Prágai Magyar Hirlap, 1934. augusztus (13. évfolyam, 173-198 / 3504-3529. szám)
1934-08-10 / 181. (3512.) szám
Amerika és Oroszország felkészül a Japán elleni esetleges háborúra Még mindig kisért a keletkinai vasutkonfliktus -- Amerika ideges A szovjet vezérkara buzdító kiáltványt intézett a távolkeleti vörös hadsereghez Paris, augusztus 9. Parisban nagy feltűnést keltett Trockijnak az a Prágai Magyar Hírlapban is ismertetett nyilatkozata, hogy Oroszország és Japán között a háború elkerülhetetlen. Nagyon élénken foglalkoztatja a politikai köröket az orosz—mandzsu ellentét, ami tulajdonképpen csak az orosz—japán ellentétnek a közvetett megnyilvánulása. A Távol-Keletről igen sok híradás érkezik Parisba, a legkülönbözőbb forrásokból. Mindezekből a híradásokból kitűnik, hogy az ellentét, mely már hosszú ideije fennáll Oroszország és Japán között, az utóbbi időben rendkívül elmérgesedett. Az összeütközés veszélye igen nagy. A távolkeleti helyzet megítélésénél azonban nem szabad elfelejteni, hogy a Távol- Keleten más következménye van a hasonló helyzeteknek, mint Nyugaton. Az bizonyos, hogy sem Japán, mely súlyos pénzügyi és gazdasági bajokkal küzd, sem Oroszország, melynek szintén szüksége van a békére a rendszer fenntartásához, — nem szívesen vállalná egy háború kockázatait. Vitáznak, tárgyalnak, igyekeznek egymás titkos üzérkedéseit leleplezni, felkészülnek minden lehetőségre, de azért ugylátszik, hogy a végkimerülésig fel akarják használni a diplomáciai lehetőségeket. A diplomácia pedig sohasem fogy ki az érvekből és ürügyekből, ha időt akar nyerni. Most a keletkinai vasút élesítette ki az orosz-japán ellentéteket. Tudvalevőleg Mand- zsukuo már több mint egy éve tárgyal a szovjettel, azoknak a jogoknak az átengedéséről, amelyekkel Oroszország efölött a vasútvonal fölött rendelkezik. Japán nyíltan nem lép közbe, de egészen kétségtelen, hogy teljesen Mandzsukuo mögött áll és valójában ő irányítja a tárgyalásokat. Minthogy még mindiig nem tudtak megegyezni, Hirota japán külügyminiszter júliusban határozott megegyezési javaslatot terjesztett elő és erre nézve félre nem érthető nyilatkozatot kért a szovjetkormánytól. A szovjetkormány ellen ja vasiatokkal felelt s a japánok ebből azt következtették, hogy Moszkva nem hajlandó a megegyezésre. Ezek az előzményei annak, hogy a hivatalos körökhöz nagyon közelálló Nisi-Nisi cimü japán újság azt jelentette, hogy Japán komoly intelmet intézett a Szovjetunióhoz és ebiben felsorolja mindazokat az ellenséges cselekményeket, amelyeket a szovjet Japán ellen elkövetett. A Nisi-Nisi azzal vádolja a Szovjetuniót, hogy szándékosan provokálja Japánt és Mandzsukuot. Ahhoz, hogy eldönthessük, vájjon súlyos válság fenyeget-e, előbb meg kellene várni a tokiói kormány hivatalos fellépését. Lehet, hogy a Nisi-Nisi cikkének csupán az a célja, hogy megfélemlítse az ellenfelet, vagy talán bizonyos japán körök akarnak a cikk utján befolyást gyakorol; i a kormányra. Tény az, hogy diplomáciai lépés miég nem történt Moszkvában. « Bizonyos, hogy Japánnak nagyon fontos a mandzsukuoi kérdések gyors elintézése és a japán diplomácia fáradozásainak egyik legfőbb tárgya az uj mandzsu állam elismerése. A kínai komunisták is nagy fejtörést okoznak Japánnak. De súlyosabb helyzeteket is megoldottak már békés utón és a francia mértékadó köröknek az a véleménye, hogy egyelőre nem kell tartani orosz-japán háború kitörésétől. Ezt inja a Temps is, mely a francia külügyminisztérium álláspontjának szokott hangot adni. A mongol kérdés A helyzet azonban igen súlyossá válhatik a nFongol-kérdés felvetése esetén. Külső-Mon- golország fölött az oroszok uralkodnak, a japánok, vagy inkább mandzsu szövetségeseik