Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)

1934-08-12 / 183. (3514.) szám

16 A bevásárlási árnál 7—8 koronával drágább az árpa eladási ára 1*50 korona a havi pótdij '' Prága, augusztus 11. A hivatalos lap mai száma közli a földművelésügyi minisz­ter rendeletét a belföldi eredetű árpa eladási áráról. A rendelet kimondja, hogy a maláta­árpa eladási ára 100 kg-onként 8 koronával magasabb a bevásárlási árnál. A nem maláta­árpa, illetve az egyéb árpa eladási ára mé- íermázsánként 7 koronával múlja fölül a be­vásárlási árat. Az árpa ára a most közzétett miniszteri rendelet értelmében szeptember 1-től 1935 március 1-ig bezáróan 100 kg-ként havi 1.50 koronával emelkedik. ArpaltmfeU szindikátust alakit a Gabsnatársaság Prága, augusztus 11. A gato otn am óin op óimra - ró! szóló kormámy'renclelet alapján a Csehszlovák Gabonatársasá-g árpakiviteli szindikátust alapit. A kiviteli szindikátus 'bonyolítja, le Csehszlová­kia teljes árpa exportját. Az árpa-kiviteli szindi­kátus alapitás-ára a. monopóliumról szóló kor­mányrendelet 1. §-ánaik C) bekezdése jogosítja föl a Gaíbomatánsaeágoít. A C)-szakasz szerint a Csehszlovák Gabonatársaság üzletkörébe a fölvásárolt gabona eladása, kivitele és j egyéb értékesítése tartozik. A Gabona társaság arról értesült, hogy egyes | terménykereskedők az utóbbi időben külföldi importőröknek exportajánlatokat, tetteik, ezért a következő nyilatkozatot teszi közzé: — A Csehszlovák Gabona-társaság figyelmez­teti az érdekelteket, hogy árpakiviteli intéz­mény létesítéséről tárgyalások folynak. A terv­be vett intézmény kizárólagos jogot kap az ár­pa kivitelére. A szervezet tagjai kötelesek lesz­nek alávetni magukat ama föltételek-rek, me­lyeket a Gabona-társaság szab meg. Az á.rpa- kivitel irányelvek alapján történik. Az expor­tőröket óva, intik, attól, hogy a tárgyalások be­fejezése előtt exportajánlatokat tegyeuek, vagy külföldi rendeltetéssel árut eladjanak. A köté­sek jóváhagyása, megtagadásának teszik ki ma­gukat azok, akik e figyelmeztetésiben foglaltak ellenére cselekszenek. Rövidesen ser kerti! a régi póstatakarékpénztári lilétek kifizetésére A román követelési blokk felszámolása késleltette az ügy likvidálását NagyszőIIős, augusztus 11. (Saját tudósítónktól.) A sajtó hosszú időn át foglalkozott a régi posta­takarékpénztári betétek visszafizetésének ügyével s a magyarság törvényhozói ismételten sürgették az ügy mielőbbi likvidálását. A közelmúltban Hokky Károly nemzetgyűlési képviselő interpel­lációval fordult a kormányhoz g felvilágosítást kért a régi postatakarékpénztári betétek visszafizetésének tárgyában. A kormány most adott válaszából kitűnik, hogy remény van e betétek rövidesen sorra kerülő kifi­zetésére. Ugyanis a Csehszlovákia, Magyarország, Lengyel- ország, Románia, Jugoszlávia és Ausztria között' 1&22 november 22-én Budapesteu a magyar posta­takarékpénztárral kötött egyezmény végrehajtása annyira előrehaladt, hogy a kamatok beszámitásá­vetelési blokk megállapításával járó munMlatok már befejezést nyertek. Ehhez képest a prágai postatakarékpénztár meg­kereste a budapesti postatakarékpénztárt a 64 mil­lió 470.000 korona névértékű 4 százalékos magyar koronajáradék kötvényeinek kiadása iránt. Ugyanis ez a járadék képezi a csehszlovák fedezet főrészét. A budapesti postatakarékpénztár a kérdéses köl- csönkötvényeket nem adta ki, mert a fedezet kiadása az egyezmény 10. cikke értel­mében a felszámolási munkálatoknak valamennyi egyezményes állammal való befejezését előfeltéte­lezi. Ez az előfeltétel mindmáig nem teljesült, mert a román követelési blokk felszámolása még nem feje- ; ződött be. A budapesti