Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)
1934-08-23 / 191. (3522.) szám
6 "Hírek—^ Az idegsohhos tyuh Majdnem hihetetlen történet: ha nem a csallóközi kukkók földjén történt volna, legyintene egyet az ember s nem adna hitelt a meséidnek. A Csallóközben azonban sok minden történik, ami másutt lehetetlen, más az emberek gondolkodása errefelé, más a nézete a világról s más a viselkedése is, ennélfogva hiteltérdemlő az alábbi történet. E nagy bevezetés után, a tárgyra térve, lakik a környéken egy dunamenti gazda, akinek a tyúkóljában öt tyúkja volt. Nem valami fajállatok, miiv dennapi kaparászásra, „tojáshozamra‘- való szárnyasok valónak s igy elhelyezésük sem volt valami különlegesen úri. Egyszerű csirkeólban laktak bizony. Történt egy este, hogy a gazda valamiért nagyon rámérgesedett a nevezetes tyúkokra s váratlanul egy nagy darab téglát dobo t be az esthajnali csöndben szépen elszunnyadt madárkák közé. A tégla nagyot dobbant, a madarak a hirtelen zajtól felriadtak s zajongni kezdtek. A zaj később elült volna, de az egyik tyuk tovább is zuhogott-röpkö- dött jobbra, balra. Vergődött kegyetlenül. Mit húzzuk a mesét: a tyúkon betegség tört ki, a hirtelen ijedtség idegsokkba ejtette. Különös eset volt. Először az állatorvos vizsgálta meg, de nem tudott rajta segíteni, majd az állatgyógyiníézetbe került, ahol az állatorvos-professzorok kitörő örömmé! fogadták ezt a nagy ritkaságot és száz koronáért megvették az idegsokkos tyúkot, hogy tanulmányozzák a derék állat rángatózását a tudomány öregbítése céljából. Tetszett a száz korona a gazdának s csak azt sajnálta, hogy nem ejtette idegrángatózáíba a többi tyúkjait is, mert akkor mérhetetlen pénz ütötte volna a markát. Mindenesetre azonban: eldicseke dett szomszédainak, utóbb az egész falunak, tyúkja nagy szerencséjéről. Az idegsokkos tyuk esete megtetszett az egyik szomszédnak. Nem szólt semmit, csak hümgetctt, de azt is titokban. Aztán, mint aki nagy felfedezésre jutott, szépen hazaballagott s megvárta az estél. Már öreg este volt, elharangazták a nyolcórait, mindenki nyugodni tért, csak az égen mosolyogtak balavány csillagszemek. Gazdauram, a szom-zéd, most ügyesen a csirkeó] mellé sompolygott, tetején meglazított egy deszkát s a következő pillanatban hatalmas követ zuhintott az ól pádimentumára. Akkorát dobbant a kő a korhadt deszkákon, hogy még a szomszédság állatvilága is felébredt. Persze, felriadtak a gazda tyukjai-kakasai is. Egyideig hallgatózott a gazda, majd, hogy az idegsokk nem jelentkezett. a zaj elült: újból bedobott egy követ, mórt nagy készletet halmozott fel téglából-köböl. Egyre-másra dobálta be a téglákat, zuhogott- dübörgöít a tyúkól. Olykor szünetet tartott, aztán újból nekikezdett. Valósággal ostrom alá vette a baromfiak menedékhelyét. Már azok is rémüldöztek persze, veszekedett módon röpködtek ide-oda, szárnyukkal verték az ól ajtaját, rémülten rikácsoltak, vergődtek, de a nevezetes sokk nem jelentkezett. Már kitódultak a szomszédok is a nagy zajra. Gazd- asszonyok futottak elő rémülten, káromkodott valaki a háttérben, gyerekek kiabáltak. Gazduram egyre dühösebben verte az ól ajtaját. Kiszámította ugyanis, ha csak öt tyúkot tud sokkba ejteni, azért ötszáz korona a fizetség, nem járna rosszul vele. Akár idegbaj-üzemet is beállítana, ha jól megy. A zaj, amit felvert, egyre halkabb lett, egyre gyorsabban ült el. Óvatosan bekukkantott. Hátha már sokkban fekszik valamelyik tyuk. Gyufát gyújtott, úgy nézett be. Eizony nem vergődött ottan egy sem. Mind feküdt