Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)

1934-08-29 / 196. (3527.) szám

1934 augusztus 29, szerda. tjwgaiA\mAarh!ulhi> A magyar elvhüség és az őslakos testvériség nagyszabású manifesztáciőja volt a dunaszerdahelyi keresztényszocialista nagygyűlés Szüllő Géza, Esterházy János, Jabloniczky János, Turchányí Imre, Dobránszky János, Keresztury József, Alapy Gyula és Billot Nándor volt a nagysikerű népgyűlés szónoka Általános tetszéstől kísérve beszélt Dunaszerdahely, augusztus 28. Nap­sütéses augusztusi napra ébredt vasárnap Dunaszerdahely. Ezen a napon lett volna a kenyérszenibelo ünnep, amelyet hetek óta rendkívüli érdeklődés előzött meg, de ame­lyet a hat;ós á g — mént ismeretes — bétái tett s a tervezett nagyszabású rendezésekből csu- páu a párt délelőtti népgyülését engedélyez­te. Elmaradt tehát az egyházi rendezés és el­maradt az utána tervezett népünnep is. Eze­ket a rendezőség a megváltozott körülmények miatt szeptember 9-r© halasztotta el. A fölvonulás A megváltoztatott program ellenére is több­ezer főnyi tömeg sereglett össze vasárnap Dunaszerdahelyen. Vonaton, szekereken, au­tón és gyalog jött be a környező községek la­kossága, hogy meghallgassa a párt vezetőit, akik csaknem teljes számban megjelentek. De ott voltak a szomszédos és egyéb körze­tek képviselői is: Alapy Gyula dir. körzeti elnök, Kolláinyi Miklós helyi elnök és Der- finyák Gusztáv titkár Komáromból, Turehá- nyi Imre d<r. körzeti elnök és Mészáros László titkár Érsekújvárból, Zeéliger Ernő dr. kör- ceti elnök Somorjárói, Cinem e z Pál dir. párt- vezetőségi tag Nagymegyerrőil, Truchly Ala­jos titkár Tapolcsányból, Tairnóczy Antal kör­zeti álelnök Privigyéről­Festői képet nyújtott a somorjaiak „gyön- gyösbokirétája", akik eredeti viseletben, a le­gények kucsmában, fokossal és ©züslgomibos i mentében, a leányok magyar ruhában sora­koztak a szónoki emelvény köré. A komáro­mi keresztény szakszervezet tagjai fehér zász­lókkal kerékpáron vonultak be. Ugyancsak kerékpáron tették meg az utat a nyitravölgyi szlovákok Csunderlich Vilmos vezetésével. A dunaszerdahelyi és soiiiorjai járás valameny- nyi számottevő szervezete elküldött© képvi­selőit, a pártközpont élén ’Aixingér László országos pártigazgató jelent meg, a pozsonyi szervezet, Érsekújvár, Komárom, Guta, Nagy- megyer, Megyercs, Ekecs és Ekel magyarsága pedig számos párthiivével képviseltette ma­gát. A pályaudvaron szuronyos csendőrök tel­jesítettek szolgálatot, s nem engedték meg a vendégeknek és a somorjaiakmak, hogy népi viseletben, csoportosan vonuljanak be a vá­rosiba. Épp igy betiltotta a hatóság a bandé­riumok felvonulását is. A pályaudvaron Szeiiff Géza dr- dunászeu- da'helyi körzeti elnök vezetésével küldöttség fogadta a vendégeket. Szentmise után, ame­lyet Markwarth Gábor dr. plébános mondott, a labdarugó térire vonultak, ahol a kimagas­ló jelentőségű népgyüdés volt. A gyűlés meg­kezdése előtt magyarruhás lányok, Sándor Erzsébet a dunaszerdahelyi, Nagy Olga az allbári, Bíró Viktória a töbörótei magyar nők nevében csokrokat nyújtottak át Szüllő Géza dr. nemzetgyűlési képviselőnek, Esterházy János országos elnöknek és a párt törvény­hozóinak. Hasonló kedveskedéssel fejezte ki ragaszkodását a kürti és udvarnoki szerve­zet is. A népgyülés A gályákkal diszitett emelvényről SzeiJt Géza dr. körzeti elnök üdvözölt© a vendége­ket és nyitotta meg a gyűlést. Általános éljenzés között Esterházy János országos elnök emelkedett szólásra, aki először a kény ér ­szentelő ünnep betiltásával foglalkozott. Emberi jogunk és kötelességünk — úgy­mond — hogy minden körülmények között megmaradjunk magyarnak. Követeli, hogy a magyarsággal szemben is egyenrangú módon járjanak el, mert a magyarok is nyíltan, becsületesen és törvényes alapon küzdenek jogaikért. Ez a nyílt őszinteség a legegyenesebb és leghasznosabb ut. Nem meddő ellenzékieskedés a párt munká­ja, hanem céltudatos megfontolás eredménye az ellenzéki álláspont, amelyet mindaddig nem adhatunk fel, amig meg nem kapjuk jo­gaink teljességét. Vénül tiltakozott egyes po­litikai kufmérgezők aknamunkája ellen, akik mesterségesen ellentéteket szítanak a szlo­vákság és magyarság