Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)

1934-08-23 / 191. (3522.) szám

6 "Hírek—^ Az idegsohhos tyuh Majdnem hihetetlen történet: ha nem a csalló­közi kukkók földjén történt volna, legyintene egyet az ember s nem adna hitelt a meséidnek. A Csalló­közben azonban sok minden történik, ami másutt lehetetlen, más az emberek gondolkodása errefelé, más a nézete a világról s más a viselkedése is, ennélfogva hiteltérdemlő az alábbi történet. E nagy bevezetés után, a tárgyra térve, lakik a környéken egy dunamenti gazda, akinek a tyúkól­jában öt tyúkja volt. Nem valami fajállatok, miiv dennapi kaparászásra, „tojáshozamra‘- való szárnya­sok valónak s igy elhelyezésük sem volt valami kü­lönlegesen úri. Egyszerű csirkeólban laktak bizony. Történt egy este, hogy a gazda valamiért nagyon rámérgesedett a nevezetes tyúkokra s váratlanul egy nagy darab téglát dobo t be az esthajnali csöndben szépen elszunnyadt madárkák közé. A tégla nagyot dobbant, a madarak a hirtelen zajtól felriadtak s zajongni kezdtek. A zaj később elült volna, de az egyik tyuk tovább is zuhogott-röpkö- dött jobbra, balra. Vergődött kegyetlenül. Mit húzzuk a mesét: a tyúkon betegség tört ki, a hirtelen ijedtség idegsokkba ejtette. Különös eset volt. Először az állatorvos vizsgálta meg, de nem tudott rajta segíteni, majd az állatgyógyiníézetbe került, ahol az állatorvos-professzorok kitörő öröm­mé! fogadták ezt a nagy ritkaságot és száz koro­náért megvették az idegsokkos tyúkot, hogy tanul­mányozzák a derék állat rángatózását a tudomány öregbítése céljából. Tetszett a száz korona a gazdának s csak azt sajnálta, hogy nem ejtette idegrángatózáíba a töb­bi tyúkjait is, mert akkor mérhetetlen pénz ütötte volna a markát. Mindenesetre azonban: eldicseke dett szomszédainak, utóbb az egész falunak, tyúkja nagy szerencséjéről. Az idegsokkos tyuk esete megtetszett az egyik szomszédnak. Nem szólt semmit, csak hümgetctt, de azt is titokban. Aztán, mint aki nagy felfedezés­re jutott, szépen hazaballagott s megvárta az es­tél. Már öreg este volt, elharangazták a nyolcórait, mindenki nyugodni tért, csak az égen mosolyogtak balavány csillagszemek. Gazdauram, a szom-zéd, most ügyesen a csirkeó] mellé sompolygott, tetején meglazított egy deszkát s a következő pillanatban hatalmas követ zuhintott az ól pádimentumára. Ak­korát dobbant a kő a korhadt deszkákon, hogy még a szomszédság állatvilága is felébredt. Persze, fel­riadtak a gazda tyukjai-kakasai is. Egyideig hall­gatózott a gazda, majd, hogy az idegsokk nem jelent­kezett. a zaj elült: újból bedobott egy követ, mórt nagy készletet halmozott fel téglából-köböl. Egyre-másra dobálta be a téglákat, zuhogott- dübörgöít a tyúkól. Olykor szünetet tartott, aztán újból nekikezdett. Valósággal ostrom alá vette a baromfiak menedékhelyét. Már azok is rémüldöz­tek persze, veszekedett módon röpködtek ide-oda, szárnyukkal verték az ól ajtaját, rémülten rikácsol­tak, vergődtek, de a nevezetes sokk nem jelentke­zett. Már kitódultak a szomszédok is a nagy zajra. Gazd- asszonyok futottak elő rémülten, káromkodott va­laki a háttérben, gyerekek kiabáltak. Gazduram egyre dühösebben verte az ól ajtaját. Kiszámította ugyanis, ha csak öt tyúkot tud sokkba ejteni, azért ötszáz korona a fizetség, nem járna rosszul vele. Akár idegbaj-üzemet is beállítana, ha jól megy. A zaj, amit felvert, egyre halkabb lett, egyre gyorsabban ült el. Óvatosan bekukkantott. Hátha már sokkban fek­szik valamelyik tyuk. Gyufát gyújtott, úgy nézett be. Eizony nem vergődött ottan egy sem. Mind fe­küdt szépen, egymás