Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)

1934-08-12 / 183. (3514.) szám

1A84 augusgtus 12, ragAmap.

13

SzroHÁz-Körrtv-KabTüRA

Az ember tragédiája a szegedi Dóm-téren

Madách remekművének szabadtéri előadása

Budapest, augusztus 11. Este nyolc óra. A fogadalmi templom tornyából messzire szárnyal az Angelus. A hatalmas Dóm-térre, amelyen háromezer ember ünnepi izgalommal várja a játék kezdetét, sötétség borul. A harangozó éppen most hallgatott el és hirtelen, mint amikor elcsendesedik a tenger, néma csnd lesz úrrá a tömegen. A morajlás megszűnik. Megilletődött. nagy, várakozással teljes nyugalom üli meg a gyönyörű térséget. Egyszerre csak, mintha a sugarakat az égből irányítaná egy láthatatlan kéz, felfénylik a két torony keresztje és néhány pillanat múlva a templomtorony árkádjai alatt, — harminc méter magassságban, — három- három angyal alakja ragyog fel. A templom hatalmas orgonája felbúg, lassan, fokozatosan terjed a fény és íme — a templom előtt —- a maga teljes álomszerű pompájában — kibontakozik az angyalok országa. És száll a zsolozsma:

„Dicsőség a magasban Istenünknek, Dicsérje őt a föld és a nagy ég,

Ki egy szavával híva létre mindent,

S pillantásától függ ismét a vég.

Ő az erő. tudás, gyönyör egésze,

Részünk csak az árny, melyet ránk vetett, Imádjuk őt a végtelen kegyért, hogy Fényében ily osztályrészt engedett. Megtestesült az örökös nagy eszme, lm a teremtés befejezve már,

S az Ur mindenből, mit lehelni enged Méltó adót szent zsámolyára vár...“

Az ember tragédiájának szegedi szabadtéri előadása élmény és esemény. Élmény, mert soka el nem halványluó emléket hagy abban, aki végignézte Madách halhatatlan zsenijének ezt a megnyilatkozását és esemény Szeged, de egész Magyarország nézőpontjából is, mert bebizonyosodott, hogy Európának ez az egyik legszebb tere a legalkalmasabb hely a szabadtéri játékok számára. Itt kell megcsinálni a magyar Salzburgot, Veronát, itt lehet és kell a jövőben megrendezni a próza és a zene klasszikus müveinek szabadtéri előadását.

Az ember tragédiájának Szegeden nem ez volt az első szabadtéri előadása. Tavaly Hont Ferenc rendezésében került itt színre a remekmű. És ezt megelőzően a Magyar Passió bibliai alakjai vonultak fel a Fogadalmi templom előtt emelt színpadon. De a szegedi szabadtéri játék igazi jelentőségét a tragédia idei előadása adja meg, mert az ország, sőt a kül föld érdeklődését csak most sikerült igazán az előadás iránt felkelteni. Tagadhatatlan, hogy ebben oroszlánrész illeti Bánffy Miklós grófot, a kiváló irót, a színpadnak, a színpadi Ízlésnek kitűnő mesterét, aki — ugylátszik — minden becsvágyát és. minden lelkesedését lette fel arra, hogy Az ember tragédiáját a maga elgondolása szerint és a mii óriási színpadi lehetőségeit és adottságát kihasználva, hozhassa színre. Bánffy Miklós gróf Az ember tragédiájának budapesti felújítása és bécsi bemutatója kapcsán több cikkben irta meg a maga kritikáját a két előadásról és — ime —• most alkalma nyílt, hogy elképzelésének és a mü előadásával szemben emelt igényeinek a legfényesebb külsőségek mellett és a magyar színjátszás legjobbjainak közreműködésével érvényt szerezzen.