közölt. Esterházy nagy tetszéssel fogadott beszéde után dr. Jabloniciky János nemzetgyűlési képviselő foglalkozott főkép­pen gazdasági kérdésekkel. Kimutatta, hogy a vezető pártok politikájában sok természet­ei lenesség van. A kormányban a szó mái demokraták kai együtt dolgozik a vallás erkölcsi alapot han­goztató cseh néppárt, a külpolitikának hibája pedig, hogy éppen a szomszédos államokkal nem keres közele­dést. Az agrárpárt által annyira magasztalt ga­bona, monopólium későn jött és nem az igazi hatásos segítő eszköz. Épp igy az adóméra tóriu m sem orvosolja gyökere­sen a bajokat és akkor volna kedvező hatása, ha kamatleszállítással kapcsolnák össze­Dr. Turchányí Imre országos végrehajtói) ízolt sági tag az érsekuj- vári, somorjai, lévai tapolcsányi és privi­gyei körzet üdvözletét fejezte ki és találóan bírálta az állampolgársági kérdésben, vala­mint az iskolai alapok létesítésében követett törvénymagyarázatot. A Szepesség és a keleti szlovákok testvéri együttérzését tolmácsolta Fedor Miklós nemzetgyűlési képviselő a csallóközi ma­gyarságnak. Humoros példákban gazdag be­szédében szóvá tette Dérer Iván igazságügy­miniszter legutóbbi dunaszerdahelyi látoga­tását. Dérer csodálkozott azon, hogy a két magyar párt háncsén a kormányban, ám kérdi, hogy mit értek el a kormánytámogató németek és a szlovák néppárt, amikor részt- vett az ország kormányzásában? Furcsálja, hogy például egy 500 lakosú 20 százalékos magyar ki­sebbséggel bíró községben 100 magyarnak több jogot ad a törvény, mint Pozsonyban 20.000 magyarnak, akik nyelvi jogaikat egyáltalán nem gyakorolhatják. Mikor a szónok egyes hatósági intézkedése­ket kezdett bírálni, a hatósági kiküldött fél­beszakította beszédét s figyelmeztette, hogy ne kritizálja a hatósági intézkedéseket és a demokráciát. Az ötödik szónok Dobránszky János nemzetgyűlési képviselő, a párt országos al- elnöke, a kenyérszentelésben megnyilatkozó magasztos gondolatot és a párt programjában helyet foglaló szociális eszmét domborította ki. A gyűlölködés helyét foglalja el a szere­tet, mert szeretet nélkül nincs igazság. Sikra száll a valláserkölcsi oktatásért és ki­fogásolja az olyan iskolapolitikát, amely ve­szélyezteti a felekezeti iskoláik létét. A ma­gyarságnak fontos kötelessége, hogy ragasz­kodjék hitéhez, felekezeti iskoláihoz és val­lásos tanítókat követeljen, akik nem méte- lyezik meg a gyermek lelkét. Keresztury József szenátor a bodrogközi magyarság bajtársi szeretetét fejezte ki. A mai helyzet szerinte azért rossz, mert az államférfiak nem az evangélium örök igaz­ságaira építik politikájukat. A közterhek gyarapodása rendkívül súlyossá teszi a gazda helyzetét. A magyar mindig jó adófizető volt. Ma azon­ban nem tud kötelezettségének pontosan ele­get tenni, mert nem tud számot vetni azzal, hogy tulajdonképpen mennyi is az adója. Né­hány jellemző esetet sorolt fel, hogy a szo­ciális biztosítás terheinek kíméletlen behaj­tása milyen káros következményekkel jár. Összetartásra buzdítja a magyarágot, amely­nek vezetői mindenkor tudják kötelességü­ket és küzdenek azért, hogy itt mindenki egyforma elbánásban részesüljön. A magyarság kulturális panaszaival dr. Alapy Gyula országos képviselőtestületi tag foglalkozott. A magyarságnak nincs elegendő elemi és kö­zépiskolája. A legmagyarabb járás székhe­lyén, Dunaszerdahelyen évek óta csak szlo­vák polgári iskola volt, csak most van re­mény arra, hogy magyar polgári iskola is lé­tesüljön. A párt felkarolja az iparosok érde­keit is és a legutóbbi lévai kongresszuson az őslakos iparosok százai tüntettek jogos köve­teléseik mellett. Sürgős orvoslásra van szükség, mert a kis­ipar válságban van. dr. Szüllő Géza nemzetgyűlési képviselő. Kifejtette, hogy a magyarságnak önérzetes és gerinces poli­tikát kell folytatnia, mert az erőssel mindig számolnak, örömmel látja, hogy a csalló­köziek megértették az idők parancsoló sza­vát s szilárdan kitartanak nemzetük és vallásuk mellett. Nekünk súlyos panaszaink ég sérelmeink vannak, amelyeket nem sza­bad elhallgatnunk. Amikor jogokat kapunk, az nem különös kegy, hanem a kisebbségvédelem kötelessége az utódállamoknak, mert a nagyhatalmak kötelezték őket