Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)
1934-08-26 / 194. (3525.) szám
1984 augusztus 26, vasárnap. A szlovenszkói magyarok közül 374 ezernek a mezőgazdaság, 97 ezernek az ipar, 36 ezernek a kereskedelem, 15 ezernek a közszolgálat és 7 ezernek a szakad pályák adnak kenyeret Prága, augusztus 25. Az állami statisztikai hivatal kimutatása szerint az 1930. évi decemberi népszámláláskor a szlovenszkói magyarság foglalkozások szerint a következőképpen oszlott meg. Mező- és erdőgazdaság Az önálló mező- és erdőgazdasági üzemek tulajdonosainak száma 53.143 s a bérlők száma 551. Ezen kívül 441 magyar mezőgazdasági hivatalnok, 1.189 alkalmazott, 18.943 gazdasági munkás, 41 tanonc és 39.707 mezőgazdasági napszámos volt. A gazdaságban segédkező családtagok száma 48.236, a gazda-családok tagjainak száma 210.451 s a háztartási cselédek száma 1.081. — A mező- és erdőgazdaság ösz- szesen 373.783 magyarnak adott megélhetést. Ipar, gyáripar E csoportban érdekes, hogy a szlovenszkói magyarok között egy önálló bányatulajdonos van,’ ellenben egyetlen kohómü, villany-, gáz- és vizmütulajdonos nincs. Az önálló gyár- és kisipari üzemek magyar nemzetiségű tulajdo- mosainak száma igy oszlik meg: fémfeldolgozó- ipar 1495, gép- és szerszámipar 250, kő- és agyagipar 78, üvegipar 4, vegyiipar 10, faipar 1534, papíripar 17, nyomda és sokszorosító ipar 84, textilipar 215, bőripar 124, ruházati ipar 1780, cipészek 2510, élelmiszeripar 1127, építőipar 1433. Az önálló ipari üzemek tulajdonosainak száma 10.675 volt. Ezen kívül az iparban 988 magyar nemzetiségű hivatalnok, 1036 alkalmazott, 19.617 munkás, 4.136 tanonc és 2.472 napszámos volt. Az iparban segédkező családtagok száma 157, a külön foglalkozás megjelölése nélküli családtagok száma 56.213 s a házicselédek száma 1.492. A gyár- és kisipar Szlovenszkón összesen 96.786 magyarnak ad megélhetést. E csoportban a 19.617 szakmunkás közül 4.232 építőipari, 3.012 fémipari, 2.491 élelmi- szeripari, 2.008 faipari, 1.471 gép- és szerszám- ipari, 1.401 szabóipari, 1.255 cipészipari munkás volt. A grafikai (nyomdai) munkásók száma 225, míg a kohómüveknél csak 7. az üveghutákban 2 magyar munkás dolgozott. Ugyanilyen arányban oszlottak meg a magyar ta- noncok is. Kereskedelem, pénzügy, szállítás Az 1930. évi népszámláláskor Szlovenszkón 2.375 önálló magyar kereskedő. 599 vendéglős és italmérő volt. A kereskedelmi segédfoglalkozást űzök száma 63 s az önálló magyar banküzletek és biztositóirodák száma 61. Ezen kívül 405 magyar szállító volt. Ebben a csoportban vannak kimutatva a magyar nemzetiségű postások és vasutasok is. Eszerint a postánál 99 magyarajku hivatalnok, 185 alkalmazott, 11 nr is, a vasútnál 164 magyarajku hivatalnok. 710 alkalmazott, 485 munkás és 175 napszámos volt. A családtagokkal s házicselédek- kel együtt a posta 914, a vasút 6.795 magyarajku személynek ad kenyeret. A magyarajku magánhivatalnokok e csoportbeli számából. 1492-ből 852 van a bankokban és a biztosító intézetekben. 296 az áruüzletekben. • A kereskedelm. pénzügy és szállítmány ozás összesen 36.182 nr-:varnak ad megélhetést. Közszolgálat, szabad hivatások Ebben a csoportban a magyarok száma igy oszlik meg: a bíróságoknál és a közigazgatásban 757 hivatalnok, 270 alkalmazott, 455 munkás és 4 napszámos, az egyéb közhivatalokban 759 hivatalnok, 258 alkalmazott, 120 munkás és 1 napszámos, a tanügyben 1521 hivatalnok (tanár és tanító). 