Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)
1934-08-12 / 183. (3514.) szám
7 1934 augusztus 12. vasárnap iliiinrK-- .-..w Wizieőorsátjáfo a magyar íhma-tengerjáró gőzöst, a „fóudapest“-et korszak nyiük a magyar kereskedelmi hajózásban » A Duna egyre jobban bekapcsolódik a nemzetközi forgalomba oiiriapest, augusztus eleje. (A P. M. H. munkatársától-) Augusztus tizemiegyedíke a magyar kereskedelemnek a magyar hajózásnak nagy napja lesz: ezen a napon bocsátják viiei'e az első magyar Du- nii'tcngcrjáró hajót a „BudapesV-et. Az épilési munkálatok serényen folynak, befejezésükhöz közelednek a Ganz-Danubius hajógyár újpesti telepén, a hajó nemsokára üzemképes állapotban lesz, megindulhat próibaujtára s a tervek szerint szeptember végén megteszi első rendes útját is. A fejlődő magyar gazdasági és kereskedelmi élet u j és ragyogó perspektívái bontakoznak ki ebből az alkalomból. Az a körülmény, hogy Magyarország kontinentális állam, amelyet mindenfelől szárazföldi országok vesznek körül, tengerpartja nincsen, fokozott jelentőséget ad a Dunának. Középeurópá- nak nyugat felé Hamburg és Bremen, továbbá Fiume és Trieszt a kikötője. Ezeken át történik a magyar mezőgazdaságii termékeknek, a cukornak s lisztnek exportja s a tengeren túlról Magyarországba irányuló behozatal. Csakhogy a gabonaárak csökkenése miatt a mezőgazdasági termékek nem bírják a vasúti fuvar költségeit és igy a forgalom mindinkább a Dunára, az olcsó s kényelmes viziut- ra terelődik. így az elmúlt esztendőben, amikor Magyarországon rekordtermés volt s 7.1 millió íné- lerniázsa búza került kivitelre, ebből 4.5 millió mm. terelődött a folyami útra s 4 millió mm. a Tiszáról került keleti irányban a világpiacra. Brai- fában rakták át a magyar exportgabouát tengeri gőzösökre s igy került a keleti tengeri német kikötőkbe. De nemcsak mezőgazdasági exportcikkek, hanem ipari termékek is a forgalomnak erre az útjára terelődtek s igy mindinkább felmerült a Duna-ten- gerjáró hajók épitésénc-k szükségessége. A brailai átrakás ugyanis térni ész el szerű lég sok szempontból hátrányosnak mutatkozik. Az átrakodással károk merülhetnek fel, sérülést szenvedhet az áru, egészen más csomagolás szükséges az átrakásra szánt áruhoz, nagyobb helyet foglal el, stb. így kézenfekvővé vált olyan hajók építése, amelyek átrakás nélkül juttatják az árut a tengerentúli piacra. Az eszme már régen felmerült magyar kereskedelmi és műszaki körökben. Kvassay -Jenő folyamszabályozási mérnök 1916-ban adott ki egy feltűnést keltő munkát, amelyben a közvetlen Duna-tengeri hajózást propagálta. Erre a célra szükségesnek jelölte meg a Vaskapu újból való szabályozását. Széchenyi óta a hajózási technika óriásit fejlődött e « Vaskapu már régóta nem felel meg a modern nagyhajózás követelményeinek. Különösen g vázállási viszonyok kedvezőtlenek. A Vaskapu vízállása átlagban két méter, nyáron azonban, szárazság idején, ami a mi éghajlatunkon gyakori, ennél is alacsonyabb, 170—180 cm. Kvassay elsősorban a Vaskapu modernizálására gondolt s uj hajóutat akart robbantani. Tervezete 16 millió aranykorona költségvetéssel kívánta ezt a nagy hajóutat megvalósítani, úgy, hogy 6600—4000 tonnás nagyhajók járhassanak a Dunán, fel egészen Pestig, amely igy a rajnai nagy kikötőknek mintájára valósággal tengeri kikötővé fejlődött volna. Kvassay szép álmát, amely