Sikerült ez neki? Nézetem szerint, nem hiánytalanul. Bánffy a tragédia harmadik és utolsó képe közötti részt víziónak, álomnak tekinti, aminthogy valóban az is és ezért — igen helyesen — az előadásban is ezt az álom- szerüséget, ezt a látomássszerüséget akarja kihangsúlyozni. Talán a szabadtéri színpad berendezésének, több síkban való tartásának, talán a nagy dimenzióknak köszönhető, hogy ezt a célját nem érte el százszázalékban. De az bizonyos, hogy szépet, nagyot, artisztiku- sat adott és a diszletek vetítésével és a világítás raffinált eszközeivel nagyszerű hatásokat ért el. A darab biblikus jelenetei váltották ki talán a legnagyobb hatást, az első három kép, amelyben Lucifer olyan elszántan, vakmerőén száll szembe az IJrral. Ennek a három képnek óriási hatását még csak fokozta Csortos Gyula Luciferje. Micsoda ördög ez! Lázadó, erős, fölényes, cinikus, félelmetes, nem is ördög, hanem ördögien emberi; szinte félni kell tőle, hogy az Úrral való

harcban még ő marad felül! Ahogyan az Ur hangjának hallatára idegesen, megzavartam a félelemmel vegyes gyűlölet kifejezésével az arcán megrázza magát (— ez az első megmozdulása a nagy feketeszárnyu ördögnek —) és ahogyan azután megszólal, — az embernek végigborsódzik a háta. Csortos Gyula ennek az előadásnak igen-igen nagy értéke és az ő Luciferjét látva, szinte fájdalommal állapítjuk meg, hogy az, ördög alakja és szerepe a darab további — történelmi — folyamán mint halványodik, mosódik el; inkább csak árnyéka, semmint irányítója és vezetője Ádámnak. Még sohasem tűnt ennyire szembe Madách remekművének ez a fogyatékossága, mint éppen Csortos nagyvonalú alakítása nyomán.

Bánffy Miklós gróf rendezői készsége, tiszteletet parancsoló stilusérzéke tulajdonképpen a tömegjelenetekben bontakozik ki a maga teljes nagyságában, szinszerüségében és hatásában. Az egyiptomi kép rabszolgahada, az athéni jelenet mélyből feltörő tömege, a bizánci kép lovonjáró keresztes hada, a francia forradalom tovahömpölygő, százakra rugó (és sok ezernek látszó) csőcseléke, ennek a nagy tömegnek a mozgása, a hullámzása, az ordítása, dübörgése megragadja és lenyűgözi a nézőt. De a forradalmi kép teljességéhez hozzátartozott volna a Marseillaise is. Ezt ez- uttál is elhagyták — nem tudni, miért?

Mindent egybevetve, Az ember tragédiájának szegedi előadása olyan esemény, amely megmozgatta nemcsak Magyarország közönségét, hanem a külföld irodalmi közvéleményét is. Már a bemutató-előadáson is igen sok külföldi érdeklődő vett részt s e bét közepén

érkezett Szegedre Sehuschnigg osztrák kancellár és Röbbeling, a Burgtheater igazgatója, hogy megnézze az előadást. Szeged büszke mámorban úszik és joggal, mert igazán mindent megtett a siker érdekében és megkapta jutalmát — a sikerben. Csortoson kívül még Tőkés Anna tökéletes, az örök asszonyi ideált megtestesítő és kifejező Évája és Táray Ferenc meg Lehotay Árpád Ádámja (ketten felváltva játszák Ádárn szerepét) tartó oszlopai ennek az előadásnak, amely maradéktalanul igyekszik érvényre juttatni a tragédia minden szépségét és mélységét. A három főszereplő mellett Könyves Tóth Erzsi, Ver- bőczy Ha, Bartos, Fehér, Zátony, Lengyel Vilmos játéka érdemel elismerést és az a kulturáltság, amellyel a Szentpál-csoport a táncokat előadja. Bánffy Miklós gróf Oláh Gusztávban és Fülöp Zoltánban művészi segítőtársat kapott és rész illeti a sikerből An- tos Kálmán orgonamüvészt, Beck Miklós karnagyot, Sarlay Imre segédrendezőt és Kornál János fővilágositót.