szépen, egymás mellett, még csak nem is pi- hegett. Sorra agyonverte valamennyi tyúkját. Mind a kilencet. (tbvvi) — Ferdinánd volt bolgár király Garam- szentbenedeken járt. A garamszentbenedeki ősrégi apátsági templomban van tudvalevőleg a híres törökverő Koháry-családnak sírboltja, mely család utolsó leánysarjának unokája Ferdinánd volt bolgár király. A király magyar ősei iránt mindig kegyelettel viseltetett és a léva-garamszentbenedeki győzelmes csata (1664) egyik hős vezérének, báró Koháry Istvánnak hamvait 1909-ben a sírboltból kiemeltette és külön díszes szarkofágban helyeztette el. Az utóbbi napokban Szlo- venszkón átutazott exkirály augusztus 14-én az apátsági templomot váratlanul látogatásával tisztelte meg. ősei sírja felett buzgó imába merült, majd kíséretének megmagyarázta és megmutatta Koháry István hadi- zászlaját, síremlékét és élénken érdeklődött a volt plébános, dr. Haiczl Kálmán iránt, akinek hosszú ottléte alatt az apátsági templomot több Ízben is meglátogatta volt. A volt király, aki rangrejtive érkezett, kíséretével együtt két autóba ülve Szentantalba, a Koháry ak ősj kastélyába távozott. — A levegőben felrobbant és darabokra tört egy angol katonai repülőgép. Londoniból jelentik A Suíioik-grófságban lévő Wodbridge fölött a levegőben felrobbant és darabokra törött egy katonai repülőgép. A pilóta ejtőernyővel kiugrott a gépből, i©h ly a közeli folyóba zuhant, a benzjntertályt pe- Vig mintegy száz méternyire találták meg a mezőn. Nem nélkülözhetők a múlt műszaki tapasztalatai a ruszinszkói középitkezéseknél sem Az uj bustyaházai vasbetonhid összeomlásának tanulsága Munkács, augusztus 22. (A P. M. H. munkatársától.) Június végén múlt egy éve annak, hogy összeomlott az alig néhány hónappal azelőtt elkészült bustyaházi vasbeton közuti-hid. A diszes, uj, vasbeton hid egyik pillérét alámosta, a mederbe helyezett alapjából kiemelte a Talábor első áradása, mire a kidőlt pillér helyére ékalakba törve összeomlott a hid, illetve az e pilléren állott s általa tartott felsőrész két lapja. A 150 méter hosszú hid építése több mint 3 millió koronába került. Nyolc pillér tartotta felső, útalapját, mely kiskockakövekkel kirakott volt, mig a gyalogjárója aszfalttal kiöntött. A hidösszeomlás óriási szenzációja volt Ru- szinszkónak és nagyon kellemetlen meglepetés mindazok számára, akik a hid építésével és ügyével' kapcsolatban többé-kevébé érdekeltek voltak. A hidat a ruszinszkói országos hivatal műszaki ügyosztályának a közmunkaíjgyi minisztérium által jóváhagyott tervei alapján egy brünni cég építtette. Az épités ellenőrzését az országos hivatal műszaki osztályának közegei végezték, a kollaudációban pedig a közmunkaügyi minisztérium kiküldöttei vettek rés-zt. A hid építési munkálatainak folyamata alatt az építtető cég ellen panaszok merültek fel, mégpedig azért, mert fizetési nehézségekkel küzdött, minek következtében az építkezés és befejezése elhúzódott, egyébként azonban nem volt kifogás az építési munka ellen. S azok a hírek, melyek arról szólották, hogy a hid építésével egyidejűleg Bustyaházán kéz-e n- közön igen olcsón lehetett cementhez jutni, mint hivatalosan közölték, minden komoly alapot nélkülöztek. A híd összeomlása nagy port vert fel. D e m - k ó Mihály ruszin ellenzéki tartománygyülési képviselő a közvéleménynek adott kifejezést, amikor az országos képviselőtestület ülésén a hid összeomlása ügyében a legszigorúbb vizsgálat megindítását és folytatását követelte és amikor a tiszaujlaki árvízzel kapcsolatban Ru- szinszkóban járt