iránt magyar kormánykörökben nagy érdeklődés mutatkozott, eltemették az uj viszonyok. De az eszme nem halt meg, a magyar kormányzati tényezők állandóan tudatában voltak és vannak a Duna-tengerhajózási jelentőségének. A Dunának nagy jelentőségét különben általánosan felismerték s értesülésünk szerint még ebben az évben két Palesztinái hajó fog árurakománnyal, átrakás nélkül a Dunán feljönni és kiköt Komáromban és Pozsonyban is. A bajor Lloyd is motoros hajókat készül építeni, amelyek a Dunán át jutnak a tengerre. Burger gö- nuai magyar konzul pedig magyar lobogó alatt fog hajót járatni, amely a magyar piacot az ószakafrikai francia és olasz gyarmatokkal hozza kapcsolatba. Ezek az eszmék és megfontolások vezették az első magyar Duna-tengerjáró gőzösnek, a „Buda- péet“-nek megépítésére. A magyar-orosz kereskedelmi kapcsolatok már a közeli jövő lehetőségei és ebben az esetben szinte nélkülözhetetlen lesz az a baiöjárat, amely a magyar piacot a Dunán, Fekete tengeren, odesszai öblön s a Búgon meg a Dnyesz- terr.j át közvetlen kapcsolatba hozza az orosz piaccal. A m agya óegyiptomi kereskedelmi részvénytársaság megalakulása óta Egyiptommal ás egyre élénkül a forgalom s a görög, kisázsiai partvidék, a Le van te is mind szervesebb kapcsolatokat létesít a magyar piaccal. A ,,Budapest" az első’Duna-tengeri fecske. Mindössze 500 tonnás vizkiszoritásu, tehát kis hajó, aminek oka egyrészt a Duna már ismertetett vizáilási viszonyaiban rejlik, még inkább azonban a forgalomnak a mai gazdasági viszonyokból eredő jellegében. A régen te óriási di- menzióju világkereskedelem ma nagy mértékben összezsugorodott, úgyhogy a nagy hajótársaságok hatalmas dimenziója hajóóriásai anachroniznuisnak tűnnek fel. A túlméretezett hajók ma nem rentábilisak s hosszú ideig nem lesznek azok. Ma már az Északi tengeren is kis hajók közlekednek, vagyis a hajóiéi' alkalmazkodik a piac felvevőképességéhez. A „Budapest" vizkiszontása a tengeren 500 tonna, a Dunán 600 tonna, igy a tengeri útra rakománya még 200 tonnával kiegészíthető ,mig felfele való utján a több te ehet uszályokon vontathatja. A hajó teljes hossza 54, legnagyobb szélessége 8.5 méter, a Dunán legmélyebb merülése 185, a tengeren 280 centiméter. Két darab háromszárnyu, másfél méter Pozsony, augusztus .11. Megemlékeztünk arról, hogy augusztus 26-án rendkívül mozgalmas napja lesz Dunaszerdahelynek, mert ezen a napon az országos keresztényszocialista párt nagyszabású kenyérszentelő ünnepet rendez a környék összes falvainak bevonásával. Ennek a régi és szép szokásnak feleievenitése mindenfelé nagy érdeklődést kelt. Csallóköz magyarsága bizonyára nagy számban vesz részt az ünnepen, hiszen régen volt alkalma ilyen rendezést látnia. Az ünnepély délután 2 órakor kezdődik a templomban litániával, ahonnan a papság és a hívők, élükön Jeszetiák Gábor pozsonyi kanonokkal, a szentelés helyére, a labdarugótérre vonulnak. Itt kijelölt helyeken felsorakoznak a hjvek községek szerint. A szentelő beszédet Galambos Béla hidasLéva, augusztus 11. (Saját tudósítónktól.) A barsi református egyházmegye évi rendes közgyűlését nagy érdeklődés mellett tartotta meg Léván Czeglédy Pál esperes és dr. Nagy Béla gondnok elnöklete alatt. . Az elnöki megnyitó után Patay Károly, a barsi egyházmegye tiszteletbeli esperese nagyhatású beszédben megrázó szavakkal jellemezte a