Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)
1934-08-02 / 174. (3505.) szám
<pR^2ivVW&aR-fmtratí A fzodáhlefflokrata párt tzloventzkói szervezeteinek elégedetlensége fogadta Dérer minisztert Dunaszerdahelyen A felszólalók tiltakoztak a pártvezetőség nacionalista politikája ellen A dunaszerdahelyi szociáldemokraták is magyar tannyelvű középiskolát sürgetnek D1111 a s z e r d a h e 1 y? augusztus 1, (Sajá't tudósítóinktól.) Vasárnap sok párt tamil ihatott a csehszlovák szociáldemokrata párttól, hogy hogyan lehet párthivek nélkül „magy“ rué(p- gytüDiéet tartami. Ekkor Jött Dumiaszeirdahelyre Déiror Iván igazságügymiimiiszter, hogy megtekintse és hivatalosam átadja rendeltetésének az újjáépített járásbíróságot, moly alkalmat a szociáldemokrata párt felhasználta arra, hogy „nagy" népgyülést rendezzem. A miniszter autóval érkezett Dunaszerd ahedyír e, ahol a párt által épített diadalkapuval fogadták őt hívei és egyes testületek. A község névéiben Sremkar Lajos községi kiíró, a járásbíróság részéről Csóka Béla járásibiiró, az ügyvédi kar megbizásából dr. Steirm Ernő üdvözölte a minisztert. Délután egy órakor a Horváth-féle szim- háztereimben tartottak pártgyüíLést, amelyen azonban húsz ember sem jelent meg Dunaszerda- helyxől, hanem a Vág Völgyéből, Nyitna, Oalánta, Pozsony, Komárom^ Vágs&llye környékéről jöttek el a párt kiküldöttei, úgy, hogy ez a sok kiküldött mentette meg a pá/rtgyülést, melyet különben nem lehetett volna megtartani. < A dunaszerdahelyi eket ugyanis annyira nem érdekelte a párt ülése, hogy ott miég busz itteni ember sem jelent meg. Ezen a pártértekezleten aztán kipattant minden. Kitűnt, hogy a párthivek nincsenek megelégedve a párt vezetőivel, nincsenek megelégedve a párt eddigi politikájával, s a felszólalások csak mind csupa panaszok voltak. Különösen a komáromi, galántai és siomoir- jai felszólalók hibáztatták a párt vezetőségét, amely nem tesz semmit a párttagok érdekében. Komáromban például meg akarták alakítani a kisiparosok és kiskereskedők szekcióját, az ebhez szükséges alapszabálytervezetet azonban többszöri sürgetés dacára hónapok óta nem tudják megkapni a központtól. Hibájául rótták fel a felszólalók a pártvezetőségnek, hogy nem folytat eléggé inter- nacionális pártpolitikát, hanem igen sok a nemzeti iz, a nacionalizmus a párt vezetésében. így a „Népszava" is, a párt hivatalos közlönye mindig több és több nacionalista izü cikket közöl- A fölszólalók általános panasza az volt, hogy a központ elhanyagolja a szervezeteket, nem törődik híveivel. A sok panasz kellemetlen lehetett a pártvezér-elvtársaknak, mert a felszólalókat többször is figyelmeztették, hogy csak röviden beszél jenek. Délután 3 órakor népgyülést tartott a párt a Tyukpiaoon. Megjelent a népgyüiésen vagy 'háromszáz ember, amelynek fele a messze vidékekről felvonultatott vöröskokárdás kiküldöttek serege volt, a másik fele pedig nem szociáldemokrata érdeklődő, olyanok, akik mind minisztert akartak látni és hallgatni. Beszédet mondottak a népgyüiésen dr. Dérer Iván miniszter, Farkas szenátor, Csizmadia Komárom város polgáremstere és Fehér. A népgyüiésen résztvevő hallgatóság nagy,része undorral hallgatta végig, mint ócsárolja egyik-másik szónok a magyarság ellenzéki pártjainak köztiszteletben álló tagjait, mint sérti meg a katolikusok vallásos érzületét, amikor a pápát igyekszik nevetség tárgyává