Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)
1934-08-25 / 193. (3524.) szám
2 1984 angngfttms 25, szombat. ja a Bilbaóba tervezett vasárnapi nagy ba^zk függetlenségi fölvonulási Valószínű, hogy Samper miniszterelnök zendülésnek minősíti a szeparatisztikus összejövetelt és katonaságot mozgósít ellene. Jósé Horn. a baszk parlamenti kisebbség vezetője ugyan kijelentette, ihogy az összejövetelen csupán a politikai helyzetet akarták megbeszélni a baszk nép képviselői és szó sincs a baszk függetlenség kikiáltásáról, de a spanyol kormány nem veszi komolyan Horn bejelentéseit. A szeparatista mozgalom napról-napra jelentősebbé válik a baszkok között, akik népszavazással akarnak dönteni sorsukról és önrendelkezési jogot követelnek. Spanyolországnak három baszk tartománya van: Biszkája, Guipuscoa és Avala. A baszk vidék a Pyreneaisokban terül el a biszkájai i öbölig. Nagysága körülbelül 7.000 négyzetkilométer, lakósainak száma 700.000, közöttük 500 000 baszk. A baszkok eredete ismeretlen, de valószínű, hogy kelta származásúak- Nyelvük- egyetlen európai nyelvhez sem hasonlít, de kimutathatók a kaukázusi és az uralaltáji kapcsolatok. Irodalmuk jelentős, mondaviláguk gazdag. Franciaországban körülbelül 120000 baszk él. Száz évvel ezelőtt még a baszkok mindenütt autonómiái élveztek, lassan azonban megnyirbálták jogaikat. A baszk nép leginkább mezőgazdasággal, állatte- nyé ■ ■1 Ssel és halászattal foglalkozik. Lélegeztek egy német anyagyiíkost Stettin, augusztus 24. Az itteni esküdt'b íróság ez év márciusában halálraítélté Bernhard Rothenburg fiatalembert, aki anyját és nén- jé meggyilkolta. Az Ítéletet ma reggel hat órakor hajtották végre a stettini törvényszék udvarán. Az elitéltet lefejezték. Repülőjárat Moszkva és Newyork kozott Moszkva, augusztus 24. A közlekedésügyi népbiztosság felhatalmazta Hutchinson ismert amerikai repülőt, hogy rendszeres repülőjáratot Létesítsen Moszkva és Newyork között. A postarepülőforgalom ezen a vonalon állítólag már szeptember hónapban megindul, miután a repülő elvégzi uj gépével a próba- rep üléseket. Egységesen fogják rendezni a felekezeti iskolák taniióinak fizetését A miniszterelnök, iiietve az iskolaügyi miniszter válasza Hokky képviselő iskolafigyi interpellációira Prága, augusztus 24. Jelentettük annak idején hogy Hokky Károly, Kárpátalja magyar képviselője három interpellációt nyújtott ibe a* iskolaügyi miniszterhez, melyekben egyrészt kérte a községnek az állami iskolák dologi költségeitől való mentesítését, továbbá annak az 1919-es törvénynek a két kárpáti országrészre való kiterjesztését, amely a községekre nézve kedvezőbb rendelkezéseket tartalmaz az államköltségen létesítendő kisebbségi iskolák kérdésében. Végül a harmadik interpellációban süregtte a kárpátaljai felekezeti iskolákb :n működő tanítók fizetésének rendezését. A miniszter a három interpelláció közül a közelmúltban az 'első kettőre tagadólagos választ adott, a harmadikra adott válaszában kilátásba helyezte, hogy a mi- uisztérium által elkészített uj törvényjavaslat egységesen fogja rendezni a szlovenszkói és kárpátaljai felekezeti iskolák tanítóinak vitás kérdéseit. A három miniszteri választ az alább ismertetjük. Az 1919-es törvény kiterjesztése — Az 1919. április 3-án kelt 189. Tgysz. törvény végrehajtásáról szóló rendelet kiadásának szükségessége a jelenben már nem mutatkozik — mon<d- ■ja az első válasz. — minthogy az idézett törvény világos és határozott szövegezésére való tekintettel közvetlenül is végrehajtható s minthogy egyes vitás kérdések, amennyiben előfordultak, már az eddigi judikatura által is megfelelő megoldást nyertek. Hasonlóképpen szükségtelen az idézett törvénynek Szlovenszkóra és Padkarpaí&ka