garam- rnenti magyarságot pusztító betegséget, az egykét. Statisztikai adatokkal mutatta ki, hogy a Ga- rani mentén a legutóbbi évtizedekben lassan, ele biztosan apad a lakosság száma. A lelfci- páisztorsága alá tartozó egyik község lakossága ezelőtt 25 évvel 1025 lélekszámúial bírt és ma a lakosság a 850 lélekszámot is alig haladja meg. Nem is várható javulás, ha minden 11 halálesetre csak 8 szülés esik. A barai ref. egyházmegye évekkel ezelőtt már egyszer harcba szállott a magyarság alattomos betegségével. Most ismét felhívja az egyházmegye figyelmét a szomorú valóságra. Itt van a cselekvés ideje! Cselekednünk kell. mert különben a Ga- ram völgyének magyarsága cl fog sorvadni, mint a kiszáradásra Ítélt la. Az egyházmegyének a legnagyobb jóakaratátmérőjű propeller hajtja, melyek mindegyikét egy- egy 1.80 lóerős, 240 fordulatu külsőgerjesztésü eleklromotor forgat. Az elektromotoroknak szintén két külsögerjeeztésü generátor szolgáltatja az áramot, a két generátort pedig egy-egy 215 lóerős, percenként 1150 fordulatu hathengeres Gamz- Jendrassik-féle nyersolaj-motor hajtja. ügy az elektromotorok, mint a generátorok külső gerjesztésére az áramot egy különálló egyenáram-forrás szolgáltatja. A hajónak ,illetve elektromotoroknak előre-hátra járása Ward-Leonard kapcsolással történik. A hajó egyfenekü, tehát fenéktankjai nincsenek. Villanyvilágítással, hideg-meleg vízszolgáltatással, központi'fűtéssel lesz ellátva. Személyzete 11 főből fog állani. Lesz rádió adó- és vevőállomása. Augusztus 14-én vizrehocsátják a magyar Duna büszkeségét és szeptember végén a MFTB üzemében megkezdi nagy értékű kereskedelmi munkáját az első magyar Duna-tengerjáró, a „Budapest". kürti plébános, a kitűnő egyházi szónok mondja. A szentbeszéd után Jeszenák Gábor kanonok a papság segédletével megáldja és megszenteli az uj kenyeret, amelyet erre az alkalomra fel- diszitett kosarakban készítenek elő a hívek. A szentelés után népünnep következik különböző szórakoztató, számokkal. Este a dunaszerdahe- lyi műkedvelő gárda előadja az „Obsitos" című operettet. Á rendezésekét a Kázmér-féle vendéglőben táncmulatság fejezi be. A kenyérszentelést megelőzően délelőtt fél 11 órakor a párt nagy nyilvános népgyülést rendez, amelyen felszólalnak dr. Sziillő Géza nemzetgyűlési képviselő, a szövetkezett ellenzéki pártok közös parlamenti klubjának elnöke, Esterházy János, a párt országos elnöke, a többi törvényhozók és tartomány gyűlési képviselők. tál kell felkarolnia a beteges állapotok gyógyításának eszméjét. Tudja, hogy a közgyűlés minden egyes tagja készséggel szegődik a jó ügy szolgálatába, de minden munkának csak úgy lesz meg a kívánt eredménye, ha népünk józan eszével maga is be fogja látni, hogy rossz útra tévedt és visszafordul, mielőtt még a megsemmisülés örvénye el nem nyelné. Indítványozza, hogy az egyházmegye küldjön ki minden egyes egyházközségbe egy lelkész- és egy világi tanácstagból álló bizottságot, amelynek a feladata lenne a községekben felvilágosító gyűlések tartása. Indítványozza továbbá, hogy a többgyermekes családok részére az egyházmegye a teherviselés és a szavazati jogok terén bizonyos kedvezményeket adjon, A lélekbe markoló beszéd mély hatása alatt a közgyűlés Patay Károly indítványát egy szőkébb bizottságnak adta ki előkészítés végett és elhatározta, hogy minden erejével felveszi a harcot