Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)
1934-08-26 / 194. (3525.) szám
1934 augusztus 26, vasárnap. 2 T>RAGAIA\aG^ARH1RIíAP dán a eset ifjúság Palackyra vagy később Masaryikra. A nagy és nemes érteleimben vett tanár..a nemzet nevelője, hosszú idő után végre ismét bevonult a magyar közélet vezetőd közé. Megreformált, át javított világ- és nemzetkép az, -amit tőle kapunk. Szinte a túlzásig józan és dezilluzionád't, de egyúttal építő, követ-kőre rakó, mérnöki világkép. Széchenyit állítja mintaképül. Előbb anyagi és szellemi erő, azután az elvek, előbb a .praktikus hétköznap, azután a •parádés vasárnap, hirdeti a £zéchenyi-féle elképzelés. A Széchenyi-követésnek, a józan, praktikus munka előtérbe állításának a ezlovenszkói j magyarság szellemi életében tradíciója van: -nyotc-kileiK? évvel ezelőtt már e lapok hasáb-! jaki ezembehelyezték Széchenyi építő realizmu-1 sát Kossuth románt izmusává', amely a mai kő- j rülménvek között kevésbé vitális, minit a legnagyobb magyar pozitivizmusa. Nem árt. ha a ezlovenszkói magyarság néha-! ‘napján tudomást sezrez a magyar Szellemi fej-1 lő elés uj áramlatairól. Bármennyire lekötik egyéni gondjai és egyéni problémái, hébe-kor- ba tájékozódnia keli! arról is. hová jut, hová vezet az uj magyar szellemiség, miféle uj ideológiai alapokra, helyezkedik a fiatal magyar társadalom s mi lesz az ut. amelyen haladni fog. Végeredményében e szellemi fejlődések kihatással lehetnek a kisebbségi magyarságra is s máskép formálódik például a ezlovenszkói magyarság mentalitása, ha az egyetemes magyar társad alomban módosul a. szellemi struktúra. Az uj magyar realizmus, józanság és praktikusság nem múlhat el nyomtalanul rálunk som. A Prckászika-körök irányzata — s hál* Ieten- 'nek, eredményessége — megmutatja, mennyire '"hat a mi ifjúságunknál a Szekfü munkássága nyomán kristályosodó uj magyar világkép. A ezlovenszkói magyarok, főleg a mindennapi ' gondoikkal kétszeresen küzdő idősebbek, alig ismerik a magyar szellemi megmozdulásokat. Gyakran a tiz-tizenöt év előtti elképzelések 'alapján látják még a. magyar életet. Elzárt helyzetükben, kapcsolatok híján, könyvek néh kül,'tudatos elhallgatások, másirányban terelések következtében nem figyelnek a magyar szellem útjára, ami végzetes következményekkel járhat. Jó néha megmozdulásokról beszélni. Rendszeresen meg kell térni, bármily távoíláil- lóknak látszanak is hétköznapjaiktól. Amit ma .‘Szekfüről mondottam, szintén nem akar más lenni, csak ismertetés. . . . . . ... Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy a.z ifjúság ' amit alig ismerünk, saját iniciativájából többet foglalkozik a magyar szellem eeeményeivefl, mint mi, az öregebbek. A Prohászka-körök kezemben lévő beszámolója bizonyltja ezt. Re orosz-japán konfliktus A fslsorakozó nai^ataM TUDÓSÍTÁS ELEJE AZ 1. OLDALON. Akármilyen jelentős is a keletázsiai feszültség,' valószínű, hogy ez alkalommal sem tör ki a japán j —orosz háború s az ellenfelek megelégszenek a jegyzékháboruval, mint a francia lapok ironikusan megjegyzik. Egyik fél sem merészel belebocsátkozni a háborúba. Japán Amerikától fél, Oroszország pedig jól tudja, hogy az idő számára dolgozik, mi-: nél később tör ki a konfliktus, annál föíkészültebb1 és tökéletesebb lesz az évröl-évre erősödő szovjethadsereg. A hatalmak felsorakozása sem fejeződött míg be és a két ellenfél még nem tudja, hogy a nagyhatalmak közül kinek a barátságára és kinek ellenségeskedésére szám'that. Mindazonáltal az egyes országok hangulatából már különbözőj következte ést vonhatunk le az erők csoportosulásán, ha figyelmesen végig olvassuk a fentebb közölt híreket, láthatjuk, hogy