Ruszra való kiterjesztése is, amint azt az interpelláció kívánja, még pedig tekintettel a XXXVIII/1868. t. c. 80. §-ának előírására, amely, ami a nevezett országokban iskolák államköltségen leendő felállításának lehetőségét illeti, a szóban forgó törvénnyel egybevágó rendelkezést tartalmaz, eltekintve attól, hogy az idézett 189—1919. Tgysz. törvénynek végrehajtási rendelettel Podkarpatszka Ruszra való ki- terjesztése minden törvényes alapot nélkülözne. A községek hozzájárulása az állami iskolák dologi kiadásaihoz Az állami iskolák dologi kiadásainak ez államira való áthárítása kérdésében a miniszterelnök a következőket válaszolja: —Az 1868. évi XXXVIII. t. c. 2*3. §-a értelmében Podkarpatszka Rusz országában a népiskolák létesítése és fenntartása a politikai községek törvényes kötelessége. — Az állam azonban, amint az a podk&rpatszka- ruszí 596 állami népiskola és 5 községi iskola közti számarány által igazolva van, az esetek túlnyomó részében a községek eme kötelezettségét önként magára vállalja. Az állam csupán a pénzügyileg rátermett községektől követeli, még pedig nem egészen indokolatlanul, hogy az állami iskola dologi kiadásait vagy azoknak egy részét fedezzék, mert ha az állam az állami iskola fenntartásától elállana, úgy ismét előállna a községeknek a községi iskola létesítése és fenntartása iránti kötelezettsége. A mondott indokokból a községeknek amaz ösz- szegékef, amelyekkel az állami iskolák dologi kiadásainak fedezéséhez már hozzájárultak, az interpelláció kívánalmához képest visszatéríteni nem lehet, eltekintve attól, hogy azon esetekben, ahol panasz be nem nyujíatofj. jogerős viszony áll fenn e így az említett járulék visszatérítésére jogcím nincsen. A felekezeti tanifók ügye A felekezeti tanítók egyenjogúsítása kérdésében az iskolügyi miniszter válasza a következő: — Az 1926. junius 24-i 104. Tgysz. törvény 1. § 2. bek.-nek rendelkezése - értelmében a jelen törvény előírásai, ami a fizetési viszonyokat, illeti, a szlovenszkói és podkarpatszkaruszi tanítóságra is állanak s következőleg az állami és felekezeti tanítók között nevezett országokban ez irányban különbség nincsen. — Amennyiben arról van szó. melyik tényezőnek mily mértékben kell az iskola személyi kiadásainak fedezéséhez hozzájárulnia, e tekintetben megjegyzem, hogy a nemzetmüvelődésiigyi minisztérium a nemzeti iskolák felállításáról és fenntartásáról szóló törvény kormányjavaslatát már megszövegezte s e törvényben a szlovenszkói és pod- karpatszkaruszi felekezeti iskolák kiadásainak fedezését illető kérdések egységes rendezést nyernek. — A reformátusok nemzetközi uniója 1935- ben kongresszust tart Budapesten. Budapesti szerkesztőségünk telefonon jelenti; Dr. Polting őrnagy, a református viMigunió elnöke Budapestre érkezett, hogy a jövő év nyarán Budapesten tartandó nemzetközi református kongresszus előkészítéséről tárgyaljon. A kongresszuson mintegy háromezer külföldi delegátus vesz részt. Nem akarok megöszűlnf! I! „CamM UfúüMWMüMÚfttf' Csalhatatlan szer az egészséges, természetet hajszín visszanyerésére és az öszülés ellen való védekezésre. — Ezen híres, rég bevált haj víz nem festöszer és nem tartalmaz semmiféle festőanyagot. A haj magábaszívja ezen baj vizet és így keliö táplálékot nyer, minél fogva az őszülő hajszálak rövid idő múlva egészséges, természetes színt és megfelelő sűrűséget, nyernek. Erősíti a hajat és megakadályozza az öszülést a legmagasabb korig. Ára Ke 10'— Kapható: Vörösrák-Patikában, BRATISLAVA Mihály ucca 24. szám. A bukaresti rendőrfőnök két napig Budapesten volt Budapest, augusztus 24. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése) Mariuescu ezredes, a bukaresti rendőrség főprefektusa Punesou Gát a helyettes rendőrfőnök s Uiea hadügyminiszter titkárának társaságaiban három hatalmas személyautót megtöltő kíséretével szerdán Budapestre érkezett s egy előkelő dunaiparti szállóban szállott meg. A bukaresti rendőrfőnök ramgrejtve tartózkodott Budapesten. A legkisebb borravaló, amit adott, száz pengő volt s két nap alatt a társaság tizenkétezer pengőt költött a magyar fővárosban, tehát csaknem annyit, amennyit a sziámi királyi pár. Marinescu és társasága megtekintette Budapest szépségeit és nevezetességeit s végignézte a Cirkusz csillaga előadását is, amelyen Rökk Marikát valósággal elárasztotta virággal. Marinescu elutazása előtt. Az Est munkatársának nyilatkozott s egyebek között ezeket mondotta; Nem tudtam betelni Budapest szépségeivel. Még mindig tel van a lelkem mindazzal, a mii Budapesten a természet és az emberi akarat közős erővel alkotott. Felfüggesztették a debreceni polgármestert Debrecen, augusztus 24. A belügyminiszter ma kiadott rendeletével felfüggesztette állásától dr. Vásáry István debreceni 'polgármestert. A felfüggesztést kimondó határozat számos hivatali visszaélést sorol fel, ezek között azt is, hogy a polgármester a város tulajdonát képező egyik 3500 holdas birtokot rokonainak sokkal kedvezményesebb feltételek mellett adta bérbe, mint a többi városi birtokot. maKBémmamammasamtm SZENT KONSTANCIA KÁPOLNÁJA (27) Mikor meghallották, hogy Jani megsebesüli. a két öreg oda volt az aggodalommal vegyes örömtől. — Hála Istennek! — mondta Sugárné. — Csak jó sokáig tartson a gyógyulása! Hogy ne kelljen kimennie a frontra többé! Ne sirj Juci, katonadolog! De titokban ő is elővette zsebkendőjét s fújta az orrát nagy hangosan. Sugárné más oldalról fogta fel a dolgot. — Juci, legyen gondod rá, hogy Jani ágya tisztán legyen felhúzva. Küldd el Borist délután, vigye el ezt a párnát neked. — ez még tiszta vadlúdpehellyel van töltve. A sebesültnek kényelmes fekvőhely kell. — Legyen gondod a fehérneműre. Az ágya mellé szereltess villanylámpát, ha nem tud aludni, olvashasson. Van apádnak, még a régi jó időkből, egy jó bő. meleg hálókabátja, azt is elviheted. Olyan kényelmetlenek a ti uj- módi karosszékeitek, nincs hova támasztania a fejét az embernek. Vitesd el ezt a régit — úgyis kicsiny a lakásunk. Kicsit kopott, de kényelmes. Az idén nemigen .jutott időd a befőzésre. szerencsére én gondoskodtam rólatok is! XXXIV. VISZONTLÁTÁS. Harmadnapra itthon volt a Jani. Azaz tulajdonképpen nem volt otthon, hanem Malvinok tartalék kórházában. A sebe nem volt súlyos, de gennyedt s igy szó sem lehetett az otthoni ápolásáról, ^ Egész váratlanul érkezett meg. Boresa nyitott neki ajtót. — Jézus, Mária, itthon a nagyságos ur! Judit sirva-nevetve rohant hozzá. Hiszen várta mindennap, minden órában, mégis majd meghalt az örömteli meglepetéstől. Mindenről megfeledkezve megölelte. — Édes, édes Janikám! Jani felszisszent fájdalmában. Szinte gorombán szólt rá: — Nem tudsz vigyázni? Jaj, hogy lehetsz ilyen kíméletlen? Nyöszörögve, topogva fájdalmában, tapogatta fájó vállát. Judit kétségbeesett sírásra fakadt. — Bocsáss meg! Bocsáss meg! Jani sebe niég mindig irtózatosan fájt. Forgott vele a világ. Inkább lerogyott, mint ült, a mama-hozta karosszékbe. — Na ne sírj! Mit bőgsz? Nekem fáj, nem neked! — korholta az asszonyt, aki előtte térdelt s patakzó könnyek közt csókolta, ahol érte. — Ne gyerekeskedj! ülj le, oda. arra a székre, ne rázz folyton! Judit ijedten engedelmeskedett. A nyugalomban a fájdalom lássaokint enyhült, de a viszontlátás igazi, zavartalan öröme él volt rontva végleg. — Csakhogy itthon vagy! Csakhogy látlak! Annyit, de annyit aggódtam érted! — Bizony, szerencséről beszélhetünk. Kutya világ volt ott! Már alig