mellett, még csak nem is pi- hegett. Sorra agyonverte valamennyi tyúkját. Mind a ki­lencet. (tbvvi) — Ferdinánd volt bolgár király Garam- szentbenedeken járt. A garamszentbenedeki ősrégi apátsági templomban van tudvalevő­leg a híres törökverő Koháry-családnak sír­boltja, mely család utolsó leánysarjának uno­kája Ferdinánd volt bolgár király. A király magyar ősei iránt mindig kegyelettel visel­tetett és a léva-garamszentbenedeki győzel­mes csata (1664) egyik hős vezérének, báró Koháry Istvánnak hamvait 1909-ben a sír­boltból kiemeltette és külön díszes szarkofág­ban helyeztette el. Az utóbbi napokban Szlo- venszkón átutazott exkirály augusztus 14-én az apátsági templomot váratlanul látogatásá­val tisztelte meg. ősei sírja felett buzgó imába merült, majd kíséretének megma­gyarázta és megmutatta Koháry István hadi- zászlaját, síremlékét és élénken érdeklődött a volt plébános, dr. Haiczl Kálmán iránt, aki­nek hosszú ottléte alatt az apátsági templo­mot több Ízben is meglátogatta volt. A volt király, aki rangrejtive érkezett, kíséretével együtt két autóba ülve Szentantalba, a Ko­háry ak ősj kastélyába távozott. — A levegőben felrobbant és darabokra tört egy angol katonai repülőgép. Londoniból jelentik A Suíioik-grófságban lévő Wodbridge fölött a leve­gőben felrobbant és darabokra törött egy katonai repülőgép. A pilóta ejtőernyővel kiugrott a gépből, i©h ly a közeli folyóba zuhant, a benzjntertályt pe- Vig mintegy száz méternyire találták meg a mezőn. Nem nélkülözhetők a múlt műszaki tapasztalatai a ruszinszkói középitkezéseknél sem Az uj bustyaházai vasbetonhid összeomlásának tanulsága Munkács, augusztus 22. (A P. M. H. munka­társától.) Június végén múlt egy éve annak, hogy összeomlott az alig néhány hónappal az­előtt elkészült bustyaházi vasbeton közuti-hid. A diszes, uj, vasbeton hid egyik pillérét alámosta, a mederbe helyezett alapjából kiemelte a Talábor első áradása, mire a kidőlt pillér helyére ékalakba törve összeomlott a hid, illetve az e pilléren állott s általa tartott felső­rész két lapja. A 150 méter hosszú hid építése több mint 3 millió koronába került. Nyolc pillér tartotta felső, útalapját, mely kiskockakövekkel kira­kott volt, mig a gyalogjárója aszfalttal ki­öntött. A hidösszeomlás óriási szenzációja volt Ru- szinszkónak és nagyon kellemetlen meglepetés mindazok számára, akik a hid építésével és ügyével' kap­csolatban többé-kevébé érdekeltek voltak. A hidat a ruszinszkói országos hivatal mű­szaki ügyosztályának a közmunkaíjgyi minisz­térium által jóváhagyott tervei alapján egy brünni cég építtette. Az épités ellenőrzését az országos hivatal műszaki osztályának közegei végezték, a kollaudációban pedig a közmunka­ügyi minisztérium kiküldöttei vettek rés-zt. A hid építési munkálatainak folyamata alatt az építtető cég ellen panaszok merültek fel, még­pedig azért, mert fizetési nehézségekkel küz­dött, minek következtében az építkezés és be­fejezése elhúzódott, egyébként azonban nem volt kifogás az építési munka ellen. S azok a hírek, melyek arról szólották, hogy a hid építésével egyidejűleg Bustyaházán kéz-e n- közön igen olcsón lehetett cementhez jutni, mint hivatalosan közölték, minden komoly ala­pot nélkülöztek. A híd összeomlása nagy port vert fel. D e m - k ó Mihály ruszin ellenzéki tartománygyülési képviselő a közvéleménynek adott kifejezést, amikor az országos képviselőtestület ülésén a hid összeomlása ügyében a legszigorúbb vizs­gálat megindítását és folytatását követelte és amikor a tiszaujlaki árvízzel kapcsolatban Ru- szinszkóban járt belügyminiszter