tenni. A szónokokat a vezérkar megtapsolta, egyébként igen ritkán hangzott el egy-egy „egyhangú" éljen. A nap legnagyobb szenzációja az, hogy a párt (lunaszerfiahelyi szervezete a nép- gyűlés előtt memorandumot nyújtott át a miniszternek, melyben magyarnyelvű középiskola felállítását kérik Dunaszerdahelyen. Mindenesetre jellemzi ez a tény azt a körülményt, hogy Dunaszerdahely minden rétege sürgeti a magyar középiskola felállítását, s hogy mennyire általános itt a magyar középiskola iránt megnyilvánult óhaj. Kecskemét, július végén. De jó Kecskemét felé tartani a magyar alföld mélyéből s szemünkkel feMmni ezt a várost, mint valami régen várt ajándékot. Már lenyirtáik a határt s az őszi szomorúság hangjai kezdenek lassanként csengeni rajta, de ez a város minden évszakban mindig olyan szép, mint egy álom. Szép, mikor napban fürdik s sízép éjszaka, mikor az alföld végtelen tenyerén felnyúlnak a szelíd fényben karcsú, mesebeli tornyai, mintha a győzhetetlen termőkedvnek intő, mutató ujjaá lennének. Itt emelkednek hegyek a gyümölcsből s a föld ajándékaiból, itt gyönyörködhetünk az igazi, szikrázó magyar paraszterőiben, láthatjuk a tervszerű telpiitési politika áldásait: gyermekek ezredeit és brigádjait, a mezőgazdasági kultúra csúcsát e érezhetjük Arany János é6 Katona József szellemét Egyre fokozódó idegenforgalom Nincs nap, hogy idegen csoportok ne jönnének: franciák, angolok, svájciak, osztrákok. Rákaptak ennek a tájnak az izére, hiszen nyugat felé hiába keressük az életnek ezta teljességét, ezt a s z i n pompáját, mely lépésrőhlépésre vezet és ringat e városban.. A Hírős Hétre kinyílott az élete, mint a pünkösdi rózsa s olyan lett, mint egy keleti szőnyeg, melynek szövése közben az alkotó ujjak s a reája hannatozó lélek csak arra gondoltak, hogy az élet mindéin szine rajta legyen: ősi növények különös szirmaitól kezdve az oltó kéz mai művészi rendjéig. Az ezeréves magyar élet minden emléke, minden mozzanata fülelevenedett itten, mintha egy óriási filmet láttunk volna, vagy pedig A r a n y János meg nem irt f ö 1 d m ü v e iö épo- szának az elemei zsibongnának élőt tünk. Két felvonulás Két ünnepi menet gyakorolt felejthetetlen benyomást mindenkire. A megnyitó, mikor véghetetlen komolysággal é6 derűvel vonultak fel az anyaföld fiai s a föld gyümölcsei. Hatökrös szekerek jöttek kévékkel, teli gabonát? zsákokkal, szőlőtőkékkel, gyümölcsfákkal, aratókkal és marokszedő lányokkal. Majd az ősi iparoscéhek jöttek az emberi munka eszközeivel, öntudatával. Mintha époszi seregszemle történt volna a szemeink előtt, mert ezek a magyar élet igazi hősei, csak nem jött még költő, aki bejárta volna s megénekdte volna életük nyomait a bölcsőtől a koporsóig. Csodálatos egységbe fonódott ezen az ünnepi héten minden mozdulat, minden esemény, mintha egyetlen alkotó és rendező elmének a testté vált gondolatai volnának. Mikor a hetet megnyitották. hatalmas gálám beér eget bocsátotta ik a z egek felé. mint az ag- rá;rlélek szelíd áldozatát s boldog üzenetét. El* képzelhetünk-e illőbb s kifejezőbb megnyitót? Az ünnep föcséménye pedig háromezer gyermek föl vonulása volt. A menet elején hófehér táblácskák hirdették, hogy mit A párt, amelynek Dun aszerdahélyen egyáltalában nincs talaja (két tagja ül a képviseílő- testüHetbeai), délután a város határáig kísérte ki a minisztert. kíván az ifjú nemzedék: tejet., világos