53 alkalmazott, 8 munkás van. * A közegészségügyi szolgálat rovata 692 önálló magyarajku vállalkozót (orvost, fogtechnikust), 195 hivatalnokot, 235 alkalmazottat. 93 munkást, 35 tanonoot és 5 napszámost tüntet fel. A katonaságnál Szlovenszkón 2 magyar hivatalnok, 3 magyar alkalmazott és 336 munkás volt. A családtagokkal s cselédséggel együtt a bíróság és állami igazgatás 5.281, az egyéb köz- , 843 hivatalnok, 1.009 alkalmazott, 44 munkás, 5 tanonc s egy napszámos érvényesült. A családtagokkal egy üt a szabadpályák 6.943 magyarajku személynek adtak kenyeret. Egyéb foglalkozások Házi és személyi szolgálatok 342 önálló vállalkozónak, 5 hivatalnoknak, 22 alkalmazottnak, 2.385 munkásnak s 206 tanoncnak, — családtagokkal együtt 4.610 személynek biztosítottak megélhetést. -Járadékokból, segéA Guillotine véres árnyékában Lynch biré őrjöngő népe körültáncolja minden idők legfélelmesebb bálványát Paris, augusztus hó. (A P. M. H. párisi munkatársától.) Pierre Vachet, a nagy francia idegorvos is ama ezrek közé tartozik, akiknek nevét ártatlanul a Stavisky-ügybe keverték. Háziorvosa volt a nagy szélhámosnak, nevezetesen időszakosan fellépő üldözési téveszméi ellen kezelte. így állandó érintkezésben állt Stavisky- veL, többizben orvosi bizonyítványt állított ki neki stb. Minthogy Stavisky mint minden kifizetést, az orvosa honoráriumát is csekk utján folyósította, Vachet tanár neve ismételten szerepel a hírhedt Stavisky-féle csekk-talónokon. A teljesség kedvéért őt is beidézte és kihallgatta a parlamenti bizottság, mint mindenkit, aki összeköttetésben állott a nagy csalóval, és a nekivadult sajtó felhasználta az alkalmat, hogy -egy 6ereg esztelen gyanúsítást szórjon a kiváló elmeorvosra is, ki egyébként egy szóval sem tiltakozott és semmi nyilatkozatban nem volt hajlandó magát a meg nem érdemelt gyanúsítások ellen védeni. Csodálkozásomra utolsó találkozásunkkor (a tanítványairól beszéltünk valamivel kapcsolatban) váratlanul azt mondja: — Ez a Stavisky-dolog a legtisztább bizonysága annak, hogy milyen szükség van az ,,Ecole de Psychologie“-ra, amit azért alapítottam, semmi áldozatot nem kiméivé, néhány év előtt, hogy fejlesszem a neurotikus emberekben a nyugodt öntudatot, az önuralmat, a horáciusi aequa mens-t, mely az egyéni akarat erejével ellentáll a tömegpszichózis kitöréseinek. Az esküdtbiróság mániákusai Az újságok nyelvén ezt úgy mondják: ,.a közvélemény áldozatot követel". A tömeg lelkendezve habzsol minden bár legesztelenebb vádat ezekben a betekben. Egyáltalán nem igaz az. hogy ítélkezni akar; nem igazságszolgáltatást kíván, nem bűnösöket keres, hanem szenvedést akar látni, hogy örülhessen neki. Akik annyi sok más ártatlan ember között engem is megtámadtak, azok korántsem személyes ellenségeim. Szolgálják a tömeg kegyetlenkedési hajlamát... Megfigyelte már a nagy esküdtszéki tárgyalások közönségét? Én szeretek eljárni a szenzációperekre, mert sehol nem látni annyi neurotikust együtt, mint az esküdtszéki habituék között. Megismerhetők a kidülledt szemükről, a gyönyörtől elmeredt arcukról, mikor a szenvedélyektől túlfűtött teremben a vörös-taláros ügyész az előtte álló ember fejét követeli. A tárgynlnstvezető bírák sok megdöbbentő dolgot tudnak erről a közönségről, mely a valóságban cseppet sem törődik avval, hogy a vádlott bűnös-e igazán. Azért gyűl össze, hogy tanúja lehessen a patétikus küzdésnek vád és védelem között, hogy átélje újból a véres drámát minden