Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)
1934-08-25 / 193. (3524.) szám
4 1984 augusz^as 98, Momfoal <PM<ar.MA&taR.HIKLgB Kisalföldi levelek A Délszlovenszkóről írott leveleiket lehetetlen a közlekedésről írott panaszokkal nem kezdeni. Dacára annak, hogy májusban uj menetrendet adtak ki, amely szerint a csallóközi e a mátyásföldi közlekedés megjavult: ez csak tervezet maradt a ac uj menetrend megjelenése óta, valahány érdekelt város csak van Délszlovenszkón s kapcsolt részein, az mind a rossz összeköttetésről panaszokdik. Nemcsak Párkány, Érsekújvár, Komárom, Dunaszerda- hely, hanem még Nyitra is. Számtalanszor irtunk már arról, hogy a csallóközi vonatjárat lassabb lett, mint az uj menetrend előtt, a panasz nem segített. Az a motorosvonat, amely ezelőtt Pozsonyból indult Komárom felé este, a régi két és egynegyedórás menetidő helyett most már több, mint három óra hosszat döcög. Ez azonban a legjobbik eset, mivel vásáros, vagy buosus napokon félórával is később érkezik Komáromba a vonat. Hozzájárul a nehézségekhez az is, hogy a kilencvennyolckilo- méteres utat csak átszállással lehet folytatni Dutia- szerdahelytől. A csallóközi vonatjárás nagyobb örömére gőzösről motorosra szállnak át az utasok. A motorosvonatok kapcsolt kocsijaiban rendszerint sötét van s a csallóközi nyelv már ezt a vonatot „sötét expressz1* néven illeti. A magyar anyanyel vii utasok azt is felpanaszolják, hogy ezen a kimondottan magyarok által látogatott vonalon a kalauzok nem tudnak magyar nyelven semmi felvilágosítást sem adni « csak a vállukat vonogatják, ha valaki magyarul érdeklődik náluk. így aztán érthető, ha a délszlovenszkóiak a jobb hétvégi jegyrendszerben vagy a filléres kirándulóvonatok beállításában bíznak egyediül. ♦ Hasonló rossz az autóbusz-összeköttetés is; szinte csak „rangrejtve11 közlekedik néhány autóbusz a Kisalföldön, állítólag azért, hogy versenytársa ne legyen a vasútnak. Az autóbuszok menetrendje sem igazodik a szükségletihez. Különösen hetivásáros napokon tűnik ki az autóbuszközlekedés hiánya. Újabban egy dunamocei vállalkozó azzal kívánt segíteni az árusokon, hogy Komárom és Dunamocs között kis motoroshajót járat. A motoroehajó magyar iparosok szép munkája. A délszlovenszkóá s különösen csallóközi lakosságra jellemző, hogy legkevésbé a viziutat használja, holott előtte van a legnagyobb folyam, a Duna. ♦ Végig a Csallóközön e a Mátyusföldén megindultak a fogoly vadászatok. Nemcsak sport, öncélú mulatság ez most á kisalföldieknek, hanem kereseti lehetőség, idegenforgalmi tényező is. Világhírű a mátyusfölői fogolyszezon, messzi földről látogatják vadászterületeit. Amerikai, angol, német, francia vadászok biztosítják a magúd? számára jóelőre a vadászbérletet s megjelennek augusztus közepén, hogy kora-őszig ezerszámra lőjjék le a foglyot. Legtöbb vadászterület csak a foglyok lelövését engedélyezi ,egyszóval magát a „passziót11, az elhullott foglyok eladásának joga már ismét a terület birtokosáé. Érsekujvárott különösen franciák, a tótmegyeri uradalomban az amerikaiak fogtak hozzá a foglyok tömeges kivégzéséhez. Ezek a vadászok minden évben visszatérnek, idén azonban csalódtak a fogolyszaporulatban. Az idén elejtett foglyok számának fele öreg fogoly, mig azelőtt, különösen a tavalyi bő esztendőben a foglyok batven százaléka fiatal fogoly volt. Ezt a vadászok az idei rossz költésnek tudják be s ugyanakkor panaszolják azt is, hogy az idei nyulszaporulat szintén nagyon gyönge. A fogoly ára is olcsó: kél-három korona között váltakozik. A vadászoknak a töltény többe kerül, mint a madár eladási ára. Ez azonban a külföldiek számára nem gond: vígan lövik, ezerszámra a foglyokat. 