belügyminiszter előtt is szóvá- tette a hid ügyét. A vizsgálat megindult, de annak befejezéséről és eredményéről eddig még nem adtak beszámolót az országos képviselő- testületnek s azon át a ruszinszkói közvéleménynek. Demkó Mihály ugyan szóvátette még egyszer a dolgot, de akkor azt a hivatalos választ kapta, hogy állami ut, illetve állami építkezés a bustyaházi hid, nem pedig tartományi, igy az nem tartozik az országos képviselőtestület hatáskörébe. Miután a hid összeomlásával Ruszinszkó legfontosabb kereskedelmi és közforgalmi utjának közlekedését állította meg, a leszakadt hidrészt közben ideiglenes faalkotmánnyal pótolták, majd katonai műszaki csapatokat kértek, hogy felrobbantva eltávolithatók legyenek a leszakadt útlapok. A robbantás azonban eredménytelen maradt. Végül is egy magán cégnek adták ki a romok eltakarítását, s a leomlott rész újjáépítésének munkálatai több mint 200.000 koronába kerülnek. Közben pedig hivatalos vizsgálat indult a hid összeomlása ügyében. Egy bizottságra bízták a vizsgálat megejtését, mely bizottság két állami szaktényezőből és az építési munkálatot végzett brünni cég egy delegátusából állott. A hivatalos szakértői vélemény A szakértői bizottság munkájának eredménye a következő megállapítás volt: A hid összeomlásáért senkit sem terhel felelősség. A vállalkozó az építési munkálatokban az előírások szerint és minden vonatkozásban kifogástalanul járt el. Az összeomlást a körülmények következő összejátszása idézte elő: A régi hid, mely az uj összeomlott előtt vezetett át a Taláboron, alacsony volt és ezért nagy áradás esetén akadálytalanul zuhoghatott át rajta s felette az ár vizmennyisége s igy még egy- egy nagyobb áradás sem rombolta össze. Az uj összeomlott hid tulmagas volt, s igy az áradás sem zúdulhatott át felette, hanem pilléreit ostromolni, döngetni volt kénytelen. Túl sok volt a pillér, igy nagy volt az ár által támadható felülete. Az uj hid felépítése előtt szabályozni kellett volna a Talábor hidelőtti részét. Az országos hivatal műszaki osztálya javasolta is ezt és tett Is előterjesztést a partszabályozás végrehajtására a közmunkaügyi minisztériumhoz, mely azt magáévá is tette, a pénzügyminisztérium azonban a partszabályozás munkálatainak tervéhez a költségvetést nem tudta fedezettel biztosítani a pénzhiány miatt. így végeredményben a pénzügyi helyzet, a pénzhiány volt az oka a hid összeomlásának, tehát senki, illetve a gazdasági válság okolható. Hit mond az ügyről egy cseh szaktekintély? A hid ügyével 6 a hivatalos megállapítással kapcsolatban egy elismert cseh műszaki szak- tényező a következő megjegyzéseket tette s felhatalmazta e sorok Íróját arra, hogy a Prágai Magyar Hírlapban közölje: — A bustyaházai hídépítés balsikerének a fentieken kívül az is jelentős oka, hogy mi szakemberek, akik Csehországból kerültünk Ruszinszkóba s újjáépítésének munkálatait terveztük és végeztük, azt hittük, hogy a mi egy évtizedes ruszinszkói megfigyeléseink és tapasztalataink alapján — a múlt tapasztalatainak igénybevétele és felhsználása nélkül — építkezhetünk. Nem ismertük az itteni folyók, vizek és föld természetét. Túlméretezetteknek, felesleges hely- és anyagpazarlással építetteknek találtuk például a régi hidakat, töltéseket és partszabályozási építkezéseket. Az elmúlt 15 év alatt például nem láttuk azt, hogy a Talábor áradása milyen s ezért nem tudtuk, hogy miért volt alacsony a régi bustyaházai hid. A legutóbbi évek, különösen pedig az 1933 év idevonatkozó tapasztalatai rávezettek bennünket arra, hogy