az egykével szemben. . Majd a közgyűlés.a szavazatbontó bizottság jelentését .hallgatta . meg, Uj tanács.bírókká megválasztották hányj. Nándor egyházmegyei világi számvevőt, Lestár Jánost é« dr. Kcrsák I Csallóköz nagy ünnepe lesz a dunaszerdaheíyi kenyérszentelés A református egyház uj harcot indít a garammenti magyarságot pusztító egyke ellen A barsi egyházmegye közgyűlésén Patay Pál esperes megdöbbentő képet festett a jövőt sorvasztó népbetegség végzetes következményeiről Zsíros hajhoz tyJuijumyt kmshampom Meszünteti a hajzsirosságot, korpásodást és hajhullást. A S uLfamyl-kén-Shampoom szabadalmazott eljárás szerint készül 6s finom elosztású kén tartalmával megszünteti a hajós a -fejbőr zsírosságát é6 a hajhullást. — Szőke, barna és fekete haj részére külön megjelöléssel, minden szak üzletben kapható. Vezér- képviselet: D. Engel, Bratislava, Venturska 12. Jánost, akik a hivatalos ■esküt nyomban le is tették. Az esperesi jelentést dr. Agyagászy Sándor egyházmegyei főjegyző terjesztette elő. A jelentés vázolta röviden az egyházmegye múlt évi történetét. Az egyházi és a hitélet terén örvendetes fejlődés állapítható meg. Az emberek lelkében uj életre kelt a vallásosság örökszép erénye. A gyülekezetek erkölcsi és anyagi értékei egyre szaporodnak. Népünk áldozatkészsége minden dicséretet megérdemel. Egyetlen szomorú pont az egyházmegye életében, hogy Nagysálló és társgyházaiban az egyenetlen- kedés szelleme ütötte fel fejét, amely minden eredményes munkát meggátol. Ezért az esperesi. jelentés indítványára a közgyűlés a nagysállói ref. egyház gondozását Konta Károly káln&i lelkész-tanács- biróból és Lányi Nándor tanácsbiróból álló bizottságra bízza. Reméli azonban, hogy rövidesei) az egyházközség tagjaiban fel fog ébredni a jobb belátás és az egyházközség ismét képes lesz saját sorsát a kezébe venni. Előadja a jelentés, hogy a református tanítóképző 1935 szeptember 1-én Komáromban megnyílik. A megnyitáshoz azonban nagy anyagi támogatásra és áldozatkészségre van szükség. Ezért a közgyűlés. elrendeli, hogy minden egyes egyházközség a már megszavazott fejenkénti 50 fillér tanítóképződ hozzájárulást a legrövidebb időn belül fizesse be az egyházmegye pénztárába, örvendetes tényként szögezi le a jeléütés, hogy népünk a tan ügy és az önművelődés terén a legjobb utakon halad. Az egyházmegye területén elhelyezkedett kiskoszmályd árvaház fejlődése örvendetest Az egyházmegye községeiben az árvaház iránti szeretet egyre erősbödik. Majd az egyes bizottságok terjesztették elő jelentéseiket. A közgyűlés Czeglédy Pál esperes imájával ért véget. Délután az egyházmegye] bíróság bírósági ügyek elintézése végett ült össze. Szeptember 9.-én megindul a vasúti forgalom a Vöröskő- Dobsinai Jégbarlang vonalon Prága, augusztus 11. A Národni Osvobozeni jelentése szerint a vasutügyi minisztérium a napokban adta ki a Vöröskő—margitfalvai vasútvonal 12 szakasza közül a kilencedik szakasznak az építését. Ezután már csak bárom szakasz munkálatainak kiadása van még hátra. A vonal teljes kiépítése a lap szerint 1935-ben fejeződik be. Ez év szeptember 9-én adják át a forgalomnak ünnepélyes keretek között a Vöröskő—Dobsinai jégbarlang-szakaszt. ^ I BRISTOL.... ] BRISTOL... BRISTOL Szálloda Budapest Dunapart árban és szolgáltatásban vezeti Szoba teljes ellátással személyenként napi 12 pengőért-■ ' 1