lakást, napfényt, testvérkéket, egészségügyi gondozást, 'boldog anyákat, orvosokat. Virágos íaíyigák Magyar virágvasárnap volt ez, mintha a régi népnek csodája teljesedett volna, máikor az árva kisfiú leveszi a táltos ökör szarvát s a fehér nyájak tengere ömlik ki belőle. Itt pedig virágok és vidám gallyak között a magyar jövő apró népe jött egyre e egyre. Szamarak vonták a kocsikat, a virágvasár- rap állatai, volt síró kocsi és kacagó kocsi, bölcsődék, óvodák és iskolák vonultatták fel a népüket, fiatal anyák százai tolták a gyermek- kocsit és n a p é g e 11 e z s e Onlé r a s s z o- nyok virágos talyigákon hozták a kisdedeiket. Méltán hirdetik, hogy Kecskemét a gyümölcs és a gyermek városa! Ilyen igaz, mély gyermekkultuszt Magyarországon ugyan hol találunk ma? Minden középület kiállítássá alakult át. Szép rendben sorakoztak bennük a termő alföldi élet képei, múltakba nyúlva e a jelen minden alkotó rezdülését megmutatva. A kollégiumnak már az előcsarnokában megcsap a kertek mámora, itt a gyümölcskiállitás, Kecskemét méltó büszkesége, a homoki kultúra tárháza. S mindjárt fölötte a másik büszkeség a gyér- m e k ü g y i k i á 11 i t á s. A hírős gólya Ajtajában fénykép fogad: „Hármasával hozza a gólya a gyermekeket a kecskeméti Hírős hét örömére. 1934 julius 20-án délelőtt". Szenved őJboldog arcú anya fekszik a hófehér ágyon s mellett három csöppség. Ez is a kecskeméti éposz egyik képe s ezekből a képsorozatokból lehetne felépíteni a nagy magyar filmet, az eposzok vérrokonát, az Európának s világnak szólót. Itt lehetne meríteni fölösen benyomást, ihletet s mindent hozzá. Milyen jól esik követni e kiállítás grafikonjait, tele van velük a fal minden teremben. A szaporodás vonalai mennyire lehullottak a háború alatt 6 hogyan szöknek azóta, fölfelé, milyen elszántan, mintha ők is tornyok szeretnének lenni. A lakosság fele itten 14 éven aluli gyermek, a törvényhatósági joggal fölruházott magyarországi városok közül Kecskemét rezet a szaporodás terén. S ugyanilyen rohamosan esnek a gyermekhalandóság, a halva születések s a gyermekbetegségek grafikorjai. Ügyes képen a város címeréből vett kecskékkel szemléltetik a. növekedő szaporodást. Nos: ezek a kecskék, Istennek s embernek hála, egyre nagyobbak, testesebbek és számosabbak 6 egyre derek aeabban ágaskodnak. Jit hasadt meg a szive ... Talán a gyümölcstermelés, a növényi élettel való mély testvériség szépítette ilyen nemessé, derűssé itt az embert. Azért mosolyog olyan feledhetetlenül a teremtő lélek az arcok szélid jóságában, okosságában. A „Hírős Hét" nem „népünnepély", hanem mély emberi megnyilatkozás s igazi maHitős i/átos, is Uitős tyétya A magyar alföld hőskölteménye Kecskeméten 1984 augusztus 2, csütörtök. gyár kulturesemény volt. Egyszerű, kettéhasadt terméskővel jelölték meg a helyet, ahol Katona József holtan rogyott össze: „Itt hasadt meg a szive Kecskemét legnagyobb fiának. A régi tanáceház kapujának helyét, hol a „Bánk bán" költője 1830 április 16-án összeesett, ezzel a kővel jelölte meg a Katona József Társaság. 