4* Érsekújvár városa nagy ünnpeségxe készül: » török kiűzésének kétszázötven éves jubileumát akarják megülni, méltó fénnyel. 1685-ben, tehát a budai nagy győzelem előtt egy esztendővel jutott vissza Érsekújvár is magyar, keresztény kézbe. Nagy győzelem volt ez, egész Európa beszélt róla. Az érsekujváriak újabban nagy lokálpatrióták, szeretettel ápolják városuk történelmét, (Érsekújvár történelméről jelent meg legutóbb aránylag a legtöbb szlovenszkói történelmi munka), ezt a fontos dátumot semmiképpen sem akarják kihagyni. Az ünnepség előkészítő bizottsága azon munkálkodik, hogy minél szélesebb körben tegye népszerűvé az érsekujvári ünnepségeket e minél gazdagabb műsort dolgozzon ki. + A délszlovenszkói kultúra egyik különös állomásához érkezett el Nagysurány. Nemrégiben építtetett egy szép kulturházat, mozihelyiségge! együtt. Mint kulturház nemigen jövedelmezett. A tulajdonos tehát gabonaroktárnak adta bérbe a kulturházat 8 a gabonamonopólium elrendelése óta nem tu- dományazomjas surányiak állják körül a kulburhá- zat, hanem gabonásszekerek jelentkeznek a kultúra otthonában. A szellem így változik testté Kátéikért öbb nagy murányiak le akarják szedetni a „Ktilbur- ház11 feliratot c ..Gyomor-raktár11 névre szeretnék átváltoztatni a kulturház elnevezését. % (•*) ——©—— 9 sahhvilágbajnohi címre pályázik Flohr nagymester, aki huszonnégy óra alatt szerezte mag a csahszlavi állampolgárságot Érdekes beszélgetés a nagy sakkmüvésszel Pöstyénben Pőstyén, augusztus 24. Néhány nap óta Pőstyénben tartózkodik a köztársaság világhírű sakkmestere: Flohr, aki a lieb- werdai tornát a napokban megnyerte és a júniusi nagy zürichi mesterversenyen a második helyen végzett Az alig 25 esztendős, rokonszenves fiatalember alacsony termetű, vézna testalkatú, a csuklója olyan finom, minit egy fiatal leányé. Az arcvonásokon agy alig észrevehető állandó rezgés: az őrlő, intenzív idegmunka csalhatatlan tünete. Salo Flohr ma taláin a legnagyobb reménysége a 64 kocka birodalmának. Alig 7 esztendeje foglalkozik komolyan a sakkal és ezalatt az aránylag rövid idő alatt hihetetlenül meredeken ivei fölfelé a pályája. Állampolgárság 24 óra atalt Flohr orosz emigráns, egyébként pedig lengyel nemzetiségű. Az államifordulat óta él Csehszlovákiában. Amikor a sakkolimpiiászra kiküldendő csehszlovák csapatot általában túl gyengének tartották, megkérdezték Flohrt, hogy nem volna-e kedve kisegíteni. Flohr igenlő választ adott s ekkor megtörtént az a szenzációs eset, hogy felsőbb utasításra 24 óra leforgása alatt megkapta a csehszlovák állampolgárságot, nehogy startja nehézségekbe ütközhessék. Flohr eleinte inkább csak sakk-szaktudósi- tá,sokkal foglalkozott, de azért mellékesen 1928-ban a Kautzky-tomát már megnyerte. Ez a hivatása hozta magával azt, hogy összekerült a sakk akkori „nagy ágyúival11, akik felfedezték kivételes képességeit. A karrier felé Az első komoly természetű startja 1929-ben R ogaska-Sl a tárnán (Jugoszlávia) volt. ahol előkelő társaságban (Pirc, Maróczy, Takács, Sá- misch, Grün-feld, Höblinger) második lett. A Höblingeir elleni játszmát csak 13 órás küzdelem után tudta a maga javára eldönteni. A legnehezebb feladat persze a júniusi zürichi mester tor na volt. Annak ellenére, hogy egyetlen játszmát nem vesztett, mégis csak 2-ik lett Aljeohin mögött, igaz, hogy csak egészen jelentéktelen pontkülönbséggel Élete legnehezebb játszmáját Vidmar ellen játszotta: csak 