De egy kifogást nem hallgathatok el. A szegedi előadás mindenkinek megadta azt, ami megilleti. Csak éppen Madách Imréről feledkeztek meg. A színpad baloldalán, az árkádok alatt ott van Madách Imre nagy reliefje. Talán mégis illendő lett volna a költőnek ezt a képmását felvirágozni és az előadás megkezdése előtt egy reflektorral megvilágítani. Mert, hogy az ő halhatatlan szavaival éljek, Madáchot megillette volna ez a hódolat.

ZÓLYOMI DEZSŐ.

Shakespeare 111. Richárdja — egy kandallópárkány titkos fiókjában

London, augusztus eleje. ( PMH alkalmi tudósi- j tójától.) Londoniban évek óta egy titokzatos ismeretlen grasszál, aki egy elveszett Shakespeare-kéziratot hajszol és ezért különös szenvedéllyel kanadallópár- I kányofcat lop el egyremásra. A titokzatos is-meret- | len mintegy öt évvel ezelőtt követte el az első ilyen | lopást.

1920-ben egy régi, a XVII-ik századból származó házban történt a lopás. London csodálkozott, hogyan törhette le, lophatta el és szállíthatta el észrevétlenül az ismeretlen tolvaj a nehéz tárgyat. Noha a ház tele van igen értékes bútorral és más egyébb értékes tárggyal, a tolvaj éppen a kandallópárkányt választotta, amely nem is értékes és igen nehéz, i Az ismeretlen mégsem vitt el mást, csak a kandallópárkányt. Bizonyos, hogy igen szép példány volt, úgynevezett Adam-kandalló, amely az Adam-testvé- rekről, a négy híres angol építészről nyerte a nevét, akik a XVIII-ik században éltek és akkor alapították meg az Adam-stilust. A különös lopást tehát azzal magaya rázták, hogy a tolvaj szenvedélyes müibarát, aki különös előszeretettel viseltetik az Adam-kandallók iránt.

Aztán megdöbbentő mértékbeni szaporodtak Londonban a kítndallópárkánylopások és alig múlt egy hét, hogy valamelyik regi londoni házból ne loptak volna el egy ilyen kandallópárkányt.

Mindig azonos körülmények közt és mindig valódi Adam-kandallópárkányról volt szó. A tolvaj mindig csak a párkányt lopta el, semmi mást, személye pedig ismeretlen maradt.

öt év alatt több tucat ilyen párkány tűnt el és mind pontosan ugyanazon módon.

Az angol közönséget egyre jobban nyugtalanította az ismeretlen tolvaj garázdálkodása. A lapok hosszú cikkekben foglalkoztak a furcsa problémával és keresték az eset valószínű magyarázatát.

Úgy látszik, most meg is találták. A kandalló- párkány-lopások titkát a Sunday Express fedezte fel, amely a következő szenzációs magyarázatot közli:

A tolvaj nem közönséges mübarát, nemcsak kandalló-párkányokat keres, hanem céltudatosan egy 155 évvel ezelőtt eltűnt kandallópárkányt, azt, amely egykor Dávid Garrické, a hircs angol színművészé volt.

Garrick élete utolsó éveibena londoni Adelp'hi Ter- race egyik házában lakott. Ezt a házat és a lakószobáját diszitö nagy kandallót az Adam-testvérek építették. Amikor Garrick 1779-ben megholt, a kandallót legjobb barátjára, Palmer színészre hagyta. Palmer azonban akkor vidéki körúton volt és

amikor lakására hozták a kandallópárkányt, nővére olyan ,,ormótlannak" találta, hogy kis pénzért egy ©szeresnek eladta. Palmer magánkívül volt dühében, felkutatta egész Londont, de sehol sem találta meg.

Palmer nem hiába kereste oly lázasan kandallópárkányát, Garricknak is fontos oka volt, hogy ráhagyja: a kandallópárkánynak titkos fiókja volt cs ebben néni kisebb sincs rejtőzött, mint egy eredeti Shakespeare-kézirat, a III. Rihcánl eredeti foglamazványa, oly ritka dokumentum, amely egyszerűen felbecsülhetetlen, mert hiszen jóformán egyetlen teljes eredeti kézirat sem maradt meg Shakespearetől.

