Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)

1934-08-26 / 194. (3525.) szám

1934 augusztus 26, vasárnap. 2 T>RAGAIA\aG^ARH1RIíAP dán a eset ifjúság Palackyra vagy később Masaryikra. A nagy és nemes érteleimben vett tanár..a nemzet nevelője, hosszú idő után végre ismét bevonult a magyar közélet vezetőd közé. Megreformált, át javított világ- és nemzetkép az, -amit tőle kapunk. Szinte a túlzásig józan és dezilluzionád't, de egyúttal építő, követ-kőre ra­kó, mérnöki világkép. Széchenyit állítja minta­képül. Előbb anyagi és szellemi erő, azután az elvek, előbb a .praktikus hétköznap, azután a •parádés vasárnap, hirdeti a £zéchenyi-féle el­képzelés. A Széchenyi-követésnek, a józan, prak­tikus munka előtérbe állításának a ezlovenszkói j magyarság szellemi életében tradíciója van: -nyotc-kileiK? évvel ezelőtt már e lapok hasáb-! jaki ezembehelyezték Széchenyi építő realizmu-1 sát Kossuth románt izmusává', amely a mai kő- j rülménvek között kevésbé vitális, minit a leg­nagyobb magyar pozitivizmusa. Nem árt. ha a ezlovenszkói magyarság néha-! ‘napján tudomást sezrez a magyar Szellemi fej-1 lő elés uj áramlatairól. Bármennyire lekötik egyéni gondjai és egyéni problémái, hébe-kor- ba tájékozódnia keli! arról is. hová jut, hová vezet az uj magyar szellemiség, miféle uj ideo­lógiai alapokra, helyezkedik a fiatal magyar tár­sadalom s mi lesz az ut. amelyen haladni fog. Végeredményében e szellemi fejlődések kiha­tással lehetnek a kisebbségi magyarságra is s máskép formálódik például a ezlovenszkói ma­gyarság mentalitása, ha az egyetemes magyar társad alomban módosul a. szellemi struktúra. Az uj magyar realizmus, józanság és praktikus­ság nem múlhat el nyomtalanul rálunk som. A Prckászika-körök irányzata — s hál* Ieten- 'nek, eredményessége — megmutatja, mennyire '"hat a mi ifjúságunknál a Szekfü munkássága nyomán kristályosodó uj magyar világkép. A ezlovenszkói magyarok, főleg a mindennapi ' gondoikkal kétszeresen küzdő idősebbek, alig ismerik a magyar szellemi megmozdulásokat. Gyakran a tiz-tizenöt év előtti elképzelések 'alapján látják még a. magyar életet. Elzárt helyzetükben, kapcsolatok híján, könyvek néh kül,'tudatos elhallgatások, másirányban terelé­sek következtében nem figyelnek a magyar szellem útjára, ami végzetes következmények­kel járhat. Jó néha megmozdulásokról beszélni. Rendszeresen meg kell térni, bármily távoíláil- lóknak látszanak is hétköznapjaiktól. Amit ma .‘Szekfüről mondottam, szintén nem akar más lenni, csak ismertetés. . . . . . ... Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy a.z ifjúság ' amit alig ismerünk, saját iniciativájából töb­bet foglalkozik a magyar szellem eeeményeivefl, mint mi, az öregebbek. A Prohászka-körök ke­zemben lévő beszámolója bizonyltja ezt. Re orosz-japán konfliktus A fslsorakozó nai^ataM TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON. Akármilyen jelentős is a keletázsiai feszültség,' valószínű, hogy ez alkalommal sem tör ki a japán j —orosz háború s az ellenfelek megelégszenek a jegyzékháboruval, mint a francia lapok ironikusan megjegyzik. Egyik fél sem merészel belebocsátkoz­ni a háborúba. Japán Amerikától fél, Oroszország pedig jól tudja, hogy az idő számára dolgozik, mi-: nél később tör ki a konfliktus, annál föíkészültebb1 és tökéletesebb lesz az évröl-évre erősödő szovjet­hadsereg. A hatalmak felsorakozása sem fejező­dött míg be és a két ellenfél még nem tudja, hogy a nagyhatalmak közül kinek a barátságára és ki­nek ellenségeskedésére szám'that. Mindazonáltal az egyes országok hangulatából már különbözőj következte ést vonhatunk le az erők csoportosu­lásán, ha figyelmesen végig olvassuk a fentebb közölt