pa Amerikától azért, hogy évtizedeken át va- j lódi és hamisítatlan kultúrát szolgáltatott neki, — a jazz-bacilust, amely a modernség leplébe j bújva pusztított és pusztíthatott, mert Európa I minden áron modern akart, lenni. | A modernség hullámai elcsendesedtek, és sznobnak minősíttetik ma, aki modern akar lenni. Elsőnek az a művészet lengett vissza, amely legerősebben lengett ki a modernség felé, a zene. Tonalitás helyet atonalitás, szin- fónia helyett kakofónia, mélosz helyett ritmus- töredékek — ez volt a modernnek mondott esztétika parancsszava. Most Mozartot játsza­nak újra, — nemcsak Salzburgban, és az an­golok konzervativizmusa diadalmaskodik. An- í gliia konzervatív maradt a művészetben és a társadalmi életben, nem ismerte a politikai for­radalmat, esztétikusai és filozófusai egyaránt azt tanították, hogy ném az irányzatok meg­változtatásán. hanem az egyes emberen múlik mindén. Tagadhatatlan, hogy a konzervati­vizmus teljes mértékben legyőzte a forradal­mat. Hubáy Jénő, a nagy magyar mester mond­ta egy alkalommal, amikor fiatalok közt mo­dern zenéről volt szó, hogy nem ismeri a régi és a modern zene közti különbséget, csak te­hetséges zenészt ismer és ezt a tehetségte­lentől élesen megkülönbözteti. Amikor ez a kijelentés elhangzott, még főbeniáró bűn volt, igy gondolkozni, és „polgári44 tehát értékte­len mentalitásra vallott, fel nem fogni a kor követelményét: a modern kollektivizmust. Pérsze, ez tegnap volt. Ma már újra Hubaynak van igaza, mért hiszen kiderült, hogy a zene például csak azáltal gyarapodott, hogy akadt egyikét tehetséges ember, mint Sbravinskv és Bártól:. viszont ezeknek semmi közük azokhoz a modernekhez, akik tegnap óta rég letűntek. Hubay zenéi ítéletét az úgynevezett társadal­mi és politikai forradalmakra is alkalmazni le­Hangulatváltozás Varsóban? Háborúság a titokzatos német­lengyel katonai szerződés körül A lengyel ellenzéki sajtó felelősségre vonja Beck külügy­minisztert - Franciabarát ejienoffenziva a lengyel közéletben A balti államok szervezkednek Varsó, augusztus 30. A francia-lengyel vi- sony, amely a német-le,ngyej kibékülés óta állandóan sok kívánnivalót hagyott hátra, az utóbbi napokban annyira elmérgesedett, hogy bizonyos lengyel körök is soknak találják már az örökös veszekedést. Több francia lap az el­múlt napokban egész komoly formában meg­erősítette azt a régóta elte<rjedt véleményt, hogy Lengyelország és Németország között titkos katonai megállapodások léteznek, ame­lyek főleg a Baltikumra vonatkoznak. E meg­állapodás értelmében Lengyelország állítólag lemond a korridorról, ellenben megkapja. Litvánia legnagyobb résziét, amelyet föloszta­nának a németek és a lengyelek között. Ezen­kívül uj tengerparthoz jutna Észtországban, esetleg Lettországban is, valamint szabad ke­zet nyerne dél felé irányuló expanziójában. A francia lapok leleplezései óriási felháboro­dást keltettek Parisban. A közvélemény, amely a lengyel munkások közelmúltban le­zajlott északfranciaországi zendülései óta amúgyis ingerülten nyilatkozott mindenről, ami lengyel, élesen szembe helyezkedett Var­sóval és a helyzet a két ország között olyanná vált, amilyen valóban nem szokott lenni a szövetségesek között. A lengyel sajtó egy része föltünönek talál­ja, hogy a varsói kormány egyáltalán nem fog­lalkozik a párisi lapok leleplezéseivel és nem cáfolja meg azokat, holott öt-hat hónap óta. erre bőségesen kínálkozott volna alkalom. Varsó ellenzéki nemzeti demokrata lapjai éleshangu felszólítást intéztek Beck külügy­miniszterhez, hogy cáfolja meg a francia „le­leplezéseket44 és a német-lengyel titkos szer­ződésről Ny ugateurópában elterjedt hireket. A nemzeti demokrata Gazét#. Warszawska szerint csak őrültekből és árulókból álló len­gyel kormány köthetne Németországgal fran­cia-ellenes megállapodásokat. Ilyenről szó sem lehet a mai állapotok között, tehát miért nem cáfolja meg a hireket a külügyminiszter? — kérdi a lap. Az ABC nevű nagy varsói el­lenzéki esti lap óva inti a külügyminisztériu­mot annak a hangulatváltozásnak lebecsülé­sétől, amely ma Franciaországban a lengye­lekkel szemben megnyilvánul, a lengyel- ellenes francia kampányt Varsóban energiku­san helyre kell igazítani. Ha a kampány to­vább tart, a lengyel-francai szövetség megla­zul, ami kétségtelenül Németország javára billentené a helyzetet és nem volna előnyös Lengyelországra. A nagy polgári lap, a Kur­ier Wadszawski, amely mérsékelt orgánum, különös nyomatékkai követeli Beck