1934." De nemcsak halott nagy fiát ünnepelte Kecskemét, hanem az élőt, Kodály Zoltánt is. Nagyszerű vegyeskara az egyik gyönyörű nyári estén szabad téren mutatta be Kodály uj szerzeményeit: „Akik mindig lekésnék" címen Ady Endre szövegére s „Jézus és a kufárok" címen, a Biblia szövegére irt hatalmas zenei kompozícióját néhány ismert darabja mellett. Ereje teljében 6 szinte a „Psalmus Hungaricus" határánál hallottuk zengeni Kodályt. íme, beteljesedett az álma, hogy a magyar vidéken éppen olyan megértő s emelkedett lélekkel fogadják, mint Párisban vagy Londonban. S még életében nagy lett a saját pátriájában. A vidék előretörése A magyar alföldiről valaha közhellyé vált, hogy álmos és tunya, pedig igazárban az életre 'készülődött. Most pedig minden tétovázás nélkül, keresés és lengedezés nélkül nyílegyenesen a magyar kultúra igazi forrásaihoz tér. Katona, Kodály, a kisdedek felvonulása, kiállításai s nagyszerű múzeuma: mind a kultur- 1 él ok vallomás a. Az ébredező magyar alföld szelleme simogat itten s azt súgja, hogy hűséggel fogja őrizni és vallani a magyar Géniuszt, FÉJA GÉZA. Dobránszky képviseld beszámolói a nagykaposi járásban Nagykapos, augusztus 1. Az országos keresztényszocialista pártnak a közelmúltban létesített nagykaposi körzeti titkársága már rövid idő alatt is szép eredményeket ért el. A járás szlovák és magyar falvainak népe egyre nagyobb számban csatlakozik a keresztényszocialista párt zászlajához. Egymás után alakulnak meg a járás magyar és szlovák községeiben a párt életképes, erős helyi szervezetei. Most vasárnap két szlovák községben, Pályámban és Nagyszeretván tartott a párt nagy érdeklődés mellett nyilvános gyűlést s egyidejűleg mindkét községben reorganizálta szervezeteit. A két községben rendezett gyűlések szónoka Dobránszky János pápai kamarás, nemzetgyűlési képviselő volt, akinek kíséretében megjelentek Csuha Sándor, Ganyó István, Horváth Géza és Haraszy Károly országos pártvezetés égi tagok és Székely Ferenc nagykaposi körzeti titkár is. Dobránszky képviselő nagy figyelemmel hallgatott beszédében a párt programjának ismertetése után általános politikai és gazdasági beszámolót tartott. Részletesen foglalkozott a gazdákat ma legjobban érdeklő kérdéssel, a gabonamonopóliummal. A vonatkozó kormányrendelet tárgyilagos kritikája során kifejezést adott azon nézetének, hogy a gabonaárak különbözősége sérti a gazdák érdekeit. Bejelentette, hogy az országos keresztényszocialista párt az anyagilag amúgy is leromlott mezőgazdák érdekeinek védelmében mindent el fog követni, hogy a gabonamonopóliumról szóló rendelet sérelmes intézkedései az általános érdekeknek megfelelően helyesbbittessenek. A lelkes helyesléssel fogadott beszámoló és Székely Ferenc körzeti titkár felszólalása után mindkét községben kimondották a párt helyi szervezeteinek újjáalakítását s a jelölő*- bizottságod javaslata alapján a következő elnökségeket választották meg: Pályinban helyi elnök lett Balogh Dániel, alelmök Balogh György, titkár Lehotay István, pénztáros B. Balogh Pál s ellenőrök Egri Sándor és Balogh László. — Nagyszeretván helyi elnök Ubrezsi Ferenc, alelnök Körösbényi János, pénztáros Kükemezey Ferenc, titkár Szentimrey Lajos s ellenőrök Ubrezsi Sándor és Pénzes Lajös. — A tengerbe fulladt egy vakmerő tengeri hajós. New Carliisleiből (Quebecik) jelentik: John Smitlh fiatal kanadai tengerész néhány héttel «*- előtt elhagyta szülővárosát, hogy öt.méter hosszú csónakban az óceánon keresztül az angol partokig evezzen. John Smith vállalkozása tragikus halállal végződött. A könnyű csónak felborult és a vakmerő hajós a tengerbe fűlt. A szárazföldtől mintegy száz m<érföld-nyíre halászta ki holttestét- egy gőzhajó legénysége. %