híreket, láthatjuk, hogy egyes országok miként figyelnek föl a távolkeleti eseményekre. Anglia nagyiparosokból álló kormánybizottságot küld Mandzsúriába, hogy tanulmányozza az or­szág gazdasági fellendítésének lehetőségét. Ez annyit jelent, hogy Anglia nagy üzleteket akar Tgvt. kötni a Japán védőszárnya alatt gyarapodó Man­dzsúriával, azaz Japán pártján van és aligha sze­gődik Oroszország mellé. Már csak a japán—ame­rikai antagonizmus miatt is Japán felé oreintáló- dik az angol világbirodalom, amelynek gazdasági piacait és tengeri pozícióját egyelőre még mindig jobban fenyegeti az Amerikai Unió, mint Japán. Németország nagykövete tüntetőén megjelent a japán külügyminiszternél és az „általános hely­zetről tanácskozott vele. Ez annyit jelent, hogy a németek is Japán felé orientálódnak és nem bánnák, ha a keleti konfliktus egyszer s minden­korra leszámolni a szovjet rémmel. Ezzel szemben Franciaország összhangulata határozottan japán­ellenes, ami érthető is a francia—orosz szövetség megkötése után. Amerika, amely hatalom máris elküldte flottáját a Csendes óceánra, határozottan Tok’ó ellen foglal állást s valószínűleg a was­hingtoni kormány erélyes intézkedései fogják meggátolni, hogy Japán megvalósítsa agresszív szándékait és megtámadja Keletoros/országot még mielőtt a szovjet végleg megszilárdulna és legyőzhetetlenné válna. liipisiilír 2 - 5-in limben tartsak ma§ az Mii kisebbségi konferenciát Bécs, augusztus 25. A kisebbségi konferencia I elnöksége augusztus 22-én és 23-án Becsben ülést tartott. Az elnökség elhatározta., hogy szeptember 2-tól 5-ig Berniben tartják meg az idei konferenciát, majd Genfiben a népszövetsé­gi tanácsülés vezetőségével fognak érintkezés­be lépni. A konferencia plenáris ülésének tárgysoroza­tán szerepel azon .lengyel javaslattal kapcsolat­ban való állásfoglalás, amely javaslatban Beolt lengyel külügyminiszter a kisebbségvédelem ál­talánosítását kívánja. A kisebbségi konferencia, álláspontja valószínűleg az lesz, hogy a javas­lat célja helyes, azonban addig is,. amíg ezt el­fogadják, .a már'fennálló kisebbségvédelmi kö­telezettségeket az illető állam óiknak, teljesrte- niök kell és hogy ennek a javaslatnak nem szabad az eddig létező kisebbségvédő kötele­zettségek tekintetében felfüggesztő hatállyal 'bírnia. A kisebbségi konferencia elnökségének ülé­séé az utódállamok magyarságának képvisele­tében dr. Szülte Géza vett részt. Repülőséivel szere ik föl az angol hadihajókat London, augusztus 25. A Daily Telegraph •értesülése szerint az angol admiralitás elha­tározta, hogy a flotta valamennyi csatahajóját és modern cirkálóját két-két repülőgéppel szereli fel. Jelenleg csak 19 angol csatahajó van repülőgépekkel felszerelve. Most újabb- harminc csatahajó kap hadi repülőgépeket. A legújabb amerikai és japán cirkálókon 3—4 repülőgép van, az olasz és a francia hadihajókon pedig 2—3. ■lrag- mo'JimiaKB-nwMWMi jwmbbkotk—„ Hm m W SZENT KONSTANCIA KÁPOLNÁJA FÖLDES GYÖRGY R É G I N Y E gyök, nem pedig az ur cselédje! — Ha .nem cseléd: Itt nem is nagyságai — Na, ez ugyan lovagias felelet volt! — Fütyülök a lovagiasságra! Az aszepszis az én dolgom, nem a lovagiasság! Aki amire vállalkozott: végezze el becsületesen! — Becsületesen? Már ez mégis sok! Ezt. megjelentem a kórházparancsnok urnák! — Tessék! (28) — Mikor aztán már túl voltunk az igazi ^agy veszedelmeken, megkezdődött az álló- harc, mind jobban kiépített fedezékekben, amit az előbbi idők veszedelmeivel össze se lehet hasonlítani, egyszerre csak, a jó ég tudja honnan, belém vág a golyó. Ha egy kis arasszal jobbra, vagy ugyanannyival lejebb talál, úgy ma már alulról szagolom a violát! — És ez a szegény kicsike árva. No. csó­kold