már erősen terjeszkednek belsőbb Mongolország felé. Itt nagyon könnyen kirobbanhat az összeütközés. Nem éppen kedvező kilátásokkal biztat az a tény, hogy úgy Oroszország, mint Japán lázasan fegyverkezik. Japán az utóbbi időben rendkívül megerősítette ftmgerészetét és szárazföldi hadseregéi, és a szovjet is erősen ki épitellc n távol keleti határ védelmi vonalát. Azonban a kockázat mindkét részről oly nagy, hogy még ezeknek a jelenségeknek ellenére sem valószínű egyelőre a háború. Moszkvai kiáltvány a „legyőzhetetlen** távolkeieti hadsereghez Moszkva, augusztus 9. A távolkeleti vöröshadsereget alapításának 5, évfordulója alkalmából a Vörös Lobogó rendjellel tüntették ki. Az orosz újságok közük azt a kiáltványt, amelyet a kommunista párt központi bizottsága intézett Blüdher tábornokhoz és hadseregének katonáihoz. A kiáltvány többek között ezeket mondja: „A párt központi bizottsága bizonyos abban, hogy a távolkeleti dicsőséges hadsereg, melynek legyőzhetetlen hatalmát tapasztalták ellenségeink, a jövőben is megingathatatlan bástyája marad országunk távolkeleti határainak és a szovjetunió békés munkájának." Az újságok Vorosiloiv honvédelmi népbiztos rendeletét is közük, amely kimondja: Washington, augusztus 8. A saruframciscói pénzverdéből másfél milliárd dollár értékű aranyat szállítottak Denverbe. A kincstári hivatal azzal indokolta meg intézkedését, hogy ilyen nagymennyiségű arany nem maradhat állandóan San Franciscóban, ahol süriin fordulnak elő földrengések. Amerikában igen nagy feltűnést keltett a saníran- ciecqi aranykészletek Denverbe való áthelyezése. Általában nem tartják kielégítőnek Morgenthau kincstári államtitkár nyilatkozatát, amely szerint a földrengés veszélye miatt helyezi át az aranykész11 Ilii I lllllliHl—BIII— IP Budapest, augusztus 9. (Budapesti szerkesztőségünktől.) A nagyvárosok fejlődésének másik, igen jellemző fokmérője a llétekszám növekedése. Az egyesítés évéiben 280.000 lakosa volt az uj Budapestnek, 1880-bam 370.000,1890- ben pedig miár félmilliót is meghaladt (506.000) Mlekszáimot mutatott ki a népszámlálás. A századforduló időjén 733.000, 1910-ben pedig 880 ezer lakosa volt a városnak. A háború természetesen megakasztotta a fejlődés útját, de ebben az évtizedben is 5.5 százalékos szaporodás mutatkozott, míg ugyanekkor Berlin és Bécs lólekszáma visszaesett. A háború utáni időben újból megindult a város lakosságának a szaporodása. Az 1930. évi népszámlálás szerint 1,006.000 lélekkel belépett a milliós városok sorába Budapest. Érdekes és megemlítésre méltó, hogy 1880 óta a többi 'európai városok között népességben Budapest érte el a legnagyobb fejlődést. Berlin látszólag nagyobb Sédekszaporuilata a. környező városok és községek bekebelezésével állott ellő. A nagyvárosi fejlődés jellegzetes kísérője, a Oity-iképződée, természetesen Budapesten is bekövetkezett. A város belső részeiből a növekvő üzleti élet a lakosságot lassan kiszorítja., ezzel szemben a külterületek annál nagyobb [mértékben, épültek és népesülteik bo. Míg egy emberöltő alatt a város lakossága több mint háromszorosára duzzadt, azalatt a népesség belső összetételében is nagy átalakuláson ment keresztül. Különösen érdekes e tekintetben a kormegoszlás alakulása. Az 1910. évi kormegoszlással szemben feltűnő az idősebb korosztályok számának növekedése, ami nagyrészben az átlagos élettartam meghosszabbodásának következménye. „Megerősítjük vörös hadseregünket, mert az egész világ békéjének védőbástyája." Fucsau lakossága menekül London, augusztus 9. Bgyanakkor, amikor a moszkvai kormány a távolkeleti vörös hadsereget a „világbóke védőbástyájának" tünteti fel, minden eszközzel dolgozik Kiina