postatakarékpénztár közlése! szerint azonban e felszámolás rövid időn belül be- j fejezést nyer, úgyhogy a követelések kifizetésére irányuló előkészületeket azonnal folyamatba teszik, I mihelyt a fedezet kiadására sor kerül. val 134,44o.3ü3 régi koronát kitevő csehszlovák kö­Framiaerszásbaa Paul Elkel képviselő, a francia Kereskedelmi miniszter,um v. osztályfőnökének nyilatkozata Paris, augusztus eleje. (A P. M. H. párisi munkatársától.) A párisi értéktőzsde jelentő­sége nemzetközi viszonylatban kimagaslik. Bizonyára általános érdeklődésre tarthat számot Paul Eibei képviselő, a francia ke­reskedelmi minisztérium veit osztályfőnöké­nek nyilatkozata. Paul Elbel a párisi tőzsde helyzetéről a következőket mondotta: A gazdasági válság legtanulságosabb fokmérőié természetszerűleg mindig az ér­tékpapírpiac. Az egyes ipari és gazdasági pa,pirók állásából a legmegbízhatóbb követ­keztetéseket vonhatjuk le a gazdaság helyze­tére vonatkozólag. Ezért, kellene Francia- országban is az értékpiac tanulmányozására fokozat,!abb. figyelmet fordítani. Itt mindenekelőtt tekintetbe kell vennünk, ha értékpiacunk mai helyzetét a háború előttivel hasonlítjuk össze, hogy a papír frank azóta értékének egy ötödére esett. — Vagyis ha az 1013-as kiindulási alapot 100-al vesszük fel, akikor ennek ma 500 kelle­ne, hogy megif el elljem. Ezzel szemben a való­ságban a francia papírok átlagértéke az 1913-sal szemben mindössze 216-nak felel meg. Azonban ez nem jelenti, hogy már most minden értékpapír értéknek 60 % -át vesz­tette volna a háború óta. Hiszen mai ipar- vállalataink tőkéije csak kis részben állt aranyfrankból. Legnagyobb részük a háború óta megváltoztatta tőkealapját, emelte, sok esetben felvizezte tőkéjét inflációs frankok­kal, vagy az aranyérték egyötödére stabili­zált „Poincaré-frankkal“. Erre a tényre fi­gyelemmel kell lennie, ha figyelemmel ki­séri itt következő adataimat. — Nagy általánosságban a francia érték- papirok három kategóriára oszthatók, asze­rint, hogy az említett 216-os átlagnál sokkal magasabb árfolyamuk van-e; hogy árfolya­muk ennek az átlagnak megfelel vagy mé­lyen alatta marad. — Messze fölötte állanak az átlagnak min­denekelőtt az összes biztosítási papírok (565), továbbá a világitó gáz (531), minden élelmi­szer (509) és villanyenergia (427). Az átlag körül helyezkedik el általában az egész épí­tészet, minden mechanikai konstrukció (216), a francia szén (204), a kémiai gyártmányok (203), a textiltermékek (HT1) és a bankok (176). Messze az átlag alatt marad azonban az épület anyag (1.35), a nagy áruházak (130), a hajózási társulaok (77) és a vas- és acél­művek (64). — Ez a fönti kis táblázat azt hiszem na­gyon világos és nagyon figyelemre méltó. Érdemes. elgondolkozni rajta és feltenni a kérdést, hogy miért mutatkozik aránytalan depresszió egyes értékfajtákban, mikor más értékfajták ugya/nily viszonyok között állandó prosperitásnak örvendenek. Itt a legkülön­bözőbb bonyolult szakkérdések merülnek fel, melyekre egy rövid interjú kereteiben nem térhetek rá. De ismét a nagy általános­ságban maradva úgy hiszem, a következőket szögezhetjük le: — Legnagyobb mértebben azok a válla­latok szenvednek, melyek egyenes össze^ függésben állanak a külfölddel, a világ­kereskedelemmel, a nemzetközi transmk- ciók zavartalanságával és a nemzetközi bonkurrencia szabad érvényesülésével, mint például a hajózási társaságok. Nehéz helyzetbe jutottak továbbá azok a vállala­tok, melyeknek a fölszerelése egy bizonyos kiil- és belföldi jólét hipotézisére vannak alapozva és melyeknek termelési és üzem­költségük nem szorítható meg tetszés sze­rint. Ilyenek például a nagy áruházak, mik