90 húzás után tudta kemény riválisát megadásra késztetni. A modern sakkjáték — A modern sakkjáték törekvése, — mondta pöstyéná munkatársunknak a fiatal sakkmester — a játszmában adódó pillanatnyi helyzet kihasználása. A végjátékban lehetőleg futók maradjanak lovak ellen. Botivnik orosz bajnok elleni játszmámat busz évvel ezelőtt kétségtelenül remire adták volna. Bot Ívnek fel is ajánlotta a pontfelezést és sikerült is győznöm, noha egyforma pozícióban voltunk, de nekem futóim voltak az ő lovai ellenében. A modern sakkjáték nem ismer elméletet, mert a gyakorlat megdöntötte a hagyományos elméleti megállapításokat. A mai sakkjátékot általában száraznak tartják, pedig ma nehezebb a sakk játék, mint a régi úgynevezett klasszikus stílusban, amikor kombinációra féktették a fősulyt. Igaztalanná éri a szemrehányás a modern sakkjátékost, hogy hiányzik belőle a fantázia. A mai legjobb játékosok Elmondta ezután a kiváló sakkmester, hogy Aljeohin világbajnok csupán egy árnyalattal jobb, mint az utána következő nagymesterek! Capablanca, Rogoijuibov, Euwe, Niemzowiiedh, Flohr, Kachdan és Botivnik. Félelmetes játékerőt képviselnek az oroszok. Ha rászánják magukat, hogy részt vegyenek a kontinentális versenyeken, úgy hamarosan elsőrangú eredményeket fognak felmutatni. Oroszországiban a sakk tömegsport lett. Több mint egymillió szervezett és nyilvántartott játékosuk van. Az iskolákban kötelező a sakkjáték elsajátítása. — Az igen sokfajta kezdő variánsok közül az utóbbi időben előszeretettél választják a vezércselt. Teljes joggal. A fehér figurák játékosának ez a kezdés igen sok előnyt biztosíthat, ami nem egyszer döntő befolyással van a játszma kimenetelére is. A világbajnokság felé — A világbajnoki címért való legközelebbi kihivási verseny 1935-ben Hollandiában lesz a védő Aljeohin és a kihívó Euwe között. Ez alkalommal én leszek Euwe szekundánsa — fejezte be szerény mosollyal az interjút a csehszlovák sakkbajnok. — Ha minden jól megy, úgy 1937-ben vagy 1938-ban már én is pályázhatom a világbajnoki cimre. * A Pőstyénben tegnap megtartott szimultán játékban ismét fölényesen szerepelt Flohr mester. 31 ellenfél ellen játszott az Exoelsior- szállóban megtartott mérkőzésen és rövid 3 '■és fél óra alatt 30 ellenfelét legyőzte- Mindössze egy ellenféltől szenvedett vereséget. Egyetlen játszma sem végződött remivel. Londonban védi a hinduk ügyét egy admirális leánya, Gandhi leghívebb követője Egész életmódjában hinduvá változott az angol hölgy, akinek lelke „csak véletlenül került európai nő testébe" London, augusztus 24. Néhány nappal ezelőtt érdekes személyiség érkezett Londonba. Az illető egy előkelő hölgy, egy angol admirális leánya, aki hindu viseletben Indiából tért vissza hosszú távoliét után hazájába, hogy Ghandi tanait hirdesse és kormánykörökben kedvező hangulatot teremtsen az indiai kérdéssel szemben. A hölgy Gandhi leghívebb tanitánya és követője, aki tizenhét éves korában került, először Indiába szüleivel együtt. Akkoriban Madeleine Slade-nek hívták, de ma már megváltoztatta nevét, szokásaival, elveivel és életmódjával együtt. A hölgy ma Mira Bal nak nevezi magát és tökéletes hindu nő vált belőle. Tíz évvel ezelőtt csatlakozott Gandhihoz és lépését — mint maga mondja — egy pillanatra sem bánta meg. A változást, amelyen keresztülment, a lélekvándorlásnak tulajdonit ja, amelyben rendületlenül hisz. Hite szerint csak véletlenül került lelke egy európai nő testébe és most visszakerült oda. ahová való, keletire. Gandhi ellenállhatatlan befolyásának köszönheti, hogy lelke