Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)
1934-08-19 / 188. (3519.) szám
1934 augusztus 19, vasárnap. 7 Dr. Gereviqh Tibor nagyjelentőségű kassai nyilatkozata A római magyar akadémia európai nevű vezetője a középeurópai kulturkapcsolatok kiépítéséről, a modern művészet fejlődési irányáról és a római magyar intézet úttörő munkájáról „...létesítsen a csehszlovák kormány szlovák tudományos kutatóintézetei Budapesten és viszont Magyarország hasonló intézményt Szlovenszkó egyik kulturcentrumában** Ka®sa, augusztus 18. Az imponáló szellemi fölény, a zűrzavaros ma világaiból magasain ■kiemelkedő intellektus embere dr. G e r e- v i e li Tibor. a Kassáról elszármazott budapesti egyetemi tanár és a római Magyar Akadémia elnöke. Európai hírű műtörténész és káváié tudós. akivel örömet jelent: beszélgetni, aki világosan látja az összefüggéseket, világosain fogalmazza meg mondanivalóit s minden szó küllőn jelentőséget nyer a száján. És hivő ember mindenekelőtt, akiből a beszélgetés során átragad ránk is a hit. hogy az intellektus, a szellem ereje mégis csak Icbir'hatatlan örök valóság. Dr. Gerevich Tibor nyilatkozatot adott a Prágai Magyar Hirlaprak a római Magyar Akadémia. működéséről, a modern művészet fejlődési irányáról és a hiányzó, de szerfölött szükséges középeurópai kuilturkapcsolatokról. Nagyjelentőségű nyilatkozatát, • amely bizonyára megfelelő visszhangra fog találni az itteni érdekelt körökben is, az alábbiakban adjuk: — A római Magyar Akadémia. — felelte dr. _ Gerevich professzor első kérdésünkre, amely a római Magyar Akadémia, működésére vonatkozott, — több mint tíz éve áll fenn és a Fraknói Vilmos által alapított római magyar történelmi intézetből keletkezett. Fraknói szép villát és könyvtárat adományozott erre a célra, sőt pénzalapot is-. Az intézet 1923-ban, tehát alig több mint tiz éve kezdte meg működését. Amint, azután a kulturális feladatok nőttek és az olasz-magyar szellemi együttműködés is egyre szorosabb lett, ez a kis.villa elégtelennek bizonyult a további munkára, . Ekkor vásárolta, meg a magyar állam a Fálcáin erí-pa! ot át.amely. Rómának egyik legszebb, legrégibb palazzója s mellé építtetett mii vészház a t. is. Hetedik éve vagyunk már ebben az uj székbázurkban, amely lehetővé tette. hogy a magyar állam nagyobb számban küldjön le Rómába ösztöndíjasokat, és pedig: historikusokat, régészeket, műtörténészeket, művészeket, írókat és muzsikusokat. Egyszóval: a szellemi kultúra egész mezejét felöleli a római Magyar Akadémia programja. Azonkívül szívesen vendégül látjuk mindazokat a magyar írókat, tudósokat és művészeket is, akik Rómában hossza'bb-rövidebb ideig dolgoznak. Egy egész kis magyar Parnasszus él az Örök Városbamb Boromini loggiája alatt, a Tiberis partján. Ez az ifjú intézmény máris ki tudóik alakítani egy kulturális tradícióit és eleven részese nemcsak az olasz-magyar szellemi együttműködésnek, hanem Róma széles kisugárzású szellemi életének is. A magyar kultúrának több ilyen külföldi expo- ziturája. van és pedig Bécsiben, Berlinben, Parisban, Varsóban, Stockholmiban, de a római akadémia az egyetlen külföldi magyar intézet, amely művészeket is magában foglal s amelynek müivéezháza és műtermei vannak. Egyszóval: az egyetlen külföldi magyar akadémia. ami érthető is, hiszen Róma a onüvészet őshazája, ahol a legtöbb nemzet hasonló mü- vészházzal bír. Rómában ma nemcsak a régi művészet örök tanulságait lehet