külügy­minisztertől, hogy ismertesse a nyilvánosság­gal politikai terveit, mert a nép megelégelte már Beck titkos diplomáciáját. Beck p öli ti ká­nagy hossz mutatkozik, a forradalmat megmo­solyogják. Szívesen beszélnek ma mindenütt a jazz alkonyáról és ez az alkony a társadalmi és a politikai életben is döntő szerepet játszik: Európánk, úgy látszik, megszűnt a fejfájása, vagy legalább is Shaw módjára nem engedi, hogy Witheman jazz-al gyógyítsa. Nem is tar­tott sokáig, tegnap kezdődött, mára elmúlt, gyorsan tűnt tova. Két életformát fogadhatunk el olyan va­rázsvesszőnek, amely pontosan rámutat arra, hogy a sivatag alatt hol van a forrás: a művé­szet és a vallás. A művészet megfujta a kür­töt: Tévedés volt. az egész, minden vissza, — vissza Mozarthoz! A vallás a maga nemében hatott, szintén váratlanul és meglepő erővel: ja egyre jobban elválasztja Lengyelországot a franciáktól. A külügyminisztérium a sajtó követelése ellnére továbbra is néma marad. Egy maga- sabbrangu lengyel diplomata kijelentette u United Press munkatársának, hogy a lengyel kormány méltóságán alulinak tartja a francia sajtó bárgyuságaira való válaszolást. A Ga- zetta Polska hivatalos jellegű nyilatkozatában azt írja, hogy a lengyel-német titkos szerző­désről szóló hireket csupán a „napszurás szo­morú következményeinek lehet tartani ebben a nagy melegben44. Mindenesetre észrevehető, hogy az elmúlt hetek francia-lengyel disputái után bizonyos hangulatváltozás történt Lengyelországban és mértékadó körök komolyan hozzálátnak, hogy a megingatott barátságot helyreállítsák, a né­met barátság túlzásait pedig kiküszöböljék. Doumergue munkában Paris, augusztus 30. Doumergue miniszter­elnök megszakítja szabadságát és Délfrancia- országból Parisba utazik s részt vesz a mai kabmettanácson. Hétfőn Doumergue vissza­tér tournefeuiilei birtokára, szeptember 20-ig ottmarad s csak ekkor jön végleg Párisbá. A politikai évad megnyitásakor a miniszter­elnök újabb rádióbeszédet fog iutézni a fran­cia néphez. Szombaton Doumergue tárgyalni fog Jaspar belga miniszterelnökkel a belga- francia kereskedelmi viszony meg javításáról. a neokatolikus irodalom hirtelen elötörésévei. Ez a kettő mutatja az utat, amelyre a politikai és társadalmi fejlődés lépett. Akik tegnap még azt hitték, hogy uj világrend előtt: állunk, má­ra belátták, hogy uj világrend nincs. Az pedig, hogy a nagyobb materiális szabadság hulláma viszi a század, életét, nem jelenti, hogy szel­lemi életünkben változás állhatna be. A forra­dalomnak hamar e! kellett csendesednie, mert az uj formákat nem telitette meg uj tartalom­mal. Való és igaz: emberek közt. de életformák és világszemléletek közt is csak egy különb­ség van: tehetség és tehetségtelenség. A tehet­ség újra kezd érvényesülni. Ezért mondhatjuk joggal, hogy a forradalmi korszaknak vége é«* kezdődik minden elölről. A balti antant a hitleri Németország és Lengyelország agresszív balti törekvéseiről szólották. Riga, augusztus 30. Lettország, Észtország és Litvánia hivatalos képviselői konferenciát tartottak és elhatározták a balti államszövet­ség megteremtését, a jövőben a három balti állam véd- és dacszövetségben él egymással és közösen hárít el minden kívülről jött aka­dályt, ugyanakkor azonban közös gazdaság- politikát is követ és közösen határozza el a három ország belső megszervezését és kiépí­tés ét. A szövetség hasonlít a kisantantszerző- désre, ugyancsak állandó tanáccsal és perio­dikus összejövetelekkel rendelkezik. A három állam értesíti egymást a külföldi hatalmakkal folytatott tárgyalásokról is. A vilnai kérdést kiveszik a szerződés komplexumából és azt tisztán litván ügynek tekintik. Illetékes kö­rök szerint a régóta készülő szerződés meg­kötését megsiettették azok a, hírek, amelyek hét, mert hiszen csodálkozva vesszük észre, hogy a konzervativizmus itt is győzött és lé­nyegesen újat nem kapott a világ. Persze, nemcsak az a tétel bizonyult igaznak, hogy minden forradalom magában hordozza a kon­zervatív világszemlélet csiráját és rövidesen minden életjelenség visszatér a rendes me­derbe, ahonnan elöntötte, a partokat, hanem az is, hogy az élet nem bírja el a forradalmat, amely nem életforma, tehát nem élet. A világháború na.gv méreteinek megfelelően nagyok voltaik a forradalmi megmozdulások, de meglepő gyorsan siklottak tova. Már ma ott tartunk, hogy alig van fórum, amely ne han­goztatná, ami tegnap főbenjáró hűn volt; az inga visszalengett, a stabil életformák iránt

Next

/
Thumbnails
Contents