egy bizonyos nagyságú vevőkör feltételezé­sével alaiipiitattak, ilyenek az ércbányák és az építési anyaggyárak. — Több ellenállási erőt tanúsítanak a specializált vállalatok, melyek különleges árukat állítanak elő, mint például a kémiai és textilipar., Ezek elég erős vevőkört talál­nak a belföldön, ahol még van vételképes közönség. Természetesen ezek is nagyon megérzik azért .az általános depressziót. — Végül az élelmi, gáz- és villany-üzemek, valamint a biztosítás, melyek kizárólag a bel­földi piac számára dolgoznak. Nagyon biztató jel, hogy éppen ezek ma is még jólétnek ör­vendenek. — Tény mindenesetre, hogy a francia államnak ritgy adó. mint vámpolitikájában ezekre a megái lapítható tényekre kell tá­maszkodnia mint irányadó elvre. BENEDEK KÁROLY. Q 349 millió a magyar bankjegyforgalom. Buda­pestről jelentik": A Magyar Nemzeti Bank jegyfor­galma az augusztus 7-iki kimutatás szerint a jú­lius 31-iki forgalommal szemben 14.6 millió pengő­vel 349 millióra csökkent. A csökkenés az állami zsirószámIákra történt befizetések ée a tárcából visszaváltott váltók idézték elő. Az állami számlák­ra 9.1 millió folyt be, ellenben egyéb számlákról 2 millió pengő kiutalás történt, úgyhogy a zsíró- követelések állománya 7.1 millió pengővel növe­kedett. A váltó tárca 7.1 millió pengővel apadt. Az érckészlet 1.1 millió pengővel emelkedett. Az álla­mi adósság törlesztésére a rendes havi részlet folyt be. Az „Egyéb követelések" 0.5 millió pengővel, az „Egyéb tartozások" pedig 2 mi'lWió pengővel gyarapodtak. □ ÁlhÍTek a Hardtmuth-cég körül. Több lap nyomán beszámoltunk arról, hogy az osztrák kormánya legutóbbi minisztertanácsa elhatá­rozta, hogy a böh'misch-budweissj Harcit muth L. & C. céget, valamint annak osztrák fiók­vállalatát kizárja a közszállitáeokból, A hír a sajtóiban általános feltűnést keltett és a la­pok különböző képen kommentálták, valamint különböző magyarázatokat fűzlek hozzá- Meg- bizhaló helyen szerzett értesülésünk szerint az osztrák kormány intézkedésének alapjául az alábbi tényállás szolgált: A Hardtmuth-cég évek óta többszáz lapban hirdet; és így a töb­bi között 1927- óta állandó hirdetései jelentek meg a csehszlovákiai német szociáldemokrata páirt havi folyóiratában. E folyóirat eredeti cinre ,,Die Freundschaift" volt, címét azonban januárban ,,Die Tribünéin© változtatta meg- A csehszlovákiai német szociáldemokrata párt havi folyóiratának elme májusiban „Dér Kampf“-ra változott. A Dér Kampf május óta az Ausztriából Cs ebszlovák iába emigrált szo­ciáldemokraták érdekeit is képviselte. Az osztrák kormány barátságtalan lépést vélt abban, hogy az e lapban közölt hirdetések utján az osztrák kormánnyal ellenséges vi­szonyban álló elemek támogatásban részesül­nek. Ez a körülmény szolgáltatott ökot az osztrák kormánynak ahhoz, hogy a nagy fel­tűnést keltő határozatát meghozza és fogana­tosítsa. Minden olyan kommentár légből ka­pott koholmány, amely azt állítja, hogy a Hardtmuth-cég [jelentékeny pénzösszegekkel állandó támogatásban részesített egy Ausz­triában megjelenő törvénytelen, illegális kom­munista lapot. Koholmány az az álliták is, hogy a Harőtmuth-oég dr. Bauer „Eriinner A'rheiterzeitung“-jábain hirdetett, mint ahogy nem felel meg a valóságnak az az állítás sem, hogy a cég egyik főnöki© politikailag exponál­ta volna magát. Ezek és az ezekhez hasonló kommentárok valótlanok A Hardtmuth L- L. & C- cég elhatározta, hogy az ilyen és eh­hez hasonló állhirek terjesztői ellen a tömény teljes szigorával föllép. □ Benzinkút __ fióküzent. Érdekes szak­véleményt adott a benzinkutak kérdésében a Drágái kereskedelmi és iparkamara. A szak­vélemény szerint a benzinkutakat ama válla­lat fíóküzemének kell tekinteni, amely üzem­1934 augusztus 12, vasárnap. be helyezte. Nem tekinthető azonban fiók- üzemnek a benzinkút, ha az benzinámsitásra jogosult önálló kereskedő üzemében van. □ Fizetésképtelenségek. A következő fize­tésképtelenségeket közük: Glainz Jakab ke­reskedő Ungvár. Követelés ismeretlen. Tarto­zás 49.378 korona. —^ Weisz Jenő kereskedő Pozsony, Mudrony sor 24. Követelés 6450, tartozás 27.538 korona. Ajánlat 45%.