felhasználni, hanem a mai olasz művészet is elevenítő és frissítő hatással van a fiatal művészek,re. — Mit eredményezett eddig a fiatal magyar mű vészgeneráció római működése? — hangzott második kérdésünk. — A művészek rendszerint egy évre kapják az ösztöndíjat, de ha szükséges- és megérdemlik, akkor két-ihárom esztendőre is. Most már több évjárat, fordult meg ott, igen szerencsésen összeválogatott friss és eredeti tehetségek, akik .... kif ormáltak egy uj iskolát: a római magyar Iskolát a szó művészi értelmében, melyet igy Ismer és igy tart számon a magyar és a nemzetközi kritika. Az ifjú magyar művészetnek egy erős és mindinkább érvényesülő csoportja ez, amely együttesen már több kiállítást rendezett odahaza és a külföldön is. Az iskola programja: a keservesen kivívott, komoly, uj eredményeket, a mai kor stílusát belekapcsolják a művészettörténet folytonosságába, áthidalva egyrészt azt az űrt, amely a múlt és a jelen művészete között tátongott, másrészt pedig azt a szakadékot, amelyet bizonyos modern irányok robbantása a művészet és a közönség között okozott. Az utolsó huszonöt év művészi forradalmai szakítottak az akadémiává merevült naturalista sablonnal és absztrakt művészi kifejezésre törekedtek. A mai, a legaktuálisabb művészet újra a valósághoz tér vissza, de nem a régi akadémia materializmusához, és lélektelenségéhez, hanem egy uj valósághoz: a mai ember valóságához, a mai élethez, a mai ember élményeihez. Az úgynevezett párisi iskola, az Ecole de Paris, f ormát! ans ága helyébe újra- a szép esztétikai kifejezése lép, ez azonban egy uj szépség* a mai ember szépségideálja, nem pedig a plagizált archeológia! szépség. Mai ismét azt akarjuk, hogy ne a csúnya, a visszataszító, hanem a Szép legyen a szép —< A mai művész idegenkedik a torzítástól, s művészetében újra a magasabb valósággá idealizált normális formákat fejezi ki. Úgy flíáí*> tóim, s ezt .tanúsítja a velencei kiállítás tizenhat nemzeti pavilonja is, hogy a művészet egy szinfétikus uj valóságkeresés és uj realizmus, uj klasszicizmus félé halad. A m-odern európai művészet utjának helye® megsejtését látom abban, hogy a római magyar iskola etihisfejlődéee kezdettől fogva ezen az utón haladt, amely egyúttal az egyetemes modern művészet útja. S a római magyar ifjak ezen az utón az élcsoportban haladnak, ezt minden túlzás nélkül állíthatom. — Mi a véleménye professzor urnáik az egyes, államok knlturka.pceolatainak továbbépít és érői? — Régóta forgatom fejemben a külföldi magyar kulturkapcsolatok szervezésével) összefüggésben azt a kedvenc gondolatomat, amit mint kassai is melengetek magamban, hogy meg kell teremtenünk az ilyen külföldi ex- poziturák és tudományos kutatóintézetek segítségével a szorosabb kapcsolatot Szlovenszkó kulturéletével is. Amikor a párisi vagy a stockholmi magyar kulturcentriimokban megfordultam és azoknak dicsérendő munkáját 'láttam, felmerült bennem a kérdés: miért csak Stockholm és miért nem Kassa vagy Pozsony •.. ? — Nem kell magyarázni, hogy ha súlyt is helyezünk a skandináv-államokkal és minden kulturországgal való kulturális együttműködésünkre, ami az áhított 'békének egyik leghatásosabb eszköze, mégis sokkal több pozitív szellemi, tudományos, irodalmi és művészi arany- szál fűz bennünket szomszédainkhoz és igy különösen Szlovenszkóhoz. a mali művészetének tanulmányozásán keresztül lelépiíeni az uj, friss, korszerű magyar művészetei — A nagy olasz világlap, a „Oorriere dél la Sera hasábjain a mostari velencei kiállításról írott cikkében Ugo Ojetti, a legkiválóbb olasz mükritilkus, nagyon szerencsésen fogalmazta meg a római magyar művészek célkitűzését, amidőn azt irta, hogy ezek a fiatal magyar művészek tudják, mennyit kell a múltból megtartani, hogy a jövőt felépítsék. Ennek a csoportnak ma már Európa-szerte elismert művészei Aba-Novák Vilmos, Szőnyi István, Molnár C. Pál, a kassai származású Ne- messányi-Kontuly Béla, Patkó Károly. Ernőd Aurél, Istókovics Kálmán, az eperjesi Med- veozky Jenő és Borbereky-Kováts Zoltán festőművészek, azután Pátzay Pál, Mészáros László, Farkas Sándor, a jelenleg éppen Kassán tartózkodó Vilt Tibor szobrászok, Árkay Bertalan, Badon Zoltán építészek, Árkayné-Stéhlő Lilly, Molnár Mária és Kontulyné-Fuchs Rózsi iparmüvésznök. — Ez a csoport egyik, céljául tűzbe ki a magyar egyházmüvészet megújítását és a most júniusban zárult római nagy nemzetközi egyházmüvészeti kiállításon rendkívüli sikert. aratott, amely az egész világsajtót bejárta. A magyaros bazilikává kiképzett magyar termet a Vatikán papjai is nagy elismeréssel fogadták. Ezek az ifjú magyar művészeik bemutatták, hogy a modern művészet is alkalmas a templomok díszítésére, ha betartják a liturgikus előírásokat és beleélik magukat a templom misztikus hangulatába. Az 1930 :,l'i pádnál nemzetközi egyházmüvészeti kiállítás, nagydiját Aba-Novák Vilmos nyerte el. Az egyházulüvészét óriási lehetőségeket rejt magában a mai művészet számára, amely w gazdasági világ krízis folytán elvesztette a magánuiecénásokat, ugyhogy a művészetnek ma már úgyszólván csak két mecénása van: az egyház és az állam. Büszke vagyok rá, hogy a mai fiatal magyar művészek java tehetségei a római Magyar Akadémiáról kerültek ki, vagy ma is ott dolgoznak s a magyar szellem megbecsükötése érdekéiben a külföldön is sok 'balbért aratnak. — Ez a munka és ez a siker, persze, csak úgy lehetséges, hogy dr. Hóman Bálint kultuszminiszter a legnagyobb megértéssel támogatja nemcsak az intézet tudományos munkáját, hiszen maga is a tudósok első sorából került a miniszteri székbe, hanem mint valóban széles horizontú kulturpolitikus a magyar művészi utánpótlást is szerencsés kézzel eszközli. Hóman Bálint nemcsak a tudósok minisztere, — hiszem uj múzeumi törvényt adott a magyar kultúrának, széles alapokon reorganizálva a magyar közgyűjteményeket., újra jogaiba iktatva a felbecsülhetetlen nemzeti és nemzetközi erkölcsi tőkét képviselő ötnegyedszázados magyar Nemzeti Múzeumot, — de csak az imént ajándékozta meg az élő magyar irodalmi és művészi éilétet az irodalmi és művészeti tanács fölállításával. Hóman Bálint megmutatta ez alkotásaival, hogy mint historikus megőrzi az érdenres múltat és mint kulturpolitikus a magyar jövőt is továbbépíti. — Hogyan látja, professzor ur, a modern művészet fejlődési képét? — A modern művészet ma világszerte a íe- higigadás stádiumába jutott. A negyedszázadig tartó müvészfoirrongásoik és művészi harcok zaja élűit, a sokszor túlzásba menő modern irányok ma leszűrik tapasztalataikat és az újat a régivel, az újítást a- hagyománnyal igyekeznek összekapcsolni. Az izmusok kora lejárt — A mai művészet programját abban látom, bőgj Mennyi alig kihasznált terrénuma a közös kulturmunkának: a történeti, régészeti és művészettörténeti kutatásoknak, mennyi parlagon hagyott kutatási terület, mennyi közös ; : téma, amiket csak közösen lehet