ez más természetű vidék mint Csehország s megértették velünk azt, hogy Ruszinszkó technikai újjáépítése csak a múlt műszaki tapasztalatainak és adatainak fel- használásával, s az itteni viszonyokkal ismerős szaktényezők bevonásával történhetik meg helyesen. — Gojdics eperjesi püspök is résztvett Tahy Ábris apostoli kormányzó temetésén. Tegnapi számunkban ruszinszkói szerkesztőségünk teile- fomjelentése alapján beszámoltunk Táhy libris pápai protonotárins, Ruszinszkó apostoli kormányzója temetéséről, amelyen a nagynevű főpapot a gyászolók tízezred kísérték utolsó útjára. Tegnapi beszámolónkat ma a következőkkel egészítjük ki: A temetésen Csőre zik y József kassai római katolikus püspök és Szojka Sándor műnk ács-egyházmegyei görögkatol'ikns püspök mellett résztvett Gojdics Péter eperjesi gö- rögkatol'ikus püspök is. A hatóságok képviselőinek sorában ott volt Ungvár város vezetőségének küldöttsége Gaar Iván polgármesterrel az élén. A magyar nemzeti párt képviseletében Egry Ferenc volt szenátor, a párt ruszinszkói elnöke jelent meg a beregszászi központi párt- vezetőség tagjaival együtt. Résztvett a temetésen a munkácsi egyházmegyei görögkatoiliknS püspöki káptalan. ^ kárpátaljai római katolikus papság teljes számban e Csárezky József kassai püspök kíséretében ott volt Zalborovszky Béla prelátus, eperjesi plébános is. A szerzetes rendéket Novi'ozky Ágoston szentierencreaidi j atya, eperjesi házfőnök és Mécs László premontrei kanonok képviselte. Az apostoli kormányzót — végrendeletébe foglalt kívánsága szerint — hívei közé, az ungvári temető kellős közepére temették el. — mond le Pacelli vatikáni államtitkár. Rómából írják: A Pacelli pápai államtitkár lemondásáról szóló híreket hivatalosan megcáolj'ák. A híresztelés onnan eredt, hogy a pápa a biboros államtitkárt a Buenos Airesben tartandó eucharisztikus kongresszusra pápai követként akarja kiküldeni. Távolléte azonban ez esetben sem fogja a hat hetet meghaladni, ami a biboros államtitkár rendes hatheti szabadságának felel meg. — Lapelkobzások Prágában. A prágai állam- ügyészség ma a cseh nemzeti demokrata párt reggeli lapját, a „Národ“-ot, valamint a „Pra- ger Mittag“ elinti néniét déli lapot elkoboztatta. Mindkét lap második kiadásban újra megjelent. — Itt említjük meg, hogy a pozsonyi ,,Slovák“ mai számát is elkobozták a „15Ö Kö“ cirnü vezércikk néhány sora miatt. VÍZUMOT Magyaromigr*, Romániába, Lengyel* országba éa Bulgáriába még ngyanamagl megszerea a „Prágai Magyar Hírlap" pozsonyi kiadóhivatala, Lőrinckapn-uoca t7„ n. (Central passage). Ideszóló útlevelek meghosszabbítását is vállaljak, A többi államokba szolgáló vízumok megszerzését a prágai kiadóhivatal: Prága, Panská uL 12„ III. em. végzi el ______________19&4 augusztus 23, A 400 évesKanada Most van négyszáz esztendeje, hogy Jac-quea Cairtier, a francia hajós felfedezte Kanadát. Fék fedezők szokása szeriint nem tiudta, mit fedez feL Francia nemes urakból álló legénységével 1534 nyarán kikötött a Szent Lőrinc folyam torkolatánál. Rákövetkező érvben I. Ferenc három hajóval küldte vissza az ismeretlen világrészbe. Egész csomó folyón és mellékfolyón evezett fel és végre megérkezett a Stadacona nevű faluba, amit a bennszülöttek Kanadának, a városnak neveztek. Ezen a szép vidéken a bennszülöttek ujjongva fogadták a 'hajósokat. Egy Dunakoma nevű törzsfő hosszú szónoklatban üdvözölte őket, a törzs asz- szonyai és lányai meg énekeltek és táncoltak, hogy megnyerjék a tetszését. Cantáer, aki jó diplomata volt, meg nem támadási szerződést