Garrick a kéziratot állítólag egy stratforti zugügyvédtől vásárolta, aki a stratfordi kéziratgyüjte- ményből csente el és legnagyobb kincsként féltve őrizte az ereklyét. El is mondta Palm ér nék, hogy kandallópárkányában őrzi Shakespeare eredeti és teljes kéziratát. Csak Palmer tudott erről a titokról és Garrick meghagyta neki, hogy halála után vegye ki a titkos fiókból és ajánlja fel a brá-tt nemzetnek ajándékként. Nővére meggondolatlan cselekedete miatt azonban Palmer nem teljesíthette barátja kívánságát.

A Shakespeare-kézirat — a világ egyetlen teljes Shakespeare-kézirata — valamelyik londoni ház kandallópárkányának titkos fiókjában rejtőzik és kérdés, megtalálják-e valaha.

A titokzatos párkánytolvaj már több tucat párkányt lopott el, anélkül, hogy a keresett kézirat nyomára bukkant volna, de lopásaival felkeltette valamennyi londoni háztulajdonos érdeklődését a kandallók iránt és most mind lázasan kutatják a kandallókat abban a reményben, hogy hirtelen és váratlanul kinyílik egy titkos fiók és kiesik belőle egy elsárgult kézirat, ezzel e felirattal:

„Richard III. by William Shakespeare . .

AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA: VÁROSI MOZGÓ:

Péntek, szomibat, vasárnap, f. hó 10, 11, 12-én A mesebeli herceg.

RÁDIÓ MOZGÓ:

Péntek, szombat, vasárnap, f. hó 10, 11, 12-én Báli. a földi paradicsom.

A KASSAI CAPITOL-MOZGÓ MŰSORA: Valcerháboru.

Bársony Rózsi. Rónáte Miiller. Wiil-Iy Friteoh. Páni Hörbiger és Theo Lingea nagysikerű operettje.

Bujócska a kastélyban

Irta: A. C. ASHBY. Fordította: PÁLFÖLDY MARGIT

Nyüzsgő vendégsereg éli vidám életét a vadregényes walesi kastély újjá varázsolt, ódon termeiben s az egyik este bujócskát játszanak. Mindenkit sikerül sorra megtalálni, csak. Undine, a gyönyörű háziasszony tűnik el nyomtalanul. S eltűnik vele együtt az értékes smaragdgyürü is, amit díjul tűztek ki annak, akit utolsónak tudnak megtalálni. Pár sor irás marad csak utána .ártatlan levél, ami mégis sötét felhőként nehezedik rá a szép asszony életére. A levél -miatt nem lehet tisztán látni az esetet még akkor sem, amikor pedig már bebizonyosodott, hogy nem véletlen folytán került oda a szép fiatal asszony a padlásszoba ódon ládájába ...

A gyilkosság szálai azonban hihetetlenül össze- bogozódnak. Kitűnik, hogy a vendégsereg majdnem mindegyik tagjának volt oka gyűlölni a háznak mindaddig körülrajongott asszonyát. S még a múlt kisértetei is felvetődnek, sötét titkok szövevényét sejtetve a nyomozók előtt! Elhagyott szerelem, megalázott női büszkeség, féltékenység, sértett családi becsület, kapzsiság és bosszú riasztó árnyai settenkednek a halott körül. Az események rohanó árjában mind újabb és újabb nyomok vetődnek felszínre s töltenek el bennünket is mind forróbb izgalmakkal. S végül, amikor a hályog hirtelen lehull szemünkről, olyan megrázó tragédiára ébredünk, -hogy majdnem felkiáltunk a döbbenettől. A legizzóbb feszültség állapotából egyetlen pillanat alatt visz át bennünket a megoldás a kiengesztelődésnek napfényes nyugalmat árasztó világába.

A Palladisnak ezt a legújabb regényét Pálföldy Margit fordította őszinte gyönyörűségére az olvasónak.

(* *) Dr. Emil Synek első filmkönyve. Zar-ovich amerikai producer a prágai Arko filmmel együtt uj cseh filmet fog forgatni, amelynek s-z-cenáriIlmát dr. Emil Synek ismert prágai színpadi író készítette el. Dr. Symefc, aki eddig nem foglalkozott fiilmszceniáriium írással, most int először film- témát és ;a felvételekben is aktív részt fog venni. A film művészinek ígérkezik és ideiglenes címe: „Jana“. A szereposztás most történik.