előtt is szóvá- tette a hid ügyét. A vizsgálat megindult, de an­nak befejezéséről és eredményéről eddig még nem adtak beszámolót az országos képviselő- testületnek s azon át a ruszinszkói közvéle­ménynek. Demkó Mihály ugyan szóvátette még egyszer a dolgot, de akkor azt a hivatalos választ kapta, hogy állami ut, illetve állami építkezés a bustyaházi hid, nem pedig tarto­mányi, igy az nem tartozik az országos képvi­selőtestület hatáskörébe. Miután a hid összeomlásával Ruszinszkó leg­fontosabb kereskedelmi és közforgalmi utjának közlekedését állította meg, a leszakadt hidrészt közben ideiglenes faalkotmánnyal pótolták, majd katonai műszaki csapatokat kértek, hogy felrobbantva eltávolithatók legyenek a lesza­kadt útlapok. A robbantás azonban eredmény­telen maradt. Végül is egy magán cégnek ad­ták ki a romok eltakarítását, s a leomlott rész újjáépítésének munkálatai több mint 200.000 koronába kerülnek. Közben pedig hivatalos vizsgálat indult a hid összeomlása ügyében. Egy bizottságra bíz­ták a vizsgálat megejtését, mely bizottság két állami szaktényezőből és az építési munkálatot végzett brünni cég egy delegátusából állott. A hivatalos szakértői vélemény A szakértői bizottság munkájának eredmé­nye a következő megállapítás volt: A hid összeomlásáért senkit sem terhel fe­lelősség. A vállalkozó az építési munkálatokban az elő­írások szerint és minden vonatkozásban kifo­gástalanul járt el. Az összeomlást a körülmé­nyek következő összejátszása idézte elő: A régi hid, mely az uj összeomlott előtt vezetett át a Taláboron, alacsony volt és ezért nagy áradás esetén akadálytalanul zuhoghatott át rajta s felette az ár vizmennyisége s igy még egy- egy nagyobb áradás sem rombolta össze. Az uj összeomlott hid tulmagas volt, s igy az áradás sem zúdulhatott át felette, hanem pilléreit ostromolni, döngetni volt kény­telen. Túl sok volt a pillér, igy nagy volt az ár által támadható felülete. Az uj hid felépítése előtt szabályozni kel­lett volna a Talábor hidelőtti részét. Az országos hivatal műszaki osztálya javasolta is ezt és tett Is előterjesztést a partszabályozás végrehajtására a közmunkaügyi minisztérium­hoz, mely azt magáévá is tette, a pénzügy­minisztérium azonban a partszabályozás mun­kálatainak tervéhez a költségvetést nem tudta fedezettel biztosítani a pénzhiány miatt. így végeredményben a pénzügyi helyzet, a pénz­hiány volt az oka a hid összeomlásának, tehát senki, illetve a gazdasági válság okolható. Hit mond az ügyről egy cseh szaktekintély? A hid ügyével 6 a hivatalos megállapítással kapcsolatban egy elismert cseh műszaki szak- tényező a következő megjegyzéseket tette s felhatalmazta e sorok Íróját arra, hogy a Prá­gai Magyar Hírlapban közölje: — A bustyaházai hídépítés balsikerének a fentieken kívül az is jelentős oka, hogy mi szakemberek, akik Csehországból kerültünk Ruszinszkóba s újjáépítésének munkálatait ter­veztük és végeztük, azt hittük, hogy a mi egy évtizedes ruszinszkói megfigyeléseink és ta­pasztalataink alapján — a múlt tapasztalatai­nak igénybevétele és felhsználása nélkül — építkezhetünk. Nem ismertük az itteni folyók, vizek és föld természetét. Túlméretezetteknek, felesleges hely- és anyagpazarlással építettek­nek találtuk például a régi hidakat, töltéseket és partszabályozási építkezéseket. Az elmúlt 15 év alatt például nem láttuk azt, hogy a Talábor áradása milyen s ezért nem tudtuk, hogy miért volt alacsony a régi bustyaházai hid. A leg­utóbbi évek, különösen pedig az 1933 év ide­vonatkozó tapasztalatai rávezettek bennünket arra, hogy ez más természetű