------o-----­ÉR TÉKTŐZSDE Nyugodt a prágai értéktőzsde magánforgalma Prága, au'g-uszitue 11. Az értéktőzsde mai magán- ! forgaLma nyugodt hangulatban bonyolódott le. | Kötések a következő árfolyamokon jöttek létre: Skoda 708—709 (tegnap középárfolyam 709), Poldi Kohó 558—560 (562), Bánya és Kohó 1395—1400 (1400), Cseh-Morva Gépgyár 1400—1405 (1410) és Auseigi Vegyi 925—927 (928) korona. + Megszilárdult a dollár. A prágai devizapiac mai magánforgalmában a dollár árfolyama a teg­napi 23.755 koronás középárfolyamáról 23.80— 23.875 koronára javult Az angol font 121—121.15 (tegnap 121.075),’ márka 938.50—940 (939) és líra 2065/s—207% (207H) korona, ÁRUTŐZSDE Nyugodt az olmützi faraitruTs-sde i Olmütz, augusztus 11 A mai terménytőzsdén nyugodt irányzat mellett a következő árakat je­gyezték: 79 kg-os kemény vörös búza 158, 79 kg-os lágy sárgabuza 155, 70 kg-os rozs 120, 68 kg-os la árpa 130—133, malátagyártásra nem alkalmas 67 kg-os árpa 115—122 (olmützi paritás), uj morva Viktória borsó 220—240, uj lencse 340—450, belföldi fehér­bab 120—125, bükkönyvetőmeg 135—140, laza fél­édes morva széna 56—60, laza édes morva széna 66—70, hossznszáru rozscsépszalma 32—35, uj bel­földi mák 380—400, morva ételburgonya 60—65, búzaliszt OHH 270—277, 60%-os rozsliszt 196— 200, rozstakarmányliszt 100—105, buzatakarmánv- liszt 110—115, rozskorpa 94, buzakorpa 96, Burma- rizs azonnali szállításra 142—144, amerikai sertés­zsír azonnali szállításra 780—809 korona.-p Állatvásári hir. A hétfői prágai állatvásár várható fölhajtása 650 vágómarha, 1200 belföldi hússertés és 560 külföldi hízott, sertés. — Szerdán állatvásár nem lesz 6 a húspiacon is szünetel a for­galom. + A budapesti terménytőzsdén — mint azt bu­dapesti szerkesztőségünk telefonon jelenti — az irányzat barátságos volt. Hetvenhét kilógva mos i ti&zavidéiki búza 16.30—16.55, felsőtiszai búza 16.20 I —16.35, egyéb búza 16.15—16.30. rozs 12 05—12.40, | kukorica 10.95—11.(0, zab 10.70—11.25. Körjegyzői hivatal: Nagykapos, 3994/1934. szám. Hirdetmény, Veiké Kapusany (Nagykapos) község nyil­vános árverés utján 3 (három) egymás után következő évre bérbeadja a vásári helypénz (illetékek) szedését. A nyilvános árverés Veiké Kapusany-ban (Nagykaposon) 1934 augusztus hó 19-én délután 3 órai kezdettel a községi tanácsteremben lesz megtartva. Veiké Kapusany, 1934 augusztus hó 2-án. A. Zábredsky, s. k. jegyző. <PIWGAlAY\G'tARHimA& FelelOs szerkesztő: FORGACH GÉZA * Budapesti szerkesztőség ée kiadóhivatal: I Hor­thy Miklós-ut, 21 IV. 3. Telefon 59 ..-8—98. Szer­ke sztő Zólyomi Dezeő — Pozsonyi szerkeeztőeég ée kiadóhivatal: Lőrinckapu uooa 17. II Telefon 27—87 Szerkeeztő: Rehorovezky Jenő. — Ruszin* szkói szerkesztőség és kiadóhivatal: Ungvár. Vár­alja-ucoa 7/2 Szerkeeztő Ráoz Pál — Kassal szerkeeztőeég ée kiadóhivatal: Fő-ucca 105. L Telefon 35—29. Szerkesztők: Dr Szilday Ferenc és Kelembéri Sándor. — Nyltral szerkeeztőeég is kiadóhivatal: Wllson-ucca 84 L és Methód- tér. 8. Szerkeeztő: D&lioe István. ,i * Kéziratokat nem őrzflnik mee és nem adunk vLssta. • Hirlapbélyeg használata a prágai póeulgazg, 5Ő.6Ő0/VJJ—18M. a rendeletével engedélyezve

Next

/
Thumbnails
Contents