forradalmositásán. Hiszen köztudomású dolog, hogy a kínai kommunista zavargások mögött a szovjet áll. Honkongi jelentés szerint a kommunista csapatok által fenyegetett Fucsau délkinai városból érkező legújabb jelentések ismét ágén aggodalomkeltők. Szerdára virradó éjszaka már kommunista csapatokat láttak a fukieni főváros közvetlen közelében. A kommunisták nemrégiben nagyobb rizs- és sókészletre tettek szert s Fucsaüban reménykedtek abban, hogy most már visszatérnek a Fűkéin belsejében fekvő főhadiszállásukra. Legújabban azonban ismét komolyan aggódnak amiatt, hogy a kommunista csapatok megostromolják Fucsaut. A város lakosságán újra pánik vett erőt. A jómódú kínaiak százával költöznek el a városból s északra menekülnek minden mozgósítható vagyonukkal. Fucsaüban élő külföldiek országuk konzuli hivatalától utasítást kaptak arra, hogy tegyenek meg minden előkészületet, hogy lakásukból bármely pillanatban távozhassanak és a kikötőben horgonyző hajók fedélzetére menekülhessenek. leteket. Az 1906-i nagy földrengés óta San Franciscóban nyilvánvaló, hogy a földrengés veszélye állandóan fennforgóit. Mint a Daily Héráid Írja, inkább arról lehet szó, hogy a nyugati partokon japán betöréstől félnek, amitihhogy erről az utóbbi időben sok szó esett. Másik oka az áthelyezésnek az lehet, hogy pénzügyi és üzleti körök a munkászö var gások megújulásától tartanak, amelyek legutóbb a san-francicói általános sztrájkot követték. A legújabb jelentés szerint San Franciscóban lebontják a pénzverdét. A 60 évein felüliek aránya a háború előtti 5.4 százalék helyett ma már 8.8 százalékot képvisel A munkaképes koriban levő népesség is erős telítettséget mutat. A lakosságnak ugyanis több mint a felerésze (50.8 százalék) 15 és 40 év közé esik. Ezzel szemben azonban a fiatalság megf ogyatkozott. A születések száma, nagymértékben csőikként a legutóbbi másfél évtizedben, különösen a háboira idején elmaradt születések éreztették hiányukat a fiatat korosztályok arányának csökkenésében. Budapest lélelkszámá- nafc emelkedésében a bevándorlás jutott legnagyobb szerephez. Eimeiett a természetes szaporodás szinte lényegtelen volt-. A város lakosságának csak 37.7 százaléka helybeli születésű. A bevándorolt mintegy 600.000 főnyi tömegnek arány tag legnagyobb részét a. dunántúli vár- ímegyék adták Budapestnek. Más volt a lakosság összetétele vallási tekintetben is hatvan évivel ezelőtt, mint a legutolsó népszámlálás adatai szerint. Az egyesítés időpontjában a lakosság 72.1 százaléka volt római katolikus, 4.8 százaléka református, 5.3 százaléka ág. ev. és 16.6 százaléka izraelita, 1930-ra a bevándorlás következtéiben a római katolikusok aránya 60.7 százalékra szállott alá, a reformátusoké 12.1 százalékra emelkedett, az izraelitáik pedig a iélekezámnak egy öltödét, 20.3 százalékát tették. Igen figyelemreméltó a halandósági viszonyok javulása Budapesten. Az egyesítés körüli években 1000 lakóra 44 haláleset jutott, ami nemzetközi viszonylatban kedvezőtlennek tüntette fel a város egészségügyeit. A javulás azonban állandóan tartott. Az utolsó békeévben már 18.7 ezrelékre szállt, te a halandóság aránya. A háború rossz viszo- ,nyiaii folytán természetesen újból emelkedett a Kanadai repülők nem repülhetnek Törökország fölött Bagdadba Toronto, augusztus 8. A kanadai repülőgép vezetői, Réid és Aylings kapitányok, akik leszállás nélkül Bagdadig akarnak eljutni, kénytelenek utazásuk irányát megváltoztatni. Eredeti tervük az volt, hogy Írországon keresztül repülnek, azonban nem kaptak engedélyt a török kormánytól arra, hogy török terület felett repülhessenek Figyelmeztették őket arra, hogy ha ezt mégis megkísérelnék, úgy lőni fogják gépüket vagy leszállásra fogják