egyes országok miként figyelnek föl a távolkeleti eseményekre. Anglia nagyiparosokból álló kormánybizottságot küld Mandzsúriába, hogy tanulmányozza az ország gazdasági fellendítésének lehetőségét. Ez annyit jelent, hogy Anglia nagy üzleteket akar Tgvt. kötni a Japán védőszárnya alatt gyarapodó Mandzsúriával, azaz Japán pártján van és aligha szegődik Oroszország mellé. Már csak a japán—amerikai antagonizmus miatt is Japán felé oreintáló- dik az angol világbirodalom, amelynek gazdasági piacait és tengeri pozícióját egyelőre még mindig jobban fenyegeti az Amerikai Unió, mint Japán. Németország nagykövete tüntetőén megjelent a japán külügyminiszternél és az „általános helyzetről tanácskozott vele. Ez annyit jelent, hogy a németek is Japán felé orientálódnak és nem bánnák, ha a keleti konfliktus egyszer s mindenkorra leszámolni a szovjet rémmel. Ezzel szemben Franciaország összhangulata határozottan japánellenes, ami érthető is a francia—orosz szövetség megkötése után. Amerika, amely hatalom máris elküldte flottáját a Csendes óceánra, határozottan Tok’ó ellen foglal állást s valószínűleg a washingtoni kormány erélyes intézkedései fogják meggátolni, hogy Japán megvalósítsa agresszív szándékait és megtámadja Keletoros/országot még mielőtt a szovjet végleg megszilárdulna és legyőzhetetlenné válna. liipisiilír 2 - 5-in limben tartsak ma§ az Mii kisebbségi konferenciát Bécs, augusztus 25. A kisebbségi konferencia I elnöksége augusztus 22-én és 23-án Becsben ülést tartott. Az elnökség elhatározta., hogy szeptember 2-tól 5-ig Berniben tartják meg az idei konferenciát, majd Genfiben a népszövetségi tanácsülés vezetőségével fognak érintkezésbe lépni. A konferencia plenáris ülésének tárgysorozatán szerepel azon .lengyel javaslattal kapcsolatban való állásfoglalás, amely javaslatban Beolt lengyel külügyminiszter a kisebbségvédelem általánosítását kívánja. A kisebbségi konferencia, álláspontja valószínűleg az lesz, hogy a javaslat célja helyes, azonban addig is,. amíg ezt elfogadják, .a már'fennálló kisebbségvédelmi kötelezettségeket az illető állam óiknak, teljesrte- niök kell és hogy ennek a javaslatnak nem szabad az eddig létező kisebbségvédő kötelezettségek tekintetében felfüggesztő hatállyal 'bírnia. A kisebbségi konferencia elnökségének üléséé az utódállamok magyarságának képviseletében dr. Szülte Géza vett részt. Repülőséivel szere ik föl az angol hadihajókat London, augusztus 25. A Daily Telegraph •értesülése szerint az angol admiralitás elhatározta, hogy a flotta valamennyi csatahajóját és modern cirkálóját két-két repülőgéppel szereli fel. Jelenleg csak 19 angol csatahajó van repülőgépekkel felszerelve. Most újabb- harminc csatahajó kap hadi repülőgépeket. A legújabb amerikai és japán cirkálókon 3—4 repülőgép van, az olasz és a francia hadihajókon pedig 2—3. ■lrag- mo'JimiaKB-nwMWMi jwmbbkotk—„ Hm m W SZENT KONSTANCIA KÁPOLNÁJA FÖLDES GYÖRGY R É G I N Y E gyök, nem pedig az ur cselédje! — Ha .nem cseléd: Itt nem is nagyságai — Na, ez ugyan lovagias felelet volt! — Fütyülök a lovagiasságra! Az aszepszis az én dolgom, nem a lovagiasság! Aki amire vállalkozott: végezze el becsületesen! — Becsületesen? Már ez mégis sok! Ezt. megjelentem a kórházparancsnok urnák! — Tessék! (28) — Mikor aztán már túl voltunk az igazi ^agy veszedelmeken, megkezdődött az álló- harc, mind jobban kiépített fedezékekben, amit az előbbi idők veszedelmeivel össze se lehet hasonlítani, egyszerre csak, a jó ég tudja honnan, belém vág a golyó. Ha egy kis arasszal jobbra, vagy ugyanannyival lejebb talál, úgy ma már alulról szagolom a violát! — És ez a szegény kicsike árva. No. csókold