hajmeresztő részleteivel, hogy jól elképzelhesse a megölt haláltusáját, hogy lássa zokogni a. vádlottat, tanúja lehessen egy feleség vagy anya kéztördelő fájdalmának, szív szagéra tó ag- | godalmának, mikor a védőügyvéd, a hí fák szá- i tart követelése mellett, s hogy lássa végül a verdikt kurta válaszai mögött emelkedni a guillotine árnyékát. A tömegek szadizmusa ...Méltó utódai ama régi latin tömegeknek, akik azért gyűltek ezrével a cirkuszba a gla- 1 diátorok játékaihoz, hogy lássák a földrevert ! ember tekintetét hilálfélelemben 6zegeződni hü- I velykujjukra, melynek egy hajlása- számára kegyelmet vagy azonnali véres háláit jelent. Akkor őszintébbek voltak az emberek és nyíltan „játékának mondották, ami valóban játék- szenvedély, sőt több annál: nemi élvezet. Az egyénnél 6zadizimusnak mondjuk ezt és ritka abnormális jelenségnek tudjuk. (Volt melankolikus betegem, ki állandó depresszióban szenvedett, s csak akkor engedett fel nyolc-tiz napra, ha módjában állott végigülni valamely súlyos esküdtszéki tárgyalást.) A tömegeknek állandó jellemvonása ez a szadizmus, mely szeméremből igyekszik igazságérzet mezébe öltözni. Az egyéni akarat elvész a tömegegyüttesben, az affektiv faktorok veszik át a vezetést, az öntudatlan, az ösztön, a ragadozó ősök tudatalatti emlékezete. Nem rablási vágy, hanem nemi gyönyör, mely önzetlen. A nagy forradalom ariszitokrata-ölői a szeptemberi vérfürdők másnapján tömegesen jelentek meg a jóléti bizottság előtt, hogy átadjanak a kormánynak minden pénzt és ékszert, amit a meg- ölteken találtak. Ez a látszólag nemes vonás beleillik Taine által festett képbe, aki leírja, hogy az egész szeptemberi vérfürdő alatt minő nyájas vigság uralkodott. „Ittak és énekeltek a holttesteik körül és a legjobb helyeket udvariasan fenntartották a tolongó hölgyeknek. Nagy volt bennük az egyenjogúság érzete. Egyik hóbér felpanaszolta, hogy a távolabb ülő hölgy- közönség nem látja elég jól az arisztokraták haláltusáját és elesik attól az élvezettől, hogy maga kezével is üthessen néhányat az elítélteken. s a hatóság siet is „jogukhoz" juttatni a hölgyeket... A „Force" börtönben az áldozatokat meztelenre vetkőzhették, félóra hosszat kínozták és csak miikor mindenki jól látott már mindent, akkor tépték fel a hasukat, hogy meghaljanak “ Akik a guillotine! imádják Nem nehéz ráismerni e leírásokban ama középkori tömegekre, kik tolongöttak az autoda- fék körül és versenyt üvöltöztek élvezetükben az áldozattal, kinek busába harapott a láng... Mikor a Soleilland-per után a fiancia kormány kénytelen volt visszaállitani a halálbüntetést, a guillotine eleinte nyilvánosan működött. Ex meg kellett szüntetni, mert. a fejvesztésekre eg\ .■•gyűlő óriási tömeg oly vérengző őrjöngésekbe tört. ki. hogy a hatóságot magát megrémítették e jelenetek. Azóta hajnalban a „Savi '•• 'árt udvarán történik a kivégzés és mégis, noha lehetetlen bármit is látni a falon kívül, a környező uccák e véres hajnalokon minilmára appellál és az ügyész kegyetlenül ki a guillotine eleinte nyilvánosán működött meg kellett szüntetni, mert a fejveszté eg\ .'