kötött az indiánokkal, amit azok irtózatos üvöltéssel pecsételtek meg. Cartier tovább hajózott, majd, mikor a hajózás lehetetlenné vált, gyalog folytatta útját, saját, nem egészen hiteles állítása szerint „olyan kitűnő műúton, amilyen Franciaországban sincs Újabb indáánfaluba érkezett, amelynek Mont Royal nevet adta. Ez a mai Montreal városa. Útikönyvében fantasztikus történeteket mesél az indiánok szokásairól. „Az indiánok legértékesebb drágaköve, amit ők essurguy-nak vagy cornibotz-nak neveznek, olyan fehér, mint a hó. A következő módon jutnak hozzá. Ha valakit halálra Ítélnek vagy az ellenséges törzsből elfognak, megölik és a holttestet több helyen felhasitják. Ezután bedobják a folyóba, olyan helyen, ahol sok az essurguy, félnapig a vízben hagyják és mikor kihúzzák, a sebek tele vannak ezzel a drágakővel". Ezt az ékszert az indián nők a nyakukra tűzik, Cartier az első európai, aki dohányt látott. A pipázást igy írja Le: „Az indiánoknak van egy növényük, amely- lyel ellátják magukat, miután nyáron a napon megszáritották. Csak férfiak élnek vele. Zsákban hordják a nyakukon. A zsákban kivájt kő vagy fadarab is van, olyanforma, mint a fütyülő. A füvet porrá törik, betömik a cső végébe, égő széndarabot tesznek rá és a füstjét melyen testükbe szívják, amíg ők maguk is úgy nem kezdenek füstölögni, mint a kémények". Négy dán gőzös keresi az angol Grönland-repülőt Kópén hág a, augusztus 22. Négy dán gőzös, köetük két hadihajó, a dán vizeken kutat Greareon angol repülő után- Az angol pilóta sarki útra indult, útközben azonban ugylát- szik szerencsétlenül járt, mert SOS jeleket adott le. A vészjeleket dán kikötőkben fogták fel és azonnal expedíciót indítottak útnak az angol repülő megmentésére. — Grearsonnak az volt a terve, hogy Islandon és Grönlandom keresztül Ottavába repül. Juilius 26-án startolt Roohesbérből. Greareon gépe Rejkaviknál leszállás közben megsérült Tegnap elkészült a gép megrongált alkatrészeinek kijavításával és azonnal útnak indult Grünland felé. Tegnap este nyolc óra tájban a „Dervisch“ nevű halászba jón a következő szikratáviratot fogták fel: „A parttól körülbelül öt kilométernyi távolságban, kelet-nyugati irányba jégmentes f-jordvidéken szálltam le. Tiz napra van élelmiszerem. Segítséget dérek.“------o-----— T izenöt ház leégett Yerpeléten. Egerből jelentik: Szent István napján Verpeléten az egyik istáiéban eddig ki nem derített okból tűz támadt, amely a nagy szárazság folytán pillanatok alatt terjedt át a szomszédos épületekre, összesen 15 lakóház esett a lángok martalékául a hozzátartozó épületekkel. Miután a gazdák egész termése s állatállományuk jelentős része is bentégett, a kár óriási. — Brünnben is rosszul végződött a „leánykiházasitó". Brünnből jelentik: A brünni „Zádhrana" leáykiházasitó és hozománybiztositő szövetkezet félügyelő bizottságának feljelentése alapján a rendőrség letartóztatta e jeles intézet igazgatónőjét, Maoek Máriát, Hubácsek Bohuszlav pénztárost éfi Kudmáos Józsefet, a vállalat volt igazgatóját. Valamennyit csalás bűntettének gyanúja miatt tették ártalmatlanná. A felügyelő bizottság megállapította, hogy bár a szövetkezet kezdettől fogva nagy nehézségekkel küzdött, a funkcionáriusok havi 2500 —5000 koronás fizetéseket utaltak ki egymásnak, ezen kívül 70—75 ezer koronás „remunerációkat" engedélyeztek maguknak s az igazgatónőnek 70 ezer koronáért még személyautót is vettek, nyílván azért, hogy a „kitházasitások" jobban menjenek. A letartóztatottakat, átadlak a kerületi bíró* íjűgi fogháznak. *