(*) Mivel nyit a budapesti Vígszínház. Budapestről jelentik: A Viigszimh-áznál egyelőre csak az bizonyos, hogy Molnár Ferenc uj -darabja lesz a második újdonság. A szezonnyitó d-arabot még nem állapították -meg. Szó volt Lakatos László uj színpadi müvéről, de az író még nem készült el vele és csak karácsony táján kerül bemutatóra. Most tervezik, hogy egy Sinclair Lewis-regényből készült drámával nyitják meg a szezont, amely /Amerikában n-a-gy sikert aratott.

(*) Edgár Poe világhírű „A holló<É című müve filmen. Hollywoodban Edgár Poe két müvéből készül most film. Vászonra kerül világhírű költeménye, „A holló", amelyből kaiando-rdrámát készítenek. A másik Edgár Poe-darab „ Az aranyibogár". Mindakettő romantikus szerelmi cselekménnyel bővült a filmen,

xx Elhájasodásnál, köszvénynél és cukorbetegségnél, oxaluria és phosp-haturia képződésénél, hugysavas sók lerakódásánál a természetes „Ferenc József5 keseriiviz javítja a gyomor és a belek működését s tartósan előmozdítja az emésztést.

(*) Faust előadás Salzburgban — szakadó esőben. Salzburgból jelentik: A Faust idei szabadtéri előadását cs-alknem megakadályozta a zivatar. Egész délután szakadt az eső, szerencsiére estefelé alábbhagyott és ágy meglehetett tartani az előadást védőpony va alatt, de a zápor így is -gyakran megzavarta az előadást. Gretohent Paula Wesse-ly, Famstot Ewald Balser és M-efistót Ra-oul Aslan játszotta kitünően,

(*) Ranion Novarro „A mélíóságos asszony trafikja"1 főszerepében. Érdekes hír érkezett Hollywoodból: Ram-on N-ovarno kiválasztotta nj filmjének szüzéé jót. Az amerikai filmsztár Bús Fekete László „A méltóságos asszony trafikja" című vig- játékát fogja filmen eljátszani. A filmváltozatban felemelték a trafi-koismé -rangját, kegyelmes as-szony lett belőle.A cselekményt természetesen lényegesen átdolgozták.

(*) A német kabarék tengerészköltője uagybeteg. Berlinből jelentik: Joachim Ringelnatz, a legismertebb német kabaréin) és tengerészköltő, lírai humorista és egy különleges műfaj megteremtője súlyos tüdőbajjal szanatóriumba került. Barátai arra kérik a közönséget, járuljon hozzá a szanatóriumi költségekhez, mert Ringelnatz igen szegény. Mint hadi- tengerész kezdte pályáját és azóta Í6 nagyon szerette az erős italokat. Az utóbbi esztendőkben gyakran látták Ásta Nielsen társaságában. Éjszakákon át együtt ültek a kávéházban anélkül, hogy egyetlen szót váltottak volna. Ringelnatz' igazi nevén Her- -man-n Böttciher, a háború előtt tűnt fel Münchenben, de népszerűsége akkor lett nagy, amikor megírta tengerészeti emlékeit. Kabarékban te-ngerészegyen- ruhában lépett fel, kezében egy pohár borral és az előadás alatt, két-bárom litert ivott meg. Legnagyobb sikerét a „Kutteldadeldu" versekkel aratta. Gyakran belesült az előadásokba, de ez annál joh, ben tetszett a közönségnek, mert Ringelnatz úgy tudott rögtönözni, mint senki más. Egy darabot is irt, amelynek „A palack" volt a címe. A darabban ő maga játszotta a főszerepet. A filmen is szerepelt, később és a „Paris a háztetők alattiban sikert aratott, Persze gyakran ittasan jött a stúdióba, amíg egyszersmindenkorra kilőttek. Most nagybeieg és felépüléséhez nincs sok remény