vidék mint Cseh­ország s megértették velünk azt, hogy Ruszinszkó technikai újjáépítése csak a múlt műszaki tapasztalatainak és adatainak fel- használásával, s az itteni viszonyokkal isme­rős szaktényezők bevonásával történhetik meg helyesen. — Gojdics eperjesi püspök is résztvett Tahy Ábris apostoli kormányzó temetésén. Tegnapi számunkban ruszinszkói szerkesztőségünk teile- fomjelentése alapján beszámoltunk Táhy libris pápai protonotárins, Ruszinszkó apostoli kor­mányzója temetéséről, amelyen a nagynevű fő­papot a gyászolók tízezred kísérték utolsó út­jára. Tegnapi beszámolónkat ma a következők­kel egészítjük ki: A temetésen Csőre zik y József kassai római katolikus püspök és Szojka Sán­dor műnk ács-egyházmegyei görögkatol'ikns püs­pök mellett résztvett Gojdics Péter eperjesi gö- rögkatol'ikus püspök is. A hatóságok képvise­lőinek sorában ott volt Ungvár város vezető­ségének küldöttsége Gaar Iván polgármesterrel az élén. A magyar nemzeti párt képviseletében Egry Ferenc volt szenátor, a párt ruszinszkói elnöke jelent meg a beregszászi központi párt- vezetőség tagjaival együtt. Résztvett a temeté­sen a munkácsi egyházmegyei görögkatoiliknS püspöki káptalan. ^ kárpátaljai római katolikus papság teljes számban e Csárezky József kas­sai püspök kíséretében ott volt Zalborovszky Béla prelátus, eperjesi plébános is. A szerzetes rendéket Novi'ozky Ágoston szentierencreaidi j atya, eperjesi házfőnök és Mécs László pre­montrei kanonok képviselte. Az apostoli kor­mányzót — végrendeletébe foglalt kívánsága szerint — hívei közé, az ungvári temető kel­lős közepére temették el. — mond le Pacelli vatikáni államtit­kár. Rómából írják: A Pacelli pápai államtit­kár lemondásáról szóló híreket hivatalosan megcáolj'ák. A híresztelés onnan eredt, hogy a pápa a biboros államtitkárt a Buenos Aires­ben tartandó eucharisztikus kongresszusra pápai követként akarja kiküldeni. Távolléte azonban ez esetben sem fogja a hat hetet meghaladni, ami a biboros államtitkár rendes hatheti szabadságának felel meg. — Lapelkobzások Prágában. A prágai állam- ügyészség ma a cseh nemzeti demokrata párt reggeli lapját, a „Národ“-ot, valamint a „Pra- ger Mittag“ elinti néniét déli lapot elkoboztatta. Mindkét lap második kiadásban újra megjelent. — Itt említjük meg, hogy a pozsonyi ,,Slovák“ mai számát is elkobozták a „15Ö Kö“ cirnü ve­zércikk néhány sora miatt. VÍZUMOT Magyaromigr*, Romániába, Lengyel* országba éa Bulgáriába még ngyanamagl megszerea a „Prágai Magyar Hírlap" pozso­nyi kiadóhivatala, Lőrinckapn-uoca t7„ n. (Central passage). Ideszóló útlevelek meg­hosszabbítását is vállaljak, A többi államok­ba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága, Panská uL 12„ III. em. végzi el ______________19&4 augusztus 23, A 400 évesKanada Most van négyszáz esztendeje, hogy Jac-quea Cairtier, a francia hajós felfedezte Kanadát. Fék fedezők szokása szeriint nem tiudta, mit fedez feL Francia nemes urakból álló legénységével 1534 nyarán kikötött a Szent Lőrinc folyam torkola­tánál. Rákövetkező érvben I. Ferenc három hajó­val küldte vissza az ismeretlen világrészbe. Egész csomó folyón és mellékfolyón evezett fel és vég­re megérkezett a Stadacona nevű faluba, amit a bennszülöttek Kanadának, a városnak neveztek. Ezen a szép vidéken a bennszülöttek ujjongva fo­gadták a 'hajósokat. Egy Dunakoma nevű törzsfő hosszú szónoklatban üdvözölte őket, a törzs asz- szonyai és lányai meg énekeltek és táncoltak, hogy megnyerjék a tetszését. Cantáer, aki jó diplo­mata volt, meg nem támadási szerződést kötött az indiánokkal, amit