meg már egyszer! Jani nem kérette magát. Megcsókolta, ép karjába vette, ringatta a gyereket. De aztán visszaadta az anyjának. — Mennem kell a kórházba. Itt a hőmérő- zés ideje. Elkisérsz? Az asszony csalódottan nézett rá. — Hát nem maradsz itt? Pedig úgy berendezkedtem a betegápolásra! — Látom, hogy még az öregünk kedves karosszékét is elhoztad nekem. — Sajnálom, ha nem akarod hasznát venni. Jani szeme csillogott a láztól. — Jucikám, hozass kocsit. Nagyon jó itt, de be kell mennem mégis! A konflis hamarosan megjött. Juci besegítette Janit, aztán melléje tilt. Betakarta katonaköpenyébe. A kezét, amellyel takargatás közben átölelte, ott felejtette a vállán. A járókelők nézték, de ő ezzel nem törődött. Azok sem sokat. Hozzászokott mindenki az ilyen jelenetekhez. Még akkor is igy maradtak, amikor az ügyetlen kocsis majd nekihajtott Izabella főhercegnő kocájának. Jani zavartan kapott a sapkájához, a főhercegnő barátságo sa.n Intett feléje. A kocsirázás embertelen kin volt a sebesültnek. összeszoritotta ajkait, sápadt arcát felesége vállára hajtotta. Néhány — óráknak tetsző — perc múlva megérkeztek a kórházba. Jani azonnal lefeküdt az ágyába. Juci melléje ült és szótlanul fogta láztól forró kezét. De a szigorú Klára főnővér vigyázott a rendre. — Most nincs látogatási idő, tessék a kórházat elhagyni! — szólt hivatalos hangon, mintha nem is ismerné Juditot. Az asszony ijedten búcsúzott. A folyosón Malvinnal találkozott; ez vihogva bólintott feléje. XXXV. A KÓRHÁZBAN. — Sveszter, százszor mondtam magának: ha műtétnél segédkezik: vágja le a gyönyörűen manikűrözött körmeit s mosakodjék tisztára! — Kérem, az én kezemre csak nem mondhatja, hogy nem tiszta? Sokkal tisztább, mint a főorvos űré! — Az igaz. hogy az én kezem itt-ott sárga a jódtól, cserepes a sok keféléstől, de a magáé krémtől fehér, a körme pasztától fényes s ezek a pancsok okozzák, hogy egy sebet se tudunk begyógyítani gennyedés nélkül. Jóravaló sveszter keze olyan legyen, mint egy bábaasszonyé! — Mint egy bábaasszonyé! — szörnyülkö- dött Malvin néne. — Igazán hallatlan, hogy egy urinőnek micsoda sértéseket kell itt eltűrni! A doktor'ur hozzászokott, hogy bábákkal legyen dolga, de én önkéntes ápolónő vaSzegény Jani, aki gennyedő sebével ott kínlódott a betegágyán, nem hallotta ezt az épületes párbeszédet, melynek előzménye az a műtét volt, amelyet rajta végeztek egy hete. A csontszilánk eltávolítása után nem hogy javult volna, de határozottan rosszabbodott az állapota. Malvin sveszter diszkréten megsúgta az Őkát. — Ezek a katonaorvosok disznók. Nem tudnak semmit, de azért vagdalnak, vagy kell, vagy se. A németgurabi sondor már rég meggyógyította volna! Jani maga is gondolt erre a híres csont- forrasztó-emberre, akinek nem egy kitűnő munkáját látta. Egyszerű parasztember volt, de a csontforrasztás tudománya családjában apáról fiúra ment át, emberemlékezet óta. Általában igazat adott Malvin nénének, aki rokonszenves volt neki már csak azért is, mert tudta, hogy Juci barátnője. Ügyes beszédű asszony volt; ha Janit nem hagyta elaludni a lüktetés, odaült melléje, elmondott neki minden pozsonyi pletykát s ha Janinak is beszélő kedve volt: együtt szapulták féléjszakákon át a közös ismerősöket. Juciról csupa jót tudott mondani. — Egész nap a kávéházban sürög-forog. Olyan helyes; csöppet sem mutatja, menynyire aggódik kis uracskája miatt. A vendégek nagyon kedvelik; a kis Héthy zászlós, tudja, az a csinos fekete tüzér, egész szerelmes beléje, haha, a csacsi! Mindig kiszökik a kórházból s reggelig huzatja azt a nótát: Fekete szem éjszakája ... Pedig Juoi szeme nem is fekete, hanem zöld. Ugy-e? A