feldolgozni, — mennyi kincs rejlik még itt kibányászat- lanul...! — Mennyi kooperációra nyílnék alkalom. Mennyi szépség az uj művészetek megmutatásában, az uj, friss tehetségek örömében ...! — Biztos vagyok benne, mennyire örülnének például Kassán, ha az itt sarjadt és oily friss tehetség, mint Nemessányi-Kointuly Béla müveit gyűjteményesen be lelhetne mutatni és viszont. Hogy örülnének a fiatal Medveczikynek Eperjesen...! Mennyi kitűnő publikáció jöhetne létre a szlovenszkói levéltárak és könyvtárak nyersanyagából a modem történetírás eszközeivel ...? Menyi uj szint találnának a mai follklor-ikufca- tás prizmáján keresztül a népi anyagban ...? De viszont: a speciális szlovenszkói problémák sem oldhatók meg csak a helyi levéltárakban és gyűjteményekben a budapesti nagy könyv- és levéltárak s múzeumok anyagának igény- bevétele nélkül. Vagy lehet-e. feldolgozni a szlovenszkói néprajzot és régi művészetet, — sőt: visszamenve egész a prehisztórikus anyagig, — a nagy 'budapesti közgyűjtemények, múzeumok és képtárak nélkül? Ha ezekre .a kérdésekre tagadó- lag válaszolna valaki, ebben a tagadásban benne voflma egyúttal az a lehangoló nézet is, hogy: nem óhajtjuk a tudomány és a művészet e közelről és kölcsönösen érdeklő nagy . kérdéseinek megoldását. Egyszóval: hogy gátat vetünk a tudomány és művészet haladásának csak azért, mert kölcsönösen nincs bennünk •annyi lelemény, hogy a kérdések megoldását, helyesebben: a szellemi együttműködés praktikus feltételeit és eszközeit meg tudjuk találni. Azt hiszem, a válaszadás nem lehet nehéz... Magam is ajánlok egy járható utat: létesítsen Magyarország Szlovenszkó valamelyik kulturcentrumában, Pozsonyban vagy Kassán (nekeni nemcsak szubjektív szempontból Kassa volna a kedvesebb) egy történeti kutatóintézetet teljes apparátussal, könyvtárai felszerelve, s az intézet vonja hatáskörébe az élő művészetet is. Viszont létesítsen a csehszlovák kormány Budapesten egy szlovenszkói kutatóintézetet, amely fiatal kutatók, történészek, régészek és műtörténészek mellett fiatal művészek számára is szolgálna, hiszen nem szabad elfelejtenünk, 'hogy Budapest ma is a modern, európai művészet egyik gyújtópontja s múzeumai és képtárai rengeteg tanulmányra adnak módot. Ez a két intézet egymással szoros, tudományos koperációlban állna és kölcsönös kedvezményekben részesülne. A megindulást úgy is 'elképzelhetném, boigy á két kormány e célból cser eöszt öndijakat létesítene. Már csak minden hátsó gondolat elkerülése végett is szükséges volna, hogy ezeknek az intézményeknek az élére a tudomány magaslatán álló s a nemzetközi kooperáció magasabb légkörében élő elsőrendű szakemberek kerüljenek. Régi tapasztalat, hogy a megértést tudósok, művészek mindenkinél jobban tudják szolgálni. Meg vagyok győződve arról, hogy ezt az egyelőre csak nyers formában felvetett és rögtönzött gondolatot itteni és prágai kollégáim és barátaim is szívesen fogadják. Őszintén kívánom, hogy ez az óhaj mihamarább valósággá váljék! ... Eddig tart dr. Gerevich Tibor európai horizontú nyilatkozata. A magunk részéről ie csak azt az 'őszinte óhajunkat fűzzük hozzá, hogy a szellem és a megértés ereje bár ónkéi előbb győzedelmeskednék és a-z általa felvetett nemes külturterv minél előbb valósággá válnék ... * KELEM BÉRI SÁNDOR. ■ IBS BRISTOL.... BRISTOL.... BRISTOL Szálloda Budapest Dunapart árban és szolgáltatásban vezet! Szoba teljes ellátással személyenként napi 12 pengőért