meg már egyszer! Jani nem kérette magát. Megcsókolta, ép karjába vette, ringatta a gyereket. De aztán visszaadta az anyjának. — Mennem kell a kórházba. Itt a hőmérő- zés ideje. Elkisérsz? Az asszony csalódottan nézett rá. — Hát nem maradsz itt? Pedig úgy beren­dezkedtem a betegápolásra! — Látom, hogy még az öregünk kedves karosszékét is elhoztad nekem. — Sajnálom, ha nem akarod hasznát venni. Jani szeme csillogott a láztól. — Jucikám, hozass kocsit. Nagyon jó itt, de be kell mennem mégis! A konflis hamarosan megjött. Juci besegí­tette Janit, aztán melléje tilt. Betakarta ka­tonaköpenyébe. A kezét, amellyel takargatás közben átölelte, ott felejtette a vállán. A járó­kelők nézték, de ő ezzel nem törődött. Azok sem sokat. Hozzászokott mindenki az ilyen jelenetekhez. Még akkor is igy maradtak, amikor az ügyetlen kocsis majd nekihajtott Izabella főhercegnő kocájának. Jani zavartan kapott a sapkájához, a főhercegnő barátságo sa.n Intett feléje. A kocsirázás embertelen kin volt a sebe­sültnek. összeszoritotta ajkait, sápadt arcát felesége vállára hajtotta. Néhány — óráknak tetsző — perc múlva megérkeztek a kór­házba. Jani azonnal lefeküdt az ágyába. Juci melléje ült és szótlanul fogta láztól forró kezét. De a szigorú Klára főnővér vigyázott a rendre. — Most nincs látogatási idő, tessék a kór­házat elhagyni! — szólt hivatalos hangon, mintha nem is ismerné Juditot. Az asszony ijedten búcsúzott. A folyosón Malvinnal találkozott; ez vihogva bólintott feléje. XXXV. A KÓRHÁZBAN. — Sveszter, százszor mondtam magának: ha műtétnél segédkezik: vágja le a gyönyö­rűen manikűrözött körmeit s mosakodjék tisztára! — Kérem, az én kezemre csak nem mond­hatja, hogy nem tiszta? Sokkal tisztább, mint a főorvos űré! — Az igaz. hogy az én kezem itt-ott sárga a jódtól, cserepes a sok keféléstől, de a magáé krémtől fehér, a körme pasztától fé­nyes s ezek a pancsok okozzák, hogy egy se­bet se tudunk begyógyítani gennyedés nél­kül. Jóravaló sveszter keze olyan legyen, mint egy bábaasszonyé! — Mint egy bábaasszonyé! — szörnyülkö- dött Malvin néne. — Igazán hallatlan, hogy egy urinőnek micsoda sértéseket kell itt el­tűrni! A doktor'ur hozzászokott, hogy bábák­kal legyen dolga, de én önkéntes ápolónő va­Szegény Jani, aki gennyedő sebével ott kínlódott a betegágyán, nem hallotta ezt az épületes párbeszédet, melynek előzménye az a műtét volt, amelyet rajta végeztek egy hete. A csontszilánk eltávolítása után nem hogy javult volna, de határozottan rosszabbodott az állapota. Malvin sveszter diszkréten megsúgta az Őkát. — Ezek a katonaorvosok disznók. Nem tud­nak semmit, de azért vagdalnak, vagy kell, vagy se. A németgurabi sondor már rég meg­gyógyította volna! Jani maga is gondolt erre a híres csont- forrasztó-emberre, akinek nem egy kitűnő munkáját látta. Egyszerű parasztember volt, de a csontforrasztás tudománya családjában apáról fiúra ment át, emberemlékezet óta. Általában igazat adott Malvin nénének, aki rokonszenves volt neki már csak azért is, mert tudta, hogy Juci barátnője. Ügyes be­szédű asszony volt; ha Janit nem hagyta el­aludni a lüktetés, odaült melléje, elmondott neki minden pozsonyi pletykát s ha Janinak is beszélő kedve volt: együtt szapulták fél­éjszakákon át a közös ismerősöket. Juciról csupa jót tudott mondani. — Egész nap a kávéházban sürög-forog. Olyan helyes; csöppet sem mutatja, meny­nyire aggódik kis uracskája miatt. A vendé­gek nagyon kedvelik; a kis Héthy zászlós, tudja, az a csinos fekete tüzér, egész szerel­mes beléje, haha, a csacsi! Mindig kiszökik a kórházból s reggelig huzatja azt a nótát: Fe­kete szem éjszakája ... Pedig Juoi szeme nem is fekete, hanem zöld. Ugy-e? A sebesültben igazi