•gyűlő óriási tömeg oly vérengző i gésekbe tört ki. hogy a hatóságot magát rémítették e jelenetek. Azóta hajftalb: ..S:11;' ••árt udvarán történik a kivég/.mégis, noha lehetetlen bármit is látni a fair vül, a környező uccák t véres hajnalokon PÁTER SOCCOROSI, a vatikáni pápai rádióállomás uj vezetője. dig feketék a tolongó tömegtől. Emberek, főleg asszonyok lélegzetfojtva tolonganak a téren. Mit várnak ennyi ezeren? A szemük ég és mind oly csöndesek, hogy szivet tép a kocsi gördülése, melyen a halálraítéltet hozzák. Egy hang ki nem hallatszik a guillotine mellől, de a halál közelsége egymagában elég gyönyör nekik.Mindég minden korokban kacagtak az emberek az akasztófák alatt és soha nem törődtek avval, hogy bűnöst vagy ártatlant ér-e az erőszakos halál Lynch kiró lélektana Ez a Lynch bíró titkának igazi megfejtése. Ez a magyarázata annak, hogy semmi földi erő, semmi hatósági tilalom nem gátolhatja meg Lynch bíró szörnyű törvénytevését. Alig néhány hónapja, hogy ítéletet mondott Lyncíhíbi- ró a San José-i „Kidnapperek" fölött, akik Brooke Hart. diákot elrabolták. A család ahelyett, hogy kifizette volna a kért válteágot, feljelentést tett a rendőrségénl és a hatóság akkor foga el Thoruas Thurmundot és Jack Holemst, mikor éppen újra telefonáltak zsaroló szándékból a szülőknek a szerencsétlen Brooke-Hart nevében, kinek holtteste már akkor a tenger fenekén nihent. A két ga.ngszter sohasem került esküdtszék eié. Fustélyokkal. felszaggatott uccákövekkel nyolcezer ember rohanta meg a börtönépületet, ahol őrizték őket. A véresre vert fegyőrök engedni voltak kénytelenek, a kapuk ropogva szakadtak be, a tömeg elárasztotta a cellákat, földhözverte az igazgatót, s kihurcolta a két vádlottat a szomszédos St. James-Parc-ba. Pár lépésnyire csak. de minden lépést, az áldozatok vére jegyzett, Thurmund már halott volt. mikor nyakába akasztották a hurkot, a társa még hörgött, mikor felkötötték, s utolsó percig jajgatta. hogy ártatlan és a diákot nem ő rabolta el. Lynch biró csak látszólag büntet, csak látszólag tesz törvényt és keres igazat. Lynch biró igazi természete akkor derül ki. mikor már nincs élet az áldozatban és a tömeg kacagva, ordítva táncolja körül a fát, melyen a holttest függ. Vértől elundokitva darabokra tépik a. hullát s végül rendesen petróleummal öntik le és meggyujtják a fennmaradt hullarészeket együtt az akasztófával A kollektivizmusban az ősember kisért ... Ez nem erkölcsi felháborodás, mely elemi erővel azonnal büntetést kíván megtorlásul egy szörnyű bűnért. Az ősember szadizmusa ez, melyet az egyénben elnyomott, a tudat alá szorított a civilizáció, de amely felszínre jut a tömeg primitívebb lélektanában, ahol leomlanak a mesterséges kultnrgátak és az ösztön teljes jogába lép. Mert a Lynch biró törvénye valójában a kollektivizmus diadala. Ez a kollektivizmus a legszabadabb megnyilvánulásban... Ezért voltak bölcsek őseink, kik midőn kimondották az elvet. hogy a nép minden szuverenitás forrása, azt is hozzátették, hogy ezt a szuverenitást a népnek magának nem szabad gyakorolnia. Fölötte kell. hogy álljanak az a.utoritativ vezetők, az ösztöntömeg fölött a kuituregyénck. akik urai indulataiknak, hideg meggondolással tudnak mérlegelni rosszat és jót és akaratukkal gátat tudnak vetni pusztító ősérők társadalom- ellenes nyilvániilásainok. BENEDEK KÁROLY'. lyekből 13.283 magyar személy él, családtagokkal együtt 26.021. Az otthonon kívül ellá- ' t-ott, intézetekben, kórházakban 2.953 magyarajku élt, — 932 magyar munkás, 3.025 magyar napszámos, családtagokkal 9.521 személy közelebbről nem jelölte meg hivatását. hivatalok 2.615, az iskolaügy 3.984, a közegészségügy 2.804, a katonaság 408 magyar nemzetiségű személynek adott megélhetést. A szabad pályákon 676 önálló vállalkozó,