őket kényszeríteni. A repülők így déli irányban fognak haladni a Földközi tenger fölött, hogy ilymódon Törökországot kikerüljék. Mindenesetre addig szándékoznak repülni, ameddig anyagkészletük azt lehetővé teszi. _______________1934 augusztus 10, péntek. halandóság, utána azonban tovább folytatódott a javulás és a halálozási arányszám a legutolsó 5 év átlagában már csak 1G.7 százalék volt. Leszámítva azonban a 'budapesti kórházaikba a vidékről beszállított betegeket, a budapestiek halandósága legutóbb csupán 12.9 ezreléket mutatott. Az elmúlt hatvan esztendő folyamán nemcsak a halandóság mértéke csökkent, hanem a halálesetek okai tekintetében is jelentékeny változás állott be. A legnagyobb javulást a gümőkór (tüdővész) és a fertőző betegségek csoportjában sikerült elérni. Azok a betegségeik szorultak vissza tehát, melyek a fiatalságot pusztították igen nagy mértékben. Jellemző az egyre javuló közegészség- ügyi viszonyokra, hogy mig hatvan évvel ezelőtt ezer lakosra 8.1 gümőkőr (tuberkulózis) esett, addig ez az arányszám legutóbb már 2.1 ezrelékre csökkent. A fertőző betegségeikre vonatkozó adatok mutatják azokat a sikereket, melyeket az orvostudomány Budapesten a maga számára elkönyvelhet. A korábban nagy pusztításokat végző himlő teljesen megszűnt, a diftéria és a skarlát, valamint a többi fertőző betegség is az elmúlt hatvan év folyamán. A járványok elleni szívós küzdelem eredménye mutatkozik a csecsemőhalandóság nagymérvű csökkenésében is. A múlt századiban még 100 közül 35 csecsemő meghalt, mielőtt első évét elérte volna, ez a szám a legutóbbi években már 15-re csökkent. Érdekes adatok számolnak 'be a budapesti lakosok élettartamának megboeszabbitáeáróil is. Jelenleg férfiaknál 56, nőknél 61 év a valószínű élettartam. A valószínű élettartamnak a múlttal szemben való kedvező alakulását szemlélteti az, hogy 1900-ban még csak 45, illetve nőknél 52 évre terjedt az élettartam közepes nagysága, A közegészségügy egyike azoknak a területeknek, melyeken Budapest igen sóikat alkotott, Az egyesítés éveiben a város közegészségügye kedvezőtlen volt. A talaj nedvessége, vízvezeték és csatornázás elégtelensége, a kedvezőtlen lakásviszonyok sok betegségnek és igyákori járvány oknak voltak előidézői. Az uj Budapest hatalmas erőfeszítéssel pótolta a hiányokat és hatvan év után példásan kiépített közegészségügyi szervezettel rendelkezik, melynek üdvös hatása a megbetegedések és halálozások statisztikájában jut kifejezésre. A halálozások aránya például 44 százalékról 16.7 százalékra csökkent. Illyefaiivi kitűnő munkája feltünteti az orvosok és gyógyszertárak számának szaporodását is és kitűnik belőle, hogy ez a szaporodás messze túlnőtt a néipesség szaporodásán. 1881-ben 600 orvos és 31 gyógyszertár voilt Budapesten, ma az orvosok száma közel 3500, a gyógyszertárak száma pedig 200-ra emelkedett. Nagy lépések történtek sok kórház tüdőfoe- teggoridozó, fürdő és más közegészségügyi intézmény létesítésével. Kevés városa a világnak olyan gazdag gyógyfürdőkben és más fürdőkben, mint Budapest. Az egymásután létesült klinikák és kórházak befogadóképessége mind több beteg elhelyezését és kezelését tette lehetővé, különösen pedig a szegény osztályok részére nyitotta meg a gyógykezeltetés lehetőségeit. A legutóbbi évben a budapesti kórházak 19 ezer 047 ággyal rendelkeztek. A most megjelent mü grafikus rajzai a kórházak elhelyezkedésé t és az ágyak számával mért. befogadóképességét élénken illusztrálják (Folytatjuk.; A japán betörés veszélye elől Denverbe menekült Frisco aranykészlete? Budapest múltja és jelene Fejezetek egy milliós város életéből ■ Illyefalvi I. Lajos nagyszabású munkájának ismertetése (2) 4 ______