erre a békeszerződések alá­írásakor. A magyarságnak nem szabad semmit sem engednie jogaiból, hanem ki kell tartania jogos követelései mellett, hogy elérhesse törekvéseinek célját. A pártvezér beszédét az optimista és pesszi­mista békáról szóló találós példázattal fejezte (be. Két béka esett — úgymond — a tejfölös köcsögbe. A pesszimista béka nyomban megadta magát sorsának s belefult a tejfölbe. A másik béka azonban nem vesztette el re­ményét és addig kapálózott, amig vajjá 'köpülte a tejfölt és az úszó vaj segítségével ikiogorhatott. az edényből és elmenekült. Hosszantartó éljenzéssel fogadott beszéde után Billot Nándor a párt németjei nevében mondott néhány meleg szót, akik éppúgy mint a közelmúlt­ban, a jelenben és a jövőben is bajtársai lesz­nek a magyarságnak. Az impozáns lefolyású gyűlést dr. Szeiff Géza fejezte be az ifjúsághoz intézett lelkes szózatával. Utána a gyűlés résztvevői közös ebéden vettek részt a Káamér féle vendéglőben. Este pedig a kitűnő hirü dunaszerdahelyi műked­velő gárda az „Obsitos" című színdarabot adta elő nagy sikerrel, amelyet reggelig tartó táncmulatság követett, Meznlket kinevez? él Kárpátalja crsiágos alelnökivé Prága, augusztus 28. A Lidové Noviny ungvári jelentése szerint dr. Mezrnik Jaroslav kormánytanácsost a köztársasági elnök az első fizetési osztályban országos ailelnöknek ne­vezte ki. A morvaországi származású dr. Mezrnik közigazgatási pályafutását a nagy- szombati járási hivatalban kezdte, majd a szlovenszkói mégha,tá l mázott miniszteri untban volt fontos beosztása s a pozsonyi országos hivataltól osztották be Ungvárra. a nyugalom­ba vonult dr. Jech alelnök helyére. — Ezzel egyidejűleg dr. Sronek országos hivatali pre- sidiáÜs főnököt közigazgatási főtanácsossá léptették elő. A prágai körökben Mezrnik Jaroslavnak or­szágos elnökké való kinevezését mindössze néhány hónap kérdésének tartják. tatfilaii tovább tisztogatnak Feloszlatták a Landbundot ■ Az ipart „osztrákká" teszik Bécs, • augusztus 28. Felsőausztria biztonsá­gi igazgatója Bachinger volt miniszter letar­tóztatása alkalmával napvilágra került ada­tok alapján elrendelte, hogy a felsőausztriai Landbundot föloszlassák, mert a Landbund Bélrenyheség és kínzó főfájások, a máj és az epeutak bántalmai, gyo­mor és bél hurut, arany eres bajok és a végbél megbetegedései esetén a természetes „Ferenc József" keserü- viz gyorsan és biztosan megszünteti a hasiszervek pangását. Sok évi kór­házi tapasztalat igazolja, hogy a Ferenc József viz használata a bél- müködést kitünően szabályozza és erélyes elvonó hatása következtében soványitó kúrára is igen alkalmas. f\ Ferenc József keserüviz gyógy­szertárakban, drogériákban és füszer- üzletekben kapható. összeköttetésben állt a nemzeti szocialistákkal és Münchenből kapott pénzt. Kedden délután több napi szünet után az osztrák minisztertanács ülést tartott, amelyen a haza érkezett Schuschnigg elnökölt. A mi­nisztertanácson Starliemberg alkancellár és a szabadságról visszatért Fey főállambiztos is részt vett. A legújabb jelentés szerint Rintelen egész­ségi állapota kielégítő. A letartóztatott követ egészségi állapotáról elterjedt vészhirek nem felelnek meg a valóságnak. A beteget egy­két nap múlva már kihallgatják. A minisztertanács elhatározta, hogy az osz­trák ipart kényszeríti arra, hogy osztrák veze­tés alá kerüljön. Eddig ugyanis az osztrák ipar legnagyobb része német érdekeltség volt, élén német igazgatók álltak. A Siemens Schuckert müvek után a Radentheiner magne­zitmüvek vezetőségét is kicserélik. A leobeni bányászati főiskola, amely eddig a nemzeti szocialista propaganda melegágya volt, az őszi szemesztertől kezdve egyenesen a közok­tatásügyi minisztérium alá keiül. Tegnap számos osztrák vasúti orvos fel­mondást kapott, mert kitűnt róluk, hogy össze­köttetést tartottak fönn a nemzeti szocialis­tákkal. — Meghalt Kállay földművelésügyi minisz­ter bátyja. Budapesti szerkesztőségünk tele­fonon jelenti: Kállay földimii ve lés ügyi mi­niszter bátyja, Kállay Emil főIdibirtokos Buda­pesten ma reggel )63 éves koráiban elhunyt. Az elhunyt, tetemeit Káliósennlyére a családi sírboltba szállítják.

Next

/
Thumbnails
Contents