már életében visszakerült igazi hazájába. Első indiai tartózkodása idején alig érintkezett a hindukkal és mikor három évvel későbben visszatért Angliába, éppen olyan keveset tudott Indiáról, mint azelőtt. Röviddel Európába való yfessaiáricezése után kitört a világháború és ez az esemény döntő volt életének egész alakulására. Mint ő maga elmondja, ebben az időben jutott tudatára annak, hogy Európában menynyire hamis alapél vek szerint, élnek az emberek. Lélekben nem tudott semmi belső kapcsolatot találni a háború eseményeivel. Egyizbeu hallotta Gandhi névét említeni, akiiről azt mondták, hogy a Kelet megváltója. Később ő is elolvasott egy könyvet Gandhiról és ekkor már tudta, hogy hozzá kell menni a és őt kell szolgálnia. Még Angliában megtanult fonni és szőni és máir itt hozzászokott az életmódhoz, amelyet Gandhi maga is folytat. Kellő előkészület után kérelemmel fordult Gandhihoz, hogy hó. zá mehessen és Gandhi megadta erre az engedélyt. Indiában Viiabi Patel, a hindu mozgalom egyik vezére fogadta 1925 októberében. Patel elvezette őt Gandhihoz, aki ezekkel a szavakkal üdvözölte: Ezentúl az én leányom leszel! Azután bevezette a konyháiba, ahol felesége épen főzéssel volt elfoglalva és az asszony gondjaiba ajánlotta. Mira Baj elmondja, hogy a Gandhi közösségében minden munkát maguk a hívek végeznek el. ő is megtanult szőni és természetesem megtanulta a hindu nyelvet is. Egy év leteltével Gandhi megadta neki az engedélyt, hogy letegye a Rrahma-chariza, vagyis a szüzességi fogadalmat és lemondjon minden világi vagyonról. Gandhi ekkor sajátkezüleg vágta le a haját. Most abban a meggyőződésben tért viseza Angliába, hogy személyes befolyásával segítségére lehet a hinduk ügyének és minden esetre hasznosabban működhetik itt, mintha Gandhi oldalán maradt volna. —• —-O — — Az egyetemes magyar könyvkiadás halottja Horafsik János Léva, augusztus 24. (Saját tudósítónktól.) Amint már tegnap jelentettük, nagy veszteség érte a magyar kulturéiletet: meghalt Horatsik János, a közel félszázados múltra visszatekintő „Nyitrai és Társa11 irodalmi- és nyomdavállalat tulajdonosa. A ,,Bars“ eimü hetilap, Léva és a volt Barsvármegye legrégibb lapja kiadóját gyászolja az elhunytban. Horafsik együtt nőtt fel, együtt fejlődött a magyar könyvkiadással, iskoláit ott végezte, ahol a modern magyar könyvkiadás bölcsője ringott: kincses Kolozsváron. A fiatal és törekvő könyvkereskedő boltja valóságos irodalmi szalonná fejlődött, s a szalon bőr karszékeiben az akkori Erdély nagyjai, Brassav Sámuel, Szász Károly, Apáthy István és mások tárgyalták meg a legújabb irodalmi eseményeket. Horatsik kiadói működése mély nyomokat hagyott Erdély kulturéletében, az ő kiadásában jelent meg a „Kalotaszegi Varrótasalbum11, amely uj utal nyitott a magyar néprajzi irodalomban. ö volt a kiadója a ,,Petőii Múzeum11 című folyóiratnak is, amely egyike volt az első modern magyar vidéki folyóiratoknak- Ő adta ki Erzsébet, román királynénak — aktit Carmen Sylva néven ismertek az irodalomban — „A szenvedés földi vándorlásai" című regényét magyar nyelven, ö volt az erdélyi magyar zeneszerzők kiadója is. Ezelőtt harminc egynéhány évvel családi okokból elhagyta Erdélyt és Lévára költöztöt, akol átvette a „Nyitrai és Társa11 könyvnyomdái vállalatot és azóta itt fejtett ki áldásos és nemes működést a magyar kultúra érdekében. A halál hosszas szenvedés után hetvenlhA- mm éves korában szólította el az élők sorából. Földi maradványait pénteken déltutám helyezték örök nyugalomra a római katolikus egyház szertertása szerint.