sebesültben igazi kávés-szív dobogott; Háború égy békegyíilésen Ro de Janeiro, augusztus 25. Péntek este Brazília fővárosában egy háboruellenes kongresszus végén véres összeütközésre került a sor a tüntetők és a rendőrök között. Két ember meghalt, buszán súlyosan megsebesültek. Magyarországon csak szeptember 10 én kezdődik a tanév Budapest, augusztus 25 Hóman Bálint magyar kultuszminiszter az iskolai év megkezdésié alkalmából az iskolák részére megadta az utasításokat a beiratások tekintetében. Az összes iskoláknál egységes rendszert léptetett életbe. Elrendelte azt is, hogy a törvénynek megfelelően olyan gyermeket, aki hatodik évét még nem töltötte be, ne vegyenek fel az elemi iskolába. E kérdés körül sok vita folyt s erről és az iskolai év kezdetével összefüggő egyéb kérdésekről nyilatkozott a kultuszminiszter. Kijelentette, hogy az 1934. évi XI. t. c. szerint csak az vehető fel az elemi iskoláiba, aki a tanév eleijén, tehát szeptember 1-én már elmúlt hatéves, Ennek az intézkedésnek érvényt szerzett. Annyi engedményt mégis tett, hogy miután a tanítás szeptember közepén kezdődik, azok a gyermekek is felvehetők, akik szeptember 15-ig töltötték be hatodik életévüket. Ez az uj rend a gyermekek egészsége és fejlődése szempontjából fontos és ezért ra- gaszkoni kellett hozzá. A gyermeket nem szabad tulkorán tanulásra erőltetni, az orvosok nagyrésze azt tartaná helyesnek, ha csak hétéves korukban küldenék iskolába a gyermekeket. A tanítás 'különben szeptember 10-én fog megkezdődni az összes iskolákban. A középiskoláknál fokozottan érvényesíteni kivánja a miniszter azt az elvet, hogy a kezdő osztályokban lehetőleg kevés tanuló legyen. Az állami középiskolák első osztályába 50 tanulónál többet nem lehet felvenni. A nagy létszám ugyanis a legtöbb esetben, a tanulás rovására ment. Egyes felekezeti iskoláknál a tantermek hiánya miatt kivételt tett a miniszter; vannak felekezeti iskolák, amelyek első osztályába 60 tanuló is fölvehető. igen mulatságosnak találta az esetet. — A legjobb alak Sugár mama, aki ezalatt naphosszat dajkálja a babát. A rossz nyelvek azt mondják, hogy meg is szoptatja helyette. Pedig nem ártana, ha férjére is nézne egy kicsit. — Hiszen itt van mindennap a látogatási idő első percétől az utolsóig! — Nem Juciról moudom. Az persze, hogy itt van. Hogyne volna? Akinek olyan helyes — pardon — olyan súlyosan sebesült uracskája van! De a mama! Sugárné! — Már csak nem akarja azt mondani, hogy Pál após görbe utakon jár? — Ki tudja? Hogy a hivatalos órákat nem tartja be- Valami rendesen, azt a járásbirótól tudom. Ha kijön: autó várja, vagy bérkocsi, azon jár, a jó Isten tudja, hova! — Ne mondja! Sugár autóban? Ehhez már merész fantázia kell! — Pedig magam is láttam. Félrenézett, de én ráismertem. Katonai automobil volt. Még mondott egyet-mást, de Jani nem hallotta, mert elaludt. A néne csöndesen elment, 'végigdőlt fekvőhelyén s másodpercek múlva már hangos hortyogással aludta az igazak álmát. XXXVI. PÁL APÓS, A TITOKZATOS. Valami nem egyezett Sugár dolgaiban. Kata mama átveszi a postát. Mi ez? Levél. Pozsonyi első takarékpénztár. Talán valami régi váltó került elő? Vagy — utóbb — valami uj? Csak nem tett bolondot a Pali? Csak nem irt alá valakinek valamit, mint váltókezes? Sugárnét majd kirázta a hideg. Még szájában volt az ize annak, amikor a bankcég- jelzős, kék borítékokban seregestől jöttek a barátságos felhívások holmi váltóadósságok rendezésére, miket Pali suttyomban a felesége tudta-hire nélkül szedett fel, mikor a sok lyukat kénytelen volt — megint csak lyukkal — kifoltozni. Mindegy, nézzünk a szemébe. Felnyitotta a levelet. FoMaitjjuE