kávés-szív dobogott; Háború égy békegyíilésen Ro de Janeiro, augusztus 25. Péntek este Brazília fővárosában egy háboruellenes kon­gresszus végén véres összeütközésre került a sor a tüntetők és a rendőrök között. Két em­ber meghalt, buszán súlyosan megsebe­sültek. Magyarországon csak szeptember 10 én kezdődik a tanév Budapest, augusztus 25 Hóman Bálint magyar kultuszminiszter az iskolai év meg­kezdésié alkalmából az iskolák részére meg­adta az utasításokat a beiratások tekinteté­ben. Az összes iskoláknál egységes rend­szert léptetett életbe. Elrendelte azt is, hogy a törvénynek megfelelően olyan gyermeket, aki hatodik évét még nem töltötte be, ne ve­gyenek fel az elemi iskolába. E kérdés körül sok vita folyt s erről és az iskolai év kezde­tével összefüggő egyéb kérdésekről nyilatko­zott a kultuszminiszter. Kijelentette, hogy az 1934. évi XI. t. c. sze­rint csak az vehető fel az elemi iskoláiba, aki a tanév eleijén, tehát szeptember 1-én már elmúlt hatéves, Ennek az intézkedésnek ér­vényt szerzett. Annyi engedményt mégis tett, hogy miután a tanítás szeptember közepén kezdődik, azok a gyermekek is felvehetők, akik szeptember 15-ig töltötték be hatodik életévüket. Ez az uj rend a gyermekek egészsége és fejlődése szempontjából fontos és ezért ra- gaszkoni kellett hozzá. A gyermeket nem szabad tulkorán tanu­lásra erőltetni, az orvosok nagyrésze azt tar­taná helyesnek, ha csak hétéves korukban küldenék iskolába a gyermekeket. A tanítás 'különben szeptember 10-én fog megkezdődni az összes iskolákban. A közép­iskoláknál fokozottan érvényesíteni kivánja a miniszter azt az elvet, hogy a kezdő osztá­lyokban lehetőleg kevés tanuló legyen. Az állami középiskolák első osztályába 50 tanu­lónál többet nem lehet felvenni. A nagy lét­szám ugyanis a legtöbb esetben, a tanulás rovására ment. Egyes felekezeti iskoláknál a tantermek hiánya miatt kivételt tett a minisz­ter; vannak felekezeti iskolák, amelyek első osztályába 60 tanuló is fölvehető. igen mulatságosnak találta az esetet. — A legjobb alak Sugár mama, aki ezalatt naphosszat dajkálja a babát. A rossz nyelvek azt mondják, hogy meg is szoptatja helyette. Pedig nem ártana, ha férjére is nézne egy kicsit. — Hiszen itt van mindennap a látogatási idő első percétől az utolsóig! — Nem Juciról moudom. Az persze, hogy itt van. Hogyne volna? Akinek olyan helyes — pardon — olyan súlyosan sebesült uracs­kája van! De a mama! Sugárné! — Már csak nem akarja azt mondani, hogy Pál após görbe utakon jár? — Ki tudja? Hogy a hivatalos órákat nem tartja be- Valami rendesen, azt a járásbirótól tudom. Ha kijön: autó várja, vagy bérkocsi, azon jár, a jó Isten tudja, hova! — Ne mondja! Sugár autóban? Ehhez már merész fantázia kell! — Pedig magam is láttam. Félrenézett, de én ráismertem. Katonai automobil volt. Még mondott egyet-mást, de Jani nem hal­lotta, mert elaludt. A néne csöndesen elment, 'végigdőlt fekvőhelyén s másodpercek múlva már hangos hortyogással aludta az igazak álmát. XXXVI. PÁL APÓS, A TITOKZATOS. Valami nem egyezett Sugár dolgaiban. Kata mama átveszi a postát. Mi ez? Levél. Pozsonyi első takarékpénztár. Talán valami régi váltó került elő? Vagy — utóbb — va­lami uj? Csak nem tett bolondot a Pali? Csak nem irt alá valakinek valamit, mint váltó­kezes? Sugárnét majd kirázta a hideg. Még szájá­ban volt az ize annak, amikor a bankcég- jelzős, kék borítékokban seregestől jöttek a barátságos felhívások holmi váltóadósságok rendezésére, miket Pali suttyomban a felesége tudta-hire nélkül szedett fel, mikor a sok lyu­kat kénytelen volt — megint csak lyukkal — kifoltozni. Mindegy, nézzünk a szemébe. Fel­nyitotta a levelet. FoMaitjjuE

Next

/
Thumbnails
Contents