van, híriért olyan tiszt az ezrednél, aki az elejétől fogva kint van a harctéren. Untam a dolgot, alig vártam, hogy kapjak egv golyót, ami megszabadítson attól a pokoltól. Ámbátor, kutya mulatság volt!, És j még nía is az! Esténkint láz, reggel a kötözéskor az az istentelen piázkálódás, gumicső-J dugdosás, mondhatom, nem élvezet. Bár mind kismiska volt a te hitvesi ölelésedhez képest. Bánom is, miért nem maradtam a kórházban. Olyan komiszul érzem magamat. — Hozok párnát a fejed alá! Mit tehetnék, hogy ne fájjon? — Hagyj békében! Tudod, én nagyon szeretlek, de ha a széket lökdösőd: fáj s ha itt ugrálsz körülöttem: félek, hogy megint csak összenyomorgatod a vállamat! — Nem teszem! Soha többé nem teszem! Istenem, milyen ügyetlen voltam! Én bántottalak téged, te drága, egyetlenem! — No, csak ne olyan közel! Majd aztán, ha meggyógyultam. Inkább hozass egy pohár vizet. De azt se te hozd, hanem a Boris. Arról legalább biztos lehetek, hogy nem akar megölelni! De bizony, ebben csalódott János ur! A derék leányzó elhozta a vizet, s csupa ragaszkodásból ugv megölelte, hogy kéket-zöldet látott tőle. De ezt. legalább le lehetett hordani alaposan. Eltűrte szegény, mert tudta, hogy dupla ostobaság elkövetésére birta a jó, emberszerető, ragaszkodó szive. De arra jó volt a dolog, hogy végül Juci is, Jani is elnevette magát. Boris meg, hogy jóvátegye bűnét, behozta Palikét. De a gyerek sírni kezdett, megijedt a katonaruhás idegentől. Juci komolyan mégharagudott rá ezért. — Te rossz, csúnya fiú, hát nem ismered meg az apádat? A te jó, a te hős apádat? Oda akarta vinni hozzá. De Jani nem bízott a dologban. — Csak ne olyan közel! Még ez a csöppség is jól belemarkolász a vállamba! Jani szemei szokatlanul csillogtak. Jelentkezett az esti láza. Az asszonyt, vizsgálta a tekintete; az a bizonyos idegen vonás feltűnt neki. A délután már vége felé járt, az árnyak mélyen vésődtek az asszony arcába. Sötétbarna haja közt egy-két ősz hajszál fénylett. — A legszebb Időt elpocsékoltuk. Mikor elmentem, minden zöldéit, virult. Most, amerre megyek, mindenütt elsárgult faleveleken ta- podom. Nem szerelem az őszt. — Csakhogy itt vagy! Csakhogy velem vagy! Itt maradsz, soha többé ki nem mégy arra a csúnya harctérre! — Ne hidd azt! Egy-két hetet, legjobb, vagy legrosszabb esetben hónapot eltahanirozok. De aztán megint kimegyek. A századomnál én vagyok az egyetlen tiszt, A többiek gyerekek. Se nem tudnak, se nem érnek semmit. De mi lelt? Hát, igen. Juci furcsán viselkedett. Lehajtotta fejét az ura kezére, odaszoritotta arcát, Egész testét rázta a néma zokogás. Jani meglepetten bámult rá. — Juci, hiszen te olyan erős voltál! Mikor elbúcsúztunk, egy könnyet sem ejtettél. Mikor más asszonyok bőgtek, te mosolyogva integettél utánam — és most? Az asszony ránézett. — Azért mosolyogtam, hogy neked ne fájjon. De azt egy életben csak egyszer lehet megtenni! Akkor se bírtam volna eg> perccel se tovább! — Hát a te derűs nyugalmad csak tettetés volt? — Majd meghaltam kétségbeesésemben! — Nem jól tetted, bár a jó szándék sokat jóvá tesz. Amióta elváltunk, folyton a búcsúnkra gondoltam. És mindinkább arra jöttem rá, hogy nem szeretsz. Kerestem a halált! — Jézus, Mária! — De hát az meg nem engem keresett. Az emberek rakásra hullottak mellettem, én meg csak megmaradtam. Mór azt hittem: nem fog a golyó! — Tudod, miért volt? Azért, mert reggel, délben, este s napközben, ahányszor tehettem, fogtam Palikát, összekulcsoltam a két kezecskéjét <s úgy imádkoztunk érted. Már egészen megtanulta. Palika, imádkozz! A kis legény igazán összekulcsolta ügyetlen kis kezeit. Mondott is hozzá valamit: — Abababá! — Látod, ez a kis angyal imádkozott vissza a veszedelemből. r(Foflytatjuik.)