azok irtózatos üvöltéssel pe­csételtek meg. Cartier tovább hajózott, majd, mi­kor a hajózás lehetetlenné vált, gyalog folytatta útját, saját, nem egészen hiteles állítása szerint „olyan kitűnő műúton, amilyen Franciaországban sincs Újabb indáánfaluba érkezett, amelynek Mont Royal nevet adta. Ez a mai Montreal városa. Útikönyvében fantasztikus történeteket mesél az indiánok szokásairól. „Az indiánok legértékesebb drágaköve, amit ők essurguy-nak vagy cornibotz-nak neveznek, olyan fehér, mint a hó. A következő módon jut­nak hozzá. Ha valakit halálra Ítélnek vagy az ellenséges törzsből elfognak, megölik és a holt­testet több helyen felhasitják. Ezután bedobják a folyóba, olyan helyen, ahol sok az essurguy, félnapig a vízben hagyják és mikor kihúzzák, a sebek tele vannak ezzel a drágakővel". Ezt az ékszert az indián nők a nyakukra tűzik, Cartier az első európai, aki dohányt látott. A pipázást igy írja Le: „Az indiánoknak van egy növényük, amely- lyel ellátják magukat, miután nyáron a napon megszáritották. Csak férfiak élnek vele. Zsák­ban hordják a nyakukon. A zsákban kivájt kő vagy fadarab is van, olyanforma, mint a fütyülő. A füvet porrá törik, betömik a cső végébe, égő széndarabot tesznek rá és a füstjét melyen tes­tükbe szívják, amíg ők maguk is úgy nem kez­denek füstölögni, mint a kémények". Négy dán gőzös keresi az angol Grönland-repülőt Kópén hág a, augusztus 22. Négy dán gő­zös, köetük két hadihajó, a dán vizeken kutat Greareon angol repülő után- Az angol pilóta sarki útra indult, útközben azonban ugylát- szik szerencsétlenül járt, mert SOS jeleket adott le. A vészjeleket dán kikötőkben fogták fel és azonnal expedíciót indítottak útnak az angol repülő megmentésére. — Grearsonnak az volt a terve, hogy Islandon és Grönlandom keresztül Ottavába repül. Juilius 26-án startolt Roohesbérből. Greareon gépe Rejkaviknál le­szállás közben megsérült Tegnap elkészült a gép megrongált alkatrészeinek kijavításával és azonnal útnak indult Grünland felé. Teg­nap este nyolc óra tájban a „Dervisch“ nevű halászba jón a következő szikratáviratot fog­ták fel: „A parttól körülbelül öt kilométer­nyi távolságban, kelet-nyugati irányba jég­mentes f-jordvidéken szálltam le. Tiz napra van élelmiszerem. Segítséget dérek.“------o-----­— T izenöt ház leégett Yerpeléten. Egerből je­lentik: Szent István napján Verpeléten az egyik is­táiéban eddig ki nem derített okból tűz támadt, amely a nagy szárazság folytán pillanatok alatt ter­jedt át a szomszédos épületekre, összesen 15 lakó­ház esett a lángok martalékául a hozzátartozó épü­letekkel. Miután a gazdák egész termése s állatállo­mányuk jelentős része is bentégett, a kár óriási. — Brünnben is rosszul végződött a „leánykihá­zasitó". Brünnből jelentik: A brünni „Zádhrana" leáykiházasitó és hozománybiztositő szövetkezet félügyelő bizottságának feljelentése alapján a rend­őrség letartóztatta e jeles intézet igazgatónőjét, Maoek Máriát, Hubácsek Bohuszlav pénztárost éfi Kudmáos Józsefet, a vállalat volt igazgatóját. Va­lamennyit csalás bűntettének gyanúja miatt tették ártalmatlanná. A felügyelő bizottság megállapítot­ta, hogy bár a szövetkezet kezdettől fogva nagy nehézségekkel küzdött, a funkcionáriusok havi 2500 —5000 koronás fizetéseket utaltak ki egymásnak, ezen kívül 70—75 ezer koronás „remunerációkat" engedélyeztek maguknak s az igazgatónőnek 70 ezer koronáért még személyautót is vettek, nyíl­ván azért, hogy a „kitházasitások" jobban menje­nek. A letartóztatottakat, átadlak a kerületi bíró* íjűgi fogháznak. *

Next

/
Thumbnails
Contents